Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

Szombat, 1963. május 4. dél-MagyarorszAg 3 ÉPÜL A DUNA! KŐOLAJFINOMÍTÓ H. M. A Barátság Nemzetközi Kőolajvezeték egyik legfontosabb állomása a Százhalombattán épülő kőolajfinomító. Az építkezést egy éve kezdték s azóta gyors ütemben halad. Már állnak a központi irodaépületek, a tűzoltólaktanya és a korszerű ebédlő. Két tárolótartály már teljesen kész, kettőt rövidesen befejeznek. A képen: a Tartály és Tárolóberendezések Gyárának dolgozói készítik ax egyik ötezer köbméteres tartály tetőszerkezetét. Még több gondot a gyermekélelmezésre ! Egy hónapja külön konyhán löznek az óvodások és iskolások részére Szegeden április l-ig a gyermekek ezt szeretik és zeléket és a sült tésztát is, napközis óvodás és iskolás táplálkozásukhoz egészséges, mint a régebbi fűszeres, negyermekek részére a Juhász Jellemző a konyha vezetői- héz ételeket A tapasztalatok Gyula utcai központi kony- nek gondosságára, hogy friss tehát kedvezőek, s a néhány hán készítették a tízórait, az élő baromfit vásároltak, s kezdeti probléma megoldása ebédet és az uzsonnát. Nem abból készítik a gyermekek után még tovább fejlődik volt ez könnyű feladat, hi- ételét. Gyakori az étrenden majd Szegeden a* gyermekszen több ezer különböző ko- a húsleves, különböző szó- élelmezés, rú gyermek részére kellett szók főtt hússal, paraj, sósmegfelelő étrendet összeállí- ka tízóraira, uzsonnára petani. Mint a sok évi tapasz- dig csemegeszalámit, vajat, talat bizonyítja, ez nem is fii- kekszet, lekvárt küldenek, került mindig. Az év elején is több szülő, Hibák is akadnak valamint óvónő panaszolta, hogy borsostokányt, erősen A jó tapasztalat melfűszieres gulyást kaptak az lett azonban sok gondról is óvodások ebédre. Tízóraira, panaszkodnak a konyha veuzsonnára pedig gyakori volt zetői, dolgozói. Bár több a füstölt szalonna. Ezek az nünt egy hónapja dolgozételek semmiképpen nem 3— nak, a húst mégis özönvíz 6 éves korú gyermekeknek előtti módszerrel, nagy edévalok. Nemcsak hogy nehéz nyekben jéggel tárolják másaz ilyen étel, de a gyerme- napig. Ez azonban, amint a kék többsége egyszerűen meg melegebb idő beáll, már nem gén, ette. lesz biztosíték arra, hogy a húsok valóban friss állapotflz illetékesek segítenek bab kerülj£!fÍ 32 óvodák asztalára Ezért jogos az itt Szeged megyei jogú városi dolgozók aggodalma, s kétanácsának művelődésügyi rese. 32 illetekesek szerezze... , ,, nek be szamukra mielőbb osztalya rendszeresen ellen- ^^^ hűtőszekrényt, adőrizte a gyermekélelmezést. ^ amíg baj nem lesz. Éppen ezért - mivel ők ^ egyéh ^^ is sem tartották helyesnek, akad. így például a raktáhogy közös konyhán főzze- ráktól való nagy távodság nek az iskolásaknak és az sok felesleges szaladgálást , , ... ... von maga után. Zuhanyozoovodásoknak - határozták juk van a konyha dolgQzói_ el, hogy különválasztják a nak, de meleg víz nincsen. gyermekélelmezést. Kapóra Pedig a berendezés és minjött a nemrégiben felépült den egyéb megvan hozzá, ... .... , , . csupán engedély vagy irtasigedói uj iskola, ahova amúgy ^ keUene ^ illetékesektől. is építettek mintegy 400 gyer- A látogatás altimával 8 mek részére főzőkonyhát, ét- városi tanács kereskedelmi kezőhelyiséget. A terv sí- osztályának képviselője elkerült: ez év április 1-tól lenőrizte az áruellátást is. , ..,.. ,, , _, ,, Igeretet tett. hogy kethetenkülönválasztottak az óvoda- ként friss „^ ^ biztosít> sok részére a főzést. hogy ezzel is változatosabbá A Juhász Gyula utcai köz- tehessék az óvodások étrendjét. Kockázat nélkül nincs eredmény ányáknapi ünnepségek üzemekben, iskolákban Május első vasárnapján, a hagyományos anyák napján városokban és falvakban, üzemekben és iskolákban, sőt az óvodákban is bensőséges ünnepségeken emlékeznék meg a fiatalok az édesanyákról. Vasárnap délelőtt a Kossuth-adón a KISZ Központi Bizottságának nevében Nagy Richárd, a budapesti KISZbizottság titkára köszönti az édesanyákat, májd az ifjúsági rádió műsora emlékezik meg a hagyományos ünnepről. (MTI) E

gy nagy gyár mérnöke azt panaszolta, hogy nem nyílik elég tere néhány új elgondolásának kikísérletezésére. Egy nagy gyár igazgatója azt panaszolta, hogy a most folyó átszervezés mindent fenekestül felborít. Egy nagy gyár párttitkára azt panaszolta, hogy roppant nehezen honosodnak meg a párt- és társadalmi munka új vonásai, módszered. Távol áll tőlem, hogy a fenti három mondattal három típust ábrázoljak; különben is háromnál sokkalta több típus van abban a tekintetben, ahogy minálunk az újról, annak elterjedéséről vélekednek. Említhetném például a megcsontosodott kispolgárra valló nézetet, amely szerint minden úgy van jól, ahogy éppen van, meg említhetném a bürokratát is, aki szerint csak el kell rendelni az új bevezetését, s ha az élet nem igazodik hozzá, annál rosszabb az életnek — bírságolni, fegyelmezni kell. A dolog lényege — s ez az, amiről szólni akarok —, hogy még nem mindenki érti meg: az új rendszerint harcban születik. Harcban a régivel, amely féltékenyen őrzi hadállásait, s harcban a régi képviselőivel szemben, akik érzékenységből, féltékenységből vagy más nyavalyákból útját állják az újnak. Látni kell, hogy az új előretörése nemcsak műszaki probléma, hanem sokkal inkább társadalompolitikai probléma, s a leggyakrabban ma ez a forradalmárság próbatétele. Ki ne tudna példát rá, hogy az osztályharc lezajlott éles szakaszaiban keményen helytállt emberek egyszeribe konzervatívokká váltak és válnak, ha az akkor, régebben követett célt elérték, mert nem értik meg, hogy nincs megállás. De arra is van szép számmal példa, hogy sokan, az egészségesen túlmenő nyughatatlansággal, örökösen hajszolják magukat és munkatársaikat, s azt hiszik, csak akkor teljesítik jól feladataikat, ha olyasmikre űzik az embereket, amiknek még nem érkezett eí az idejük. I

gen ám; de ki a megmondhatója: mi az az új, amely már-már túlérett, mi az, ami dörömböl az ajtón és bebocsátást kér, s mi az, ami még csak éppen ponti konyhán tehát ezzel az új intézkedéssel 500-zal több iskolás gyermek részére tudnak egy hónap óta ebédet főzni. Az iskolában létesített konyhán viszont mintegy 1400 óvodásnak biztosítanak tízórait, ebédet, uzsonnát. BeválJ a különválasztás Kedvező tapasztalat az óvodákban Az ellenőrzés során meglátogattunk több óvodát is. A vélemény egyöntetű volt, az elmúlt egy hónap alatt sokat fejlődött a gyermekélelmezés Szegeden. Kisgyermekeknek való, ízletes ételeket ..... .. . . főznek az új konyhán, s A szép környezetben levő konyhából kellemes illatok mncs mar Probléma a szalterjengnek. A fiatal élelme- lítással sem, mert 11—12 óra zési vezető tájékoztatása sze- között mindennap megérkeztet borsólevest főznek son- ök a friss ebéd a legtávokával es kakaós tej be rizst. ... , , ... . Előkerül az étlap, s így köny- labb óvodába K. nyen megállapítható: hasz- A Hobiárt basa utcai óvonos volt a különválasztás, dában Árgyelán Aranka vemert az eltelt egy hónap óta ^ óvónő különösen nagy például a szegedi ovodákba , egyetlenegyszer sem száílí- elismeressel beszelt arról a tottak füstölt szalonnát tíz- minőségi változásról, ameóraira vagy uzsonnára, de iyet a konyhák szétválaszerösen fűszerezett ételt sem. .K Külön gondot fordítanak ar- 1363 ]elentett" Jobb étvagy" ra, hogy sok főzeléket és sült Syal fogyaszt jak a gyermetcsztát készítsenek, mert a kék is a tejes ételéket. a főA szegedi üzemek is készülődnek mér a Budapesti Nemzetközi Vásárra A hónap második felében. Minden bizonnyal a Mimájus I7-én nyitja kapuit a nőségi Cipőgyár szegedi üzeBudapesti Nemzetközi Vá- me készült fel leghamarabb sár. A Városliget hangos a a Budapesti Nemzetközi Vávásárepítők munkájának za- sárra, mert jótól, a külföldi cégek kiállítási tárgyainak jó része a cipőipar már megérkezett a helyszín- ' re, a hazai ipar, így a sze- közös kiállításán gedi is készül a nagy seregszemlére. 32 1964-re bemutatott kollekció darabjai szerepelnek Üj szabású bőrkabátokat CÍ?őtervef ^ ' * lalat kivalogatta azokat a mutat be idén a Pannónia modelleket. melyek a vásár Szőrmekikészítő és Feldolgo- Irénjeibe kerülnek, mivel zo Vállalat szegedi gyára Az azonban 32 ldé" náluk van év legszebb terméke pályá- az 3 60 par cipő, melyből a zatra már korábban felküld- ev szegedl gyártmányai tek öt kabátot az Ipar- ^erűinek, erre nem volt művészeti Tanács és a Köny- SZ1Í ... nyúl pari Minisztérium zsűri- feltetlenul érdeklődésre tart számot az az egészen modern, erősen nyújtott formájú, rövid fejű és mély kivágású tűsarkú női cipő, ami az említett kollekciónak jének, köztük olyan grafit és mohazöld színű, feles és háromnegyedes, női irhabundákat, amilyeneket belföldön még sohasem gyár- ... ... tottak. Némelyiknek kesz- az egyik legszebb darabja, tyűbőrből van a gallérja és zsebe díszítve. Az ld5sebb n8k Minden valószínűség sze- régi kívánsága teljesül, rint 10—12 darabból álló kollekcióval vonulnak fel a mert számukra több csinos vásáron. Az elmondottakon és főleg kényelmes, lapos vagy kívül bemutatják az üzem félmagas sarkú, rövidfűzős legjellemzőbb termékeit is: félcipő készült. Továbbra is férfi bőrkabátot, hasított bőr- divat marad az úgynevezett bői készült női bőrkabátot, pantonett szandál, melynek gyermeklábzsákot, csuklyás sarkát parafával borítják, bakfiskabátot, s az egyik Ezt a cipőt a szegedi cipőlegközkedveltebb új termé- gyár készítette először az orküket, a különböző színű ser- szagban, s tőle vették át a tésbőr bakfis- és női kabá- többi üzemek még a gyártat. tás technológiáját is. érlelődik? Meg aztán mi a biztosíték rá, hogy az a bizonyos új valóban új, jobb, mint a régi, a meghonosodott? Nem kell-e majd nemsokára visszakoznunk, és szégyenkeznünk amiatt, hogy az újnak bekonferált eljárás vagy módszer rosszabbnak bizonyul az addig követettnél? Erre a félelemre csak egyet lehet mondani: ilyen csalhatatlan biztosíték nincs. Van azért egyfajta biztosíték, amely, ha nem is csalhatatlan műszer, a legtöbb esetben megóv a nagyobb bajoktól és többé-kevésbé eligazít: ez a biztosíték saját józan eszünk. De éppen mert az emberi ész, a megítélés nagyon is egyéni, alakul ki megannyiféle viszonyulás az újhoz. Az új bevezetése — nos, ez igaz — kockázattal jár. Vajon mekkora kockázatot érdemes, sőt kell vállalni érte? Ez mindig attól függ, mit ígér az a bizonyos új. Megint csak a gazdaság nyelvén szólva: ha egy sokmilliós értékű találmányról van szó, amely nagy megtakarítással kecsegtet, és hozzá bebizonyítottan az előzetes elméleti számítások szerint, akkor vállalni kell a kockázatot. De ismét hangsúlyozom, hogy korántsem csak műszaki újdonságokra gondolok. Vannak új módszerek a politikában, a pedagógiában és mindenütt, hiszen akik mindent úgy tartanak jónak, ahogyan van, voltaképpen szeretnék megmerevíteni a társadalom életét, ami pedig az előrehaladás halála. Ám éppen a kockázatvállalás az, amitől sokan tartózkodnak, mert a kockázatvállalás egyenlő a felelősségvállalással. Ezért létezhet még a bevezetőben említett bürokratagondolkodás, hogy jó, igen, elhiszem, de rendeljék el fentről, akkor megcsinálom. Érdekes egyébként, hogy mások viszont azt kifogásolják: még mindig túl sokat rendelnek el fentről, és kevésbé számítanak az egyes emberek fantáziájára, konkrét helyi ismereteire, s arra a lelkiismeretre, amely a helyi ismeretek birtokában sarkallja őket új meg új módszerekre. mjem mondok vele újat, [w ha leírom: ebben a kérdésben is az arany középút a helyes. Az biztos, hogy a kísérletezés kockázattal jár, és az is biztos, hogy a kísérletek tekintélyes része önmagában nem gyümölcsözik. Még sincs teljesen meddő kísérlet. Gondoljunk csak Ehrlich hírneves gyógyszerére, amelynek neve Salvarsan 606. Ki állíthatná, hogy az előzőleg végzett 605 kísérlet nem járult hozzá a hatszázhatodik sikeréhez, sőt, hogy nem éppen a hatszázöt „hiábavaló" kísérlet ébresztette rá a tudóst a helyes hatszázhatodikra? A tudományos kísérletekben gyakran ilyen az arány, amivel nem akarok felmentést adni azoknak, akik nyakló nélkül szórnák meddő kísérletekre az állam pénzéti. De arra mégis jó a tanulság, hogy ne csüggedjünk el egykettőre, ha valami nem mindjárt, az első próbálkozásra sikerül, és ne mondjunk mindjárt le a cél eléréséről, ha nehézségek tornyosulnak. M

ert nehézségek, sokszor nem várt nehézségek, fellépnek, az bizonyos. Néha laboratóriumi, hogy úgy mondjam steril keretek közt tökéletesen bevált módszerek helyessége nem igazolódik be széltébenh ásszá ban. Csiszolni kell rajta. Ehhez vállalkozói kedv kell, lankadatlanság és biztos hit. Aki elcsügged, az feladja a harcot. Persze, némelykor azért csügged el, mert gáncsoskodókkal kell megbirkóznia, miközben az anyaggal is birkózik. Meg aztán, ismétlem, pénz sincs olvasatlanul. Igen, az anyagi eszközök nagyon is indokolt kóriátokat szabnak. De a rengeteg pénzt úgy kell okosan felhasználni, hogy a valóban kecsegtető kísérletezésekre fordítsuk, ne pedig egyes megszállottak privát passzióira; vagyis úgy használjuk fel, hogy szét ne forgácsolódjék. És itt van szerepe a józan észnek, amelyre már utaltam. Máskülönben jól meg kell érteni: legalább annyi tartalékunk van ingyen és bérmentve felhasználható, másutt már töviről hegyire kikísérletezett és bevált módszerek bevezetése által, mint amennyit holmi vadonatúj saját ötlettől remélhetnénk. A pártmunka, az államigazgatás, néha a vállalati igazgatás új, tökéletesebbnek látszó formái két krajcár befektetés nélkül bevezethetők, tehát nem feltétlenül a pénz az úr. Sokkal inkább a szemlélet dönti el, mi válik általánossá, elfogadott gyakorlattá. S

ót, azt sem mondanám, hogy minden újmódinak okvetlenül általánosan elfogadottá kell válnia. Előbb már szóltam a helyi emberek tudásáról, lelkiismeretességéről és leleményességéről. Ezt „fent" be lehet kalkulálni, de egyes megnyilvánulásait előírni nem lehet. Előfordul sok minden, ami egyik helyen jó, a másikon nem válik be — ilyenkor nem szabad kétségbe vonni az amott felmutatott eredményt. Valójában éppen az az igazság, hogy mindenütt egyforma hatásfokkal alkalmazható módszerek nincsenek. Sokan azt mondják: bár lennének! Én meg azt mondom: isten őrizz tőle, hiszen akkor az emberek egyéniségének és az életnek a sokszínűségét dobnánk oda — merő tunyaságból, azért, hogy ne kelljen magunknak is töprengenünk azon, amin már mások is töprengtek. Viszont: azért, mert minden a helytől, a körülményektől függ, nem szabad idegenkednünk mások tapasztalatainak alkotó alkalmazásától, értelemszerűen kihámozva belőlük a számunkra kedvezőket, felhasználhatókat. Ezt az egyéniség, az élet sokszínűsége nem sínyli meg. Az élet rendszerint nagyon összetett és a kérdéseket nem végletekben fogalmazza meg. Nem úgy áll hát a kérdés, hogy valaki vagy merész fantaszta, vagy pedig megcsontosodott öreguras. De ha ilyen végletekben fogalmazódik meg a kérdés, feleljünk rá bátran. Ha nem is a fantaszta pártján állunk, de rokonszenvesebb számunkra az az egyéniség, amely nem hiszi azt, hogy ha ő kitalál valamit, az az emberi kor legvégső határáig maga a megtestesült tökély. Rokonszenves az az egyéniség, amely bátran mer új utat törni, s legyen bár öreg vagy fiatal, benne ifjúi hév lobog, tekintetét előreveti, s szüntelenül töpreng azon, hogyan mehetnének az ügyek még jobban, ha már jól mennek is. A mi korunk azokat az embereket igazolja, akik nem ismerik a tesped és t, és bátran elvetik azt, ami fölött eljárt az idő, s az idejét múltról be is bizonyítják idejét múlt voltát A ma embere csak akkor mai ember, ha újra, jobbra törekszik a társadalom életében, a termelésben, a politikában, a művészetben egyaránt, de nem úgy törekszik újra, hogy válogatás nélkül eldobja mindazt, amit apáink alkottak,' hanem a jót megőrizve fejleszti tovább, tudva azt, hogy nem minden új, ha újnak látszik, s nem minden régi rossz. A

z újjal járó kockázatot pedig emelt fővel vállalni kell. Kockázat nélkül sohasem született győzelem. S hogy a kockázat a lehető legkisebb mérvű legyen, hogy a szülési fájdalom ne is legyen érezhető, ez tulajdon bölcsességünkön máfik.