Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, lWtt. áprttls 18. SZEGEDI KÖNYVEKRŐL M Juhász Gyula Összes Művei kritikai kiadásának első három kötete Ma már közkézéin forog, il­letve a bolu és a házi köny­vespolcokat ékesíti Juhász Gyula összes Művei szöveg­kritikai kiadásának első há­rom kötete, amely április ele­jén, a költő születésének 80. évfordulójára látott napvilá­got. Az ízléses selyemborílá­sú kötetek őszesen 1655 ol­dalon. 27 mellékléttel együtt a költő életművének minden eddiginti gazdagabb, telje­sebb és pontosabb gyűjtemé­nyét tartalmazza. A közölt 1411 versből 71 teljesen is­meretlen, 268 pedig eltelej tett. Juhász Gyula oeuvre-jének alig több mint egyharmada jelent meg életében kötetben, a többi hírlapokban ós jelen­téktelen nyomtatvényokban rejtezett szétszórtan. S a* életében megjelent kötetek túlnyomó többoéae is helyi kiadvány volt, szegényes, a költóhöz méltatlan, olcsó ki­vitelben. As Akadémiai Ki­adó tehát A mostani kiadás­sal végre elégtételt szolgálta­tott a ttsztahangú, halkszavú nagy szegedi lírikusnak, ami­kor úgyszólván minden ko­rábbi kritikai kiadásnál szebb köntösben, országszerte hoz­záférhetővé tette nagyszerű költői termését. Ez a gyönyörű három könyv — amelyet folyamato­san követnek majd a prózai műveket tartalmazó kötetek ls — kifejezően reprezentál­ja. hogy Juhász Gyula nem holmi vidéki poéta volt, ha­nem a legnagyobb magyar költők sorában ls Igen előke­lő hely illett meg. Joggal va­gyunk büszkék a Magyar Tu­dományos Akadémiának erns a kiadására, annál is inkább, mivel nemcsak a költő szege­di, hanem a kiadássoroaat anvngá>nak felkutatói, (isszeáL lltói ls. A eorozat szerkesz­tőié Pé'«r László, a Somogyi Könvvtár tudományos mun­katársa, akt a Juháss Oyula­kutatásba 1054-ben kapcso­lódott be. majd később telje­sen átvette annak irányítását. A sajtó alá rendezésben te­vékenyen közreműködött mel­lette /Ha Mihály, a József Attila Tudományegyetem fia­tal tanársegéde, aki már ko­rábban. egyetemi hallgató­ként ls eredményesen vett részt a kutatásban. A kritikai kiadás nagy ér­deme, hogv alapelvül tűzte kl a szigorú Időrendlségct. A szerkesztők kronológiai Sor­rendbe szedték a verseket, felkutatták születésük, kelet­kezésük körülményeit, köz­lésük helyét és idejét. S ea a munka Önmagában la el­ismerést, tiszteletét érdemel. At kellett nézniük mintegy háromezer hírlapi kötetet; könyvtárakat, múzeumokat, magángyűjteményeket kellett alapos gondossággal átkutat­niuk. hogv rendet teremtse­nek a korábbi kiadások kú­szált zűrzavarában, amely korábban nemegyszer tévűtra vezette a Juhász Gyula-kuta­tókat. Aranymosásnak nevez­ték n szerkesztők ezt a rend­kívül aprólékos, nagy-nagy türelmet igénylő tevékenysé­get. hiszen rengeteg szöveget voltak kénytelenek átolvasni, összehasonlítani, amíg rá­bukkantak eey-egv gyöngy­szemre. aranyat érő Juhász Gyula-versre. A rendkívül gazdag jegy­eetanyagban rámutat Péter László és Illa Mihály, hogy milyen abszurdumokhoz ve­zettek például a Paku-frle kiadások l»40-ben éa 1941­ben. Paku Imre a Szegedi Tu­dományegyetem munkatársa­ként vállalkozott annak Ide­jén