Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

Szombat, 1963. Jfinios 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Maradéktalanul teljesítsük ^Iftl^l az idei építési programot I pártaktíva Szegeden Pénteken délután építő, ipari aktívaülést rendezett Szegeden az MSZMP városi bizottsága. Az ülésen Balogh István elvtárs, a párt-végre­hajtóbizottság tagja, az ipari osztály vezetője értékelte az építőipar ez évi tervteljesí­tését Beszéde elején arról szólott, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt építőipari vál­lalataink jelentősen elmarad­tak tervük teljesítésében és ezért nehézségékbe ütközik a lakásépítési és az iparosí­tási program valóra váltása. Utalt arra, hogy az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ülése határozatának tükré­ben vizsgáljuk az építőipar problémáit és feladatait, hogy megszüntessük a lemaradást. Szegeden és Csongrád me­gyében építőipari vállalata­ink az éves tervnek mintegy 24,9 százalékát teljesítet­ték öt hónap alatt. Legrosszabb a helyzet a Csongrád Megyei Építőipari Vállalatnál, ahol ugyanezen idő alatt az éves tervnek csak 24,2 százalékát teljesí­tették. A januártól májusig terjedő időszakra tervezett 211,4 millió forinttal szem­ben csak 155,3 millió forint értékű munkát végeztek el vállalataink. Korszerűbb módszerekkel! Az építőipar munkáját a rossz időjárás mellett az is akadályozta, hogy májusig több mint 600 munkás hi­ányzott vállalataink létszá­mából. A létszámhiány okozta ter­meléskiesést ellensúlyozni lehetne a termelékenység növeléséveL Vállalataink, sajnos, az el­múlt évben sem tudták tel­jesíteni termelékenységi ter­vüket. Gátolta a termelé­kenység emelését a munka­erővándorlás. az átalakítási és emeletráépítési munkák növekedése, a termeléke­nyebb munkák csökkenése. Még ma sem kielégítő a gé­pek kapacitásának kihaszná­lása, a korszerű építési mód­szerek térhódítása. Építőipari vállalataink kom­munistái párttaggyűléseken beszélték meg a problémá­kat és feladatokat Idézett az előadó az itt elhangzott hoz­zászólásokból. Hangsúlyozta, amit a taggyűléseken is el­mondtak: fontos dolog vállalataink­nál a törzsgárda kialakí­tása, a munkaerő-vándorlás meg­szüntetése. Ezért ne csak a régi munkásokkal törődjenek a vezetők és társadalmi szer­vek, hanem foglalkozzanak az újakkal is. Nem elég csak munkába állítani a dolgozó­kat, kisérjék figyelemmel te­vékenységüket, segítsék őket Érezzék ezek az emberek, hogy a vállalatok szeretettel fogadják őket és ha jól dol­goznak, megfelelő keresetet érhetnek el. A kereset na­gyon fontos, ezért a munka­szervezés hibáit is meg kell szüntetni, hogy folyamato­san, zavartalanul dolgozhas­sanak minden építkezésen. Használjuk ki jobban a gépehet A gépi kapacitás jobb ki­használásával kapcsolatban elmondotta az előadó, hogy a Beruházási Bank vizsgálata szerint a habarcskeverők ki­használtsága 7, a betonkeve­rőké 8,5, a toronydaruké pe­dig 19,5 százalékos. E szá­mok arról ja tanúskodnak, hogy hamisak az olyan nézetek, amelyek szerint építőipa­runk nincs megfelelően gé­pesítve. Az igazság az, hogy rendkí­vül rossz a gépek kihaszná­lása. Mint érdekességet mon­dotta el, hogy amikor Bor­vendég Béla, a Szegedi Ter­vező Vállalat mérnöke Lon­donban járt, látta, hogy az ottani építőipari vállalatok gépesítettsége rosszabb, mint a szegedieké. Gépeiket azon­ban maximálisan kihasznál­ják. A gépkihasználással kap­csolatban idézte az egyik taggyűlés felszólalóját, Kó­nya Józsefet, aki elmondotta, hogy az egyik kollégium épí­tésétől egy felvonót elszállí­tottak az Április 4 utcai is­kolához. Ott felszerelték, de csak egy napig üzemelt, majd az Ogyessza városrész­be szállították. Az építési módszer Szege­den 1961-hez mérten tavaly tovább korszerűsödött — folytatta Balogh István elv­társ. — A kis méretű téglák­ból készült falak aránya 10 százalékkal csökkent, s több a téglablokkból ké­szült épület. Mintegy 9 százalékkal jobb az előre gyártott vasbeton­elemek felhasználása is. A korszerűbb építési módok al­kalmazásának térhódítása azonban alig látszik meg építkezéseink ütemén. Nem használják kl például az Ogyessza lakótelepnél a blokkos építkezés előnyeit. Igen sok akadály gördül még ma is a folyamatos építés­szervezés megvalósítása elé. Nehezíti a korszerűbb épít­kezési eljárások bevezetését a téglablokk-, a födémpa­nelgyártás több problémá­ja. A téglablokkgyártó üze­me hely hiányában nem ter­melhet raktárkészletre. Ezért többször még a száradási idő előtt kénytelenek kiadni a téglablokkokat. Ebből aztán újabb problémák származ­nak a szállításnál és az épí­tésnél. Nemcsak építőipari feladat A panelgyártó üzemet már az elmúlt év decemberében kellett volna átadni. A ha­táridőt később módosították ez év március 20-ra. Végül az üzemben csak május 10-e után kezdték meg a próba­gyártást. A még megtalál­ható hibákat pedig május végére javították ki, de ez­zel sem hárultak el a gyár­tás akadályai. A szükséges anyagvizsgálatokat csak Bu­dapesten végezhetik el. A panel vizsgálati eredménye ezért csak június végére vár­ható. Az Ogyessza városrész­ben már április 15-től kel­lene alkalmazni a födémpa­nelt a középblokkos építke­zésnél. Ezt a határidőt ugyanaz a vállalat határozta meg, amely a födémpanel üzem építésének határidejét három hónappal módosította és még ezt ip megnyújtották további két hónappal. Ezért most a munkát túltermelés miatt be kellett szüntetni. Az építési módszerek kor­szerűsítése nem egyedül az építőipari vállalatok fel­adata. Ebben jobban együtt kell működni a jövőben a beru­házókkal és tervezőkkel. Jó lenne, ha a panelvizsgála­tokat a szegedi laboratóri­umban végeznék el, mert a budapesti vizsgálat lassítja a munkát. Az építőipar munkáját ez év elején a többi között akadályozta a munkafegye­lem lazasága is. Sajnos, volt olyan építkezés is, ahol a dolgozók munka­idő alatt kártyáztak. A ká­belgyár új üzemcsarnokának építkezésénél többször hosz­szú órákig ülték körül egy "tábortüzet*. A Tisza Szálló építkezésénél néhány napja a parkettcsiszoló-gépet egy ember kezelte, három másik statisztált mellette. Igaz, ezek a példák nem általánosak az építő­iparban, de tanúsítják, hogy sok tennivaló van a munkafegyelem javításá­ban. Több helyen fellépnek a fegyelemlazítókkal szemben és a művezetőt is megbírál­ják, ha elnézi, hogy emberei munka közben eljárjanak a közeli kocsmába, mint ahogy ez a Londoni körút 18. szám alatti emeletráépítésnél tör­tént. Szabó Antal művezető elmondotta, hogy ezt az épít­kezést egy hónappal koráb­ban lehetett volna befejezni, ha jobb a munkafegyelem. Az építőiparban végrehaj­tott normarendezés, megfe­lelő politikai munkával pá­rosulva, elősegíti majd a munkafegyelem megszilárdí­tását is. A pártszerveze­tek, kommunisták türelmes, felvilágosító munkával ma­gyarázzák meg a dolgozók­nak, hogy a keresetért be­csülettel dolgozzanak az épít­kezéseknél Anyagellátási gondok Javítanunk kell az építő­ipar anyagellátását is. A tég­lablokk és födémpanelgyár­tás csak egy része az anyag­ellátásnak. Még mindig ne­hézkes a mészellátás. A vál­lalatok nem rendelkeznek minden időben kész tervdo­kumentációkkal, ezért az anyagtervek elkészítése is nehézségekbe ütközik. A ta­nácsi vállalatnál különösen sok elfekvő anyag van. A Csongrád megyei vállalatnál 451, a szegedinél 400 ezer fo­rint értékű készlet normán feletti anyag van. Ujabban a téglaellátásban is mutat­koznak zavarok. Ezért a megye más területéről kellett téglát szállítani Szegedre. Többször okoz nehézséget az, hogy nem megfelelőek a tervek. Gyakoriak az utóla­gos változtatások. A szegedi Tisza Szálló építkezésénél 24 építési naplót használtak fel az építkezés ideje alatt. Vé­gül a hidrofor beépítése mégis elmaradt. Fontos feladat, hogy mi­előbb megtaláljuk a szük­séges összhangot a beruhá­zók, tervezők és kivitelezők között. Helyes kezdeménye­zés volt a szocialista szerző­déskötés az emeletráépíté­seknél. Ez közelebb hozta egymáshoz az érdekelteket. Az eddigi tapasztalatok ta­núsítják, hogy eredménye­sebb is munkájuk. Jó lenne, ha a szerződóskötést a na­gyobb építkezéseknél is al­kalmaznák. A lakásépítési terv kötelez Az építőiparban dolgozó pártszervezetek munkájáról elmondhatjuk, hogy harcos csapatai a pártnak. Bátran mondanak véleményt az épí­tőipari pártszervezetek tag­gyűlésein. Csak az a baj, hogy az itt elhangzott bírá­latok nem mindig jutnak to­vább. A jövőben az eddigi­nél jobban kell fokozni a műszakiak között végzett po­litikai munkát. Segítsék őket, hogy ne csak a növekvő fel­adatokat, problémákat lás­sák, hanem megtalálják a megoldás módját is. Befejezésül arról szólott Balogh István elvtárs, hogy a városi párt-végrehajtóbi­zottság május 22-1 ülésén megtárgyalta a szegedi la­kásépítés problémáit. Hang­súlyozta, hogy a lakáshely­zet megoldása fontos politi­kai kérdés. Ezért a lakásépítkezések előké­szítése és végrehajtása minden állami és társa­dalmi szervre fokozott fe­lelősséget hárít. E szervéknél dolgozó kom­munisták törekedjenek a fel­adatok maradéktalan végre­hajtására. A pártszervezetek és a vállalatok vezetői támaszkodjanak jobban a munkásokra, a szocialista munkaverseny-mozgalom erejére. Nagyobb gonddal foglalkoz­zanak a szocialista brigá­dokkal Beruházók, tervezők, kivitelezők közös erővel, az eddiginél jobban harcoljanak éves tervünk teljesítéséért, az 1964-es esztendő munkájának jó előkészítéséért, ötéves ter­vünk hátralevő építési fel­adatainak jó megvalósításá­ért Sok hozzászólás, tartalmas vita A beszámolót követő vitá­ban igen sokan szólaltak feL OLÁH LAJOS, a téglaipari vállalat igazga­tója arról beszélt, hogy igen időszerű a téglaellátás prob­lémáinak vizsgálata, mert a jövőben még nagyobb nehéz­ségek várhatók. Néhány év­vel ezelőtt Csongrád megyé­ben 24 téglagyár volt ím már csak kilenc. Előrelátha­tóan még a meglevőkből is le kell állítani néhányat mert a nyersanyagbányá­száshoz nincs földterület. Hangsúlyozta, hogy még min­dig tapasztalható úgyneve­zett keresztbeszállitás, A jö­vő hónapban is nagyobb mennyiségű téglát kell más megyékbe szállítani az itteni üzemekből, ugyanakkor az ország több téglagyárából szállítanak téglát Csongrád megyébe. Ez nemcsak egy­szerűen szállító eszközt köt le, hanem növeli a költsége­ket Hangsúlyozta, hogy kö­zépblokkal, födémpanellel, pontos és tervszerű munká­val el tudják látni a szegedi építkezéseket, de a jövőben e kis előregyártó üzemek ka­pacitása már nemi lesz ele­gendő. Ezért új gyár építésé­re lesz szükség. JÓOS ISTVÁN, a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat igazgatója az első negyedévi munka fogya­tékosságairól beszélt. Elmon­dotta a többi között hogy például az Ogyessza város­rész építkezésnél 70 műszak­kal maradtak el a tervtől. Még ma is sok probléma ne­hezíti munkájukat. Előfordul, hogy nincs elegendő és meg­felelő minőségű tégla, hogy a vállalat által rendelt anya­gok nem érkeznek meg pon­tosan. így nagyon nehéz tervszerűen építeni. Az épí­tőiparban egyébként is laza a munkafegyelem, hát még akkor, ha anyagellátási problémák nehezítik a mun­kaszervezést a munkaellá­tást! ígérte, hogy a lakásépí­tési tervet az év végére ma­radéktalanul teljesítik. Már az első félévben is csak hat lakással maradnak adósak. Ezután a szállítási problé­mákról szólott, hangsúlyozta, hogy a szállító vállalatoknak nagyobb segítséget kell nyúj­taniuk az építő vállalatok­nak. CSISZÁR KAROLT, a 10. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatója elmon­dotta, hogy máris csúcsfor­galom van a szállításban, s legnagyobb igyekezetük mel­lett sem tudják minden eset­ben kielégíteni az igényeket, mert éves terveikben szá­mítottak a nagyobb felada­tokra, de terveiket nem hagyták jóvá. SZEBELEI MIHÁLY, a Szegedi Tervező Vállalat igazgatója több javaslattal járult hozzá a tanácskozás eredményességéhez. Javasol­ta, hogy a tervezők és kivi­telezők alakítsanak társa­dalmi vagy hivatalos bizott­ságot, amely kidolgozza a műszaki fejlesztés, a techno­lógia tökéletesítésének fel­adatait, hogy a tervezésben és építésben segítsék megva­lósítani a korszerűbb mód­szerek alkalmazását. Kértea beruházókat és építőket, kö­zöljék vállalatával a problé­mákat, s ígérte, hogy rövid idő alatt igyekeznek meg­szüntetni a hiányosságokat; hogy emeljék a tervellátás színvonalát. Helyeselte a szocialista szerződések köté­sét az egyes építkezéseknél. Javasolta, hogy terjesszék ki az emeletráépítések után a nagyobb építkezésekre is. SÖS FERENC, a Szegedi Építőipari Válla­lat igazgatója elmondotta, hogy a Sütőipari Vállalat 1,2 milliós beruházásból újabb kemencéket akar létesíteni, de még ma sincs kész a terv, bár ezekben a kemencékben az idén sütni szeretnének. A báktói Felszabadulás Ter­melőszövetkezet pedig 600 ezer forintos beruházásból gabonatárolót akar építeni az idén, de még a mai napig sem jelentkezett igényéveL A szegedi Tisza Szálló épí­téséről beszélt BALOGH PÉTER, a szegedj városi tanács osz­tályvezetője. Elmondotta, hogy az utóbbi évek legjobb minőségű munkáját végez­ték az építők. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Majd arról szólt, hogy a be­ruházó, a tervezők és az épí­tők kapcsolatainak erősítése után jobb együttműködést kell teremteni az építőipari vállalatok között is. REINER KAROLY, a gumigyár főmérnöke, majd HARMAN SÁNDOR, a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat mérnöke szó­lalt fel. Bírálta néhány ter­vező munkáját, mert egy-egy épülethez többféle falazó anyagot terveznek. Ilyen ter­vezés alapján nehéz gyors munkát végezni. Elmondotta a többi között, hogy az or­szág néhány építőanyagipari vállalatától gyenge minőségű előregyártott elemeket kap­nak. Igen sok eltörik, mire Szegedre érkezik. SZANI JÁNOS, a Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat főmérnöke fel­szólalásában ígéretet tett ar­ra, hogy az ez évre átadásra tervezett .beruházásokat mind átadják rendeltetésük­nek. Lehet, hogy a befeje­zésben eltolódás lesz az éves terven belül, de összességé­ben megvalósítják a kitűzött feladatot és a népgazdasági tervben előirányzott építke­zéseket mind megkezdik az év végéig. A hozzászólásokra Balogh István, a pártbizottság osz­tályvezetője válaszolt, majd az áktívaülés résztvevői fel­hívást fogadtak el Szeged építő-, építőanyagipari és szállítási dolgozóihoz. Szeged építő-, építőanyagipari és szállítási dolgozói! A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizott­sága kezdeményezésére építőipari aktívaülésen tárgyalták meg az építőipar és az építkezések helyzetét. Az aktíva ta­nácskozás úgy határozott, hogy felhívással fordul a szegedi építő-, építőanyagipari szállítási munkásokhoz, műszaki és adminisztratív dolgozókhoz és a tervező irodák dolgozóihoz az 1963. éves terv teljesítése érdekében. Városunkban a lakáshelyzet megoldása fontos politikai kérdés. Az építkezések előkészítése és végrehajtása min­den szervre fokozott felelősséget hárít. Ezért felhívunk min­den építőipari munkást és műszakit, törekedjenek a lakás­építés ütemének fokozására, a jobb minőségi munkára, hogy az 1963. évi lakásépítési tervet határidőre teljesíthessük. Az emeletráépítéseken és az ogyesszai városrész lakásépítésén dolgozók küzdjék le a nehézségeket, hogy a lakásokat ha­táridőre adhassák át rendeltetésének. Az ipari beruházások megvalósítása nemcsak a népgaz­daság, hanem városunk minden lakójának érdeke. Ezért felhívjuk a Szegedi Textilművek és a gumigyár, az iskolák és kommunális beruházások megvalósításán dolgozó épitő­ipari munkásokat, fokozzák erőfeszítéseiket a lemaradás megszüntetéséért, érjék el, hogy az építkezések a program­nak megfelelően haladjanak. Tanácskozásunk nagy jelentőséget tulajdonított a veze­tés színvonala emelésének. Felhívjuk a műszakiakat és gaz­dasági vezetőket, használják ki jobban a munka- és ter­melésszervezésben rejlő tartalékokat. Fokozzák az építő­ipari gépek kihasználását! Takarékoskodjanak az építési anyagokkal, törekedjenek az új eljárások — mint a tégla­blokkos építkezés — jó megszervezésére! Erősítsék kapcso­latukat a munkáskollektívákkal! Az építőipari aktívaülés résztvevői kérik a párt- és tö­megszervezetek tagjait és vezetőit, hogy e célok érdekében fokozzák politikai felvilágosító munkájukat. Harcoljanak a hanyagság és nemtörődömség ellen. Neveljék jobb munkára a munkafegyelem megsértőit. A törzsgárdára és a szocialista brigádokra támaszkodva érjék el, hogy a munkaverseny tö­megmozgalommá váljék. Az építkezések dolgozói tegyenek konkrét felajánlásokat a feladatok megoldására, a határidők betartására. A párt- és tömegszervezetek nyújtsanak segítséget a gazdaságvezetésnek az 1963. évi feladatok megvalósításához, mélyítsék el az építőipari munkások között azt a nagy fele­lősséget, amely ma az építőipar dolgozóira hárul a szocia­lizmus építésében! A SZEGEDI ÉPÍTŐIPARI AKTÍVA RÉSZTVEVŐI

Next

/
Oldalképek
Tartalom