Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

Vasárnap. 1963. jdnlu5 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Készül a komlói bányászemlékmű m i:'5 Ifj. Szabó István szobrászművész 2,60 méter nagyságú bányászemlékmüve kerül Komlóra, a Petőfi térre. Az emlékmüvet a bányásznapon leplezik le. A művész Oláh Gábor rró mellszobrát is mintázza. A képen: Utolsó simítások a szobron, bronzba öntés előtt. Drótkötélpálya a Muszala csúcsához A Balkán-feLsziget legmagasabb csúcsa Bulgáriában, a Rila hegységben található. A fekete-tengeri üdülőtelepek után Bulgária egyik, külföldiek által leglátogatottabb helye a festői szépségű Rila hegység és annak legmagasabb pontja, a néhány méter hiján 3000 méter magas Muszala-csúcs. A csúcsot és környékét, ahol az ősz kezdetétől a nyár közepéig hótakaró borítja a tájat, évenként több mint. 30 000 külföldi és bolgár turista keresi fel, noha megközelítése igen hosszú és fárasztó gyaloglást kíván. Bulgária ezen idegenforgalmi érdekessége látogatottságának növelései céljából nagyarányú tervet dolgoztak ki, amely a csúcs gyors és kényelmes elérését és a turisták kényelmes pihenését szolgálja. A tervek szerint a csúcshoz több kilométer hosszú drótkötélpályát építenek, amelyen két irányban 35—45 személyes gondolák közlekednek majd. Forráskút mai arca Forráskút mai arculatát kulturális életéből is megismerhetjük. Különösen amióta új művelődési otthonnal is rendelkezik. A kultúra, a művelődés lelkes terjesztői itt is a pedagógusok. Kálmán Ferenc fiatal pedagógus Pusztamérgesről települt át Forráskút ra, hogy gazdája, igazgatója legyen a művelődési otthonnak. Innen, ebből az otthonból sugárzik ki a szellem. itt összpontosul a művelődés megannyi útvonala, a könyvtár, a klubfoglalkozások, a KISZ-esek műkedvelő csoportja, a szabás-varrás tanfolyam, a TIT ismeretterjesztő munkája, az alkalmi rendezvények sora, és itt tart időnként tájelőadást a Szegedi Nemzeti Színház is. Hódit a tv Legnépszerűbb itt is a tv, amelyet esténként körülülnek kicsik és nagyok, öregek és fiatalok egyaránt. A tv forradalmi hatását ugyan még nem lehet lemérni itt sem, de az már bizonyos, hogy rohamléptekkel viszi előre a falut a még nagyobb világosság . felé. A művelődési otthonon kívül a községben 10—12 ház tetején ágaskodnak már tv-antennák. S ez nemcsak kulturális, hanem gazdasági tényező is, miként a község lakóinak személygépkocsi-állománya is az. A motorkerékpár ugyanis már nem mérvadó. megszokott, mindennapi jelenség, hogy abból több van. Magánautót 28-at tartanak itt nyilván. Van a körzeti orvosnak és az állatorvosnak, egy ipari munkásnak és két kisipari szövetkezeti dolgozónak. A többi gépkocsi tsz-parasztoké. S a város és a falu közötti viszonylagos távolságot nemcsak a tv, hanem ez a 28 gépkocsi is lerövidíti. S ha ehhez hozzávesszük a rendszeres autóbuszjáratot, akkor a távolság méginkább fogy a nagyobb tömegek előnyére is. Tavaly például a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira százszámra utaztak innen az emberek, autóbusszal vagy saját járművükön. A művelődés lelkes terjesztői szóltunk, hogy ők a művelődés lelkes terjesztői itt is. S ez általában így is van, teljes egészében azonban más a kép. A bel- és külterületi iskola együttes tantestületének a száma 17. Ebből nyolc a kijáró pedagógusok száma Szegedről és Kiskundorozsmáról. Tanítás előtt jönnek és tanítás után mennék. Pár órahosszáig élnek csak a faluval, pontosabban négy fal közt a gyerekekkel. A falu társadalmi és kulturális életében azok vesznek részt — a kijárok helyett is —. akik itt laknak. S ez nemcsak Forráskút problémája. A szegedi járás közelebbi és távolabbi iskoláiba nap mint nap 150 pedagógus jár ki tanítani Szegedről. S több mint a fele minden évben kérvényezi, hogy bekerüljön a városba. Most a tanítási év második felében 80-an adták be áthelyezési kérvényüket a járási tanács művelődési osztályához. Szegedre kérik magukat. Harmincan járáson belül kérik áthelyezésüket, ketten má® megyébe. S ezenkívül Csongrád megye különböző területéről 125-en szeretnék magukat Szegedre helyeztetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a városhoz közelebb. De maradjunk mo6t csak Forráskútnál. A nyolc ott élő pedagógusból hárman külterületen laknak, a faluhoz öt kilométeren belül, például Honti Dezső és felesége. Az idős házaspár sosem szakadt el a falutól. Semmilyen jeles rendezvényről, társadalmi, kulturális megmozdulásról nem maradtak még el, s emellett a magúk portáján is eredményesen dolgoznak. A faluban tanító Tóth János igazgatóhelyettes és tanácstag viszont elmaradozik a tanácsülésekről, ahol pedig számítanának tudására, fiatalságára. Igaz, hogy jól ellátja igazgatóhelyettesi teendőit és tanít, és emellett a Szegedi Tanárképző Főiskola másodéves levelező hallgatója. íme az értelmiség két pólusa, az idős és a fiatal — két véglete ez a faluhoz való tartozásnak. Továbbképző — szakmunkásképző A falu értelmiségének nagyobb részét a pedagógusok p^ iskola igazgatója, Szánalkotják, akikről fentebb úgy tó Lőrinc, heti nyolc kötelező elkerülhetetlenek. De most már minden rendben van. — A törvény, az törvény. De ki ez az asszony, kapitány? S miért szólítja öt Madonnának? — Madonna története valóságos regény. Madonnát Olgának hívják. Péküzletben dolgozik. Egyébként elmondhatom, miért neveztük el őt Madonnanak, miért segítünk neki, miért gyakorolunk védnökséget gyermekei fölött. Érdekli? — Természetesen. — Gyújtson rá. Rövidre fogom a mondókámat. olyan lesz, akárv a jegyzőkönyv. Rágyújtottunk. A kapitány arcát a cigarettafüst egy pillanatra eltakarta. — A háború után történt. Városunk tele volt különféle batyuzókkal, üzérkedőkkel. feketézőkkel. A rendőrség alig győzte a munkát. En akkor ügyeletesként dolgoztam ugyanezen a kapitányságon, s magamról tudom, milyen undorító üzérekkel bíbelődni. Egyszer beállít hozzám az egyik rendőr: — Elkaptam egy üzérkedő nőt. a bazárban. Nagyon ellenszenves, illetlen képeket árusít. Egész tömeg verődött körülötte össze, a képeit 25 rubeljével elkapkodták. Sőt, még dicsérték is, hogy micsoda műalkotás! Megnéztem egy képet, és elámultam. Félmeztelen nőszemélyt ábrázolt, kisgyermekkel a karján, fölötte pedig angyalok meg valamiféle szentek. Afféle vallási butítás, ópium! — Mi az. letartóztattad őt? — Behoztam a képeivel együtt. — Hívjad csak be! S lám. benyit hozzám az asszony. Benyit, hátratett kézzel, merész tekintettel, feszítve. Abban az időben még 22 éves sem volt, s ma sem mondaná többnek 27-nél. Nem öregszik, bár nehezen él. Nos, hát benyit, s nyomban támadni kezd: — Üzérkedőt foglak! Szélhámost! Ó, a sült halak! — Ne kiabáljon, várjon egy percet.. . Üljön le és beszéljen nyugodtan. Miért árul illetlen képeket? ön rontja az emberek erkölcsét. Ezért elítélik! Az asszony kacagásban tört ki, s háta mögül az asztalra tett egy képet: — Nézze, ezt árusítom. Tudtam, hogy csak sült halakkal találkozom a rendörségen. A képre néztem, s szégyenemben elpirultam. Rafael Sixtusi Madonnájának mása feküdt előttem. S milyen remek kópia! Nem vagyok túlságosan járatos a festészetben, de Rafaelt, Repint vagy Rembrandtot megismerem. A Sixtusi Madonna reprodukcióira né ismernék rá? — Nos, maga készíti e kópiákat? — Ez reprodukció. Reprodukciókat vásárolok a klasszikus festményekről és otthon kidolgozom őket. Sajátos módszerrel. — Milyen eljárással? — Ez az éri titkom. Városunkban senki sem tud reprodukciókat kidolgozni. — Szabadalma van? — Néni is akarom, hogy legyen! Nem vagyok kézműves. Szabad időben foglalkozom a reprodukciókkal, kenyeret keresek vele. Nekem élnem kell. Nem vagyok kontár, s ez se nem pornográfia, se nem giccs. Madonnáimat bármely házban megtalálhatod. Az emberek köszönetet mondanak érte, ti meg azzal jöttök, hogy illetlen. Nektek Rafael — ópium! Inkább a valódi üzéreket csípnétek el. Szájtátiak ... Ekkor bosszantó hibát követtem el: megsértődtem. El kellett volna engednem fülem mellett a szavait, de én megsértődtem. — Miért szidja a rendőrséget? Szájtátiaknak, sült halaknak titulál minket. Ni csak, a Madonna! Takarodjék a képeivel és ne feledje: ha újból megjelenik a bazárban, akkor másként fogunk beszélni. Másnap a rendőr jelenti: — Megint elkaptam a Madonnát. Egy csomó festményt hozott, és árusítja a bazárban. El akartam venni töle, de vásárlóival együtt nekem rontott. — Menj el a lakására, szedd össze a festményeket, a festékeket, s végy fel jegyzőkönyvet. Két óra múlva ismét megjelent a rendőr. — Jártál Madonnánál? — Igenis! — Sok ilyen festménye van? — Több mint egy zsákra való. Húsz darab teljesen kész, s egy nagy csomót még nem fejezett be. — összeszedted? — Mit szedtem volna össze? — Hát a festményeket. Felvetted a j egyzőköny vet ? — Semmit sem szedtem össze, jegyzőkönyvet pedig nem vehetek fel, mert négy apró gyermeke van. Egy rozoga viskóban lakik velük. Nappal elárusít a péküzletben, éjszakánként meg képeket mázol. Ncgy gyerekről gondoskodik, ami nem kis dolog! — Ujja köré csavart téged ez a Madonna. Honnan lennének gyerekei? Méghozzá négy? Az ő korában négy gyerek! Honnan? — Egyáltalán nem csavart az ujja köré. Madonnának fogadott gyermekei vannak. Elesett frontharcosok árváit vette magához. Segítenünk kell neki. Célzást tettem a gyermekotthonra. de erre elküldött a fenébe ... A kapitány eloltotta cigarettáját és befejezte a történetet: — Nos, így kezdődött barátságunk Madonnával. A rendőrörs már néhány esztendeje védnökséget gyakorol gyermekei felett. Madonnát elhelyeztük egy üzemben, lakást szereztünk neki. ö a mi legjobb segédrendőrünk. De a Madonna név rajta ragadt. Talán illik is rá. Borkától hazatérőben megkérdeztem: — Miért avatkoztál bele ebbe a dologba? A kabátod eltépték, az állad felvérezték a huligánok. Honnan volt hozzá merszed? — Papa, de hiszen te magad beszéltél a bátorságról, a keménységről, a maradványok elleni harcról — felelte a gyerek. — Most pedig szememre veted? A sovány, esetlen kamaszra néztem és így válaszoltam: — Egy null, a javadra... Fordította: DOSEK LAJOS óra helyett 17 órában tanít. Valakit mindig helyettesítenek hosszabb időn át. Hónapok óta most hármat. Az igazgató nem panaszképpen mondta ezt. Inkább arról panaszkodott, hogy nem látja értelmét a továbbképző iskolának. Zsákutcába viszi a gyerekeket, mert csak tovább képez, már megszerzett tudásanyagot ismételtet, de nem képez semmire. Az igazgató a gyerekek szüleivel érez, amikor ezt mondja: "A továbbképző iskolát öszsze kellene kötni valamilyen formában a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel*. Jelenleg 40—45 leány és fiú jár továbbképző iskolába. Számosan közülük szívesen leszerződnének mezőgazdasági tanulónak a helybeli Rózsa Ferenc és az Ezüstkalász Tsz-be. A tsz-ek azonban nem kapkodnak értük. Szívesebben alkalmazzák őket idénymunkára, mert azzal nem jár a fiatalokkal szemben semmiféle kötelezettség. "Akkor viszont kössenek e fiúkkal és lányokkal a tsz-eink szerződést napi 6 órás foglalkoztatásra. mert ezek a gyerekek dolgozni akarnak, hasznos munkában szeretnék magukat hinni« — mondta az igazgató. S Szántó Lőrinc gondja egyformán az emberé és a pedagógusé, miként az is, hogy a tantestületből a nyolc kijáró pedagógus közül négyen kérték most áthelyezésüket Szegedre. Nincs pedagóguslakás Indokaik elfogadhatóak. T. P.-nének kisgyermeke van, férje Szegeden dolgozik, s a lakásuk is ott van. R. M.-nőnél hasonló a helyzet. Ha T. P.-né kérését nem teljesítik, akkor a tanév végén kikéri a munkakönyvét és más állást keres Szegeden. A tantestületből Sz. S.-né kiköltözne Szegedről Forráskútra, bár a városban saját házuk van. Az igazgató is nagyon örülne S'z. S.-né kiköltözésének. mert nagyon jó munkaerő, orosz, magyar és történelem szakos. Lakást azonban Forráskút nem tud adni. Szántó Lőrinc igazgató elmondta, hogy 1954-ben és 1960-ban kaptak részben új, részben felújított lakást Forráskúton a pedagógusok. Jelenleg hat pedagóguslakás van itt, de lehetne több is. Két további pedagóguslakásban ugyanis mások laknak. Ha volna elegendő pedagóguslakás Forráskúton is, akkor nem lenne égetően elsőrendű kérdés egyiknekmásiknak a visszaáramlás Szegedre. Van, aki a pályát ezért kényszerül felcserélni más állással, mert Szegedhez köti a lakás, férje vagy felesége állása, s nem utolsósorban egy vagy több kisgyerek, avagy beteg, segítségre, gyámolításra szoruló szülő vagy nagyszülő. Mások viszont úgy gondolkoznak, hogy keresnek bár segédmunkásként kevesebbet, mégis csak a város miliőjében élnek, s nem kell hosszú kilométereken át vonatozniuk, vagy autóbuszon rázatni magukat kora reggel és késő délután, netán estébe nyúlva is. A szocialista alapra már lehet építeni Nem kis gondok ezek, különösen akkor nem, amikor tudjuk, hogy az állam óriási erőfeszítéseket tesz éppen napjainkban, hogy minél több jól képzett pedagógust adjon az iskoláknak falura is. A pályakezdés után viszont sokan lemorzsolódnak az elégtelen falusi lakásviszonyok miatt. A falunak pedig meg kell kötnie az új pedagógusokat, általában az új értelmiségieket, az orvosokat éppúgy, mint a mezőgazdászokat. Ennek a rétegnek az odaadó, lelkes munkája nélkülözhetetlen ma már a falun, és Forráskúton is. A szocialista alapra most már falun is lehet építeni, és sokkal gyorsabban, mint eddig. Nem elégséges ma már csak szakismeret és világnézeti kérdéseket tárgyaló előadásokat nyújtani a TIT keretében. beszélni a tudatformálásról. az ember átalakulásáról, bemutatni és meghonosítani a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint az állattenyésztés korszerű nagyüzemi módszereit, ha például éppen Forráskút esetében a tsz-ek mezőgazdászai is csak kijárnak dolgozni a városból. A Rózsa Ferenc Tsz-be Lázár István, az Ezüstkalászba Szemes Dezső és Sándor Tibor kertész. Igaz, hogy hétfőtől szombatig kint élnek a községben, de mennyire más lenne, ha a községet egészen a magukénak éreznék, .örömét éppúgy, mint gondját. Mégis fejlődik a falu A falu. Forráskút ettől függetlenül is fejlődik. Az idén építenek egy 50 férőhelyes óvodát. Teljes berendezéssel együtt 800 ezer forintot költenek rá. Jövőre tervezik egy korszerű postahivatal megépítését a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium segítségével. . Százezer forinttal járul hozzá a községi tanács MÁV autóbuszváró építéséhez. Üllés és Vidéke Földművesszövetkezet pedig egy önkiszolgáló élelmiszer-üzletházat építtet Forráskúton. A költségek fedezésének 20 százalékát vállalta a község: százezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. A tanácsházát pedig most bővítik majd: anyakönyvi hivatalt és ízléses házasságkötő termet, valamint irattárat "ragasztanak* az épülethez, amely már kicsi lett a község mindennapi életéhez. Ez a néhány tény is amellett szól, hogy az általános fejlődés menetében több gondot kell fordítani a falu új értelmiségének megbecsülésére, hogy magukénak érezzék a községet éppúgy, mint a várost, hiszen a köztük levő távolságot, a kilométereket nap mint nap leröviditjük a közlekedési hálózat fejlesztésével. A tényleges, a szellemi távolságot és kulturális különbséget viszont csak ezután hozzuk egymáshoz közelebb. Lödi Ferenc Rekordtermés ígérkezik szőlőből A múlt hetek során sikeresen befejeződött a szőlő virágzása, vagy amint a termelők mondják: kötése. Ügy látszik, amit a szigorú tél elvett tőlünk a gyümölcstermesztésben. azt a kedvező május igyekezett pótolni a szőlőkben. Király István, a Csongrád vidéki Állami Pincegazdaság igazgató-főmérnöke mondotta el: — A most ígérkező rekord szőlőterméshez hasonló, öt évvel ezelőtt, 1958-ban volt utoljára, amikor már úgy látszott, hogy a szegedi betonozott fürdőmedencékben is mustot kell tárolni. 1958ban a megye szokásos 13—14 mázsás holdankénti átlagával szemben 17,5 mázsáig emelkedett a szőlőtermés. Ha az időjárás a nyáron is mindig ilyen kedvező lesz, idei termésünk a holdankénti 18 mázsót is könnyen meghaladhatja. Természetesen a szüretig még sok elemi csapásnak van kitéve a termés. A tavaszra azonban nem panaszkodhatunk. A májusi esők hasznosságuk mellett komoly peronoszpóraveszélyt is hoztak magukkal. A jó termés védelmében most minden tőlük telhetőt el kell követniök a szőlőtermesztő gazdaságoknak, hiszen sok milliót érő terméstöbblet megóvásáról van szó. A téli fagyok csak a lugasos művelésű csemegeszőlőkben hagyták hátra nyomukat.