Juhász Gyula összes ver­selnek kiadására, de a gyűj­tésnél felületes munkát Vég­zett. ügyannyim, hogy az ő közlése hyorrtán még Róka László ls aZt állította 1053­ban A Magyar Klasszikusok sorozatban megleient váloga­tásának jegyzetében, hegy például a Scepénv katona el­mű vers Juhász Gyula életé­ben nem jelenhetett meg. A valóság természetesen az, hogy a Szegény katona meg­jelent a Délmagyarorszdgban, csak Paku nem nézte át a lapokat Választ kap a kritikai ki­adás első három kötetének olvasója arra a kérdésre is, hogy miért csók most kerül­hetett sor Juhász Gyula gaz­dag életművének teljes fel­dolgozására. A Magyar Tudo­mányos Akadémia már 1080­ben napirendre tűzte a kri­tikai kiadás ügyét, de csak 12—13 évvel később valóéul* hatott meg. Éhnek Oka, hogy a stégétíi egyetem! hallhatók­ból álló munkattösöstég ele­inte tanácstalan volt a kuta­tásokat illetően éa kezdetben sok időt, energiát pazarol'aÜ el helytelen, illetve nem eléf­séges eredményekhez vezető módszerekkel. Mégis az ö aranymosó munkájuk volt a mostani kiadás kiindulási alapja. Jóllehet ma már az ország különböző részein ta­nároskndnak. mégis szívesem szolgáltattok értékes anyago­kat Szegedre, a kissé megké­sett, de mégis örvendetes kri­tikát kiadáshoz. Rendkívül érdékes és ta­nulságos az első kötetben ta­lálható kiadástörténet ia. A közreadott korabeli levelek ós dokumentumok hűen tanú­sítják, hogv régen még az olyan költőnagyságoknak Iá keservesen meg kellett küz­deniük a nyilvánosságért, a megjelenésért, mint amilyen Juhász Gyula Volt. Az 0) versek eímfl verseskötete pél­dául csak nagyon hosszú hu­zavona, levelezés, kérés, sür­getés után kerülhetett a könyvesboltokba. Az egvik kiadó adta át a másiknak, míg végül — amikor a költő elkeseredésében már a kéz­iratét akarta visszakérni — a békéscsabai Tsvan Adolf küldte el címére az első ki­nyomott példányi Megtudjuk a kiadást örté­netből azt is, hogvan élős­ködtek Juháaz Oyula tehet­ségéből egyes lelkiismeretlen kufárok. A Nefelejcs című kötet például, amely 1921­ben jelent meg Kovács Hen­rik kiadásában. 40 ezer koro­na tiszte hasznot hozott a vállalkozónak Es vajon mtt kapott R költő? Mindössze kétezer korona tiszteletdíjat. Egyébként ez a Kovács úr adta kl a költő Ez az én vé­rem efmfl kötetét is 1910-nen. Nyolcszáz korona tiszteletdíj­ban egyeztek meg, s mint Ju­hász Gyula írta: -Kl ls fize­tett hiánytalanul — ötszázat-. De nemcsak életében, ha­nem halála után ia így bán­tak vele. Csoda-e, ha a mind jobban visszavonuló bús költőt vé­gül már versesköteteinek megjelenésé sem érdekelte. A Fiatalok, még itt vagyok című kötet 1939-Ös Magyar Téka kiadásáról már ezinte tudomást sem vett. E kötet kezdeményezője és Zajtó alá rendezője Magyar László volt, aki később 1940. április 7-én a következőket írta a Ma­gyar Nemzetben: •*... amikor a kötet megjelent... Juhász Gyula mélyebben rejtőzött el önmagában, mint azelőtt. A saját könyve sem érdekelte. OdacsempéSztünk egy pél­dányt az asztalára. Föl sem bontotta. Ott hevert a Fo­dor utcai remetebarlang asz­talán felbontatlanul, érintet­lenül 1937. április 8-án ta, amikor Végképp elmenekült aa elven világból,* Egyéb­ként -- mint Péter Lószióék rámutatnak — ebbe a kö­tetbe is ötletszerűen vettek fel verseket, hiszen a költő akkori lelkiállapotát tükrö­ző Versek, mint az Élő halot­tak, a Btiftotf angyalok, Me­lankólia, A rém, stb. kima­radtak belőle. Nagy erénye a kritikai kiadásnak, hogv a fiatal szegedi tudósok gondos filo­lógiai vizsgálatnak eredmé­nyeként kiküszöböli a ko­rábbi kiadások számos sajtó­hibáját Gazdag jegyzetanya­gában megadja a versek szövegváltozatait és egy-egy vers keletkezésére, valamint toVábbi sorsára vonatkozó bőséges forrásanyagot ia kö­zöl. Sőt azzal lá megismerte­ti az olvasót, hogy egy adott vé» a költő életművében hová tartozik. Csak egy pél­da: »lmmortel.,. A hangu­lata, szókincse alapján késel Jűllö-véttmék tarthatjuk.* A harmadik kötet végén gazdag mutatórendszer ta­lálhatói a címvál tozatok mu­tatója, a kezdősorok muta­tója, valamint a cikluavél­tozások mutatója. A fentebb már említett igen helyes, szigorú Időrendiség miatt a korábbi laza ciklusok szét­estek ugyan, de ez nem okozhat különösebb okot senkinek, hiszen e mutató segítségével könnyen re­konstruálhatók. Kár, hogy az egységes időrendet nyújtó mutató — bár tervezték — terjedelmi nehézségek mi­att kimaradt. Várjuk a kritikai kiadás­sorozat további köteteit, amelyek Juhász Gyula drá­máinak, egyfelvonátosainak, daljátékainak, elbeszélései­nek, aforizmáinak, publi­cisztikáinak, levelezésének köteteit tartalmazza majd. A teljes sorozat — amelyet a kiadó Wlene kötetre tervez — bizonyára kedvelt olvas­mánya lesz nemcsak az iro­dalomtörténészeknek éa ma­gyar szakos tanároknak, ha­nem Juhász Gyula hívei szé­les táborának is. r. Nagy István Oktatófilmtárat létesítenek - Növelik a középiskolai filmszakkörök számát A Megyei Ifjúsági Filmbizottság idei terveiből Tepnap délelőtt a Csöng- ségének elősegítése érdeké- A munkaterv javasolja, rád megyei tanács épületé- ben gondoskodni kell a hogy készítsenek listát aaok­ben ülést tartott a Megyei szakkörVezető tanárok to- ból a filmekből, amelyek ifjúsági Filmbiaottság. A ta- vábbképzéséről. Erre a nyá- különösképpen alkalmasak nácskozást Csenke László, a ri népművelési tanfolyamok az ifjúság nevelésére. An­megyei tanács művelődés- lehetőséget nyújtanak. A nak érdekében, hogy ezeket ügyi osztályának helyettes legnevesebb filmesetétiku- a filmeket minél több úatal vezetője nyitotta meg, rtiajd sok tartanak majd ezeken láthassa, a Csongrád Megyei Papp János, a filmbizottság előadásokat 6 saakkörvew Moziüzemi Vállalat éa at? is­titkára ismertette a nemrég tőknek. kóláit kössenek szerződése­alakúit bizottság idei rrtun- az ifjúsági fllrhblzottAág ket. E szerződések alapján kátervét. kérdéssorcuatot dolgozott ki a fiatalok együttesen és A program első részében a7íaai a Céllal, hogy.felmér- kedvezményes áron tekint­az iskolai oktatófilmek ter- ^k az ifjúság fllmeaztétlkai i,etik meg a filmeket jesztésének problémáival műveltségének jelenlegi álla- TV™*?*T~ foglalkozik. El kell érni, potát. A kérdőíveket egye- A munkatervet a bizottság hogy minden iskolában mi- temi. főiskolai hallgatók, vlta utáh néhány módosi­néi több órán • vetítsenek középiskolások, ipari tanú- tásaal elfogadta. SrtSz^tíBi: 16f' Ueem« A» «£« második részében rat hoz létre. Lehetőség van tölt,k htejd Hl, s a feldől- Biró József, a hódmezővá­arra is, hogy a filmtárhoz gozdtt kérdőívek tanulságait sárhelyi Kossuth Zsuzsanna 5—(i kölcsönözhető Vetítő- figyelembe véve állítják ösz- gimnázium filmsznkkörének gép ls tartozzék. AZ anyag sze az Ifjúsági filmforgalma- vezetője beszámolt a szak­jó felhasználása érdekében záa programját. kör munkájáról. biztosítani kell, hogy min- —— • - ­den iskolában legalább egy olyan pedagógus légyen, aki ért a vetítőgép kezeléséhez. Ezért a legközelebbi kea­kenyftlm-gépkeselől tanfo­lyamra pedagógusókat is be­osztanak. A filmbizotteAg munkater­ve indítványozza az iskolai filmszakkörök számának nö­velését. Csongrád megyében és Szegeden eddig két-két középiskolai filmszakkör működik, Szegeden a Ság­vári és a Radnóti íúmná­ziumban. Szeptembertől a megyében éa Szegeden is további három-három aaak­kört kell alakítani. A mun­ka javítása éa az új szak­körök színvonalas tevékeny­Rádióműsor Csütörtök sora. 1MB Madrigálok. 16.88 KOSSUTH-RADIO Lányok, asszonyok. 16.46 Dal­4.30 Hirek. 4.38 Vidéman-fris- lat, tánccal a világ körül. 16.33 seri! 8.00 hirek. 8.05 Falutáöta. MdsoHsmerte<e«. 17.00 Hírek 17 6.90 Hírek. 6.36 Néhány perc óra 10 Moszkvai tudósítónk tudomány. 6.60 MilsortSrtiertStés. jegyzete. lt.M Mozart; Sedkte­8.10 Huncut n blfó. Rádiójáték, téa a szerájból — szvit füvós­A Gyermek rádió műsora. 9.02 együttesre. 17.40 A fraflólfl 1:61­Sdes anyahyelvtmk. 9.07 Koreai tiszt t ahtológlája. 18.60 Klasz­gyermekeh énekelnek. A Ojer- szikus operettek, 18.49 Ifjú ti­mgkráfliö hiOsora. 0.26 Könnyű- gyelö. 19.00 Garay Attila együt­zene. to.oo Hírek. Lapszemle, tese játszik. 10.20 irma Arhi­10.10 A József AttUa Szabad- poVS én Gláhrtl Posgi étieket, egyetem programjából: reliérék, 10.80 Jü éjszakát, gyerekek! 20 sárgák, feketék. 10.65 Kénessey óra Esti Krónika. 20.20 Húsz Jenő: Az arany meg az asz- pere könnyűzene. 20.40 A Mrt­saony. Egyfelvonásos opera. 11 gyar Rádió és Televízió szlht­őra 36 Napirenden. 12.60 Hfrek. íonlkus zenekarának hkngverse­10,15 Tánczenei koktél. 18.08 A nye a stúdióban. Kb. 21.20 ÜJ vidéki színházak műsora. 13.07 virágénekek. 22.60 hírek. 29.15 Törvénykönyv. i».22 Egy falu Tanítók, tanárok fóruma. 22.36 — egy nóta. 11.12 Egy statláe- Oyöngyftst Rácz Géza népi Ze­Ukus Ciprusban. 14.65 Zenekari nekara Játszik. 23.10 Gyöngy­ül URsi Ka. 16.00 HUrk. KOziémé- személt. Szonettek. 23.25 Röny­nyek. 15.98 Idöjárásjelentes. 16 iiyözene éjfél előtt — éjfél óra 10 „Ábécédé...1' A Gyér- után. Közben: 24.00 Hírek, mekrádió énekszakköre. 15.30 Futurusz kapitány újabb kn­landjáL Az Ifjúsági RSdiA mű­PETOM-KATJLO Tízéves a vasútforgalmi technikum Újabb 470 fiatal jelentkezett felvételre (Tudósítónktól.) már 743 tanuló elhelyezése Tíz esztendővel ezelőtt tette szükóégeoaé a mái ott­kezdte meg munkáját Sze- honos iskola és kollégium geden az ország első vas- kialakítását, Ekkor hagyták utas középiskolája, a vasút- el az első végzősök a technl­forgalmi technikum. Az első kum falait. A fiatalok nem tanévben nehéz gond volt a szakadtak el végleg az isko­179 tanuló elhelyezése, tan- látói, mert munkájuk meg­termek biztosítása. A négy oldásában segítik őkét a első osztály óráit túlnyomó- technikum vezetői, felkere­részt meghívott előadók tar- sik volt diákjaikat szolgálati tották. a vaaúti szaktárgya- helyeiken, kat a MAV szegedi igazgató- Á technikum létrehözása­ságának vezető szakemberei kor az iskola évi költség­tanították. Létrejött a leve- vetése 80 ezer forint volt — leső tagozat ia 120 hallga- inoet a és fél millió forint, tóval. Nőtt a tnhulók létszá- a kollégiumé pedig főbb ma, ezzel egyidejűleg az oá*. mint 3 millió forint. Jelen­tályok száma i». Az iskola- leg ismét 470 fiatal jeléni­gondok mellett diákotthont kezett az ország minden ré­kellett létesíteni, mert a ta- "séből felvételre. A vizsgák, nulók többsége az omzágtá- SfTÍJ^mm voli tajáirol kenllt Szeged- esztendő eredményeire is re. As 1956 57-es tanévbén Szllátíi Nándor 6.10 Hirek. 6.30 Torna. 8.6Í Hírek. 14.00 Időjárás- é-4 láfljelefttés. 14.17 Manorlümerte­tfti. 14.20 Mezei rsokor. 14.49 Kisebb-nagyobb lrtnvnk. Cson­tos Gábor elbeszélése. 13.06 Operettrészletek. 15 60 A külföl­di sajtó hasábjairóL 18.00 Hi­rek. 16,06 Zenekari muzsika. 16 óra 46 F.zer ezó franciául. 16.85 Görög mitológiai tárgyú operák­ból. 17.20 Jóüsel Attila legszebb verseiből. 17.40 A Szovjetunió honvédelmi Minisztériumának fúvószenekara játsilk. iO.OO hí­rek. 18.08 Müsorisrtteftetén. 18 óra 90 Kenet fejtörő. 19.00 Hí­rek. 19.05 ,.A független magyar külpolitika 1849—1819-ben". Könyvismertetés. 19.15 Közvetí­tflt a keeékemétl Kátöha Jó­zsef Színházból: Boldog nyárfa­levél. Színjáték három felvonás­bán. 11.06 Hírek. 21.05 Tánöolö hanglegyek. 21.45 Arcképek ri­valdafényben. 22.06 Kamaraíe­ne, 28.06 Hírek. TeleViilómfiBOr 11,88 Hífek, 17.25 Beszélges­sünk oroszul! Nyelvlecke hala­dóknak. 17,49 cet-ma. csefiaelo­vák klsfUm. ll55 Kicsinyek mosora! 1. Panni világgá mégy. Képes tnese. A püdruti, bajszú. Bábjelenet. 18.26 Pálias. Tudo­mányos figyeio. 19.00 Levelek a sötétből. Auscbwitz emlékére. 18 őra 25 A jöVö Hét műsora. 10 óra 30 Tv-hiradó. 10.46 Szép ál­mokat, gyerekek! 19.66 Mái ven­dégünk: Dr. Dallós Ferenc. 20 óra 05 Zsuzsanna éfi a fiúk. Lengyel film. 21.56 Piatál Ze­neművészek hangversenye. 22.00 Telesport. 22.26 Hírek. Tv-hlr­adó (Ism.) (MTI) L A MAV szegedi pályafenntartási főnökség értesíti a lakosságot, hogy a vonalak mentán vegysxerea gyomirtást véges mely az irtás után 5 napig embert és ál­lati szervezetre mérgező hatású. K. 172 A kék levélborílékban vers volt. Vonalas irkalapon, ceruzával rótt sza­bályos sorok. Iskolás írásmód, kissé reszketős vonalak. Nem betűvetésre szoktatott kéz munkája. Naiv, döcögős rigmus a szőregi ter­melőszövetkezetek egyesüléséről la­kodalmi mondókók modorában. A mondatok nehéíkesen gördülnek, a rí­meiéi erőltetett.. Aki íria, életében elő­ször nyúlt azért papírért és ceruzáért, hogy verset írjon. S nem ls közöltetés­re küldte, hanem csak elolvasásra. Nem pályázik költői babérokra ez az egyszerű szőregi parasztaaezeny. Van mégis valami ebben a suta ver­sikében, ami első olvasásra ls meglóg­ja mér a szemlélőt. Taiá,n az emberek, a társak iránt érzett szeretet Igaz sza­vának csendülése. Talán a holnap síép és őszinte hite. A vallomás az új élel­formáról; ösztönös, a lélek mélyéről feltörekvő, meleg érzelem. Ki van ezek mögött a verssorok mö­gött? Milyen emberi sors, milyen élet? Tóth Mária már elmúlt ötvenéves. Egyedül él Szöregen. üjsaentivánoh van egy fivére. Vasárnaponként néha azokhoz szokott ellátogatni. Különben a Petőfi utcában lakik, a földműves­szövetkezet épületében levő kis -lakás­ban. Termelőszövetkezeti tag. Azok közé tartozik, akik még 1949-ben léptek be a tsz-be. Alapító tagja volt a Micsu­rin Tsz-nek. s nem hagyta cserben Veis helyett a közös gazdaságot az ellenforradalom idején sem. Aztán 1998-baíi a Micsurin Tsz egyesült a Vörös Rúasával, s az egyesült gazdaság fölvette az Arany­kalász nevet. Tíz éven át. egészen a legutóbbi egyesülésig volt az egyik növényter­mesztési munkacsapat vezetője. Tíz éven at senkinek sem volt panasza a csapatában dolgozó asszonyok, lá­nyok közül vele kajicsolatban. Nem parancsolgatott, hatalmaskodott nagy szavakkal és fölöslegesen. A munká­ban mutatott példát. Ott járt mindig az élen, ahogy azt illőnek érezte. Otthon a szoba falát több oklevél díszíti. A szorgalmaz, jó munka dicsé­reteként. Megkapta a Kiváló termelő­szövetkezeti tag kitüntetést ls 1054­ben. S munkája érdemeként és a gaz­datársai bizalmából négy évig volt tagja az Aranykalász Tsz igazgatósá­gának. Ott volt, mikor a három termelőszö­vetkezet: az Aranykalász, a Petőfi és a Rákóczi gazdái elhatározták, hogy ezentúl egy gazdaságba tömörülve, a község egész erejét egybefogva élnek és gazdálkodnak majd. Talán annak a forró pillanatnak a hatása alatt fo­galmazódott meg benne a vers eszmé­je, mikor a fölemelt kezek az egyesü­lés mellett döntöttek. S talán az IS észébe Jutott akkor, hogy mióta szövetkezetben dolgozik, azóta nyugodt az élete s bár magányo­san él, még sincs egyedül. Van mun­kája és jó keresete. Tavaly a növény­termesztésben 254 munkaegységet tel­jesített, s 6 ezer forihtot kapott ezért a zárszámadáskor. De bőven megpó­tolta még ezt az egy hold háztáji teld termése, Valamint az a 10 mázsa kuko­rica, 2 mázsa árpa és 350 forint kész­pénz, amit prémiumként kapott a tsz­től egész évi kiemelkedő munkája, szorgalma után. Az Egyetértés Tsz Igazgatóságának tagjai közül kimaradt Tóth Mária. Most nem ls munkaesapatvézető, mért az idén már más munkaszervezet alap­ján dolgoznak kinn a földeken a sző­regi szövetkezeti gázdák. Egyszerű tág á többiek közül. De azért egy szó­val sem sérelmezte ezt ázótá sem. Épp­úgy dolgozik most ls, mint munkacsa­pat-vezető korában. Tóth Mária verset irt — életében először — a termelőszövetkezetekről. S a Versből kiérezni már a gondolko­dásnak azt az átalakulását, amely ki­téljezülvé új embereket ad az ú] pa­raszti életforma számára. Szocialista módon élő, dolgozó, és gondolkodó em­bereket Papp Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom