Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-18 / 114. szám

Szombat, 1963. május 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 249 A matyón juhász m VMH pppwpnp v • . Iái . cprag HMftÜ), ' % - fV m Ifei i • Iffé m k m'- • m íi 1?P - ü : T* b"- <> mm fyr ^ > V ' \ llf.. i * H # é If ' . > | ik SMÉ gS W' % ff siPitN? .W. I Ferkó bácsi kedvencével, egy tavaszi báránnyal A nóta is azt mondja: »A juhásznak jól megy dolga, egyik dombról a másikra terelgeti nyáját, fújja furulyáját, bú nélkül éli világát*. — Így van-e, Ferkó bácsi? — kérdeztük D. Szabó Ferenctől, a szegedi Táncsics Tsz juhászától. — Hát, ami azt illett!, tényleg így van — mondja. S ez a nóta akkor is megmarad, ha majd a legutolsó juhász is szegre akasztja a szűrét. Hatvan esztendejéből akár le is tagadhatna Ferkó bácsi. A járása még most is fiatalos, jól bírja magát Fogynak a Juhászok — Fogy ám n számunk erősen. Már senki se akar juhász lenni. A fiaim se léptek a nyomdokomba, mint ahogy annak idején én léptem az apáméba, 6 meg a nagyapáméba. Imre és Pista fiam a kereskedelemben dolgoznak. A Sándor hentes, a Jóska pedig iskolás még. A legkisebb, a szememfénye pedig kislány, a Margitkám. Jól is teszik, menjenek a nagyvilágba, nyitva áll előttük az életben minden út. Én már itt maradok a bürgékkel a Matyér mellett Ide az isten is csak akkor köszön, ha már átlép az éren, s aztán uzsgyi, hátra se néz. — Közel van pedig a város, Ferkó bácsi. Még a kíváncsiskodóknak is megéri, hogy igazi juhászt lássanak, igazi nyájjaL — Hát csak kíváncsiskodtak volna ide a télen. Majdnem belém fagyott a lélek a hodályban. Sógorommal, Sándor Antival pedig ugyancsak tüzeltünk. Igaz, hogy a tűzrevalót is én hordtam ki. Ami fát, hulladékot csak találtam a tsz udvarán, az mind itt ment füstbe. Igaz, hogy megérte a vacogás, mert 198 anya 210 kisbárónyt ellett Volt, amelyiket a subában melengettem fel, mert az anyja otthagyta, nem szerette. Nem is hullott el csak 10 kisjószág. Ezért illet meg engem most 8 bárány. Ez a périum... Kell a pénz Ferkó bácsi egyszerűsít az idegen szón, s a nyelvéhez igazítva ejti ki másodszor is: — A périumbárányokat majd eladom. Kell a pénz. Ezt a pulit is én vettem háromszáz forintért — mutat egy csupa gubancos szőrű kicsi kutyára, amely el nem hagyja a gazdáját egy pillanatra sem. — Eriggy csak, Bodri, eriggy! — kiált rá Ferkó bácsi, s a kis szőrcsomó szinte úszik a levegőben, ahogy eliramodik a birkák felé. — Látják, hogy beletanult már, pedig csak pár hete van nálam. Tiszta, jóvérű állat ez. Nem is adok majd a kölykeiből én se köszönömszépenért senkinek. Tudják, az a jó puli, amelyik bírja a verést, a szidást... — S melyik a Jó bürge, Ferkó bácsi? — Amelyik erős fiat hoz a világra,, és nem hagyja ott az esetlen jószágot — És ki a jó juhász? — Hát, embere válogatja — mondja tömören. — Egy falkát tönkretehet egyetlen ember is, ha nem ért hozzá. Minden attól függ, hogy a juhász hogyan fej és hogyan legeltet. Ajófejéssei és legeltetéssel megtalálja számítását a juhász: lesz hús, tej és gyapjú elégséges. Aranyszőrű birkák — Tavaly mennyit keresett, Ferkó bácsi? — Nyolcszáznyolcvan munkaegységem volt Ezt egyenként 32 forint 60 fillérrel számították. Igaz, harminc egység az itt töltött szabadnapokért is járt, mert honnan is akasztanának le egy másik juhászt addig, amíg én lesétálom az előirt szabadnapot Nem is bíznám a bürgéket másra. Persze azért hetenként egyszer-kétszer hazaszaladok. Nem kell messzire menni, a felsővárosi feketeföldeken lakunk. Addig a "sógor áll itt helyt. Van itt mit csinálni. Naponta kétszer fejünk 190 birkától 132 liter tejet Május után pedig megkezdődik a nyirás. Mert aranyszőrűek ám ezek a birkák: egy mása gyapjú után 16 munkaegységet kapok. — S ha mindent összeszámlál, Ferkó bácsi, menynyi a havi keresete? — Rárúg bizony a kétezerre. Szegény apám, ha látná, hogy milyen becsülete van ma a juhásznak, talán még most sem tenné le a kampós botot Hát ezért maradtam meg én a juhászat mellett — mondta búcsúzóul. Lődi Ferenc Új felsőfokú technikumi szakok és tagozatok indulnak a kővetkező tanévben Az 1963—1964-es oktatási évben több új felsőfokú technikumi tagozat illetve szak kezdi meg működését A kazincbarcikai felsőfokú vegyipari-gépészi technikumban mérés- és szabályozástechnikai, valamint üzemszervezési levelező tagozat indul. Az utóbbi budapesti székhellyel működik. Az esztergom-kenyérmezői felsőfokú vegyipari gépészeti technikumban bányagépészeti és bányavillamossági szakot szerveznek, nappali és levelező tagozattal, budapesti konzultációs csoporttal. A budapesti felsőfokú villamosenergiaipari technikumban (XIII. kerület, Üteg utca 15.) az esti mellett levelező tagozatot indítanak, kizárólag vidéki hallgatók számára. A tanulmányi idő nappali tagozaton három, esti és levelező tagozaton három és fél év. (MTI) Szabadtéri í^TOEl KIK JÁTSZANAK AZ IDÉN? — ELKÉSZÜLTEK A DÍSZLETTERVEK — SOLYMASZOK A KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMBAN A Szegedi Szabadtéri Já- te, Berdd! Valéria, Turján Vilma, Szalma Ferenc, Karitékok igazgatósága ezekben a napokban, hetekben számos országos hírű, neves művésszel folytatott és folytat tárgyalásokat a nyári szegedi vendégszereplés ügyében. Már együtt van az a művészi gárda, amely az idei előadásokon szerepel, csupán néhány szerződés megkötése van már hátra az előzetes tárgyalások alapján. Már bizonyossá vált, hogy a Szentivánéji álom előadásain tapsolhatunk Szegeden Várady Hédinek, Kőműves Sándornak és Bessenyei Ferencnek. A Cigánybáró szerepeiben Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor és Komlósi Erzsi, a Brankovics Györgyben Mátyás Mária, Simándy József és Házy Erzsébet neve is szerepel a sz'nlapon. Ismét számos szegedi művész kap komoly szerepeket a szabadtéri játékokon. Hogy csak néhányukat említsük: Harmath Éva, Király LevenKilencszáz Kilométer hegyen-völgyön át Üzemi turisták ismerkednek az országgal munkásság A magyar múltjában nagy hagyománya van a természetjárásnak. Ezt a hagyományt folytatják az újszegedi szövőgyár természetbarátai is. Ha egy-egy olyan helyre érkeznek, ahol egykor elődeik a csendőrtollakat kijátszva túráik során baloldali összejöveteleiket tartották — mint Nagyszénás, Kevélynyereg vagy a Szeged környéki Vetyehát, hol munkásmozgalmi emlékmű áll — koszorút helyeznek el, megemlékeznek a hősi küzdelmekről. Gyönyörű tájakkal, ismeretlen városokkal, történelmi nevezetességű helyekkel ismerkednek meg. KÉK TÜRA Már a múlt évben bekapcsolódtak az országos kék túra mozgalomba, mely 25 kirándulás során a kék turista jelzéseket követve, Sümegtől a zempléni hegységig végigvezet az országon, egészen Nagymilicig. Az út hossza 890 kilométer. Tavaly ennek az útnak 150 Séta a fiammal Vibrálnak a túlsó part fényei a vízen. Egy uszály kibújik a Szabadság-híd alól, ferde csíkokat húz a sötét folyón, s nyomában a part mentén végigfut a halk locskolás. A fiam elmerülten figyeli a hullámok lomha fodrozását — Apu, ezt a nagv gödröt mikor ásták a Dunának? Hatéves a fiam, néhány hónapja első osztályos. Most kezd neki igazában a világ fölfedezésének, s — mint a legtöbb nyiladozó értelmű kortársa, meglepő szóbotlásokkal (vagy szóalkotásokkal?) szórakoztatja a családot Hall valami előadást a rádióban a hajápolásról, s utána a hajpaprikáról magyaráz; nem szereti a kesztyűt, s inkább mezítkézzel megy iskolába stb. Hanem ez a buta kérdés felbosszant. Mennyit emlegették még a szomszédaink is azt a városi gyereket, aki a falunkban nyaralt, s azt kérdezte az apámtól: mikor hordja tele a kutat vízzel? Hát szépen állok a fiammal én is. Magyarázom neki a folyók keletkezését. De nincs rendben valami, mert hallgat Ha értené, akkor már kérdezne végnélkül, da hallgat Én is elhallgatok. Mintha csak ezt várta volna: Apu, a víz, ugye nehezebb, mint a házak? — Dehogyis nehezebb. A ház kőből van, meg téglából. Tudhatod, hogy a kő nehezebb a viznéL — A Duna se nehezebb? — A Duna sem. Persze az egész Duna... — Az egész Duna, mind az egész. Ugye nehezebb? Nehezebb, mint egy ház? , — Nehezebb — mondom gyanakodva. — Tudom én. Mert a Duna lenyomta a betont, a házak meg nem nyomták le. Valami félreértés lehet köztünk. — Vári ál csak te. Hogyhogy lenyomta a Duna a betont? — Hát lenyomta. — Mutatja a kezével is: — Így ni. Lenyomta. — Ohó, kiskomám, a Duna feneke nem betonos. Csak a partja, hogy ki ne mossa a víz. Üjabb magyarázat szükséges: régen, nagyon régen így meg így keletkezett, s utat tőrt magának a folyó, kivájta lassan a medrét, amikor még város sem volt itt... — Házak se voltak? — kérdi izgatottan. — Persze, hogy nem. Sem ház, sem villamos, sem autóbusz. — De hidak sem voltak? — Hidak sem. — De akkor, hogy mentek át az emberek? — Csónakon mentek át az emberek. Kicsit töpreng. — De a kocsik hogy mentek át? Tehát újabb visszapillantás a történelembe. Látom, nem figyel rám, megragadtak yalahol a gondolatai, hát abbahagyom. — Mééég.,. — kezdi rögtön, s tétován néz körül — még villanyoszlopok sem voltak? — Villanyoszlopok sem voltak. Hallgat, gondolkozik. — Ugye az emberek csinálták? — kérdi azután. — Az emberek csinálták. — Ugye a házakat is, meg mindent? — Igen, a házakat is. A hidakat is, a villamosokat is, az autót is, mindent. — De ugye az urak nem csinálták? — Nem, az urak nézték — mondom. Mit magyarázkodjak még az urakról is dialektikusan? Egyszerűbb ez: átkötni a hézagot egy kis életteli sematizmussal. Halkan pocsog a víz az alsó lépcsőfokon. A fiam belebámul a túlparti sötétségbe. Jó idő múlva megszólal ismét: — Apu ... ugye a betont is az emberek csinálták? ... Bólintok rá, és csak most értem meg, milyen gondokkal-gondolatokkal küszködik voltaképpen a fiam. A Belváros szülötte: készen kapta ezt a világot. Az ő szemében kezdetben volt a beton meg az aszfalt (és csupán azért nincs mindenütt burkolat, mert idők folyamán felvágták az emberek, imitt-amott, hogy kinőhessen a fa, a fű, a virág). Az ő világképében a múzeum épülete még ugyanúgy a természethez tartozik, mint körülötte a fák, a Szabadság-híd éppúgy, mint az alatta fodrozó víz és szemernyit sem csodálkoznék, ha a Gelléthegy oldalán az orgonabokrok társaságában villanyoszlopok nőnének. Duruzsol egy motorcsónak. Könnyedén siklik a csillámló vízen. Állunk, hallgatunk. A fiam minden lehető alkalommal megbámulja a motorcsónakot, de most észre sem veszi, annyira belemerült a töprengésbe. Valahol ott, az agynak azokban a sejtjeiben csírázik ki a szép emberi hivatástudat, ahol most a fiam gondolatai tovább-tovább gyűrűznek, mint a vízen a fodrok. Fekete Gyula kilométeres szakaszát 13-an tették meg közülük — persze nem egyvégtében: több alkalomra felosztva egyes szakaszait —, s külön emlékjelvényt nyertek eL De ennél jóval többen vettek részt egy-egy túrán alkalomszerűen, hiszen 121 tagja volt csoportjuknak, s e létszám több mint kétharmada aktív túrázó. ALFÖLDI MUNKÁSOK A HEGYEKBEN Az idén a kék túra további szakaszalt járták, illetve járják be, de emellett más kirándulásokat is szerveznek. Hogy az alföldi gyári dolgozók az ország legtávolabbi hegyvidékét, annak festői tájait és történelmi nevezetességeit alaposabban megismerhessék, augusztusban negyvenes létszámú, egy hétig tartó álló tábort szerveznek a Zempléni hegységben. Az érdeklődés olyan mérvű, hogy már majdnem betelt a „keret". VARAK, FÜRDŐK, VÍZESÉSEK Nem is csoda, hiszen a hegyek közt sok természeti és ! történelmi érdekesség várja őket. Boldogkő, Füzér, Regéc várát végigjárják. De a közeljövőben, májusban is meglátogatnak egy várat: Siklósra is elvezet útjuk egy mecseki túra során. Megismerkednek közben Péccsel, Harkányíürdővel és a melegmányi vízesésekkel. Nemsokkal azután pedig a textiles természetjárók országos szakmai találkozóján vésznek részt majd Nagyirtáspusztán. És még mennyi a tervük! Így kapcsolják öszsze a sportot az ismeretterjesztéssel, a szórakozást az egészséges életmóddal, egy nagyon szép és hasznos munkáshagyományt folytatva. Németh Ferenc kő Teréz, Httay Gyula Vargha Róbert is játszik. * Már elkészültek az ide előadások díszlettervei. A felkért tervezők, a szerződés szerint, május elejéig bemutatták díszletterveiket a szabadtéri játékok igazgatóságának, és máris rendelkezésre állnak a kivitelezéshez a részletes leírások és makettek. Így a diszletezésl munka idejében megkezdődhet a téren. * A Budapesti Nemzetközi Vásáron is árusítják a szabadtéri játékok jegyeit Ott van a kiállításon a szegedi robotkisasszony is, amely több nyelven felel a játékokkal kapcsolatos kérdésekre. * Az utóbbi napokban érdekes bemutatót vettek fel a nyári kiegészítő programba. Augusztusban a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Múzeum Magvar László solymász klubja bemutatót rendez az újszegedi SZAK-pályén. A bemutató érdekességét növeli, hogy Szegeden hasonlót nem rendeztek még. TUDÓSÍTÓINK JELENTIKt Egy szocialista munkabrigád újszerű kezdeményezése A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi gyarának Kállai Éva nevét viselő négyszeres szocialista munkabrigádja megalakulása óta eltelt három év alatt több úttörő vállalást tett Ezek közül is kitűnik legutóbbi kezdeményezése. Műveltségük emelése érdekében elhatároznák, a szépirodalom olvasása mellett megismerkednek a magyal és világirodalom legismertebb haladó költészetével is. Az első ilyen alkalomra meghívták Várnai Zsenit A költőnő május 21-én tesz eleget a brigád felkérésének. A találkozásra délután 3 órakor kerül sor, az üzem kultúrtermében, ahol a vállalat irodalmi színpadának tagjai tolmácsolják Vámai Zseni verseit és a szegedi Somogyi Könyvtár kiállítást rendez a költőnő műveiből. M. L. HíceU a 2-es p&stÁcól Bensőséges ünnepség keretében búcsúztak a Szeged 2. posta dolgozói Solymosi Rezsőtől, aki hosszú postai munkája után nyugdíjba vonult. A brigád és a szakszervezet ajándékkal kedveskedett régi tagjának. A fiatalok átveszik munkáját és a Petőfi-brigád tovább folytatja sikeres tevékenységét. Eddig minden vállalásukat teljesítették, különösen szakmai tanulásban jeleskednek. Egyik tagjuk Szenk Imre részt vett országos postai szétosztó versenyen. Két tagját pedig most tüntették ki Kiváló dolgozó jelvénnyel, illetve oklevéllel. Kovács Mihály A Művelődésügyi Minisztérium közleménye A felsőoktatási intézmények felvételi rendjéről korábban kiadott tájékoztató azt jelezte, hogy népművelőkönyvtáros szakokat a szombathelyi és szegedi tanítóképzőkben létesítenek. Üjabb kormányrendelet ez az intézkedést úgy módosította, hogy népművelő—könyvtáros szakot a szombathelyi és a debreceni tanítóképző intézetben indítanak. A Művelődésügyi Minisztérium ezért felhívja azoknak nz érettségizetteknek a figyelmét, akik ilyen szakon Szegeden akartak tanulni, nogy kérelmüket — mind a nappali, mind a levelező tagozatra — a debreceni tanítóképző intézetbe juttassák eL (MTI)