Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-17 / 113. szám

PJMTI^, IWJ, MFTTA* W, DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Krúdy emlékest a Juhász Gyula Művelődési Otthonban mába Igyekeztek élve el- tül, régi kritikákkal és kortemetni utolsó éveiben az társak megemlékezéseiből írót, Krúdy Gyula feltámadt mutatja be Krúdy Gyula Életmüvértek elevenségét ta- életét jelentőségét Elmonnusítja olvasóinak népes tá- dotta, hogy 1963 úgyszólván bora, mely csütörtökön este Krúdy esztendeje a magyar megtöltötte a Juhász Gyula irodalomtörténetben: máMűvelődési Otthon nagytér- jusban halálának 30., októmét az író halálának 30. év- berben pedig születésének fordulója alkalmából rende- 85. évfordulójára emlékezett emlékesten. Lánya, Krú- zünk. Tóbiás Áron előadását dy Zsuzsa emlékezett vissza végül a kortársak magnetoKrúdy Gyula utolsó éveire, fonszalagra felvett megemmelyeket a Margit-szigetről lékezéseivel színesítette. Kükitelepítve, az óbudai Temp- lön élményt Jelentett a halilom utcában egy kis házacs- gatóságnak Jancsó Adrienne kában töltött családjával, előadóművésznő lebilincselő, Tóbiás Áron irodalomtörté- Krúdy nész, a fővárost Szabó Er- gtflusát szír.es, hangulatos — | megelevenítő elővin Könyvtár gondozásában adásában az írónak A tetszkészülő — körülbelül egy hó- hato(t c(mű elbeszélése. nap múlva megjelenő — általa szerkesztett Krtldy viA színvonalas műsorban lága című emlékkönyvről az Irodalmi Színpad tagjai számolt be. Az emlékkönyv közül Bende Ildikó és Lenhat részre osztva, családi gyei István működött közre, emlékeket), költők hozzá- Takács László által összeállít versein, irodalomtörténé- lított számokkal. Juhász szék leírásából, az általa és Endre három Chopin-számot hozzá írt leveleken keresz- adott elő zongorán. Társadalombiztosítási tanácsadó A nyugdíjasok díjtalan kórházi ápolásáról A NYUGELLÁTÁSBAN ré- üzemi balesetéből (foglalkoszesiilő biztosítottak és csa- zási betegségéből) kifolyólag lódtagjaik eddig naptári saját személyében jogosult, évenként 30 napig voltak jo- AZ üj RENDELKEZÉSEK gasultak a díjtalan, kórházi után érvényben maradtak ápolásra. Január 1-én uj azok a koróbbj rendelkezérendelkezés lépett életbe, sek> amciyek gümőkóros, vaezért ^ lamint egyes fertőző betegesére — tájékoztatást adunk gégékében szenvedők részére a nyugdíjasok díjtalan kór- ingyents kórházl ápolást házi ápolásáról szóló uj ren- biztosítanak idöbeni korlá. delkezésekrőL Január 1-től a nyugellátásban részesülő biztosítottak és családtagjaik naptári évenként 90 napig jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. A naptári évenként járó kórházi ápolás költsége évről évre akkor is a társadalombiztosítást terheli, ha a nyugdíjas (családtagja) ápolása megszakítás nélkül éveken át tart. A hosszabb kórházi ápolást igénylő Járványos gyermekbénulás utáni hűdés, valamint Llttle-kór esetén két évig kap kórházi ápolást mind a nyugdíjas, mind a családtagja. A 18 évesnél fiatalabb nyugellátásban részesülő személy, Uletve a nyugdíjas 18 éves fiatalabb családtagja reumás szívbetegség miatt naptári évenként 180 napig részesülhet kórházi ápolásban. Koraszülött! osztályon (otthonban) elhelyezett csecsemők Időbeni korlátozás nélkül jogosult ápolásra. KILENCVEN NAPI kórházi ápolás idejébe nern lehet beszámítani a szülés, a reumás szívbetegség, a Járványos gyermekbénulás utáni hűdés. a Líttle-kór miatt, továbbá a koraszülött! osztályon (otthonban) eltöltött kórházi ápolás idejét. A felsorolt betegségekre meghatározott ápolás időtartamába pedig csak az ugyanazon betegség miatt igénybe vett ápolási időt lehet beszámítani. A nyugellátásban részesülők közül azok, akik bányanyugbérben, vagy földalatti, illetve egészségre ártalmas munkakörben eltöltött munkaviszonyuk alapján kórkedvezményes nyugellátásban részesülnek, időbeni korlátozás nélkül kapnak díjtalan kórházi ápolást. Ugyanígy kapnak díjtalan kórházi ápolást a vasutas szolgálat alapján nyugellátásban részesülők és ezek nyugellátásban részesülő özvegyei. Az említett személyek családtagjai naptári évenként 90 ós 180 napi, illetve két évi kórházi ápolást kapnak a társadalombiztosítástól. Itt említjük meg, hogy az a baleseti járadékos, akinek munkaképességcsökkenése a 67 százalékot, ha pedig balesete, foglalkozási betegsége a régi bányanyugbér-biztosításban következett be, az 80 százalékot nem éri el — a társadalombiztosítás terhére — kórházi ápolásra csak totós nélkül mindenkinek. Dr. K. J. KISZ-vezetők országos tanácskozása Szegeden a pedagógusképzésről Hazánk felsőoktatási in- József Attila Tudománytézményeiben egy évvel ez- egyetemen csütörtökön délelőtt alakultak meg a KISZ előtt megkezdődött tanácskoés úttörő mozgalmi mód- záson az ország különböző szertani kabinetek azzal a vidékeiről húsz felsőoktatási céllal, hogy intézményesen intézmény több mint negysegttsék a pedagógusoknak ven képviselője jelent meg. Készülő hallgatók nevelését. Ott volt Fekete Károly, a Az egyetemi KISZ-bizottsá- KISZ Központi Bizottsága gok által vezetett csoportok egyetemi és főiskolai oszazon fáradoznak, hogy meg- tályának munkatársa is. ismertessék a fiatalokkal a Elsőnek Varga Ferenc, KISZ és úttörő szervezetek- a Csongrád megyei KISZben folyó munkát, azért, bizottság Iskolafelelőse tarhogy ha majd a mai egye- tott előadást, majd ismertemisták a falusi általános tették a József Attila Tudoiskolákba, vagy középiskolákba kerülnek, maguk is aktív segítői lehessenek az ifjúsági szervezeteknek, s már zőben működő egyetemi éveik alatt meg- munkáját felelő tapasztalatokat szerezzenek az Ilyen bari. mányegyetemen, a Szegedi Tanárképző Főiskolán és a Bajai Felsőfokú Tanítóképkabinetek A tapasztalatcsere elsőnapi munká- vitái szerint a József Attila Tudományegyetemen, a Pé~ Az első évi munka tapasz- esi Tanárképző Főiskolán, a talatainak megtárgyalására Bajai és Jászberényi Felsőa KISZ Központi Bizottsá- fokú Tanítóképzőben műkögának egyetemi és főiskolai dő kabinetek érték el a osztálya kétnapos országos legtöbb sikert a leendő petanócskozásra hívta egybe dagógusoknak a gyakorlaaz ifjúsági kabinetek ve- ti életre, a közösségi szelzetőit az egyetemek, fő- lemben való nevelésében. résztvevői különböző intézmények külön a iskolák, valamint a felsőío- A tanácskozás kú tanítóképző intézetek ne- ma, pénteken a veléstudományi tanszékei nek és pedagógiai szakcso- szekció ülésein folytatják portjainak képviselőit A vitát Kétszázötven mezőgazdasági főiskolás készül külföldi termelési gyakorlatra Az agrárfelsőoktatási in- és Lengyelországba ls ellátézmények hallgatóinak egy togatnak. A magyar egyeterésze az idén is külföldön mistákat a négy baráti orvégzi nyári termelési gya- szágban 24 agrárfelsőoktakorlatát. A tanév után mint- tási intézmény fogadja, ezekegy 250 leendő mezőgazda- nek a hallgatói csereképsági mérnök és állatorvos utazik a baráti országokba. A legtöbben az NDK és Csehszlovákia mezőgazdasági üzemeiben dolgoznak majd 3—4 hétig, de néhány főiskola növendékei Bulgáriába pen hazánkban folytatnak üzemi gyakorlatot. Az elméleti tanulmányokat kiegészítő fizikai munka mellett a diákok megismerkednek a vendéglátó ország mezőgazdaságával is. (MTI) Nem túlságosan fontos és talán nem is érdekes, amit el akarok mondani, de mégis úgy érzem, hogy el kell mondanom, mert lehet rajta gondolkozni, és. ha nem ma és talán nem is holnap, de lehet cselekedni valamit azért, hogy ilyenek, vagy ehhez hasonlók a jövőben meg ne ismétlődjenek. A dolgot ott kezdem, hogy szeretem azt a szép Tisza-parti parkot, amelyet a város gondos vezetősége olyan nagy hozzáértéssel és olyan ragyogó formában szinte máról holnapra varázsolt a Tisza partjára a klinikák elé. Szeretem elnézegetni a Tiszát, hátán a kavargó, egymásnak mondogató, habzó hullámokat, a szépen gondozott gyepszőnyeget, a pompás padokat, és szeretem hallgatni a világ legszebb muzsikáját, amelyet a kicsi kutak csorgócskái mondogatnak bele a mozgalmas és mégis megnyugtató, csendes, de változatos Tisza-parti képbe. Szeretem a füzeket és az égerfákat, amelyek keretbe fogják a folyót, szeretem a szép, új palotákat. amelyek, mint a Tisza két partjón rohamosan izmosodó új Szeged előhírnökei, szinte gomba módjára nőnek ki az ősi Maros-torok fakó fedeléből. Szeretem a Boszorkány-szigetet, amely a múlt rémes tetteiről beszél, de ma már azt ls a fülembe súgja, hogy a nyiladozó emberi elme úrrá lett a badarságokon, a sötétségen, a misztikumon és az emberiség, megszabadulva a fétisektől és a borzalmas álmoktól, felemelt fővel halad tova a boldogulás örömteli útján. Mivel mindez így van és mindez nekem örömet jelent, nem titkolom, hogy utam, amely naponta kétszer az Ady téri egyetemi intézetbe vezet, sokszor terelődik arra az útszakaszra, amely a klinikákért felső határától kiindulva, nyomon követi a Tiszát. Csendes ez az útszakasz, gon. dolkodni, elmélkedni lehet rajta, és, mivel távol van a zajtól, a forgalomtól és az esténként Szegeden la eléggé megmutatkozó idegőrlő zsúfoltságtól, a magában'járó és a gondolatokból élő embernek kellemes és emellett tU'ülést jelent. Ha nem ls teljesen kulturált, jó is. és szép ls ez az út. Sőt, néha nem is egyhangú, mert még beszélgetésre is akadnak alkalmak, gyakran olyanokkal is, akik nem ismerősek, akik megszólítanak, kérdésekkel fordu'nak hozzám, vagy csak üdvözölnek. És ezt természetesnek veszem és illedelmesen viszonozom anélkül, hogy magam akér az egyik, akér a másik téren kezdeményező lépéseket tennék. így történt ez a minap 16, de ezen az útszakaszon és ezen az életszakaszon egészen új és egészen szokatlan formában. Az Szaki, gyüjjön csákány ölni!" eset, amit elmondandó vagyok, a következő. Az út mellett többen árkot ástak, dolgoztak szorgalmasan és csendesen, úgy, ahogy azt a komoly munkásember szokta, és ahogy ezt a munka természete diktálja és megköveteli, A szokásos lassú léptekkel haladtam el a sorban egymás után mozgolódó munkások mellett, s amikor a sor vége felé közeledtem, egyik, aki távolabb esett a csoporttól, a következő, nem valami túlságosan csábos és nem is illedelmes kéréssel tisztelgett felém: — Szaki, gyüjjön csákányolnl! — Én megyek szívesen — válaszoltam rögtön —, de akkor maga menjen az egyetemre és helyettem tartsa meg az előadásokat. Nem az első eset életemben, hogy ilyenféle hangok szálldogálását észleltem az értelmi munkát végző dolgozó felé, mert még korunkban is hódít az ősi babona, hogy csak az dolgozik, aki a kasza nyelét fogja, vagy a nagy kalapácsot a pörölyre ejti. Nemrégiben egy Szeged környéki tanyán voltam, és úgy délután tájban kimentem a közeli semlyékbe, ahol a szomszédos tanyákon élő gazdák a füvet kaszálták. Nézegettem a szép, ritmusos mozgást, magamban értékeltem az erőt, a szorgalmat, és hallgattam a munka himnuszát, amikor az egyik fiatal gazda imigyen szólt hozzám: — Hát aztán, professzor úr, vajon vágna-e a kasza, ha a kezébe venné? Percig sem várakoztam, kezembe vettem a kaszát, és egy hosszú rendet vágtam, amely úgy sorakozott a semlyéken, mint egy bivalyderék a keskeny rendek mellé. Az emberek egy ideig néztek, majd mélyen meghajolták és azt mondották: — Biz aztán igen! De minek beszélek az idegenekről, akik nem ismertek és akik nem tudták, hogy fiatal koromban a kezeimet is úgy használtam, mint az eszemet. és hatesztendős koromtól • kezdődőleg egyetlen falat kenyeret sem ettem meg anélkül, hogy reá nem dolgoztam volna. Hogy az értelmi munka nem sok becsülésre számít, azt még azok előtt is éreznem kellett, akik tudták, hogy kézzel végzett munkával ls könnyedén meg tudnám keresni magamnak a mindennapi kenyeremet. Hogy ez így volt; Megkezdődtek az ülnökjelölő gyűlések R 10-es számú SKŰV dolgozói 11 népi ülnököt iellfitok A napokban országszerte A gyűlésen nagy elismerésmegkezdődtek a népi ülnök sel méltatták az elmúlt hájelölő gyűlések. Szegeden az rom évben Jó munkát végelsők között tartotta meg je- zett ülnökök tevékenységét, lölő gyűlését a 10-es számú s ennek alapján Lörincz Autóközlekedési Vállalat A Györgyöt és Puskás Andrást jelölő gyűlés alkalmával is- újra jelölték, mertették azt is, hogy az ed- A gyűlésen az üzem dolgodig! tapasztalatok szerint zói egyöntetűen szavaztak, nagyszerűen bevált a népi Bálint Ferenc, Bánhidi ülnöki rendszer, mert a kü- György, Hacher Andor, Kolönböző munkaterületeken vács T. Szilveszter, Puskát nagy gyakorlattal rendelke- András, Wutsch Sándor, főző, megfontolt dolgozók az rincz György, Nyíri Sándor, életből merített tudásuk Nagy Károly, Nagy Ferenc alapján hozzájárultak az és Kabók Jáno» népi ülnökigazságos ítélethozatalhoz. kó jelölésére. Modern zenei hangverseny A szegedi Zeneművészeti csolásában szólalt meg VánSzakiskola legutóbbi bérleti tus Parabola című gordonhangversenye tömör áttekin- kára és zongorára írt komtést, ízlésesen és következe- pozíciója. A szóló gordonka tesen összeállított kereszt- mély regisztereiről plasztimetszetet adott korunk ze- kus ív, -parabola* emelkenéjéről, a század elejétől dik felfelé, majd drámai kinapjainkig. Debussy, Ravel, törés után lágyan visszakaHindemith, Bartók, Kadosa nyarodik. — Vántus Istvánművei mellett a Szegeden nak még egy szerzeményét már ismert két tehetséges hallottuk, szóló hegedűre írt fiatal szerző, Vántus István Szvitjét, Márffy Gabriella kiés Bozay Attila kompozíciói tűnő interpretálásában. A kerültek előadásra. műben szépen olvad egybe a Bozay 3 hegedű-duójában barokk formai világa korunk kiválóan aknázza ki a hang- zenei nyelvével A hallgatószer összes lehetőségeit: a sáS lelkesen ünnepelte a két sajátos polifóniában szövő- fiatal "zerzőt dő darabokon át ötletesen A hangversenyen felléváltakoznak szordinók, pic- még: Bollók Mariann, cicatók, üveghangok, ami Szánthó Anna, Burián Miklós, szépen érvényesült Kiss Kovács Zsuzsa, Berniczky György és Korbay Pál elő- Zsuzsa, Meskó Enikő, akik adásában. — Onczai Csaba és P°ntos, kidolgozott produkBaranyai László érett tolmá- ciókkal emelték az est művészi színvonalát. Minden tekintetben helyeseljük a műsornak azt az összeállítását, amely egész esten át modern műveket tartalmaz. Debussy és Ravel után Jobban megértjük BarJ tókot és Híndemithet, mint amikor ismert klasszikus művek közé ékelnek be egyegy modern kompozíciót (ami sajnos, általános szokás); a stílus megtörik és a közönség fülében csengő Ismert melódiai és — harmóniai fordulatok után nehezen élvezhetők a modern kompozíciók. Az egész hangversenyből azt a tanulságot tudjuk leszűrni, hogy a szegedi közönség egy rétege őszintén érdeklődik korunk értékes és a haladás Jegyében született muzsikája Iránt. Dr. Nagy István ami hadd szóljon erről az, megtörténtNéhány évvel ezelőtt az egyik nővérem lakott nálam, aki egész életében keze munkájával kereste meg a kenyerét. Amikor huzamosabb ittléte alatt nap-nap után látta, hogy éjfél után adom ki neki a könyveket, hogy reggel küldje' be az egyetemre, a következőket mondta nekem: — Én azt hittem, hogy maguk nem dolgoznak semmit. Ez Szegeden történt Az, amit még el fogok mondani, messze az Olt mentén, a tusnádi réten került bele két emberi sorsnak komor és szenvedésekkel eléggé megrakott, küzdelmes életébe. öregedő székely ember alig felcseperedett diák fiával verejtékezve vágta a vastag füvet a hegyalji kútnál. Az apa úgy déltájban kiment a községházára, és itt a közjegyző előtt valamiféle hivatalos írásnak írta alá a nevét. Rosszul' ment az írás, pattogott a toll hegye, rozogák voltak a 6orok, görbék és olvashatatlanok a betűk. No dehát mégis csak ment és az esetnek a szokás szerint, hamarosan vége lett. Az apa visszatért a rétbe, hosszasan elnézegette gyermeke munkáját, és mivel nem volt nagy az eredmény, s a végzett munkában is sok volt a hiba, imigyen 6zólott fiához, aki éppen akkortájt hozta haza a gimnázium második osztályából a szín jeles bizonyítványt: — Fiam, amikor én a községi irodában aláírtam a nevem, azt mondta a közjegyző: -öreg. ez nTn írás*. Én is azt mondom néked, fiam, hogy ez nem kaszálás. A kisfiú apjára nézett, és mindenre elszántan a következőket mondta: — Én megtanulok kaszálni, de kied soha életében nem tanul meg írni úgy, ahogy én tudóik. Az apa felemelte a kaszáját, hogy levágja a fiát. Hogy az esetből véres tragédia nem lett, az csak azon múlott, hogy a sűrű és magas növésű fűben a gyermek jobban tudott futni, mint az Immáron deresedő apa. De minek folytassam? Legutóbbi Tisza-parti utam alatt szomorúan kellett megállapítanom, hogy a babonák ma is élnek, nőnek és virágoznak. Itt vannak közöttünk, áz é!edő életet fertőzik, a bizalmat marják, és tudva, vagy nem tudva az ellenléteket szítják. Vajon lesz-e ennek vége, s ha igen, mikor? Én bízom benne, hogy mint mindenre, egyszer majd erre is megjön a gyógyszer, és. ha igen, ennék csak egyetlen forrása lehet és ez az iskola DR. ÁBRAHÁM AMBRUS akadémikus, egyetemi tanár Védekezzünk a cseresznyelégy kártétele ellen! Az újszegedi és általában a Szeged környéki gyümölcsösökben minden évben komoly károkat okoz a cseresznye- és a meggytermésben a cseresznyelégy. A termés egy része — különösen a későbbi érésűek — kukacossá válik, s ez már csak szeszipari célokra használható fel. A földművesszövetkezetek május 20-ig kötnek szerződést cseresznyeértékesitésre. S a fertőzés mentes áruért ki'ogrammonként 80 filléiTel fizetnek többet. Tehát nagyon érdemes időt. munkát áldozni a védekezésre. A legeredményesebben nyári hígítású mészkénlével éa Hungária DL—40-es permetezőszerrel védekezhetünk; Ajánlatos a permetezést többször megismételni, mivel hogy a OBeresznvelégy fertőzése egészen az érés kezdetéig tehetséges A Szeged és Vidéke Körzeti Fö'dművesszövetkezet azoknak a kerttulajdonosoknak, akik saját maguk nem tudják a permetezést elvégezni, házi permetezőbrigádjával segít. Újszegeden a 7-es földmüvesezövetkezeti boltban és a MÉK felvásárlótelepén jegyeztethetik elő a kerttulajdonosok a permetezést.