Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

ítéletei hirdettek a Penykovszkij—Wynue perben Atorit i Egy anya a Luca széke... | panasza Lángcsóva a sötétben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUHKASPART LAPJA 53. évfolyam, 109. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1963. május 12. A szakszervezetek akarják és tudják is segíteni a szocializmus építését Kádár János elvtárs beszéde a szakszervezetek XX. kongresszusán A magyar szakszervezetek XX. kongresszusa szombaton a beszámolók és a határozati javaslat vitájával folytatta munkáját. A délelőtti tanácskozáson megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságéinak első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Részt vett a szombati ülésen az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja isAz első felszólaló Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek küldötte volt. Utána Gróf Ádám, a pusztavámi szénbánya szocialistabrigád-vezetője, Raposa Irén, a Nemesgulácsi Gépállomás üzemgazdásza, Timmer József, a Népszava főszerkesztője, Csáki László, a Postások Szakszervezetének elnökségi tagja, Szalontai Lajos, az Építők Szakszervezetének titkára, Teheti Mihály, a HVDSZ Komárom megyei bizottságának titkára, Ungvári László, a Nemzeti Színház művésze, Bőle Dezső, a SZÖVOSZ Szakszervezeti Bizottságának titkára szólalt feL Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett 6zólásra. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János elvtárs üdvözölte a szakszervezeti kongresszus résztvevőit, majd a párt politikájának főbb vonásait ismertette. Ezután a többi között rámutatott: bárhová nyugodtan elvihetjük barátainkat és nem barátainkat is. Az, hogy a szakszervezetek hatalmas támaszai a pártnak, nem újkeletű dolog. A felszabadulás előtt, Horthy-fasiszta rendszer negyedszázadában, mint tudjuk, a munkásosztály forradalmi élcsapatának, legönharca és munkája az utóbbi magyar fejlődés, miképpen SSLtek^Stó tá* időszakban jelentős fejlődést -liberalizálódtak^ Magyaror- szakszervezetek voltak to taeredményezett, szágon e viszonyok. Még ellenségeink is észrevették, hogy ma Magyarország nem olyan, amilyen 1956 okPártunk, a magyar szak- tóberéhan volt. Folyik is szervezetek, egész népünk -filozofál ás« arról, mi ez a Nem liberalizálódás, hanem sxoeialisla fejlődés a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nagyra értékeli a magyar szakszervezeti mozgalmat ól tő támaszának tartja maszai. A szakszervezetek a munkásosztály leghatalmasabb osztályszervezetei. a munkásosztály forradalmi élcsapatától, pártjától nem lehetnek függetlenek, viszont szükséges, hogy önállóak legyenek. Nem tudom, hogy ebben a teremben mi az arány a párttagok és a pártankívüliNem akarok itt részletekbe belemenni, csak azt szeretném megmondani, hogy először is Magyarországon nem liberalizálódás, hanem szocialista fejlődés megy végbe, harcában és a munkájában, ek között, de azt tudom, Politikánk marxista—leninis- (Nagy taps ) hogy a több, mint háromta elveken nyugszik, szocia- A szakszervezet az az osz- százezer szakszervezeti tisztalista, kommunista politika, tályszervezet, amely pártun- ségviselő között hatalmas rendszerünk humánus, ter- kat — a munkásosztály for- pártonkívüli tömegek vanmészetes, mert a " szocializ- radalmi élcsapatát — a leg- nak. És azok az emberek mus. a kommunizmus lénye- erősebben összeforrasztja sa- teljes meggyőződéssel vallgénél fogva a legemberibb, a ját osztályával, a legerőseb- ják és hirdetik a párt polileghumánu&abb világinézet, ben összeforrasztja a dolgozó tikáját, harcolnak megvalóEzt kell tehát ellenfeleinknek néppel, a munkások, a pa- sításáért. először megjegyezniük. rasztok, az értelmiség töme- Emlékezzünk csak. voltak Elvtársak! Hadd szóljak geivel. most belső dolgainkról. Azt Az építőmunkában, a terhiszem, nem kell külön bizo- melésben, a közoktatásban, nyítanom, hiszen részben Sőt még a kultúrában is és maga a vita is mutatja, hogy az élet sok más területén — megváltozott nálunk a a szakszervezetek igen jelen munka stüusa A. vita tős ^ naSy segítseget nyuj- — -—unaa sinusa. ** , . harcához Érez- vezést leegyszerűsítettek, s mentes minden hatasvada- twctaK a part narcanoi. r-rea- . , . h , fizetést Mattól, minden demagó- ™ toll ezt mindenkinek, ™£djart ott, ahol a fizettet eiától aki a szakszervezetben dol- adtak, le is vontak a szak- , ' , . ., , „ . ,, gozik, akár függ etlenített, szervezeti járulekot. Ez most Komoly kérdésekről beszél- ^^ Ez a mSu&nka erköl- nincs. Most a szakszervezett S^^ÍSTE - a , „ t mentek a divatból a frázisok.' Amit az osztályöntudat Ne ig hozzuk vissza parancsára tesz az ember, Nem köt most minket ko- azél* nem 1ár Prémium es moly ügyeink tárgyalásánál M »« •<ar)on sohasemmiféle helytelenül értei- Nincs az a pnérniumboríték, mezett udvariasság, vagy il- amelyik pótolni tudná azt, lendőség, nevén szoktuk ne- hogy osztályomnak, a dolgovezni a dolgokat Ezért ké- zó népnek tudtam szolgálatot tem, ne vegyék puszta udva- tenni, segítettem népünk fiaskód ásnak, ha azt mon- nagy történelmi harcát a szohom, hogy cializmus építéséért. olyan évek, amikor .a szervezettség foka nem 90 százalék volt, mint most, hanem 100, sőt néha 102 százalék is., (derültség) s elég magas volt a tagdíjfizetés 'vita tős és nagy segítséget nyúj- részaránya is, mert a szerT" - - - vezést leegyszerűsítettek, s mindenkinek, mindjárt ott, ahol a fizetést tek önállóak, lehet, hogy a mostani 90 százalékos szervezettség majd később több is lesz. a proletariátus már nem proletariátus, hanem munkásosztály, amelynek kezében van a hatalom, rendelkezik vele, s a hatalmon keresztül rendelkezik a javakkal, a munka eredményével is. Itt a helyzet bonyolultabb. Foglalkoznia kell a szakszervezeteknek a termeléssel, mert itt most a munkásosztály önmagával találkozik. Hiszen a dolgozó, a munkás végzi a munkát, de rendelkezik a termelési eszközökkel és a munka eredményeivel. Igv azután — ezt csak úgy képletesen mondom — a követfléslistát voltaképpen önmagának is beadhatná (derültség.), mert az osztályértelemben valóban így van. Nálunk a szakszervezetek megtalálták a helyes utat, kialakították a megfelelő célokat és a munkamódszert, ahogyan a szocialista viszonyok azt megkívánják. Elmondhatjuk, hogy nálunk a szakszervezetek a kommunizmus iskolájává váltak, abban az értelemben, ahogyan ezt Lenin meghatározta. Szakszervezeteink máris sok bonyolult nagy feladatot vettek át az államtól: a társadalombiztosítást, a betegellátást, az üdülést, és sok egyebet. Mint látható, nagyon sok tekintetben megvan már a társadalom saját ügyintézése, nagyon sok feladat van már a szakszervezetek kezében és mindig több lesz. A burzsoázia propagandistáinak persze sehogy sem (Folytatás a 3. oldalon.) A párt nagyszerű fegyvertársa a szahsservexet Vigyázzunk a szocialista brigád mozgalom erkölcsi erejére! szakszer- laló szintén említette: Nyugodtan mondhatjuk: a pártnak nagyszerű fegyvertársa a szakszervezet, s a fejlődés szempontjából is egészséges az az irány, amelyet a szakszervezetek ma követnek. Pedig ez nem egyszerű. Sokat segített a szakszer- laló szintén említette: vi- Ahhoz, hogy a szakszervevezet a szocialista öntudat gyázzunk a szocialista címért zet nálunk ma jól dolgozzék, erősítésében is. A szocialista harcoló brigádok alakításé- figyelembe kell vennie a munkaverseny kezdeménye- nak a serkentésében, nehogy megváltozott társadalmi vizesében és szervezésében, a megalkuvó módon valamit is szonyokat. Más a helyzet szocialista brigádmozgalom engedjünk ennek a mozga- egy olyan országban, ahol a szervezésében és propagálá- lomnak a nagyszerűségéből és hatalom a tőkésosztályé, sában és még sok más terű- hatalmas erkölcsi erejéből, ahol az értéktöbbletet a tőleten Valóban úgy van, hogy le- kések vágják zsebre, ahol a nagy és növekvő szerepe gyen inkább 39 helyett csak proletariátus valóban prolevan az öntudatnak. 38 ilyen brigád, semhogy a tariátus, mert munkaerejen Nagyon figyelemre méltónak mozgalom nagy erkölcsi ere- kívül más vagyona nincs, es ártom, hogy nem egy felszó- jéből valamit is engedjünk. más a helyzet nálunk, ahol 4 megye ipari fermelésemelkedése két százalékkal magasabb az országosnál Számok, tények az első negyedév után A jól végzett munka megérdemelt jutalmát az élüzem kitüntetéseket, a nyereségrészesedést a közelmúlt hetekben, napokban vették át a szegedi üzemekben is. A minisztériumi iparban az 1962 év gazdasági eredményei után csak a Szegedi Ruhagyár és a Tejipari Vállalat nem fizetett nyereségrészesedést. Vállalatinknál átlagosan 10,6 napnak megfelelő összeget kaptak a dolgozók. A pénz- és jutalomosztás napjaiban és ezt követően is jó a hangulat nemcsak az üzemben, hanem odahaza is. Hiszen újabb családi beruházósokra kerülhet sor a részesedésből, jutalomösszegekből, kinek-kinek aszerint hogyan dolgozott a nagy »családban«. Jutalmat kapni minden évben jó. Ezért nem ünneprontás ha a mát is nézzük, számbavéve hogyan dolgoztunk az idei tervévben az esztendő három hónapjában. Csongrád megyében a szocialista ipar napi átlagos termelése 1963 első negyedévében 7,5 százalékkal volt több, mint az előző év izoaos időszakában. Tavaly, mint ismeretes, a korábbi év első negyedéhez képest 13 százalékos volt a termelésemelkedés. Az ' idei fejlődés mérve alacsonyabb, mint a tavalyi, de a szocialista iparon belül az állami ipar termelésemelkedésének mértéke 2 százalékkal magasabb, mint az országos. A szokatlan hideg tél a megye iparában — részben számított adatok alapján — mintegy 20 millió forintra., azaz a negyedévi termelés egy-másfél százalékára tehető termeléskiesést okozott. Ennek nagyrésze a Malomipari Vállalatnál és a szentesi baromfifeldolgozónál jelentkezett. Többletköltséget üzemeinkben főleg a nagyobb tüzelőfelhasználás, a vasúti szállítások korlátozása miatt a raktározási, szállítási, rakodási költségek emelkedése, továbbá helyenként a hóeltakarítás okozott, a minisztériumi vállalatoknál közel egymillió forintot. Több vállalatnál problémát jelentett a vasúti szállítás korlátozása. Az anyagszállítások elmaradása következtében helyenként anyaghiányok keletkeztek.' Az elkészült termékeket nem tudták elszállítani, a raktárak megteltek, s ez az értékesítési térvek, szállítási szerződések nem teljesítése mellett az elmaradott bevételek miatt pénzügyi nehézségeket is okozott. A negyedéves termelési tervelőirányzatot 95 százalék alatt teljesítő vállalatok — a Szegedi Vasöntöde és a Szegedi Konzervgyár kivételével — a rendkívüli téli időjárással összefüggő okok miatt maradtak eL A Szegedi Vasöntöde az előző negyedévhez hasonlóan a tervezettnél nagyobb arányban gyártott munkaigényesebb egyedi termékeket így az egy normaórára jutó termelési érték az előirányzatnál 7 százalékkal alacsonyabb volt, a selejtarány pedig 3 százalékkal nagyobb. A vállalat negyedéves tervét csak 88 százalékra teljesítette. A Szegedi Konzervgyár döntően a májkonzervgyártások miatt, maradt el terve teljesítésében. Nem kapta meg a gyártáshoz szükséges nyersmáj-mennyiséget. A többi vállalat lemaradását közvetlenül vagy köz-. vetve a rendkívüli téli időjárás okozta. BALLAG MÁR A VÉN DIÁK... (Liebmann felv.) Oly sok mindenért szép a tavaszi Szép, mert kilombosodnak a fák, mert ezerféle virág nyílik, mert a nap me legen cirógatja az arcokat. És szép azért is, mert ilyeru kor ballagnak a középiskolák negyedikes nagydiákjai. Odahagyják az iskola pacL jait, s elindulnak az élet tavaszába. Tudósításaink a lap % oldalán.