Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

Csütörtök, IMS. április 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 % Ötszáz év ötvöskincsei a múzeum kiállításán A Horváth Mihály utcai képtárban kiállított ötvöskincsek a legújabb korig felölelik a legjelentősebb európai központok művészetét. 8 egy-egy igen értékes darabbal ízelítőt adnak e központok stílusából. Az első részben a Hanza városok ötvösművészetét láthatjuk. A tárgyak sokszor a természetes formák utánzása: szőlőfürt alakú serleg, kókuszdió serleg. Anyaguk ezüst, többségük aranyozott. A magyar mesterek művel ebben az időszakban egyenrangú alkotások voltak, hiszen részben itt, részben Itáliában tanultak. A cári Oroszország ötvösművészete sajátos keveréke a nyugati és orosz elemeknek. Legszebb darabjai Új eljárással, a tula technikával készültek. Ennek lényege az ezüstöt kivésték és a rajzolatokat fekete ötvözettel töltötték meg. A klasszikus forma világú párizsi ötvösség új korszakot nyitott Nemesvonalú, választékos díszítésű gyertyatartők, serlegek, kancsók képviselik, e művészetet Az aranyozást elhagyják. A bécsi ötvösség egyszerűsége majdnem díszítés nélküli alkotásai hatottak leginkább a legújabb kori magyar ötvösökre. A kiállításnak, mely április 4-én nyílt, igen nagy közönségsikere van. Naponta 120—150 látogató csodálja meg a késő középkor és újkor 500 évének remekbeszabott arany és ezüst tárgyait. Hamarosan nyitnak a zöldvendéglők A hosszú télen bőven volt idejük a vendéglátóipari vállalatoknak felkészülniük a tavaszra és nyárra. Újszegeden, a Vigadóban a karbantartók egész télen át dolgoztak, hogy mire megnyílik Szeged legszebb kerthelyisége, rendben legyenek a kerti bútorok. Valamennyi asztalt és széket lefestettek, a gombákat is rendbehozták. A vendéglátóipari vállalat három vagon vörös salakot hozatott Szegedre, s ezzel töltik fel. csinosítják a kerthelyiségeket. Csak a jó idóre virnak A tervek szerint a vendéglátóipari vállalat zöldvendéglői április 27-én nyitnak. Egy sor kedves meglepetést is tartogatnak vendégeik részére. A Vigadóban például minden szombaton és vasárnap a népszerű Horváth tánczenekar játszik, s ugyanitt minden vasárnap ötórai teát rendeznek. A Hági, a Sárkány, a Körössy Halászcsárda kerthelyiségei is készen állnak, csak a kedvező időt várják. A rókusi kisSzép szó helyett a bíróságra? Notórius pereskedők, apró-cseprő viták — és dagadó aktacsomók Kopognak az ügyeletes Festetthajú, külsejére sokat adó férfi lép a helyiségbe. Szavait nagy pátosszal kezdi: — Bíró úr kérem, védelmet kérek, mert ugye mégsem lehet elviselni, hogy az embert a saját házában sem hagyják békében! A bíró megnyugtató szavaira az ügyfél kissé higgadtabban folytatja panaszának előadását Kutyaügy — Ügy kuporgattam öszeze a pénzt, hogy egy tél házrészt megvehessek. Szeretek nyugodtan, csendben élni és most lám, hiába a kiadott sok pénz, állandó zaklatásnak vagyok kitéve. Az a kutya az én házrészem területén ugat és csörgeti a láncot. Perelni szeretném ezért a társtulajdonost nílért köti olyan hosszú pórázra a kutyáját, hogy az én oldalamra is átjöhessen és ugatásával zavarja a nyugalmam. A biró most már — természetesen kissé türelmét vesztve — próbálja a feldúlt férfit megnyugtatni. Az azonban nem hajlandó a dolgok szép szóval való elintézésére, nem akar egyszerű megbeszéléssel véget vetni a torzsalkodásnak. Mindenáron perindítást követel ... Az Indítóok: izgágaság A kérésnek eleget tesznek. A tárgyaló bíró azonban csak ránéz az aktára, és máris tudja, kivel áll szemben. A jegyzőkönyvvezető is előre törölgeti a homlokát, annyira ismeri a pereskedőt Volt már a bíróság előtt ez a minden lében kanál férfi igen sokszor vélt sérelmeivel. És hiába utasították el a keresetet, mindig újra ós újra jött perelni, hol társbérlőjét, szomszédját, hol meg éppen háztulajdonos társát. Pedig a bíráknak egyéb dolguk ls lenne, sokkal komolyabb ügyekkel kellene foglalkozniok, nem pedig aktát aktára halmozni, vélt sérelmű, izgága emberek kedvtelésére. Sajnos azonban még mindig elég sokan akadnak notórius perlekedők. Azzal a hivatkozással keresik fel a bíróságot hogy ma az igazságszolgáltatás a dolgozók érdekeit védi, de közbein éppen maguk akadályozzák a munkájában a bíróságot Por a perért Ki venné komolyan az olyan esetet például, ami K. J.-vel történt. A középkorú, egyedülálló nő Igen gyakran felkereste panaszaival a bíróságot. Pert is indított bérlője ellen, azt állítva, hogy nem fizeti a lakbért. A tárgyaláson kiderült hogy a bérlő minden esetben eleget tett a lakbérfizetésnek. Máskor azzal zaklatta a bíróságot, hogy egy évvel ezelőtt egy szegedi lakostól használt cipőt vásárolt, és most kilyukadt a talpa. Pert akar — magáért a perért. De akad esyéb érdekes eset is a notórius pereskedőkkel kapcsolatban. A bírók szinte egymás szavába vágva mesélik el a furcsánál furcsább történeteket M. M. Péter azért perelte be szomszédját, mert nem hajlandó kivágatni azokat a nagylombú fákat, melyek az ő ablakára árnyékot vetnek. A vád nemcsak nevetséges volt, de mint a tárgyaláson kiderült, az előszeretettel jelentgető ember nem is beszélt a "dúslombú fák- tulajdonosával, hanem egyenesen a bíróságra szaladt, -védelmet kérni*. Hangos a rádió! Akadnak az ilyen gyakori perlekedők között különélő, civódó házastársak is. Birtokháborításért, s a veszekedések. valamint a különválás alkalmával a lakásban hagyott tárgyakért perelik egymást. Társbérlők is gyakran felkeresik a magánvádas bírókat. Hol a társbérlő rádióját találják túl hangosnak, hol meg az a panaszuk, hogy a szomszéd a lakásnak azt a részét is kifestette, amelyik őhozzájuk tartozik. A leggyakoribb ügyfele a bíróságnak talán az az egyedülálló idős nö, aki legalább a huszadik pert indítja már a nála lakó albérlők ellen. Bár az albérlők által fizetett magas díjból él és mégsem akadt még olyan lakó, aki kedvére viselkedett volna. A bíróság, az igazságszolgáltatás valóban a becsületes dolgozók érdekvédelmét szolgálja. Nem szabad azonban ezzel visszaélni, és vélt sérelmekkel, jogtalan ügyekkel gátolni a bíróság, a bírák munkáját. Néhány esetben javasolták is már a panasznapos ügyeletes bírók egy-egy notórius pereskedőnek: Vegyen, részt jobban a társadalmi életben, végezzen társadalmi munkát, és ne hiábavaló dolgokkal, pletykákkal traktálja a bírósági dolgozókat H. M. vendéglő kerthelyiségét is felújítja a vendéglátóipari vállalat. Az Alföldi Étterem kerthelyiségéhez hasonló kandeláberekkel világítják meg a teraszt. Idén még üzemeltetik a Takaréktár utcai halászcsárda kerthelyiségét is. A Búbos vendéglő törzsvendégeinek kérésére tervezte a vendéglátó kertheíyiség megnyitását, de egyelőre még a környék bérházainak lakóival vitatkozik a vállalat, akik nem szívesen fogadnák a kerthelyiség megnyitását Felújítják a Virágot Jelenleg építkezés folyik abban a házban, ahol a Jégkunyhó üzemel. Ha az építők elvonulnak, akkor a vendéglátóipari vállalat a Lenin körúti részen az utcán asztalokat és székeket helyez el. A Hungária éttermei, cukrászdái is kicsinosodnak nyárig. A Virág Cukrászda felújítására több mint 700 ezer forintot költenek. Kelemen utcai részét már április 4-én átadták a. forgalomnak, most a Klauzál téri részén dolgoznak az építők. Új bár X Hungária Étterem kerthelyiségét május 1-én nyitják meg. Jelenleg a kerthelyiség bútorait festik, újítják fel. A Hungária kiscukrászdát is korszerűsítik. A tavaszi nagytakarítás után ruhatárat állítanak fel, valamint a cukrászda szellőztető berendezését is korszerűsitik. Jelenleg nagy átalakítások folynak a Hungária Étteremben. A félemeleten bárt nyitnak, amely a tervek szerint június elsején már üzemel. A szabadtéri játékok megkezdéséig az éttermet is felújítják, bútorzatait kicserélik. Felépítik, hogy lebontsak... Az épület még nincs készen, hiányzik róla a fele tető, ezután kell bepucolni és belülről berendezni, hogy jól érezhessék magukat benne a lovak, de már régen megszületett a határozat: le kell bontani! Igen, széjjel kell majd dobni a költséges épületet, mert alig néhány méterre esik egy lakóháztól, mert hátráltatja a városfejlesztési terv megvalósítását, s mindamellett engedély nélkül készült, illetve készül még ma is. Az Űj Élet Termelőszövetkezet alsóvárosi lóistállójáról van szó, melyet ott emeltek a Sárkány utca végén, teljesen önkényesen, az építési hatóság tiltakozása ellenére is! A szövetkezet előző vezetősége semmibe vette a városi tanács utasítását, az idejében elhangzott kifogások és tiltó rendelkezések ellenére rakatta, rakatta a falakat, úgyaddig, hogy ma már valóságos vagyon fekszik az építkezésben — ahogy szakértők saccolgatják, közel háromszázezer forint. Már a. végrehajtó bizottság is foglalkozott az ügygyei, s igen méltányos volt, amikor a lebontás mellett foglalt állást továbbra is, de a lebontás határidejét 1970-ig meghosszabbította. Igaz ugyan, hogy ez a döntés egészen fonákká teszi a helyzetet; lehet folytatni az építkezést, bár a határozat az épület megsemmisítését írja elő! A szövetkezet tagjainak érdekében született ez a kompromisszumos döntés, mert valóban nem lehet egy egész közösséget sújtani személyi felelőtlenségért. Erre az átmeneti időre hadd használja most már a szövetkezet az épületet, így legalább valamit visszahoz a kárból. Azzal azonban ma sem lehet egyetérteni, hogy ott istálló legyen. Magtárnak, csomagolónak, gépszínnek, garázsnak hagyján. De a közegészségügyi szabályok szerint lakóházhoz olyan közelségben istállót, méghozza negyven vagy hatvan lónak szánt istállót megtűrni aligha lehet! Mégsem elsősorban ezért emeljük fel szavunkat ezekben a sorokban. Ez a közegészségügyi intézmények dolga. Azért szólunk immár ismételten ennek a szabálytalan építkezésnek az ügyében, mert úgy gondoljuk, hogy a személyes felelősségre vonás nem maradhat el. Mi lenne ebben a városban, ha mindenki azt csinálna, amit akar? A szövetkezeti gazdáknak végeredményben sokba kerül ez a kalandos építkezés, mert felrakják a falakra a tetőt, hogy néhány év múlva az egész alkotmányt lebontsák. Éppen azok úsznák hát meg az ügyet, akik annak idejen, a városi tanács határozatával tudatosan dacolva tovább szorgalmazták az építkezést? Ha ez így kerülne nyugvópontra, aligha lenne erkölcsi alap arra, hogy a jövőben is eljárjanak minden közérdeket bántó szabálysértővel szemben. Sz. S. L Tiszai Viktor: Képek a szegedi munkásmozgalomból Mikor a gyár még nem a miénk volt... Mekkora legyen a család ? Az egyke alkonya — Egy érdekes statisztikai Tizigálat eredményei A közelmúltban a statisztikusok több száz fiatalasz' szonyt kérdeztek meg arról: hány gyerekkel szeretnék megajándékozni férjüket, mekkora legyen a család? A válaszok összegezéséből, statisztikai feldolgozásából sok érdekes tapasztalatot szűrtek le a szakemberek. Megállapították egyebek között, hegy a nők többsége — pon'osan 63 százaléka — már a házas ölet megkezdésekor kialakítja elképzelését: egy, két, három, vagy több gyereknek kiván életet adni. A feleletekből kitűnt, hogy legtöbben két gyereket szeretnének — természetesen egy fiút, egy lányt — a családi tervekben azonban meglehetősen sűrűn szerepel három gyerek is. A statisztikai adatgyűjtés azt ígéri, hogy a következő években mind ritkább lesz az egyke, mert a fiatal házaspárok között egyre kevesebb a csupán egy gyereket tervező. Míg a megkérdezettek 61 százaléka kettő, 26 százaléka három apróságot kíván, addig az egyke híveinek aránya csupán 12 százalék, s mindössze egy százalék az olyan, amelyik egyáltalán nem akar gyereket Érdekes, hogy a családtervezésben elég jelentős szerepe van a korábbi családi környezetnek. Azok a nők, akik testvér nélkül nőttek fel, kevesebb gyermeket szeretnének, mint azok, akik népes családban nevelkedtek. Megállap tható volt az adatokból az is, hogy a mezőgazdaság területén dolgozó fiatal házasok a "legmerészebbek* a családtervezésben, s a szellemi foglalkozásúak a legóvatosabbak, jóllehet az átlagszámítás szferint ők is legalább két, de jelentós százalékuk három, vagy még több apróságot akar felnevelni. Sárguló plakát fekszik előttem, a múzeum gyűjteményéből: "Munka- és gyári rendszabályok*, Szeged, 1908. július 12-i keltezéssel. Jóváha1 gyási záradékkal az akktri i rendőrfőkapitány, a későbbi , polgármester Somogyi Szilj veszter látta el. Abból az . időből származik, amikor a | gyár még nem a miénk volt , — s minden bizonnyal ott függött az összes gyártelep s egyéb ipari intézmény bejáratánál, bekeretezve a falon... Mit is árul el ez az egyoldalú rendszabály? Mert ezt rögvest megállapíthatjuk róla egyszeri átolvasás után. Nincs ebben szó arról, mivel tartozik a tőkés munkaadó a munkásoknak, csupán fordítva — munkaadó és munkások között létesített "szerződés* szerinti "jogokból cs kö telességekből* csupán a kötelezettségek vannak felsorakoztatva. A munkás által fizetendő bírság és kártérítés legalább nyolc alkalommal szerepel a rendszabály szövegezésében. A rendes munkaidő hat napon keresztül 57 óra, tehát napi 9 és fél óra. Ez a szükséghez képest megh-sszabbítható "kölcsönös megegyezésalapján. Kiköti a szabálv, hogy tanoncok vagy kiskorúak rájuk nézve testi vagy életveszéllyel járó munkára nem kötelezhetők. Réri k. u. k. kife'ezé-sel élve: nem szabad, de lehe'! Sok paragrafus gondoskodik arról, hegy a munkás teljesen a munkapadh z legven láncolva, 9 és fél órán keresztül. "A gyárban a cisarettázás, sziva-oz's. a dohányzás egyáltalán, fütyülés danolás szigorúan tiltva van. Ki ez elten vét a-o-inal elboesá'ható." A sza' ályzat azt is leszögezi, hog' "előleg nem adatik* szüksé esnek látszott paragrafusba foglalni, hogv "szenet a cunder közé dobálni* nem szabad, de hogv a munkások szervezkedésének eleve gátat vessen, az utolsó bekezdés eltiltja, hogy a tanoncok és segédek egymással bármiféle "közös érdekre* lépjenek. Ezeken mit sem csodálkozhatunk, ha visszalapozzuk a történelem lapjait több mint fél századdal, elvégre a munkásnyúzó szövetségek virágkoráról van szó, ha a szegedi munkásság túl is van már az 1907-es első nagy tömeges felvonuláson. Ami érdekes a továbbiakban s megdöbbentő: ez a plakátocska még máit is elárul. 24 év múlva — a szabályzaton látható, tintával beírt javítások tanúsága szerint — ezt a gyári rendeletet újra ki akarták nvomtatni. De a szövegen változhatni kellett volna. Változtattak is! Az egy-két koronás bírságot pengőre, az 57 órai munkaidőt 48 órára változtatták. A kerületi Munkásbiztosító Pénztár helyébe az Országos Társadalombiztosító Pénz ár neve került. Egyetlen paragrafust hagytak el kegyesen. Ezt: "Az átalányban dolgozó munkás addig nem léphet ki, míg az átvett munkát a raktárba rendben át nem adta * Ennyi volt a munkásság "szociális fejlődése- városunkban 1908 és 1936 közt! A föld forgott tovább, de a szabálvszerzők helvben álltak. Űj keltezés került a régi helyére. 1936. jnuár 25. Egyebekben maradt minden a régiben. Legalábbis ők így szerették volna MijVha közben esv olyan jelentős hw+rum, 1918—1919 nem is lett volna... Y~)(i(lőv1őinU jelentik Önkéntes véradás Kedves vendégek érkeztek a szegedi szőrmegyárba a napokban: a Kossuth Zsuzsa Ápolóképző Iskola 17 növendéke jött el hozzánk, hogy önkéntes véradókat gyűjtsenek. Az ápolónő-jelöltek mindkét műszakban végigjárták az üzemrészeket és felkérték a dolgozókat: adjanak vért a beteg emberek életmentésére. A növendékek közreműködésének — és a vállalati aktívák szervezésének — meg is lett az eredménye: közel 100 dolgozó írta alá a jelentkezőívet. Valamennyien minden ellenszolgáltatás nélkül adtak vért. Nikolényt Árpád Az újszegedi „Kender-esztrád" vendégszereplése Az Újszegedi Kender-, Lenszövö Vállalat "Kenderesztrád* együttese a ferencszállási művelődési otthonban vendégszerepelt. Az egész estét betöltő esztrádműsoruknak: az áriáknak, tánedáloknak, vidám verseknek, magánszámoknak nagy sikere volt. Az elóadás után az együttes zenekara tánczenével szórakoztatta a falusi fiatalságot. Az újonnan a'ak-'lt együttes műs rát rövidesen a szegedi és a környező városok közi"ns ige előtt is bemutatják. Terveiben szerepel egy hattagú vokélegyüttes megalakítása, amely a szegedi aktualitásokkal jelentkező szatirikus színpad szerepét is szeretné betölteni. M. L.