Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

Csütörtök, 1963. április 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Megkezdik a lakihegyi rádióadó rekonstrukcióját Két 150 kilowattot, korszerű adót kap a Kossuth rádió A Kossuth rádió műsora az ország területének 85 szá­zalékára, este pedig csak 55 százalékára jut el. A Petőfi adó vétellehetősége még rosszabb: nappal 77 száza­lékos, este 47 százalékos. Az elavult adóberendezések, a Kossuth rádió lakihegyi 135 kilowattos adója és a szinte múzeumi tárgynak számító 20/50 kilowattos tartaléka, nem tudja megállni a he­lyét SL zsúfolt középhullám­ban. A Petőfi rádió 9 adó­állomása kis teljesítményé­nél fogva nem felel meg a követelményeknek. A posta az idén megkez­di a főműsort továbbító Kossuth adó rekonstrukció­ját. Az év második felé­ben Lakihegyen megkezdik az áramellátást biztosító há­lózat kiépítését, jövőre pe­dig új adóépületet létesíte­nek. Két egyenként 150 kilo­wattos új, modem, adóbe­rendezést szerelnek fel 1965­ben. A Petőfi rádió műsorsu­gárzását lényegében na­gyobb beruházás nélkül a meglevő adók korszerűsíté­sével, átcsoportosításával igyekeznek javítani. A Kos­suth — adó rekonstrukció­jának befejeztével — s a ba­latonszabadi 135 kilowattos adót a Petőfi műsorának su­gárzására állítják át, a Du­nántúl vételének javítására. Ezenkívül később az orszá­gos ultrarövidhullámú rá­dió-adóhálózat kialakításá­val folytatják majd a Pető­fi adó vétellehetőségének tovább terjesztését. (MTI) Magyar-kínai megállapodás A barátság és a kölcsönös megértés légkörében foly­tatott tárgyalások után szer­dán a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kö­zötti 1963. évi árucserefor­galmi és fizetési megálla­podást. A megállapodás értelmé­ben Magyarország csőgyári berendezéseket, műszereket, különböző gépalkatrészeket és gyógyszert szállít Kíná­nak, ahonnan különféle ás­ványi terméket, vegyipari alapanyagokat, élelmiszere­ket, szerszámgépeket és könnyűipari cikkeket vásá­rol külkereskedelmünk. (MTI) Az üzemszervezés „normája" A brigád nem teljesítette, amit vállalt ELŐZMÉNYEK Tavaly tavasszal felaján­lást tett a röszkei Lenin Termelőszövetkezetben Makra Imre brigádvezető 1­es számú növénytermeszté­si brigádja a Szocialista bri­gád cím elnyerésére. Szerző­désükben vállalták a bri­gád termelési tervének túl­teljesítését, vállalták, hogy a brigád tagságának többsége bekapcsolódik a különféle oktatások, szakmunkáskép­ző-tanfolyamok munkájába. . Vállalták, hogy együtt ol­vasnak, tanulnak, együtt járnak el szórakozni. Örömmel írtunk akkor erről a brigádról, erről a szép felajánlásról, amiről maga a brigádvezető, Makra Imre számolt be lapuink munkatársának. Egy év telt el azóta. A brigád nem teljesítette fel­ajánlását. Még csak a mun­ka értékelésére sem került sor, mert a brigádvezető el­mulasztotta a brigádnapló vezetését. A brigád tagjai pedig nem kapcsolódtak be a felnőttoktatásba, nem ol­vasták együtt a könyveket és újságokat, s baj volt egyik-másik munkacsapat­nak a földeken végzett mun­kájával is. Így fosztotta meg magát a brigád a cím elnyerésének lehetőségétől, még azelőtt, hogy egyáltalán értékelhet­ték volna tevékenységét. Szégyene ez az eset az egész termelőszövetkezetnek, s tanulsága is talán. ^^ HANYAGSÁG Több mint 100 szövetkeze­ti gazda dolgozik ebben a brigádban. Elgondolkodtató, hogy érdemes volt-e egyál­talán egy ilyen nagy lét­számú brigádnak azt a fel­ajánlást megtennie. Olyan felajánlást, amely teljesíté­se lehetetlen a kollektíva szoros összefogása, a közös­ségi szellem akaratot és ér­zést egybehangoló hatása nélkül. Általában az üze­mekben is 8—10 tagú bri­gádok vállalkoznak arra, hogy a Szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit teljesítsék. Alaposan meg kellett volna fontolniok a szövetkezet vezetőinek, de mindenekelőtt magának a felajánlást tevő brigádnak ezt a körülményt. S ha mélyen átérzett fele­lősségtudattal írják alá ak­kor a brigádszerződést mindazok, akiknek a neve most is ott díszlik ezen a papíron maradt felajánlá­son, ez a gondos megfontolás nem maradt volna el. S nem maradhatott volna el a brigádnapló elkészítése sem és Makra Imre brigádveze­tő bizonyára személyesen is sokkal többet beszélgetett volna a brigádtagokkal an­nak érdekében, hogy tanul­janak. olvassanak. A brigádvezető azonban elhanyagolta ezt a feladatot. OKÖZÖNY lőszövetkezet elnökhelyette­sével beszélgettünk ezekről a problémákról, őszintén el­mondta, hogy ő kezdettől fogva kételkedett abban, hogy a brigád teljesíteni tudja majd ezt a felajánlást. Mert 100 emberrel csak­ugyan nem lehet úgy elbol­dogulni, ahogy egy gyárban a 8—10 tagú brigád tagjai boldogulnak egymással. De hát akkor miért nem szólt erről az aggályáról még ak­kor idejében? ' Nézegettük a tavalyi ter­melési terv teljesítésének adatait. Makra Imre bri­gádja valóban elvégezte a rábízott munkát. Termésát­lagaik a legjobbak voltak, ők kapták a legtöbb prémiu­mot S a brigád tagjai kö­zül sokan bizonyára nem is értik, miért hibáztatják a brigádot mikor a munkáját elvégezte. Kértük a brigádszerződést, hogy összehasonlíthassuk a felajánlást a tervteljesítés tényszámaival. A brigád szerződése azonban hosszas keresgélés után sem került elő. Elkallódott. HY TANULSÁGOK így. kallódott el a szocia­lista brigád ügye is egyes vezetők közönyössége foly­tán, mint az a papírdarab. Való igaz, hogy a járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lya több figyelmet fordítha­tott volna a mezőgazdasági szocialista brigádok, s köz­tük a röszkei brigád mun­kájának ellenőrzésére és se­gítésére, s idén bizonyára nem is marad el ez a segít­ség és támogatás. De mindenekelőtt maguk­nak a brigádoknak, s a bri­gádokat foglalkoztató tsz­ek vezetőinek kell fokozott felelősséggel törődni a vál­lalt feladatok teljesítésével. Enélkül a felelősségérzet nélkül nem lehet jó munkát végezni, nem lehet teljesí­teni a Szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit sem. Tanulságként tehát jó vol­na, ha megfontolnák a röszkei Lenin Termelőszö­vetkezet vezetői, s az l-es számú növénytermesztési brigádban dolgozó vala­mennyi szövetkezeti gazda: felelőtlen ígéretek és fel­ajánlások nem viszik előbb­re a szövetkezeti gazdaság fejlődését, a közösség, a kö­zös tudat kialakításának ügyét Papp Lajos Szerelik a Dunamenti Hőerőmű szabadtéri gépegységeit Nagy lendülettel halad a munka a Dunamenti Hőerőmű építkezésein. A tervek szerint augusztus 20-án indul meg az első turbina ebben az óriási, 600 megawattosra terve­zett olajtüzelésű erőműben. Az ország legnagyobb erő­művének valamennyi gépegysége a szabadban dolgozik majd. Már javában szerelik a Láng Gépgyárban készült első 50 megawattos turbinát a műanyaggal borított daru­pálya alatt. A szabadtéren felszerelt gépegységet egy szellemesen megtervezett, egymásba tolható fémszerke­zetű védőtetővel látták el K özel két éve, hogy a szegedi üzemekben is felszámolva három­négy esztendő mulasztását, rendezték a normákat. Kor­mányrendelet kötelezte a gyárak vezetőit, hogy komp­lex módon az egész vállalati tevékenység szerves része­ként foglalkozzanak a mun­kanormák készítésével, al­kalmazásával, megváltozta­tásával. Hangsúlyozta a ren­delet, hogy e tevékenység célja nem a keresetek csök­kentése, hanem a termelé­kenység növelése. Mint ismeretes, az új nor­mák megállapítása nem volt könnyű feladat. A dolgozók egyik-másik csoportjában vi­tát, sőt néhány helyen ellen­vetést, meg nem értést vál­tott ki. Volt olyan üzem, ahol az új normákat eleinte leplezetlen ellenszenvvel fo­gadták. Másutt viszont úgy­szólván semmi probléma sem vetődött fel, mert a dolgozók igazságosnak, szükségesnek vélték a normarendezést A gyakorlati munka igazolta, hogy az átlagkeresetek nem csökkentek Csongrád megyé­ben sem. Igaz ugyan, hogy a normarendezés negyedévé­ben és az ezt követő egy-két hónapban néhány helyen csökkentek az átlagkeresetek, de már 1962 első negyedévé­ben megyei szinten 2 száza­lékkal magasabbak voltak a normarendezés előttinél. A normarendezés hatásá­nak fokmérője természetesen nem a keresetek alakulása, hanem a népgazdasági ha­szon. Az egy napra jutó tel­jes termelés 1960 utolsó ne­gyedévéhez mérten a norma­rendezést követő időszakban rohamosan emelkedett S 1961 utolsó hónapjaiban már 25 százalékkal, az elmúlt év negyedik negyedévében pe­dig már 41 százalékkal volt magasabb. Az egy foglalkoz­tatottra, egy napra jutó tel­jes termelés pedig 23 száza­lékkal volt több ugyanebben az időben, mint a normaren­dezést megelőző időszakban. H ogy teljesebb legyen a fejlődés értékelése, el kell mondani" azt is, hogy a megye ipari termelés­emelkedésében 1961-ben tel­jesítettük a kormány határo­zatát, hogy a termelés növe­lését legalább kétharmad részben a munka termelé­kenysége emelésével kell el­érnünk, s legfeljebb egyhar­madában a foglalkoztatottak számának növelésével. Ta­valy azonban már nem e he­lyes arányoknak megfelelő­en fejlődött az ipari terme­lés Csongrád megyében. Az munkafegyelem fogyatékos­élelmiszeripar nélkül számít- ságai miatt. Az utóbbi meg­va a termelésemelkedést szüntetésében szép ered­csak 37 százalékban a terme- ményt értek el, de már ke­lékenység, 63 százalékban vésbé volt sikeres a vezetés­pedig létszámemelkedés ered- re háruló hibák felszámolá­ményezte. Ez nem jó jel, kü- sa. Ebben nem értük el a lönösen, ha figyelembe vesz- várt fordulatot Ezért üze­szük, hogy tavaly a termelés meinkben a termelékenység összetétele a magasabb ter- növelésének még mindig ko­melékenységű vállalatok ja- moly tartalékai vannak, vára megváltozott. A minisz­tériumi iparban elért 9 szá- m*unkanap-felveteleket zalék termelékenységemelke- !f J. egyre ritkábban vé­dés egyharmada az összeté- geznek vállalataink, tel-változásból eredt. Pedig ezt minisztériumi uta­Két évvel ezelőtt a mun- sítás jpja elő, s amit készí­kanormákról szóló kormány- tenek,, az elég formális. Ki­rendelet végrehajtása kettős mutatják ugyan a veszteseg­feladatot jelentett a vállala- időket, de azok megszünte­tek gazdasági vezetése, párt- tésében nem következetesek, és társadalmi szervezetei ré- E formális munkának ellen­széré: rendszeressé tenni a kező előjelű tünete is mu­normák rendbentartását és tatkozik. Állandóan csökken ugyanakkor komplex tevé- a kimutatott vesztesegidok kenységet kialakítani a nor- aránya. Ügy hisszük, ez nem mamunkában, a termeié- véletlen jelenség. Egyre gya­kenység növelése érdekében, koribb az olyan jelenség, Sok jó kezdeményezés, he- h°gy a művezetők és üzem­lyes intézkedés született az- vezetők nehezítik a veszte­óta, amelyek mind elősegí- ségidpk tárgyilagos feltárá­tették a termelékenység nő- sat- Nemcsak azért, mert ez vekedését. De mint a fen- a műszaki és szervezési mun­tebb közölt számok is érzé- kájukra vet rossz fényt, ha­keltetik, a számos jó tapasz- nern azért is, mert úgy gon­talat mellett megállapítható: doljak, nem árt, ha van egy nem minden vonatkozásában kis tartalék. S ezt a tartale­volt következetes e munka kot nehezebb időre tartogat­és nem kielégítő az előreha- íák- IIyen nehezebb idő sze­ladás. rintük a tél okozta termelés­kiesés utáni időszak, amikor A rendelet szellemében a lemaradás megszüntetésére vállalataink nagy ré- kell nagy gondot fordítani, sze intézkedési terve- Ismerve tartalékaikat, most ket készített 1962-ben és en- könnyen jelentik ki, „a tél nek alapján végezte a nor- nem vitte el, csak késleltette mák rendbentartásával kap- a terv teljesítését". Való csolatos munkát. Igen sok igaz, hogy ilyen rendkívüli helyen e terveket összehan- esetben könnyebb a „ráve­golták a műszaki intézkedő- rés", de az ilyen szunnyadó si tervvel, vagy annak egy tartalék hiányzik az elmúlt részeként kezelték. Ez a cél- év termelékenység-növeke­tudatos tevékenység szép déséből és hiányzik a nép­eredményeket hozott példá- gazdaság, mindannyiunk kö­ul a Rostkikészítő Vállalat- zös kasszájából. nál. Az idei hasonló tervek­re sajnos több helyen el­mondhatni: tartalmuk nem felel meg mindenben a ren­E hibák kiküszöbölése persze nemcsak a vál­lalatvezetés feladata, hanem a felügyeleti szerve­deletben előírt követeimé- ^^tSSTSS^ nyeknek. Csak kevésbé van- része természetesen a gazda­nak kapcsolatban a műszaki, ságvezetésre vár. Ha gond technológiai színvonal emelé- volt üzemszervezés 1962­sével, igen kevés bennük a ben, nagyobb gond ez most, 1963-ban. Nemcsak a tél munka- és üzemszervezési, a okozta termeléskiesés miatt, munkavégzés körülményei- hanem azért is, mert most nek javítását célzó intézke­hajtjuk végre az ipar átszer­,. _ , ., . ... yezés nyomán vállalataink des. Tehát nem jol keszítet- összeVonását és ismert dolog, ték el az iden az üzemszer- hogy ezzel nemcsak a foglal-. koztatott létszám nő, hanem a feladatok is nagyobbodnak. A vállalati összevonás célja ugyanis a többi között éppen a korszerűbb termelés és vezés „normáját". A normarendezés idősza­kában úgy látszott, hogy a vállalatok nagyrésze felis­merte a veszteségidők felmé­résének és megszüntetésé- technológia, a korszerűbb nek fontosságát. Akkor igen üzemszervezés meghonosítá­sok helyen megdöbbenéssel látták, hogy a munkaidő mi­lyen nagy része veszett kár­ba munkaszervezési, anyag­és szerszámellátási hibák, a . Tanács Vincével, a terme­Az idei feladatok igen na­gyok, s növelik az év eleji elmaradások is. Párosulnak ezekkel az iparátszervezés szülte újabb követelmények. A munkaszervezés, a gyár­tástechnológia tartalékai ál­landóan újra meg újra kép­ződnek, és most bővülnek az átszervezés nyújtotta lehető­ségekkel. Ezek hasznosításá­hoz viszont még céltudato­sabb munkára, mindenek­előtt átgondolt műszaki és szervezési intézkedésekre van szükség. Ezért szóltunk itt néhány problémáról, úgy is mondhatnánk: hibáról. Tesz­szük ezt azért, hogy felhív­juk a figyelmet, s hangsú­lyozzuk, hogy olyan állandó és következetes munkáról van szó, amelyről a vezetés egy pillanatra sem veheti le a szemét. Mert csak így szün­tethetjük meg az év eleji le­maradást, s válthatjuk való­ra az iparálszervezés célját, ami a többi között ugyan­csak feltétele a termelékeny­ség növekedésének, az élet­színvonal ezzel lépést tartó emelkedésének. NAGY PAt >

Next

/
Oldalképek
Tartalom