Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

őszinte szöval a textilüzemek termelési agitAciöjAról az üj felsőoktatási felvételi rendszerről # tervek a közétkeztetés fejlesztéséről a tüz és a világosság iröja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János elvtárs találkozott Wladyslaw Gomulka elvtárssal Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága elsó titkárának és Józef Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására május 16—18-án Lengyelországban a Mazuri-tavaknál tartózkodott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kádár elvtárs lengyelországi tartózkodása során eszmecserére került sor, amelyen magyar részről résztvett Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Nyers Rezsó, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly külügymini szter-helyettes. Lengyel részről jelen volt Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Zenen Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jedrychowsky, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke és Marian Naszkowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszterhelyettes. A kölcsönös egyetértés szellemében lefolytatott baráti eszmecsere során megbeszélték a magyar—lengyel kapcsolatok, elsősorban a gazdasági együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit, továbbá a nemzetközi helyzetnek a két országot kölcsönösen érdeklő kérdéseit. * Kádár elvtárs és kísérete szombaton délben hazaérkezett Budapestre. (MTI) Szovjet jegyzék a nyugatnémet kormányhoz Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken átnyújtotta Schollnak. a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivőjének a szovjet kormány jegyzékét, amely válasz a nyugatnémet kormánynak a francia—nyugatnémet együttműködésre vonatkozó 1963. március 29-1 jegyzékére. A szovjet jegyzék az 1963. január 22-én megkötött párizsi szerződést -militarista szövetségként* értékeli a -tizenötök katonai tömbjén belül*. A szovjet kormány február 5-1 jegyzékében tényekkel bizonyította be, hogy az NSZK és Franciaország szoros katonai és politikai szövetségét megteremtő szerződés mélységesen sérti a béke és biztonság, elsősorban az európai népek békéjének és biztonságának érdekeit. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya március 29-i válaszában jobbnak látta megkerülni e kérdés lényegét. A szövetségi' kormány arra hivatkozik, hogy a francia—nyugatnémet katonaipolitikai együttműködési szerződést azért kötötték meg, hogy végérvényesen kiküszöböljék a bizalmatlanságot és az ellenségeskedést a két ország kapcsolataiból. -Ha ez valóban így volna, a Szovjetunió — amely kitartóan igyekszik megtisztítani az államközi kapcsolatokat a második világháború maradványaitól — csak üdvözölne egy ilyen lépést* — hangoztatja "a szovjet jegyzék. A továbbiakban megállapítja, hogy a " Német Szövetségi Köztársaság katonai politikájában az utóbbi években különleges helyet töltenek be a Bundeswehr rakétaatomfelfegyverzésének tervet -Ma a Német Szövetségi Köztársaságban úgy tüntetik fel az atomfelfegyverzést, mint a szuverénitásnak valamiféle kritériumát, amely nélkül állítólag értelmetlen a Német Szövetségi Köztársaságnak, mint önálló, független országnak a léte*. A szovjet kormány hangsúlyozza, hogy -a szuverénitást csak egy olyan kormány hozhatja összefüggésbe a rakéta-atomfegyver birtoklásával, amely a revansizmus eszméinek megszállottja*. A Német Szövetségi Köztársaság magas állású személyiségei kijelentik, hogy a francia—nyugatnémet szerződés állítólag a "keletről fenyegető veszély* ellen irányul, de különben majd hogy nem békeszerződésnek tünteti azt fel. "Az álcázás álcázás marad, és nem képes elleplezni azt a veszélyes fejlődést, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya igyekszik ráerőszakolni Európára* — válaszolja erre a jegyzék. A szovjet kormány szándékos provokációnak minősíti a francia—nyugatnémet együttműködési szerződés érvényének kiterjesztését Nyugat-Berlinre. Általánosan ismert tény, hogy Nyugat-Berlin sohasem tartozott ós nem is tartozhat a Német Szövetségi Köztársasághoz. AZ a körülmény, hogy a "Német Szövetségi Köztársaság kormánya felhasználja e város NATO-támaszponttá változtatott területét a más államok ellen irányuló provokációkra és aknamunkára, bizonyítja, hogy meg akarja hiúsítani azokat az erőfeszítéseket, amelyek egy. a nyugat-berlini 1 helyzet normalizálását biztosító megállapodás létrejöttét célozzák, a német kérdés békés rendezésének elve alapján. A szovjet jegyzék megállapítja: az NSZK kormánya "már nem egy ízben bebizonyította, hogyha számára előnyös, tud közös nyelvet találni bárkivel, csak a másik német állam képviselőivel nem*. "Ha az NSZK kormánya az új rafelfegyverkezesre, a katonai tömbök kovácsolására és a Franciaországgal való katonai és politikai együttműködés megszervezésére fordított energiájának csak egy részét is az NDKval való normális kapcsolatok megteremtésére és fejlesztésére fordította volna, akkor bizonyossággal állíthatnánk, hogy a német kérdés békés rendezése, valamint az európai biztonság szélesebb körű problémájának megoldása területén jelentős siker született*. A szovjet kormány részéről sohasem volt hiány jóakaratban, és mindig megnyilvánult az a szándéka, hogy támogassa bármely kormány bármely olyan konstruktív cselekedetét, amely a béke megszilárdításának ügyét szolgálja. "De a szovjet kormány, magától értetődőleg, a jövőben sem huny szemet afölött, hogy egyes államok kormányai mézesmázos szavakat hangoztatnak, miközben ellenséges összeesküvéseket szőnek a békeszerető államok ellen, aláásva a nemzetközi biztonság épületét* — szögezi le a szovjet jegyzék. (MTI) Eredményesen zárult a kritikusok országos tanácskozása A Magyar írók Szövetségének elnöksége és a délmagyarországi írócsoport rendezésében az irodalom kritikusok pénteken megkezdett országos tanácskozása tegnap folytatta munkáját a szegedi központi egyetem épületében. A tanácskozás második napján is Tóth Dezső irodalomtörténész vitaindító referátuma alapján folyt a megbeszélés irodalomkritikánk jelenlegi helyzetéről és feladatairól. Az igen élénk vitában felszólalt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is, valamint kifejtette véleményét Diószegi András, B. Nagy László, Sükösd Mihály, Kiss Tamás, Kiss Ferenc, Wéber Antal, Pándi Pál, Gondos Ernő, Illés László, Cine Mihály, Komlós János, Király István, Komlós Aladár, Nyíró Lajos, Gyurkó László, Koczkás Sándor, Rajk András és Tóth Miklós. Az egész napon át folytatott tanácskozást végül Tóth Dezső foglalta öszsze, majd Szabolcsi Miklós, a Magyar Írók Szövetsége kritikai szakosztályának elnöke mondott zárszót, amelyben — az országos tanácskozás valamennyi résztvevőjével egyetértésben — igen hasznosnak értékelte a kétnapos találkozót LAPJA Vasárnap. 1963. május 19. A BNV első napja Szombaton, a Budapesti Nemzetközi Vásár első napján 9 óra tájban a látogatók ezrei várakoztak a Városligetbe a vásárváros kapuinak megnyitására. Ezért a vásárrendezőség — a programtól eltérően — háromnegyed 10kor utasítást adott a nyitásra. A vásár első "hétköznapjának* programjában szakmai tapasztalatcsere, külföldi és magyar szakemberek találkozója és néhány sajtótájékoztató szerepel. A Magyar Tudományos Akadémia kiállításán az akadémiai kiállítási bizottság elnökhelyettese, Zsebők Zoltán professzor bemutatta a sajtó képviselőinek a kiállított tudományos műszereket és ismertette az Akadémia munkájának egyes részleteit A Budapesti Műszer- és Gépipari KISZÖV kiállításán 205 féle gépet, műszert láthat a közönség. Békés Miklós, a KISZÖV elnöke elmondotta, hogy a szovétség tagszövetkezeteinek évi mintegy egymilliárd forint értékű termékéből 330 millió forint értékű kerül exportra. A délelőtti órákban több külföldi kormányküldöttség kereste fel a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Szombaton este a nemzetközi vásár alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kormányküldöttség tiszteleRudnyev? tére G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a szovjet pavilonban fogadást adott. Megjelent a fogadáson Apró Antal, a'Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Münnich Ferenc államminiszter, a MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint politikai és gazdasági életünk számos képviselője. A fogadáson Rudnyev elvtárs szovjet miniszterelnök-helyettes, a szovjet kormányküldöttség vezetője mondott pohárköszöntöt. A budapesti vásár a világkereskedelem egyik Örömmel látjuk, hogy a budapesti vásár, amely az idei évtől kezdve méltán A Budapesti Nemzetközi Vásár bejárata a Vorosilov út felőL (Enyedl z. felv.) Több szegedi üzem is elküldte termékeit a nemzetközi vásárra. Képünkön szegedi szőnyegeket láthatunk a könnyűipari pavilonban. központjává fejlődik vált nemzetközivé, a világkereskedelem egyik nagy vonzerejű központjává fejlődik és a békés egymás mellett élés és az államok közötti szakmai együttműködés ügyét szolgálja. Az, amit a Magyar Népköztársaság pavilonjaiban bemutatnak, a legmeggyőzőbb módon tanúskodik a szorgalmas, tehetséges magyar nép hatalmas győzelmeiről. A kereskedelmi kapcsolatok jól fejlödnek országaink között. a Magyar Népköztársaság az ötödik helyet foglalja el a szovjet áruforgalomban. Évről évre növekvő mértékben szállít a Szovjetunió Magyarországnak gépeket és berendezéseket, fűtőanyagot, ásványi nyersanyagot és fémeket, s ez nagyjelentőségű abból a szempontból, hogy Magyarország sikeresen teljesíthesse második ötéves tervét A Magyarországról érkezett áruknak lényeges szerepük van iparunk és közlekedésünk számos ágának a szükséges berendezésekkel való ellátásában. Ugyanilyen jól fejlődik kereskedelmünk a szocialista tábor többi testvéri országával is. Igyekszünk bővíteni külkereskedelmünket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gyarmati függőség alól felszabadult országaival. Tartós, objektív alapja van az iparilag fejlett tőkés államokkal való aktív gazdasági kapcsolatoknak is. Amikor a tőkés államokkal folytatott külkereskedelem fejlesztésére törekszünk, ezt korántsem azért tesszük, mert valamilyen módon függünk tőlük. Törekvésünk mozgatórugója elsősorban a világbéke megszilárdítása. Végezetül hadd kívánjak a magyar dolgozóknak a szovjet nép nevében további eredményeket a szocializmus építésében és az MSZMP VIII. kongresszusán hozott történelmi jelentőségű határozatok sikeres megvalósításában. A pohárköszöntőre dr. Münnich Ferenc államminiszter válaszolt. ' — Ezeket a vásárokat — mondotta többek között — mi nemcsak az üzletkötések szempontjából nézzük, hanem úgy is, mint a békés egymás mellett élés fontos eszközeit Nagyra becsüljük a baráti államok külkereskedelmének megjelenését és a kapitalista országok kereskedelmi köreinek részvételét A fogadás szívélyes baráti légkörben zajlott le. (MTI) 53. évfolyam, 115. szám Ara: 70 fillér