Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

Csütörtök 1963. május 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 és az elavult házfelügyelő-rendszer Nemrégiben Gyorsposta rovatunkban közöltük egy megöregedett házfelügyelő panaszát, aki már nem bírja vállalni a munkát, de felmondását nem fogadják el. Ugyanakkor ismertettük az Ingatlankezelő Vállalat álláspontját is, miszerint, az adott esetben, a vállalatnak az egész ház érdekeit kell szem előtt tartani, a szolgálati lakásra szüksége van másik házfelügyelő számára. Egyébként utólag kiderült: az illető idős házfelügyelő lakásában vannak fiatal hozzátartozói. akik el tudnák látni a házkörüli teendőket, de mivel ezt nem vállalják, s a lakásból sem lehet őket kitenni, ez így komoly gond mindkét félnek. Allásvállalás — lakásért Nem egyedülálló eset ez Szegeden. A napokban Biacsi Jánosné Bécsi körút 31. szám alatti házfelügyelő is erről írt szerkesztőségünknek: idős, beteges, kevés a jövedelme és inkább könynyebb munkát keres, adjon neki másik lakást az IKV. Ennek a példának olyan előzménye is van, hogy Biacsiné — férje ugyancsak a vállalat dolgozója — három évvel ezelőtt szinte könyörgött, adjanak neki egy házmesteri állást, mert nagyon rossz a lakása. Kérése teljesült és most ismét lakásigénnyel lép fel — ami egyébként nem tartozik a vállalat hatáskörébe —, holott még a nyugdíjkorhatárt sem érte el. Siska Györgyné, a József Attila sugárút 56. számú ház kiöregedett házfélügyelője már 80 éves. Leánya többek között ezeket írja: -Nevelőanyám lakását nem tudná elcserélni, mert az csak egyetlen szobából áll, se konyha, se kamra nincs hozzá. Az elmúlt nagyon kemény télben nagy fáradsággal tudta csak az utcát tisztán tartani. Fiam, amíg bírt, segített a nagymamának, az én helyzetem pedig nem olyan, hogy ezt megtehessem, mert Sándorfalván lakom. Azt, hogy ő fogadjon segítséget, el sem lehet képzelni abból a csekély összegből, amit az IKV-től kap. Éppen azért a vállalat is tegyen valamit a kiöregedett házfelügyelők érdekében*. Az utóbbi panaszosnak teljesen igaza van. csak az a kérdés: mit tegyen az IKV? Nagyon is jogos lenne a kiöregedett házfelügyelőket — igényjogosultságuk esetén — nyugdíjba küldeni, mint minden munkahelyen. A vállalat azonban nem rendelkezik lakásokkal, illetve csak olyanokkal, amelyekben a házfelügyelők laknak. Tehát csak abban az esetben lehetne rendezni ezt a problémát a jelenlegi körülmények között, ha az újonnan jelentkező munkavállalónak olvan lakása van, amely legalább kisebb javításokkal elfogadható a régi házfelügyelő számára. Általában viszont csak azok jelentkeznek házmesteri állásra, akik mostoha lakásviszonyaik miatt jó, ingyen lakáshoz akarnak jutni. S miután azt megkapták, rövidesen lemondanak álláBukról vagy azért, mert nem bírják a munkát, vagy mert kevés az ebből származó jövedelmük és nem vállalják a beosztással járó kötöttséget. Ahol nincs házmester Mi a megoldás? A kérdést annál is inkább mélyrehatóan fel kell tárai, mert a helyzet egyre inkább súlyosbodik. Tovább növekszik a kiöregedett házfelügyelők száma, s megfelelő, egészséges cserelakásokhoz nem tudják őket juttatni. Az is csak időleges megoldás, hogy több bérházat egy-egy házfelügyelő lát el. Már eddig is tették lépéseket, hiszen Szegeden 1400 -KIK-ház* van, és csak 640-ben lakik házmester. Ezek közül számosan nem megfelelők, emiatt parázs viták támadnak a lakók és a házfelügyelők között. Azonkívül a nagy tömbökben máris takarítókkal végezteti az IKV a Járdaseprést, a hóeltakarítást, s magára a házfelügyelőre csupán a lépcső takarítás, a villanygyújtás, kapuzárás, lakbérbeszedés és esetleg a liftkezelés hárul. A szemét lehordását ugyanis — habár még a rendelkezés szerint a házfelügyelő kötelessége — a lakók maguk végzik. Ezek után felvethető: egyáltalán szükség van-e házfelügyelőre? Az említett adatokból kitűnik, hogy az IKV kezelésében levó házak felében nincs házmester és azt is hozzá kell fűzni, hogy ezekben a lakóépületekben jóformán nincs is panasz, a lakók nagyon jól megvannak. Ma már elavult a régről megmaradt házfelügyelő-rendszer: a villanyt a lakók is el tudják oltani, a kaput is be tudják zárni, a házbért is befizethetik csekklapon és a liftet is kezelhetik. A lépcsőházakat pedig az IKy még rendszeresebben takaríttatni tudja. Külföldi példák Nem egyéni szegedi találmány, hogy ne legyenek házfelügyelők, erre már számos külföldi és hazai tapasztalat is van. A Német Demokratikus Köztársaságban több helyen, például Lipcsében a házfelügyelők helyett egyegy nagy lakótömbben úgynevezett "javító-karbantartó* szakmunkások — akik szolgálati lakást kapnak — állnak a bérlők rendelkezésélé. Az épületekbe szemétledobó csatornákat szeréltek, a bérlők mindegyikének van kapukulcsa, a bejáratnál csengője, és a liftet is a lakók maguk kezelik — vizsga nélkül. Csehszlovákiában sincsenek házfelügyelők, háromműszakos "tömbgondnokságokat* állítottak fel, éjjelnappali szolgálattal. A házak bejáratán tábla jelzi, hol található az ügyeletes szolgálat, ahol — például Prágában — elvállalják a házbér, a villany, a gáz, a telefon és minden egyéb szolgáltatási díj befizetését, sőt különböző kommunális feladatokat és a lakás takarítását is. Fokozatos áttérés Nálunk is időszerűvé vált ez. Kísérletképpen ezt most kipróbálják Budapesten, a XXII. kerület egyik lakótelepén, ahol a kapu- és a liftkulcsokat már átadták a lakóknak. Szegeden csak fokozatosan lehet áttérni az új rendszerre. A város egész területén a Köztisztasági Vállalat takaríthatná a járdákat is — a magánházak tulajdonosai éppen úgy fizetnének érte, mint a szemét elhordásért; az IKV pedig a lépcsőházat és az udvart tartaná rendben. Minden lakó rendelkezne kapukulccsal, közösen vállalnák a villanygyújtást, oltást és ez a házban a kollektív összefogást is elősegítené. A házak takarítását a lakóbizottságok ellenőriznék, az emeletes házakban felszerelhetők — ha erre előre költséget biztosítanak — a szemétledobó csatornák és célszerűvé válik olyan ellátó szolgálat felállítása, amely valóban a lakók kommunális érdekeit szolgálja. Ez az út vezet leginkább a jelenlegi "házmester-probléma* megoldásához. Markovits Tibor A KGST megbízásából, saját hasznunkra Fontos kutatási témákon dolgoznak a ruhagyárban A magyar konfekcióiparra, s benne a Szegedi Ruhagyárra is nagy feladatok hárulnak a második ötéves tervben. Az iparágnak nem kevesebb, mint 60 százalékkal kell növelni a termelést, s ha a szegedi üzemben pontosan nem is ennyi, vagy ilyen mértékű feladat vár, nincs könnyű dolga a hátralevő években. Annál kevésbé nem könnyű a dolga, mert . nemcsak a termelés nagyarányú bővítéséről, a szentesi telep nagyobbításáról és újabb 400 dolgozó munkába állításáról van szó, hanem a minőség további javításáról, s az egy főre eső termelési érték növeléséről. Ügy is mondhatnánk, legfőbb gondjuk napjainkban a termelékenység növelése. Még soha — most Igen Tehát a termelésnövekedés egyik jelentős részét nem a létszámnöveléssel és más hasonló intézkedéssel, hanem éppen a termelékenység hövekedése révén kell elérni. Ennek persze sok útja, módja van. Ezek közül az egyik hatékony forma, amelyen éppen az elmúlt években estek át, a profilírozás. Ma már nagy tömegben állítanak elő ruházati cikkeket közületek részére. Ily módon csökken a termékegységre eső úgynevezett állandó költség. A profilírozás haszna éppen ezekben a napokban válik kézzel foghatóvá. Több terméket és jobb minőségű árut adhatnak megrendelőiknek. A gyár életében még nem történt meg soha, de most igen: az első negyedévben túlteljesítette esedékes tervét az üzem, sőt 4,7 százalékkal több értékű árut adott a népgazdaságnak, mint a tervezett. Ugyanebben az időszakban .az egész iparág csak 96 százalékos teljesítést ért el. A telephelyek közül a bácsalmási is meghaladta a 100 százalékot, csak Szentes maradt el valamennyivel, de az öszszesített eredmény így is több, mint száz százalék. A kékszakállú herceg vára A

«7Íllhfl7 három új, mobólUUaó dern egyfelvonásosának keddi előadásán A kékszakállú herceg vára című Bartók-opera új szereposztását láthatta a szegedi közönség. A Kékszakállú szólamát Sinkó György, Judit szerepét Kemény Kiló énekelte. Mindkét alakítás stílusosan tolmácsolta a mű mondanivalóit és eredeti előadásbeli elemeket is tartalmazott. Szalma Ferenc és Ivánka Irén — az előző szereposztásban — szinte emberfelettivé fokozták a mű megnyugvás nélküli disszonanciáit Sinkó György és Kemény Klió előadásában viszont — anélkül, hogy ez a mű stílusát megtörte volna — meleg, idilli színek is jelentkeztek. Magától értetődik: ez nem értékbeli különbség. Olyan eltérések ezek, amelyek a művészek egyéniségéből következnek. Egyébként nem nagy különbségekről van szó: az új szereposztás énekben és játékban is azon az úton halad, amelyiken a mű előadása a premieren elindult. A kedd esti előadáson mind a három egyfelvonásost, tehát A kékszakállú herceg várán kívül a Játék-ot és A csodálatos mandarin-t ls a színház fiatal karmestere, Szalatsy István vezényelte. Azoknak, akik Szalatsy István eddigi munkásságát csak felületesen ismerték, bizonyára nemcsak az okozott meglepetést, hogy a fiatal karmester, aki eddig a színházban jobbára csak a könnyüműíajban tevékenyúj szereposztással kedett, a legigényesebb feladatok ellátására is képes, hanem valószínűleg az is, hogy milyen közel áll egyéniségéhez a modern, a mai muzsika. Különösen A csodálatos mandarin zenéjének megszólaltatásában vezette kiemelkedő eredménnyel a zenekart Kifejezően adta vissza vezénylése A kékszakállú herceg vára muzsikájának szenvedélyes drámaiságát is. A két balett ífSS-k osztásából csak egy szereplő lépett fel kedden este. Ravel Játékában a kacér lány szerepét Hidas Klára nagy tudással, igényesen táncolta. ö. L. Ez már mind annak az eredménye, hogy megszüntették az üzemi gyártás „vegyeskereskedé6"-jellegét. Példa nélkül Az új profil kialakítását természetesen sok más intézkedés, műszaki fejlesztés, a' technológia tökéletesítése követte. Erre a jövőben is nagy gondot fordítanak a ruhagyáriak, mert azt tartják, ezen az úton kell növelni a termelékenységet, másként a profilírozás csak félmegoldás marad. A profilírozás előtti hónapokban fejezték be az üzemben á szabászat korszerűsítését. Az iparág szakemberei lényegében az ipar fennállása óta állandóan foglalkoznak a gyártáselőkészítés és a szabászat! munka tökéletesítésével. Olyan munkaszervezést szerettek volna már évek óta meghonosítani, amely megegyezik a varrodai és gyártási üzemrészek ütemével, annak technológiai, mennyiségi és minőségi követelményével. Ezt a korszerű szabászata szervezést a Szegedi Ruhagyárban valósították meg elsőnek. Olyan gépesítési fokot értek el, amelyre még nincs példa más üzemekben. Tizenegy megbízatás Az 1961-es évre esett több jelentős, a gyártást elősegítő gép tervezése és készítése is a szegedi üzemben. Ugyanebben az évben kaptak megbízást a munkaruhagyártás további tökéletesítésére. automatizálására. A KGST megbízásából 11 kutatási témát kapott az üzem, és mintegy 60 szakember látott munkához, hogy valóra váltsa ezt a nemzetközi jelentőségű megbízást. A kutatási témák között szerepel a többi között a maximális anyagterítési lapszám megállapítása. Ez azt jelenti, hogy itt a szegedi üzemben kísérletezik kl: hány szövetlapot lehet egymásra teríteni, milyen vastagságú lehet az anyag a szabászasztalon, amelyet könnyen és pontosan szabhatnak a minőség biztosítása mellett. A kísérlet tapasztalatait az elmúlt hetekben összesítették. Ma mar az összesítésben szereplő módszer szerint szabják a pamutszöveteket Lényegében egyik napról a másikra 35—40 százalékkal növelték a termelékenységet. Igaz, a vastagabb rétegű anyag szabása közben jobban elhasználódnak a gépek, de mindezt figyelembe véve a számításokból kiderült, hogy az új módszer nemcsak termelékenyebb, hanem gazdaságosabb ls. Az új terítéssel alkalmazott szabási módszer részletes leírását eljuttatták a KGST-államok konfekcióipara részére is. Új módszerrel kevesebb embernek A Szegedi Ruhagyár szabásztermében ugyanazokkal a gépekkel ma már nemcsak több ruhát szabhatnak ki 8 óra alatt Az új módszer bevezetésével lehetővé vált a létszám csökkentése is. Kilenc ember munkáját takarítják meg, s a felszabadult kilenc embert más üzemrészekben foglalkoztatják. Egy évvel ezielőtt közöltük az első hírt, hogy az ötéves kutatási program alapján a Szegedi Ruhagyárban elkészítették a munkaruhagyártás automatizálásának első gépegységeit Akkor azzal fejeztük be a tudósítást hogy az új gépek még csak az első „fecskék", amelyek még nem csinálnak „nyarat". Másszóval nem hoznak döntő változást a konfekcióiparban. De ez az újabb örvendetes eredmény, ha nem is az egész iparban, de a szabászatban lényeges változást, termelékenységemelkedést hoz. Ezért ez az újabb „hajtás" előrelépés az ötéves kutatási program megvalósításában, amely nyomán majd lényeges változás -következik be nemcsak a Szegedi Ruhagyár termelésében, hanem az egész konfekcióiparban. llítttí'iriwmwlllwllllawmillhiwilttumiai®!"— omzspőie ; i«tt\iaiWim41MIiaHUHU«l»lUVIIiliaÜí\\lW4\íJ 11ÚAJ IClZI IlkWXWlltt^lU^ SZABOLCSI BENCE: A VALASZŰT Az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilágot a nemzetközileg is nagyrabecsült magyar zenetudós 1925 és 1962 között készült Békekongresszusi küldöttet választottak az élelmiszeripari dolgozók Tegnap, szerdán délután, munka után a szegedi élelmiszeripari dolgozók békegyűlést rendeztek a szalámigyárban. Egymás után érkeztek a házigazdák, a világhírű szalámi készítői, a konzervgyár, a paprikafeldolgozó, a Csongrád megyei malomipari és terményforgalmi, valamint a sütőipari vállalat dolgozói. A kultúrterem kicsinek bizonyult, sokan állva maradtak. Tóth Júlia a szakszervezetek megyei tanácsa, valamint az élelmiszeripari dolgozók szakszervezete nevében üdvözölte a megjelenteket, majd Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő beszélt a békéről, méltatta a leszerelési hónap jelentőségét. Bejelentette, hogy a szegedi élelmiszeripari dolgozók is választhatnak a júniusban Budapesten összeülő hatodik magyar békekongresszusra küldöttet. Rövid tanakodás után felállt Szalai Attila, a vágóhíd dolgozója, s a következőket mondta: — Legyen küldöttünk Kist Ernő. Felzúgott a taps, hiszen a jelenlevők nagy többsége jól ismeri a szőke hajú fiatalembert, Kiss Ernőt, aki hét évvel ezelőtt a gépipari technikum elvégzése után került a szalámigyárba. Az ügyes, szorgalmas fiatalember előtt nagy lehetőségek nyíltak. Rövid idő alatt segédgépészből gépész, majd vágóhídi energetikus lett Jelenleg a szalámigyár harmadik üzemegysége, a Bocskay utcai jéggyár vezetője. Nemcsak szakmai sikereket ért el, 1 "em hasznos társadalmi tevékenységével az üzem valamennyi dolgozójának elismerését kivívta. A szakszervezeti politikai iskolán a hozzá hasonló fiatalokat neveli, oktatja. A pártoktatásnak is lelkes propagandistája. Kiss Ernő a békegyűlés után meghatódva mondott köszönetet munkatársainak a bizalomért, s elmondta. hogy a hatodik magyar békekongresszuson tolmácsolja majd a szegedi, de elsősorban a hétezer szervezett élelmiszeripari dolgozó békeakaratát. tanulmányainak válogatott gyűjteménye. A 18. — zenetörténeti mozzanatokat elemző — tanulmányból álló kötet — a reneszánsztól a XX. századig — feleletet ad a korszakos művészi válságok és az ezeket követő megújhodások okaira. Szabolcsi Bence roppant nagy kor-, művészet-és zenetörténeti ismerettel megírt könyve szépirodalmi szempontból is figyelemre méltó. A szerző színesen hömpölygő, világos mondatai a nagy olvasóközönség számára is hozzáférhetőkké, sőt izgalmasakká teszik Gesualdo, Monteverdi, Höndel, Haydn, vagy Liszt és Bartók korának, művészi állásfoglalásának. illetve az egyetemes zenetörténet vonalába való beilleszkedésének fejtegetéseit. Hiányos lakónévsorok Fiatal postás vagyok, járom az egész város területét és bérházait. Szomorúan tapasztalom, hogy sok helyen gazdátlanok a nagy lakóházak. A rideg folyosókon hányszor állok nagy csomaggal a kezemben, s keresem a címzettet. Nem igazít el névjegyzék,, de még azt is nehezen tudhatom meg, hogy a házfelügyelő hol található. Munkát igényel a lakónévsor elkészítése, vagy korrigálása, tudom, de nagyon kérem a házfelügyelőket, tegyenek eleget ennek á kötelességüknek — a lakók nyugalmáért és a mi munkánk megkönnyítéséért is. Tóth Mihály. Kossuth L. sgt. 1&