Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

Szombat, 1983. májas 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Ne legyen betegségek forrásai A háziszemét-tárolás ellenőrzésérőt — Hogyan lehetne Sokan nem is gondolnák, hogy a napról napra fejlődő Szegeden mekkora gondot okoz a tisztaság fenntartása. A városi tanács csupán a háziszemét — másról most nem szólunk — eltakarításá­ra nagy összeget költ évente. Négy esztendeje szerezték be a -kuka* szemétszállító kocsikat. Akkor négyezer tartályt vásároltak ezekhez, s azóta még hatezret szerez­tek be. Így nagyot lépett előre a közegészségügy is. Kétségtelenül van javulás, a helyzet azonban még ko­rántsem kielégítő. Takarítást fertőtlenítés Több panasz nyomán az Ingatlankezelő Vállalat, a Köztisztasági Vállalat és a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás képviselőjével sok házba ellátogattunk. Nem azt ellenőriztük, hogy tiszták-e a kuka-tartályok, hiszen természetüknél fogva szemetet tárolnak bennük, tehát nem ragyoghatnak. Azt viszont már megvizsgál­tuk, hogy az előírások sze­rint legalább kéthetenként takaritják-e. fertőtlenítik-e a tartályokat. Az általános tapasztalat elég kedvezőtlen volt Na­gyon sok tartály horpadt, megrongálódott, s ez már eleve nehézzé teszi a töké­letes takarítást Ilyeneket találtunk az Uzemélelmezési Vállalat, a Búbos étterem, a Mérey utcai, a Párizsi kör­úti épülettömbök és még több ház előtt A Török ut­cai tésztagyár szeméttáro­lása egyenesen meghökken­tő. Némelyik tartályból ször­nyű bűz árad, belsején és külsején több rétegben áll a szenny, rothadó tojásma­radvány és egyéb. Már most május legelején tömegesen lepik a legyek, melyek az utcán a szomszédos bérhá­zak ablakain szálldosnak be és kl. A Búbos étterem mel­lék-kijáratánál két tartály állt színültig tele, az egyik lyukasan. Folyt belőle a Bzennylé, sok lakó bosszúsá­gára. Itt mondotta Lipcsei Ferencné házfelügyelő, aki egvébként a saját hatáskö­rébe tartozó tartályokat rendszeresen takarítja: — Hiába veszekszem az éttermiekkel, ró sem hede­rítenek. Pedig sok fertőző betegség forrása lehet a kö­zelgő meleg időben a romló hulladék. Hanyag vállalatok És ilyen, kl tudja milyen régen takarított, s talán hó­napokkal ezelőtt fertőtlení­tett tartályt sajnos, sok he­lyen találtunk. Még a városi bérház épületben ls — ahol az I. kerületi tanács és több városi hivatal székel. Erről mondta dr. Völgyesi János, a KÖJALL orvosa: "Még az én, ellenőrzéshez szo­kott orromnak ls túlságosan bűzös, ezt bizony nagyon régen takaríthatták.* Mellár Pál. Vincze László és Beznóczki Antal kuka­javítani a helyzeten? kocsirakodókkal útközben találkoztunk. Keserűen pa­naszolták: "Némelyik tar­tály üresen ls sok kilóval nehezebb, mint kellene, ép­pen a rárakódott szennyré­teg miatt. Különösen elíté­lendők azok, melyeket olyan helyeken ürítünk, ahol hús­bolt, étterem, vagy élelmi­szeráruda van. Láttunk már nyüzsgő pondróka t, mint például a szalámigyári tar­tályokban. Volt, hogy két hétig nem tudtunk szemetet elszállítani a felsővárosi ven­déglőtől, mert a tartály megrongálódott és nem bír­tuk kocsiba üríteni. A házfelügyelők frontján Nem akarunk sokáig a -szemétben turkálni* bár még több ro6sz példát hoz­hatnánk fel: Jósika utca 12, Párizsi körút 45 és így to­\ ább. Mielőtt azonban kö­vetkeztetéseket vonnánk le, mondjuk el, hogy dicsérni lehet viszont a tbc gondozó intézetet, a Horváth Mihály utca 9, a Zrínyi utca 10, a Mikszáth Kálmán utca 5, a Klauzál tér 3 szám alatti házak felügyelőit, akik sok más házfelügyelővel együtt tisztán tartják a tartályokat. Az Ingatlankezelő Vállalat a múlt évben 111 ezer fo­rintot költött tisztítószerek­re, s ez kétszer annyi, mint négy évvel ezelőtt. A ház­felügyelők tisztasági ver­senyt folytatnak, s négy bri­gád, melynek Zöldi Imréné, Papp Sándorné, Bacsa Jó­zsefné és Máté Sándorné a vezetője, szocialista címet nyert el. Mindez azonban nem old­ja meg a problémákat. Be­széljünk őszintén: a házfel­ügyelők java része elaggott, fizikailag nem győzi a taka­rítást, fertőtlenítés!. A tar­tályokért tulajdonképpen senki nem felel, pedig da­rabonként több mint félezer forintba kerültek. Elvileg az ingatlankezelő tulajdonában vannak, de a házak elé már a köztisztasági munkások vi­szik, s azok ürítik a sze­métgyűjtő kocsikba. Ha meg­rongálódnak, nem tudni, ki­nek a lelkén szárad, s ki, illetve melyik vállalat javít­tassa meg. Ezért a tartá­lyoknak elsősorban egy gaz­dájának kellene lenni. A KOJÁLL é3 több más érde­kelt szerint a leghelyesebb az lenne, ha a kuka-kocsik tartozékainak tekintenék. A Köztisztasági Vállalat javí­tóműhelyében rendszeresen karban tarthatnák, mielőtt teljesen tönkremennének, sőt központilag megoldhat­nák a takarítást, fertőtlení­tést. ötszáz tartalék tartály kellene, akkor húsznapon­ként a jelenlegi tízezer mindegyike bekerülhetne a vállalat fertőtlenítőjébe. Ilyen megoldásra egyébként sok példa van: itthon a fő­városban, azonkívül több szocialista és nyugati or­szágban is. Alkalmas tárolóhelyeket Végül, de nem utolsósor­ban megoldásra vár a tartá­Tél a tavaszban Már itt a tavasz és kezd­jük elfelejteni a zord telet Most azonban húzzuk össze magunkon a kabátot egy pár percre, mert a télről lesz szó. A Radnóti Miklós Gim­názium természetjáró^ szak­osztálya a szülők és a diá­kok előtt levetíti a téli sí­táborban készült kisfilmjét. Pereg a film, szép, havas mátrai táj jelenik meg a vásznon. Síelő alakok a hegy­oldalon, kezdők és hala­dók vegyesen. Most kivilágo­sodik egy arc, Pataki Ti­boré, s látni, amint lassan siklik lefelé a lécen. Majd feltűnik a sitábor három leg­tehetségesebb sízőjének — Sípos Attilának. Palásthy Szórendnek és Takács János­nak — alakja is. Nem ls hin­né az ember, hogy ilyen te­hetségesek az alföldi fiúk a téli sportban is. A szülők, akik kíváncsiak voltak a filmre, láthatták, hogy gyermekük valóban jól töltötte el az időt és sok szép élménnyel gazdagodott. Kár, hogy az idén még hiá­nyoztak a táborból a lányok. De jövőre — ahogy azt a szakosztály vezetője meg­ígérte — ők is ott lesznek és megismerkedhetnek a sí­zés fortélyaival. A film után a tábor részt­vevői ismét felelevenítették a téli szép emlékeket. Palotás Klára lyok elhelyezése. Keresni kell alkalmas tárolóhelyet, mert a lépcsőházban egyálta­lán nem higiénikus: mellé­szóródik a szemét, szerte­száll a por, korom, pernye, s árad a bűz meleg Időben. A Kárász utc^ 8-ban ötle­tes tárolót készített a ház­felügyelő a függőlépcső alatt, a tbc gondozóintézetben függönnyel elzárható udvari fészert építettek, más váro­sokban a tömbösített bérhá­zak parkjában jelöltek ki közös területet, melyet élő sövénnyel, bokrokkal külö­nítettek el. Hasonló kezde­ményezésre lenne szükség Szegeden is. Főleg pedig az új bérházak építésénél már eleve gondoljanak a tároló­helyre. K. B. Mindennap élünk Ismét egy olyan új ma­gyar film, amelyről, sajnos, azt kell mondanunk, nogy tulajdonképpen és végered­ményben csalódást kelt. Vannak ugyan figyelemre méltó, érdekes részletmegol­dásai, de az egesz mégis alatta marad annak a szín­vonalnak, amit az író Ker­tész Akos és a rendező Ré­nyi Tamás eddigi munkái képviselnek. A film alapeszméje, fő mondanivalója a kispolgári erkölcsöt, a maradiságot, az önzést veszi célba, amelyek a magánéletben és a munká­ban is egyaránt élnek és hatnak még. A film azon­ban nem jut el a kitűzött célig. A kezdeti lendület után az iram nagymérték­ben csökken, s a történet a vége felé bizony már rogy­gyant lábakkal vánszorog. A bajok egyik forrása, illetve jele, hogy a kélszá­lú történet, amely a film sajátos szerkezetének alap­ja, egymástól teljesen füg­getlenül alakul és bontako­zik ki! Annyira, hogy néha az az érzésünk, két külön Tanácskozás a szarvasmarha-tenyésztésről Szegeden A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének időszerű kér­déseiről tájértekezletet ren­dezett Szegeden tegnap dél­előtt a Földművelésügyi Minisztérium. A tanácskozá­son Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye járási, váro­si és megyei főállattenyész­tői vettek részt valamint az Allatforgalrni és a Te­nyészállatforgalmi Vállala­tok igazgatói. Szili Antal, a városi tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének meg­nyitó szaval után dr. Szmo­dics Tibor, a Földművelés­ügyi Minisztérium állatte­nyésztési főigazgatósága szarvasmarha-tenyésztési osztályának vezetője ismer­tette a szarvasmarha-te­nyésztés mai állapotát ha­zánkban. Hangsúlyozta, hogy a ter­vezettnél 30—40 ezerrel ke­vesebb a tehén. Egy év alatt 10 százalékkal csökkent ha­zánkban a tehénállomány. Csongrád megyében ugyan­akkor négy százalékkal emelkedett, ezen belül a megyei termelőszövetkeze­tekben pedig 8 éa fél száza­lékkal. , A szarvasmarha-, a tehén­állomány fejlesztése érdeké­ben országosan felülvizsgál­ják most az Állatforgalmi Vállalat által üszőkre kötött szerződéseket. A felülvizsgá­lat alkalmával kiválasztják majd a tenyésztésre alkal­mas üszőket. A tervezés sze­rint az ország tehénállomá­nya ezzel a felülvizsgálat­tal 40 ezerrel fog szaporod­ni. A bizottságok az üszőki­választást június 30-1 g feje­zik be. filmet látunk, amelyet — nem tudni mi okból — egy­más mellé vetítenek. Ez a kompozíció forma túlságosan laza ahhoz, hogy a film mondanivalóját hatásossá és meggyőzővé tegye. Ráadásul a két történet mondanivaló­ja, a dolog lényegét tekintve voltaképpen azonos, s ezért az egyik történet felesleges is. Csakhogy melyik? Ezt már nagyon nehéz lenne el­dönteni. De nem azért ám, mert az egyik érdekesebb, mint a másik és bármelyiket sajnálná az ember. Ellenke­zőleg: nagyon is szimpla história mindkettő. Mégis, ha már választani kell, talán az új munkás ügyének a kibontakozásában több lehetőség lett volna. Sajnos, ez a történet sincs eléggé megmunkálva, nincs kellőképpen kidolgozva. Az alapvető dramaturgiai hiba az, hogy az új munkás fel­vételét a brigádba minden tag határozottan ellenzi. Ez képtelenség. Még akkor is az, ha a film egyébként jól hangsúlyozza, hogy a bri­gádtagoknak ebben a dolog­ban egyáltalán nincs Igazuk, ha bemutatja, mennyire ön­zőek, s mennyire fontos szá­munkra a pénz. Mégis el­képzelhetetlen, hogy a nyolc ember között legalább egy ne lenne, aki felemelje sza­vát a többlek magatartása ellen, hiszen az új munkás négygvermekes családapa, akinek bizony szüksége van a keresetre. Az is nagyon oroblematikus, sőt egyenesen hihetetlen, ahogyan az új munkás ezt a sivár közön­bösséget, sőt kegvetlenséget fogadja. Tehetetlenül totyog­motyog még a szavát sem hallani, szinte hajszálra úgy viselkedik, mintha valami­ben vétkes lenne, mintha valami elképesztő, jogtalan dolgot kérne és a lelkiisme­rete kínozná ezért A műve­zető szerint az új ember jó munkás. A bizonytalanko­dó, tétova magatartás azon­ban még ezt is tagadja. Le­het, sőt biztos, hogy van ilyen munkás. De miért kell róla filmet csinálni? A szerelmi történet még szimplább, tele ellentmon­dásokkal és naivitásokkal. Például Sajek, akinek fe­lesége a brigád másik tagjá­ba, Dócziba szerelmes, egy­általán nem olyan ember, hogy csak úgy egyszerűen elhiggyük róla: minden to­vábbi nélkül lemond a fe­leségéről. Még akkor se, ha nem szereti. A film mégis ezt akarja velünk, nézőkkel elhitetni, mondanunk sem kell, milyen kevés sikerreL Zavaró, sőt kimondottan bosszantó, hogy más logikai törések és bakugrások is za­varják a történet bonyolítá­sát. A szereplők cselekedete­it nemegyszer logikátlannak, megalapozatlannak érezzük. A közreműködő színészek — különösen Sinkovits Im­re, Koncz Gábor és Bánhidy László — színvonalasan, te­hetségesen játszanak. Agár­dy Ilona már sokkal halvá­nyabb, az pedig egyenesen rejtély, hogy miért kellett felléptetni a filmben Sándor Károlyt, a kitűnő labdarú­gót, aki a rutinos színészek mellett kiütközően vérsze­gény alakítást nvújt. A kö­zönség o futballpályán kí­váncsi Sándor Csi karra, s nem egy Játékfilm kockáin. Mintahogy az se lenne ért­hető, ha mondjuk — Major Tamás játszana a labdarúgó­válogatottban. (J. L. GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA O GYORSPOSTA Rossz a kerékpárút A Kossuth Lajos sugárút két oldalán tábla jelzi a ke­rékpárosok útját. Ezt az utat mér többször felbontották és emiatt annyira megromlott, hogy helyenként szinte alig le­het rajta közlekedni. Sok száz kerékpárosnak az a kérése — akik rendszeresen itt közlekednek a Kossuth Lajos sugárúti üzemekbe —, hogy javítsák meg a forgalmas kerékpárutat. Misius Istvánné, Nivó Ksz * A panaszra a TI. kerületi lembe kell azonban venni, tanács elnökének, Dácsán hogy a Kossuth Lajos su­Mihálynak válaszát közöl- gárut teljes' átalakítását tér­jük. — Valóban jogos a panasz, vezi a KPM, és ezért külön a kerékpárutakra már nem az utóbbi ivekben megrom- költhetünk ilyen nagy össze­lőtt a Kossuth Lajos sugár- get. Kisebb karbantartási úton a kétoldali kerékpárút, munkát ebben az esztendő­Mi ezt rendszeresen karban- . „ . „,,.,, .„ „ tartjuk, azonban teljes fel- ben «« ^igzünk és a lehető­újtíásához közel 100 ezer fa- 'egekhez mérten rövidesen rintra lenne szükség. Figye- kijavítjuk a salakos utat. Egyhetes papucs Április 18-án vásároltam a forráskút! 14-es számú ve­gyes iparcikk boltban egy szép pár utcai papucsot, örömmel vittem haza, de alig egy hét telt el, a napi 4 órás használat után a pa­pucsom tönkrement. Mind­kettőnek az oldala felsza* kadt és a cipész azt mondta, hogy megfelelően már nem lehet megjavítani. Nekem nincs felesleges 74 forintom újabb papucsra, úgy gondo­lom, legalább három hóna­pig tudjak egy pár papucsot hordani, ne csak egy hétig. Monostori Dávidné, Forráskút, József Attila utca 8. * A forráskúti földművesszö­vetkezeti bolt tulajdonkép­pen MM üllési földművesszö­vetkezethez tartozik. A köz­ségi kirendeltség vezetői a panaszról megbeszélést foly­tattak az (illési központtal és ennek eredményeképpen a rendkívül gyorsan tönkre­ment papucsot kicserélik. Bezárták az úttörőboltot Két gyermekem van, rö­videsen sor kerül kisdobos­avatásukra. Ehhez szerettem \olna egyenruhát és a hozzá szükséges kellékeket megvá­sárolni, azonban az Oskola utcai úttörőüzletet meg­szüntették, a Kígyó utcában pedig nem nyitották meg. Többen vagyunk szülők, akik most nem tudjuk, hol Falutörténeti kiállítás Rúzsán Rúzsén május elseje theg- zi kiállítás nyílt. A Jől sfke­ünneplésének érdekes szín- rü,t. követendő kezdeménye­foltja volt, hogy a délutáni aés Böhm József rúzsai ta­órákban helytörténeti-népraj- "ár érdeme, aki évek ota kutatja a község és környéke történetét és néprajzát. Ku­tatásai során a honismereti szakkör — a falu hagyomá­nyait őrző felnőttek, s az ér- ' deklődő iskolások — segítsé­gével tekintélyes számú, igen értékes tárgyi anyag és adat gyűlt össze. A kiállítás nép­rajzi, s a hely múltjára vo­natkozó részének sikeres ösz­saeállitásóban nagy segítsé­get nyújtott a szegedi Móra Ferenc Múzeum és népraj­zosa, Juhász Antal. A kiál­lítás kiegészítésére kölcsön­zött anyag egész vontató­pótkocsi rakományt tett ki. A kiállítás anyagának nagy része néprajzi jellegű, a ta­nyaviláfí kialakulását, a sze­gedi Alsóvárosból egykor ki­települt alsótanyai pásztor­társadalom életét és eszkö­zeit mutatja be, úgyszólván a karikás ostortól a faragott beretvatartóig. A múzeum által kiegészített gyűjtemény egy néprajzi táj kiállítás magva, melyet a továbbiak­ban községről községre kí­vánnak vándoroltatni, a he­lyi honismereti szakkörök segítségével, melyek helyi vonatkozásban kiegészítenék az anyagot. A kiállítás másik, igen Je­lentős része ezzel párhuza­mosan a község jelenét, fel­szabadulás utáni fejlődését mutatja be tablókop, Jójárt István rúzsai tanár gondos, népszerűsítő munkájának alapján. A mintegy egyhónapos be­mutatásra tervezett kiállítás i nagyon egészséges, a honis­meretet fejlesztő, 6 a terü­let felszabadulás utáni ha­talmas fejlődését helyesen bemutató hasznos kezdemé­nyezés. N. K. szerezzük be gyermekeink számára a szükséges dolgo­kat. Marton Lajosné Kossuth Lajos sugárút 81­* A Dél-Magyarországban többször megjelent már hir­detés arról, hogy a Ruházati Bolt Lurkó gyermekszaküz­letében — a Lenin körúton — lehet vásárolni kisdobos öltözéket, úttörőruhát, amíg az új úttörő szaküzlet meg nem nyílik. Azonkívül a Kiskereskedelmi Vállalat Kárász utcai sportüzletében is kaphatók különböző fel­szerelési tárgyak. Kemény rizsfelfújt Április 29-én a déli órák­ban betértem a Boszorkány­konyhába ebédelni. Kértem egy szelet rlzsfelfújtat is. Amikor enni kezdtem, a rizs szertehullott. Kellemetlen volt, megkóstoltam a rizs­szemeket, de azok csak fé­lig főttek meg. Visszaadtam az eladónak azzal, hogy szá­raz, kemény, ehetetlen, ö vo­nogatta a vállát és a hűtő­szekrényre hárította a hibát. Ügy gondolom, lelkiismere­tesebben kellene kiszolgálni a vendégeket. Molnár Lajosné — Nem akarunk kibújni a felelősség alól — mondotta a panaszra Rónyai Gizella, a Boszorkánykonyha üzletveze­tő-helyettese —, rendkívül sajnáljuk az esetet. A jövő­ben vigyázunk arra, hogy a rizsfelfújt mindig puha le­gyen, és figyelmeztetjük dol­gozóinkat az udvariasabb ki­szolgálásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom