Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

CsWörtök, 1963. áprfTTs 6. DTL-MÖGTARORSZAO s Hőellátó kísér'eü telep épül az országban először Szegeden A* Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkarolta a szegedi kísérleteket — Tanulmány készül újabb hévforrások feltárására Mintegy fél esztendő telt el azóta, hogy az újszegedi fúrásnál feltört a kincset érő, hazánkban ritka forróaágu hévíz. Igazolta ez a azaljemberek véleményét, •kik szerint Magyarország, de különösképpen az Alföld, s ezen belül is Szeged környéke rendkívül gazdag föld alatti melegvíz-készletekben. Az Országos Műszar kl Fejlesztési Bizottság által korábban készített tanulmány szerzői körülbelül 4 ezer köbkilométerre becsülik hazánkban ezt az energiavagyont, melynek 10 százalékát kitermelve — ha a 40 C foknál alacsonyabb hőmérsékletű vízkészleteket nem számítják is — 2300 millió tonna kőolaj vagy 6900 millió tonna átlagos minőségű hazai szénnel egyenértékű hőenergiát nyerhetünk. Hatékony támogatás Szegednek Semmi sem természetesebb, minthogy e nagy energi avagy on feltárásának és hasznosításának feladatát központilag kell megoldani. Így került az ügy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság gondviselésébe, amely kedvező fordulatot hozott a szegedi hévíz sorsában is. A városi tanács vezetői hosszü időn keresztül szorgalmazták, hogy központi állami támogatást kapjon Szeged e kincsének céltudatos hasznosításához, minthogy a feladat meghaladja anyagi erőinket, s ma már arról számolhatunk be, hogy ezek a tárgyalások igen eredményesek voltak. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón munkatársunk kérésére elmondotta, hogy Szeged hatékony támogatást kap erre a célra. Itt építik meg a geotermikus energia felhasználásának első, kísérleti telepét, az újszegedi hévforrás vizére alapozva, s máris tanulmányt rendeltek a MÉLYÉPTERV-től újabb kutak megnyitására. A tanulmányt megrendelő levél másolatát megküldték a városi tanácsnak is. A levélben az áll, hogy a Szegeden nyerhető termálvizek gazdaságos felhasználásával kapcsolatos tanulmánynak tartalmaznia kell Szeged jelenlegi és reálisnak tekinthető távlati fejlesztési terve szerint, hogy •

időrendben milyen hőés melegvízfogyasztókkal lehet számolni? • ezek részére milyen mennyiségű hőenergia, illetve meleg víz szükséges? • ezt hány és hol elhelyezett kúttal lehet biztosítani, s ezek geológiai szempontból telepíthetők-e? • a kútfúrások és a fogyasztókhoz szükséges szolgáltató berendezések beruházási és üzemköltsége mibe kerül és ezzel szemben ml az elérhető megtakarítás? A tanulmányt az OMFB augusztusra rendelte meg, de egyéb támogatást is kilátásba helyezett. Egy március 26-án keltezett levélben a következőkről értesítették a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét: »... az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság saját anyagi forrásaiból az újszegedi hídfőnél 1962 őszén telepített termálkútnak a közelben épülő lakótelep távfűtési és melegvízellátási céljaira szolgáló felhasználásából azt a hiányzó részt fedezni fogja, amely a lakó: telep létesítésére felhasználandó normál lakásépítési keretben nem foglaltatik... ez az összeg műszakilag kb. a kút és a lakótelep hőellátó központja közötti csővezetéket és egyéb létesítéseket, valamint a hőellátó központban e célra elhelyezendő berendezéseket foglalja magában." Nagyszerű lehetőségeket nyithat Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak az ügyben tanúsított messzemenő segítségére jellemző, hogy a tanulmányterv készítéséhez kérte a szegedi szakemberek hozzájárulását is. Az a körülmény pedig, hogy az országban először Szegeden építenek ilyen hőellátó központot, mint kísérleti üzemet, nagyszerű lehetőségeket nyithat a továbbiakban megépülő koncentrált lakónegyedek korszerű fűtéséhez és melegvízellátásához. A városi tanács végrehajtó bizottságánál Árvái József elnökhelyettestől kapott információ szerint ugyanis, a megrendelt tanulmány adatainak birtokában valószínűleg azt a javaslatot terjeszti a kormány elé az OMFB és a városi tanács, hogy jelöljék ki Szegedet a geotermikus energiatermelés kísérleti városául, A hasznosítás terve Közben — mint arról korábban már hírt adtunk — készül az újszegedi hévforrás hasznosításának műszaki terve is, melyet májusben adnak át E terv tartalmazza majd azokat a módszereket, melyekkel az újszegedi kincs teljes biztonsággal és sokoldalúan hasznosítható lesz, mellőzve minden elhamarkodást és veszélyt S minthogy az OMFB a szükséges anyagiakat biztosítja, a legalkalmasabb időben foghatnak majd hozzá az újszegedi hévforrás gazdag hőenergiájának gyakorlati felhasználásához. Sz. S. L Alsóközponttól—Mórahalomig Tizenhárom év kilométerkővel Hatalmas területű tanyavilág centrumában fejlődött tanyaközponttá lassacskán az eleinte néhány házból, templomból, kocsmából és temetőből álló Szeged-Alsóközpont Az Oszeszéktől Domaszékig húzódó terület közigazgatási központja lett ez a bajai műút melletti település, közigazgatási kirendeltséggel, rendőrőrssel, kisvasúti állomással és iskolával. Évente három-négy ház épült akkoriban. Tanyáról beköltöző módosabb gazdák házai. Aztán 1950-ben SzegedAlsóközpont ls önálló községgé alakult Mórahalom néven. Mintegy 150 lakóház állt már akkor a falu területén. Tizenhárom éve ennek. Ot ez a tizenhárom esztendő: az egykori tanyaközponttól a mai, fejlett községig vezető út S éppúgy megvannak a maga kilométerkövei, mint a falut a várossal összekötő országútnak. A felszabadult föld Németh Lajosnak, a községi tanács titkárának Íróasztalán dossziék sorakoznak. A számokba. Jelenté• • Üveggyár Orosházán (Kiküldött munkatársunk- hogy az üvegre Igen nagy szükség van. tói) Jó lds város ez az Orosháza — mondogatják mostanában mind gyakrabban a helybeliek. Szépen dolgoznak a termelőszövetkezetek, gazdagodik a lakosság, az utcák széléin új házak emelkednek, csak az idén félmilliárd forint értékű beruházás épül. Persze ennek a nagy pénznek javát az üveggyár építése viszi eL Szegednek is kell Ezzel helyben ls vagyunk: üveggyár épül Orosházán a második ötéves tervben. Az ország, sőt bizonyos szempointból Kelet-Európa egyik legnagyobb üveggyára. Ez a város eddig igazán nem bővelkedett iparral, ráfér nagyon a majd 1200 dolgozót foglalkoztató új gyár. Di miért nem mást, miért éppen üveggyárat építenek ide? Mivel se megfelelő homok, se dolomit, se mészkő vagy szóda nincs a messzi környéken, ami nélkül elképzelhetetlen az üvegkészítés. Igaz, az alapanyagok Jó részét úgy kell majd ideszállítás! az Alföld közepére, de az energiaforrás itt van helyben, hiszen míg a hazai üveggyárak többsége generátorgázzal működik, Orosháza mellett gazdag földgázlelőhelyek találhatók. És munkaerőért sem kell a szomszédba menni. Az új gyár háromféle üveget állít majd elő: konzervest, öntöttet és zöld palackárut, Ami a konzerves üveget illeti, rámondhatjuk, hogy ez éppen Szegednek is kell. Mert valóban: a tervek szerint a békéscsabai és a szegedi konzervgyárakat látja majd el vele. S mivel tudjuk, hogy a konzervipar milyen fellendülés előtt áll, nyilvánvaló, HatirídS elStt Csak létszám tekintetében nem lesz az ország legnagyobb üveggyára az orosházi Ez pedig annak köszönhető, hogy kitűnő gépekkel szerelik feL Az öblösüveggyártó automatákat a svédektől, az öntöttüveg készítésére szolgáló berendezéseket a csehektől vásároljuk. A baráti államok együttműködésére jellemző, hogy miután kiderült, az orosházi üzemnek egy évvel a tervezett határidő előtt el kell készülnie^ a csehszlovák fél a szerződésben vállalt terminus előtt szállítja a gépeket Lássuk most, hogyan fest az építkezés! A munkát tulajdonképpen 1961 őszén kezdték meg, s ami most kész van, nagyjából tavaly épült: a Békés Megyei Építőipari Vállalat 72 millió forintos ér téket épített fel 1962-ben. Az építésen védnökséget vállaltak a megye KlSZ-istái, operatív bizottságot hoztak létre a menet közben előforduló nehézségek elhárítására. Érthető ugyanis, hogy a mintegy 35 különböző vállalat munkáját — ennyi dolgozik az építkezéssel összefüggően — nem. könnyű dolog egybehangolni. Októberben indulás Az öblös üvegeket gyártó huták közül az elsőnek októberben meg kell kezdenie a termelést. A többi kemence fokozatosan 1964 végéig készül el. Jelenleg körülbelül hatszázan dolgoznak az építkezésen, és a napokban megjelenik a gépszerelő vállalat háromszáz embere is, azután jönnek majd a csehszlovák és svéd szerelők. De már jelen van az új gyár törzs gárdája is. Az ÉM Orosházi Üveggyár Vállalat nemcsak • beruházás irányítását és ellenőrzését végzi, hanem neveli a szakembereket, készül a termelési feladatokra. Már az Idén hatszázra nő a vállalat létszáma. Mivel Itt nem kézi erővel készítik majd az üveget, betanított szakmunkásokkal dolgozhatnak főképpen, s az összlétszám harmadrésze női munkaerő lesz. GíilefejtStSI mozdonyszínig Aki a konzerves üveget felnyitja, azt még talán nagyjából tudja, miként készül mondjuk a benne levő csemegeuborka. De hogy az üveget hogyan csinálják, arra nemigen gondol. Pedig nagyon szép az üveggyártás mestersége! A két keverőtorony egyike már elkészült, s a közöttük levő ' tároló is. Ezeken a helyeken raktározzák és mérik, keverik a különböző fajta üvegek alapanyagát. öt huta, olvasztókemence működik majd. Az öntöttüveg hűtőszalagja 130 méter hosszú emeletes épületben húzódik végig. S mi minden kell még az üveggyártáshoz: gázlefejtő állomástól mozdonyszínig, samottüzemtől hűtőtoronyig, s persze még számtalan segédüzem biztosítja a folyamatos termelést. Viharsarok és automata berendezésekkel működő gyár! Akár húsz évvel ezelőtt ez még tréfának is kegyetlen társítás lett volna. S most, Szegedtől alig 60 kilométerre, Orosházán már lassacskán valóság. S bár a helybeliek dicsérik városuk fejlődését, egyáltalán nem csodálkoznak rajta. Természetesnek veszik, és Igazuk is van. Fehér Kálmán sek adataiból áll Ö6sze ennek a lendületes fejlődést mutató időszaknak a története. Az első szövetkezeti gazdaságok 1950—51-ben alakultak Mórahalmon. Itt a községben akkor még nem bizonyultak életképesnek. Csak néhány kommunista, messzire néző és szilárd hitű ember tartott ki akkor a kollektív gazdálkodás mellett. Ezek az emberek fogtak hozzá az ellenforradalom után a szövetkezet rendbehozásához. Ott vannak 6k ma is a Vörös Október Tsz megbecsült, tagjai sorában. Lajos Ferencné a tsz darálóját vezeti nyugdíjas létére, s szívesen, az életerős emberek erejével dolgozik. Egy termelőszövetkezet és öt termelőszövetkezeti csoport fogja ma egybe a mórahalmi földművelő lakosságot Már a termelőszövetkezeti csoportok is azon munkálkodnak, hogy kialakítsák a közös, nagyüzemi gazdálkodás módszereit Ügy könnyebben megy a munka és több a Jövedelem — mondják. S nagyüzemi táblákon szőlőt és gyümölcsöst telepítenek, közös sertéstelepeken szerződésre hizlalnak sertést, gépeket vásárolnak. A hajdani sívóhomokon pedig kincs terein a szamártövis helyén. Szőlő és őszibarack. 1964 végére 600 hiúdon létesítenek a közös gazdaságok új telepítéseket Napfényre nyílé tágas ablakok Ma már gazdag termést adhat a mórahalmi homok is. S évről évre egyre termékenyebb ez a táj, mind jobban élnek az emberek. A tanyák fogynak, s helyettük rohamosan fejlődik, terjeszkedik a község. Évente 25—30 lakóházra váltanak ld építési engedélyt a községi tanácsnál. Telik a jövedelemből az építkezésre, hiszen nem kell már a lds egyéni gazdaság fenntartására gondolni. Épülnek a házak, növekszik a kereskedelmi forgalom. Kiskereskedelmi tervét tavaly például közel 10 százalékkal teljesítette túl a község földművesszövetkezete. A fiatalok jól öltöznek, szombatonként bejárnak Szegedre színházba vagy éppfli szórakozni. Motorkerékpárt vásárolnak, meg televíziót vagy rádiót Évente 30—40 garnitúra bútor talál itt gazdára a lányos házaknál. S nemcsak az élet jobb, hanem nő az emberek igénye is. Nő a tudásvágy. A felnőttek esti iskolájában jelenleg mintegy 50—60 felnőtt mórahalmi lakos végzi az V—VIII. osztályt. Sokan járnak a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályába, meg a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamra is. Háromszornégyszer annyi szépirodalmi és szakkönyvet adnak el a faluban évente, mint négy évvel ezelőtt Megvalósuló tervek útjáa Az emberek sorsának fejlődósében, alakulásában ezek a mérföldkövek. S hogyan fejlődött maga a köaség? Megépült 1954-ben a tbeszűrőállomás, több millió forint költséggel. A fontos egészségügyi intézmény az. idén tovább bővül korszerű röntgenlaboratóriummal, amelynek létesítésére 350 000 forintot adott össze négy község: Mórahalom. Asotthalom, Rúzsa és ZákányItt épült a szegedi Járás legmodernebb falusi filmszínháza 1959-ben. amit ugyancsak az idén szélesvásznú mozivá alakítottak át Az idén községi tisztasági fürdő épül úszómedencével és kádfürdővel A napokban fogtak hozzá egy emeletes, négy tantermes gimnázium építéséhez, amelyre több mint 4 millió forintot fordit kormányzatunk. Kilencágyas szülőotthon, új orvosi rendelő, új irirola egészíti ki az elmúlt években épült épülő létesítmények sorát. Évente 800 ezer forint gyűlik össze a lakosság községfejlesztési hozzájárulásából A lakosság nem zárkózik el ettől, s attól sem. hogy társadalmi munkát végezzen a falu szépítése, csinosítása érdekében. Tavaly például több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a népfront aktívái irányításával a község lakosai. Így bontakozik napról nap. ra a tanyaközpontból nagyközséggé fejlődő Mórahalom jövője, 6 a fejlődés útja egyre nagyszerűbb eredményeket ígér. Papp Lajos Közel 300 ezer forint megtakarítás diákok segítségével A szegedi Ságvári gimnázium diákjai örömmel fogadták KISZ-alapszervezeti titkáraik javaslatát, hogy a Bécsi körúton a régi útburkolat felbontásánál vállaljanak társadalmi munkát. A diákok részéről már nem Ismeretlen a társadalmi munka. Korábban a Petőfi Sándor sugárút kövezetét szedték fel és most március 1 óta szabad idejükben a Bécsi körÖLiási kémények, toronyházak, csarnokok — az oresláz" fivnggyár látványa még a maketten ls lenyűgöző nt hepe-hupás úttestét bontják. Az útbontást Bodó Pál, az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának munkatársa Irányítja. Bodó Pál mondotta el, hogy a diákok segítsége révén közel 300 ezer forintot tudnak megtakarítani, ezt a pénzt is a város további szépítésére, a közlekedés tökéletesítésére fordíthatják. Jelenleg az Április 4 űttól a Petőfi Sándor sugárútig mintegy 800 méter hosszú útszakasz bontásán dolgoznak. Először csak az egyik felét szedik fel, hogy a közlekedést a munka ne zavarja. A szorgos társadalmi munkában természetesen nemcsak a Ságvári diákok jeleskednek. Alaposan kitűntek a munkában a Gépipari Technikum fiataljai és a Tömörkény gimnázium Il/d osztályos tanulói is. A Ságvári gimnázium öt KlSZ-alapszervezetének fiataljai külön is Jelentkeztek társadalmi munkára. Ugyanis korábban személyenként 22 óra társadalmi munkát vállaltak. Most ezt a vállalásukat lényegesen túlteljesítik. Tarnai László