Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

Csütörtök 1963. május 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Ezerkétszáz fiatalt képvisel Balogh Anna a békekongresszuson Tegnap, pénteken reggel Dégi Ilona, a KISZ-titkár kopogtatott be elsőnek a textilművek meo-osztályára. — Annuska mégy a bé­kekongresszusra ... — mond­ta lelkendezve, köszönés he­lyett Balogh Anna a legkomo­lyabb fiatalok közé tartozik, s még örömét ls kordában tartja, csupán ezért nem ugrott a titkár nyakába. — Hogy-hogy? — kérdezte meghatódva. Azután Dégi Ica minden­ről beszámol. Csütörtökön délután az l-es és III-as KISZ-alapszer­vezet békegyűlést rendezett. A fiatalok erre meghívták Lacsán Mlhályné országgyű­lési képviselőt is. Sokan Jöt­tek el KISZ-tagok és az if­júsági szervezeten kívülálló fiatalok. Zomborl Zoltán, a fonoda vezetője beszélt a bé­kéről, majd Lacsán Mlhály­né szólalt fel és közölte a fiatalokkal, hogy nagy meg­tiszteltetés érte őket: a VI. magyar békekongresszusra elküldhetik képviselőjüket. A békegyűlés fiatal rész­vevői körülnéztek. Tanakod­tak: ld képviselhetné közü­lük legméltóbban a textil­művek ifjú munkásait? A csendet Dégi Ica KISZ-titkár törte meg. — Legyen küldöttünk Ba­logh Anna! Egyetlen kifogás merült fel csak, azt is halkan mond­ta valaki: — Hiszen nincs ls itt... Azután a KISZ-titkár el­mondta, hogy fontos tárgya­lásra kellett Győrbe utaznia Balogh Annának. Igy történt. És most már hármasban, a boldog kül­dött, a KISZ-titkár és az új­ságíró beszélgetünk a nagy megtiszteltetésről. — Igazán meghatott — mondta a komoly fiatal lény —, hogy távollétemben is rám gondoltak munkatár­saim. S ahogy beszélgetünk, egyre jobban arról győződ­tem meg, hogy nem véletle­nül választották küldöttük­nek Balogh Annát a Textil­művek KISZ-esei. Hét éve dolgozik az üzemben, a tex­tilipari technikum elvégzése után mint fonónő kezdte, s ma egy egész osztály vezeté­sét bízták rá: a meo veze­tője. Balogh Anna méltón képviseli majd a Szegedi Textilművek 1200 fiatalját a VI. magyar békekongresszu­son. H. Zs. Gyorsan, kényelmesen Beváltak az üzemi boltok Ismeretes a kereskedelmi vállalatok törekvése a lakos­ság mind jobb és gyorsabb kiszolgálására, ellátására. Most nem is a városszerte tapasztalható üzlethálózat­fejlesztésről és korszerűsíté­séi-öl akarunk szólni, ha­nem arról, hogy az üzemek­ben miképpen szolgálja az ide is kitelepült Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat a dolgozók kényelmét A munkásosztály helyze­téről szóló párthatározat óta még nagyobb gondot fordí­tanak az Üzemi boltokra, a vállalati büfékre. Jelenleg tizennyolc intézményben, hivatalban — klinikákban, SZTK-ban. tanácsnál és más helyeken — vásárolhatnak uzsonnát, üdítőitalt édessé­get a dolgozók és Szeged négy nagy üzemében tart üzletet a vállalat. Az utób­biak előnyeit problémáit vizsgáltuk a napokban. Bevitt a bolt — elégedettek a vásárlók Szerelik a gépeket az Orosházi üveggyárban Szeptemberben befQtik az elsS olvasztókemencét \rolt alaz Befejező szakaszához ér­kezett az Orosházi Üveg­gyár építése. A napokban megkezdték a világviszony­latban is korszerű, öntött-és öblösüveg előállítására alkal­mas gépek szerelését Eddig öt keverőgép érkezett az üzembe Ezeket a gépeket a budapesti gépszerelő válla­lat szakemberei készítik elő termelésre. Szeptemberben befQtik az első olvasztókemencét és ok­tóberben az egyik hutában megkezdik a termelési pró­bákat. (MTI) Noha még messze csúcsforgalom ideje, müszakváltás a Szegedi Tex­tilművekben, mégis egyre­másra keresték fel a vásár­lók az üzemi boltot. Simon József árudavezető mondta el örömmel, hogy a múlt hónapban 162 ezer forint értékű árut vásároltak a munkások, megkedvelték az üzemi boltot, s ma már több mint a harmadával na­gyobb a forgalom itt. mint egy évvel ezelőtt Ennek egyszerű titka van. A válla­lat hasznos tanácsokat adott a kereskedelmi alkalmazot­taknak, tolmácsolta a dolgo­zók kéréseit, de segítette is az árudat. Csak egyet em­lítünk: az ideiglenes jelleg­hez képest tágas elárusító­teret és raktárát épített .az üzemi bolt részére. A Textilművekben min­dent helyben vásárolhatnak a dolgozók. Már a reggel hat óra előtt érkezők is hozzá­juthatnak a tejhez, péksüte­ményhez. Naponta több mint két mázsa kenyér fogy el, beszerezhetik a cukrot, fűszert, tizenötfajta friss hentesáruból válogathatnak, kaphatnak gyümölcsöt, zöld­séget, konzerveket, háztar­tási cikkeket Amikor fize­tés van, egész havi szükség­letüket beszerezhetik. Mű­szak előtt leadják a rende­lést, s mire befejezik a mun­kát. készen várja őket az áru. Most ötletes táblát ter­veztek az üzemi áruda ré­szére. Ezen naponta, az árak megjelölésével feltüntetik a napi ajanlatot, a friss fél­kész ételeket és konzerve­ket, melyek gyors otthoni elkészítése a dolgozó nők második műszakját könnyíti. Presszógép az üzemben — késik a péksütemény Talán nem is a címben jelzett gép a legfontosabb a Szegedi Ruhagyár üzemi boltjában, mégis meg kell említeni. A korszerű villany­hűtőszekrény, a friss áruk mellett még ezzel is a dol­gozók kén veimét, felfrissü­lését szolgálják. A büfében nagy a tisztaság. Ottjértunk alkalmával láttuk, hogy az áruktól elkülönítettek több rosszul dugaszolt és ezért megromlott üdítőitalt és konzervet. Itt azonban gya­kori a panasz — mely a Textilművekben csak ritkán Nincs irgalom. Hiába állít­ja valaki, hogy a vásár igaz­gatójának a gépírónője az ő ángyikája, a kapusok szíve lágyíthatatlan. Nem használ a szép szó, sem a goromba, sőt még a hízelgő kérés sem; amely így hangzik: — Főnök úr, engedjen be az istenért. A kapuban strázsálók nincsenek te­kintettel sem az úrra, sem az istenre. Szakmai nap van a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Ami azt jelenti, hogy délután két óráig csak azoknak ada­tik meg a belépés, akik valamilyen különleges igazolványt mutatnak fel, üzletet kívánnak kötni, vagy hivata­losan érdeklődni. Ebből azt hihetné az ember, hogy csak néhány százan tartózkodhatnak a kerítésen belül. Ez persze tévedés. Legalább 10—12 ezren róják a labirintusnak tűnő vásár út­jait és kiállítási csarnokait. Rejtély, hogy valójában kik lehetnek. Lehet, hogy Európa minden ipari szakembe­re és kereskedelmi megbízottja a BNV területén tartózkodik? Aki itt elkezd rohanni a vakvilúgba, vagy szaladozik ide-oda gyors élmény­re éhesen, az már eleve kudarcra itéll magát Csak azt éri el, hogy holtra fárad, izomlázt kap. Mindent néz, de nem lát semmit. Az cselekszik okosan, aki legelőször ia "betájolja* magát, majd eldönti, hogy mit is akar elsősor­ban szemügyre venni, tanulmányozni. A nyugodt, tervszerű, céltudatos szem­le nagyobb eredményekhez vezet. Az érdeklődés tehát rendkivülinek mondható. Az okát talán ezzel az egy­szerű mondattal lehetne kifejezni: A vásár minden eddigi hazai vásárnál szebb, impozánsabb. Nem véletlenül ejtik el az emberek lépten-nyomon az olyan véleményeket, hogy a kiállított árucikkek nem zsúfoltak, hanem a vá­lasztékos és ízléses elrendezés követ­keztében áttekinthetők, jól észreve­hetők. Műszer-, híradástechnikai és szer­számgépiparunk egye# kiállított ter­mékeinek jellemzésére minden túlzás nélkül használhatunk felsőfokokat is. A magyar iparnak nem kell szégyen­keznie ezen a vásáron, amely — te­kintettel a külföldi kiállítók által be­mutatottak magas színvonalára is — méltán kapta meg a nemzetközi ran­got. Folynak a tárgyalások itt is, ott is. Szakmai magyarázatok hallhatók a legkülönfélébb nyelveken. Sőt, a ma­gyar pavilonokban — különösen a nagyközönség beözönlése után — az összes hazai tájszólások is megfigyel­hetők. Aki azt mondja, hogy "Gyűjjik mán saógor, nízze ezt az okos gípet*, bizonyosan Hajdú-Biharba való. A másik, aki szerint -Míg kéllene még a bútorokat is nézni*, alighanem szen­Kozmikus sebességgel a vásáron tesi születésű. A szegediek "emböröz­nek», a Vas megyeiek »rossebeznek*, sőt, egy mártonkátai asszony imígyen dicséri a pompás szőnyegeket: "Azt a sárga savósat rögvest elvinném*. A szegedi látogató természetesen azt ls igyekszik meglátni, hogv ebben a reprezentatív nemzetközi kirakatban méltóképpen képviseli-e magát a vá­ros, Illetve általában a vidék ipara. A tapasztalat megnyugtató. A köny­nyűipari pavilonban rendkívül meg­kapóak a nem fővárosi üzemek ter­mékei is, Korszerűek színekben és ki­vitelezésben egyaránt. A legelőkelőbb párizsi szalonokban is alighanem ma­gukra vonnák a figyelmet. *Az év leg­szebb terméke* cédula ott látható a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, a Pápai Textilművek, a Hódmezővásár­helyi Kötöttárugyér, a Debreceni Ru­hagyár és más vidéki üzemek gyárt­mányaira tűzve. És a szegediek is kitettek magukért. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi üzemének színes slsál sző­nyegei szintén elnyerték "Az év leg­szebb terméke* kitüntetést. Faragó László tervező méltán büszkélkedhet velük. Előkelő helyet foglalnak el a kenderfonógyár hálói, kötelei és zsi­negei. a gépipari pavilonban pedig a Szegedi vas- és Fémipari Ktsz szer­számosládái, illetve a Szegedi Szer* számkovács Ktsz különféle fogói. A Magyar Kábelművek szegedi üzeme nagyméretű kábeldobokat és bánya­gyutacs-vezetékeket állított ki. Népes csoportok szemeznek állan­dóan a legújabb televíziókészülékek­kel. Az AT 380-es, 1964-ben forgalom­ba kerülő típus már olyan szép és modern, hogy szinte megszólal. Csö­veinek száma 14+5, képernyője 39 centiméteres és négyszögletes alakú. A mindössze 20 centiméter mélységű, négy lábon álló készülék emellett Igen elegáns bútordarab ls. Külsőleg ha­sonlít hozzá, de talán még tökélete­sebb az AT 650-eá, amely 1B+9 csö­ves. Ezek már valóságos tv-költemé­nyek, s elérik a világszínvonalat. Nem csoda, ha az amatőr fényképészek is állandóan "tűz alatt* tartják. Az egyik látogató találóan Jegyezte meg: — Most már, iia a műsor is megja­vul, érdemes lesz tv-t vásárolni. Pedig az áruk nem éppen alacsony, állítólag 7000—8000 forintot is elkér­nek majd értük. Az eddigi tapasztala­tok szerint azonban ez nem lesz hiba, fontos, hogy kaphatók legye­nek majd az üzletekben. Hatalmas tömeg szorong az egyik aprócska pavilon előtti Vajon mi látható ott, vagy mit osztogatnak. Ugyan mi más, mint különféle ká­véfőző-gépek. A Kotyo­gó és az Expressz el­nevezésű masinákat ugyanis nemcsak gusztAlni lehet, hanem megkóstolható a kávé is, amelyet főznek. Nem túlzás: ezeknek a kávéfőzőknek legalább olyan közönségük van, akár a bútorok­nak, vagy a ruhaféléknek. Hiába, fe­ketekávé-ivó nép lettünk... Megvan a humora is a vásárnak és ez jórészt abból ered, hogy az éles­szemű vendégek minden kis hibát ki­pícéznek. A sokat fényképezett gömb­alakú idegenforgalmi pavilonban az egyik nagyméretű tablón lendülettel muzsikáló cigánybandát látni. Egy­szercsak felkacag előtte valaki. "Ni­ni, ezek meg balkézzel hegedülnek. Mind balogok ezek? Vagy talán a rendezők voltak balkezesek, amikora nagyítóba fordítva tették be a fil­met?* Altalános derültség. De láthatóan élvezi a közönség azt is, amikor a vásár kaviccsal felhin­tett útjain mindúntalan meg kell áll­ni, levetni a cipőt és kirázogatni belő­le a s2úrós kavicsokat. — Nyomja? — kérdezi humoros részvéttel valaki, akinek még kavics­mentes a szandálja. — A fene egye meg — válaszolja a megszólított — már úgy éreztem, hogy a Mount Blanc, pedig csak akkora, mint egy mákszem. • Tehát kavicsból is megárt a sok. Csak sörből nem. Mert a vendéglátó kertek zsúfoltak, s egyik-másik aszta­lon bizony 15—20 sörösüveg is halmo­zódik. Üres valamennyi. A körülöttük virrasztók pedig laposakat pislanta­nak, mivel — stílszerűen szólva — eléggé eláztak már. Ki tudja, mikor kezdték ezek az ivást és főleg miért jöttek a nemzetközi vásárba? Erről jut eszünkbe, hogy mindjárt nyakunkon az eső és még igen keveset láttunk. Gyorsan a szovjet pavilonba, aztán a csehekhez, a lengyelekhez, a Japánokhoz, a franciákhoz... A négy szovjet űrhajós szemünkbe mosolyog a Csajka és a Volga autók mögül a falról. Te nagy ég, mennyi mindent kellene még megnéznünk! Talán a második kozmikus sebesség elég len­ne ehhez. Csakhogy mi nem akarunk elszakadni a földtői. Mindjárt gyújtják a lámpákat és menni kell hazafelé. Egy napra szól legtöbb ember belépője, jól lehet egy hét is kellene ahhoz, hogy Jóllakassák a szemüket és az agyukat. F. Nagy István fordul elő —, hogy későn kapják a péksüteményt. A Sütőipari Vállalat nem szál­lít reggel nyolc óra előtt, már pedig ekkor kezdődik a munkaközi szünet. Ugyanígy kifogásolják, hogy a Vendég­látó Vállalat friss sütemé­nyeit is csak a déli órákban kapják meg. Elhanyagolják a tisztaságot A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat újszegedi te­lepén nem valami szívderítő látvány az üzemi bolt. Sok­kal tisztábbnak kellene len­nie mind az elárusítóhely­nek, mind pedig a raktár­nak, mint ahogyan azt az üzem több dolgozója mon­dotta. Festés is ráférne az ideiglenes bódéra, melynél nagyobbat és különbet is érdemelnének a munkások. A kenderfonógyárban a napokban becsukták az üze­mi boltot A gyár rekon­strukciója és bővítése kez­dődik, s azt az épületet, ahol eddig helyet kapott, lebont­ják. Ezért mintegy másfél esztendeig úgy segítenek a dolgozók üzemi ellátásában, hogy meghatározott Időben a kultúrteremben árusít' az ÉLIKER mozgó büfése. Legyenek-e üzemi büfék ? E négy nagyüzemben töb­bé-kevésbé jól bevált az üzemi bolt, főleg ott, ahol a vállalat megfelelő környeze­tet biztosít tr kereskedelem­nek. Az utóbbi ugyanis nem építhet idegen területen, s üzemi árudénak, vagy büfé­nek előfeltétele a helyiség. A munkások örömmel ve­szik ezt a lehetőséget, hi­szen azok, akik például feg­gel hat órára járnak dolgoz­ni, munkába menet még nem találnak üzletet nyitva. A nagy forgalom is ezt bi­zonyítja. Ezért készül a sze­gedi kenderfonó a régi he­lyett majd új árudát nyittat­ni, az újszegedi szövőüzem tágasabb helyiséget biztosí­tani az új irodaépület építé­se után. A Szegedi Kábel­gyár most tárgyal az Élel­miszerklskereskedelmi Vál­lalattal, hogy üzemi boltot nyisson a munkásai részére. A ruhagyár ls új helyiség biztosítására készül, ahova könnyebb az árut beszállí­tani, s amelyik még köze­lebb van a munkahelyekhez, tehát télen is könnyen fel­kereshető a megfázás veszé­lye nélkül. A Textilművek külön korszerű önkiszolgáló­boltot építtet a főbejárat előtt s tágas büfét az elő­csarnokban. Itt és másutt is előtérbe került egy új kíván­ság: az üzemrészeket keres-, sék fel műszak közben büfé­kocsival, vigyék a munkások helyébe az uzsonnát, süte­ményt, csokoládét, üdítő italt. Az üzemi büfének létjogo­sultsága van, ha nincs is mindenütt szükség olyan sokrétű élelmiszerellátásra, mint a Textilművekben, ahol sok vidéki dolgozik, s a kör­nyéken nincs áruda. Az ÉLIKER kész bármely üzem­ben büfét felállítani, ha a vállalat vezetősége biztosít­ja hozzá a helyet. K. B. Tanári hangverseny a főiskolán Jól sikerült hangversenyt rendezett csütörtök este a Szegedi Tanárképző Főiskola a zenetanszék tanárainak közreműködésével. A színes, változatos műsor gerincét a Zeneművészeti Szakiskola kamaraegyüttesé­nek kíséretével fellépő női­kar számai adták. A Monte­verdi, Bartók, Kodály és Britten-műveket megszólal­tató együttes — amely Kar­dos Pál tehetségéről, kitartó munkájáról s nagyszerű kó­rusvezetői rutinjáról. tanús­kodott — szép és kiegyenlí­tett hangzásával csak meg­erősítette a Kodály-ünnepeé­gek alkalmával szerzett jó hírét. Szendrei Imre Liszt, Ko­dály- éa Bartók műveket játszott nagy sikerrel, annak ellenére, hogy a díszterem­ben levő zongora nem volt méltó a produkcióhoz. A koncert érdekessége A vasi Béla és Frank Oszkár zongora kompozícióinak be­mutatása volt Avasi: Gyer­mekjátékok című sorozatá­nak hat darabja és Verbun­kos a kőszegi órajáték dalla­maira cimű szerzeménye — Mészáros Emma, illetve Szendrei Imre előadásában — a szerző jó színérzékéről és formálási erényeiről ta­núskodott. Frank Oszkár Scherzo és Improvizációk, valamint Két zongoradarab című műve a XX. századi hangvétel jegyében fogant. A kompozíciók dallam- és harmóniavilága Frank igé­nyes zeneszerzői hozzállását igazolta. A műveket Péter Józsefné és Szendrei Imre mutatta be. A hangversenyen a kon­feranszié szerepét Varga Fe­renc vállalta, zongorán Pé­ter Józsefné kísért. Vántus István Veseátültetés u'án Sikeres májátültetés Az emberi szervek átülte­tésével kapcsolatban eddig a veseátültetés volt a legjelen­tősebb, amely — mint tud­juk — már átmeneti siker­rel is járt. Most újabb hír érkezett, amely a — Reuter jelentése szerint — máját­ültetésről tudósít A coloradói Denver egyik kórházában a sebészeknek eddig úgy látszik eredmé­nyesen sikerült májátülte­tést végrehajtaniok egy Wil­liam Grigsby nevű 47 éves néger betegen, akinek kivet­ték a rákos máját és helyé­be beültették egy néhány perccel korábban elhunyt fe­hér ember egészséges máját. Májátültetést eddig csak laboratóriumi körülmények között végeztek kutyákon. A műtétet Végrehajtó egyik sebész szerint, ha az átülte­tés nyomán sikerül a bete­get teljesen helyreállítani, ez a siker azt jelenti, hogy ed­dig gyógyíthatatlan betegsé­geket tudnak majd Ilyen se­bészi beavatkozással gyógyí­tani. Hangsúlyozzák azon­ban, hogy az eljárás rendkí­vül bonyolult és kockázatos. Vasárnap 0 órakor életbe lép a MÁV új menetrendje lotes felvilágosítást az érdek­lődőknek. A MAV hivatalcb menetrendkönyvét a pálya­udvarokon, a MAV budapesti Igazgatóságán és a MAV ve­zérigazgatóságon árusítják. Az előző évekhez hasonlóan külön is megjelent a bala­toni menetrend, valamint a személyvonatok budapesti in­dulási és érkezési idejét tar­A személy- és áruszállítás gyorsításét, a vonatok zsú­foltságának csökkentését, a vasúti közlekedés javítását szolgáló új menetrend má­jus 26-ún 0 órakor lép élet­be. Vasárnaptól tehát a vo­natok már az új menetrend szerint közlekednek. A személyszállító vonatok­kal kapcsolatos kérdésekre a pályaudvarokon és a menet­jegy-irodákban adnak rész- t&lmazó tájékoztató. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom