Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

Kedd, 1963. április 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Munkájukkal szépül, gazdagodik Szeged Űj fogalmakat képeztünk, s ezekkel nemcsak szókincsünk lett gazdagabb, hanem tartalmukkal szépültek, csinosodtak városaink, falva- munkában vállalta a szegedi ink, új utak, az elhanyagolt csónakházak szaktanácsadói területeken díszes parkok tisztségét. Az I. kerületi tanács egyik legaktívabb állandó bizottsága az építési- és közlekedési bizottság. Ennek is tagja Pozsgay Gyula és sok-sok jó javaslattal, műszaki ellenőrzéssel gondoskodik arról, hogy a kerületben javuljon a kommunális szolgáltatás. évre szépülő garázs, vala- csak a betonalapzat építésémint a javuló szolgáltatás is tői függ, mikor vehetik birPozsgay Gyula nevéhez fűző- tokukba a ságváritelepi gyedik. Ö ugyanis társadalmi .... - épültek, bővült a vízhálózat, több lett a fény a Sötét utcában. Őróluk van szó, a társadalmi munkásokról, a társadalmi munkáról. Kit is a sok közül? Nehéz feladatra vállalkoztunk, amikor elhatároztuk, hogy sok ezer névtelen társadalmi munkás közül néhányat bemutatunk. Mert vajon kit lehetne megemlíteni azok közül, akik a gyárból hazafelé menet megálltak az útépítés mellett, kerékpárjukat a fához támasztották és a társadalmi munkások közé álltak, dolgoztak. A sok ezer név közül csak úgy minden különösebb szempont nélkül választottunk néhányat. Pozsgay Gyula nyugalmazott főmérnök, öt ugyan sok szegedi ismeri, hiszen két nagyüzem — a szegedi és ujszegedi kender — főmérnöke volt nyugalomba vonulása előtt, de azt talán kevesebben tudják Pozsgay Gyuláról, hogy társadalmi munkájával lépten-nyomon találkoznak és fognak találkozni, nekek. Azok az apró facsemeték, melyeket most ültet ei Kovács Kálmán, a következő években is hirdetik majd az önzetlen társadalmi munkás város szeretetét. Oktat, nevel, dolgozik Balázs Imre pedagógus Béketelepen. Nemcsak a gyermekek nevelője, hanem _ szüleiket is formálja, alakítPo'zsgay Gyula "lelkes 'tár- ía- A teIep valamennyi társadalmi munkájának híre sadalmi munkajanak szervetúljutott Szeged határán is, 2Őíe- A bekötőút épitesenela hiszen különben nem fordul- műszaki vezető szerepet toltak volna kéréssel a Csöng- tötte te- M"14 földrajz szarádi Bútorgyár vezetői a kos> Ío1 ^men a tereprendenyugdíjas főmérnökhöz. Kér- 265 fogásait, s 50—60 társaték, segítsen kazánjaikat át- dalmi munkást irányított O hiszen sok, a közeljövőben kői — szárnyakat kapott, s felépülő létesítmény társtervezője vagy irányítója. A maga is dolgozott az útépítésnél. Az iskola bővítéséhez is sok köze van. Kérésére a szülők mindig készen állnak s vállalják a legnehezebb feladatokat is. És hány kulturális, ismeretterjesztő előadást tartott a pártházban! Oktatja, neveli Béketelep apraját, nagyját. A II. kerületi tanácsnál mint egyik legaktívabb társadalmi munkást tartják számon. Ók hárman ugyanúgy dolgoznak, mint a sok ezer névtelen társadalmi munkás, akiknek kezük vonása láthaszíwel-lélekkel azon doígo- tó gyorsan szépülő városunszerelni, átalakítani fűrészporos fűtésűre. És Pozsgay Gyula segített. A csongrádi szülőotthon kérésére a Svájcból érkező orvosi műszer sterilizátor műszaki leírását is társadalmi munkában készítette el. Az „örökmozgód Ságváritelep egyik legnépszerűbb embere Kovács Kálmán, a Tápéi Hajójavító Vállalat munkása. A kerületi tanács megalakulása óta — úgy I, mondják a környék Iázik, hogy szépüljön, esi no- kon. szegedi ifjúsági Üget gépi be- sodjon a munkáslakta város rendezéseit is az ő tervei rész. Nemcsak a társadalmi szerint helyezik majd el. Az munkák szervezője, hanem ő irányításával készült Sze- aktív végrehajtója is. Hogy ged földgáz-ellátásának ter- Ságváritelepen jelentősen ja Horváth tászlóné Építsünk bátran termelőszövetkezeti parasztságunk tettrekészségére! Győri Imre elvtárs rádiónyilatkozata a megye mezőgazdaságának kérdéseiről Hétfőn a kora esti órákban Győri Imre elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára nyilatkozott a megye mezőgazdasági eredményeiről, gondjairól, feladatairól a Magyar Rádió "Mikrofon előtt* című népszerű műsorszáma keretében. Az alábbiakban részleteket közlünk a beszélgetésben elhangzottakról. — Most az a tennivaló — velést csak részben — kb. 65 kezdte nyilatkozatát Győri százalékra — tudtuk teljesíelvtárs —, hogy jó irányító teni. Ezt a hátralékot váílalmunkával a megyei, a já- ni keli a megrövidített tarási. a községi vezető szer- vaszi periódusban. Éppen vek segítsék csökkenteni a ezért, nehéz idő okozta kieséseket, mihelyt rá lehet menni a vissza kell hódítani, amit a földekre, azonnal megkell tél elvitt. A mezőgazdaság kezdeni a szántást, termelése — sajnos — nagy- Ezért most különösen fontos ku" megye, azonos jellegű mértékben függ még az idő- a helyi vezetők jó irányító Problémairól. A szegedi jájárástól, de az utóbbi évek munkája, hiszen a gépeket zas homokteruletej hasonlitapasztalata megmutatta, esetleg át kell csoportosítani tanak Bács-Kiskun megye hogy ' olyan területről, ahol még nagyon szép gyümölcsös, szoba jól szervezzük meg erő- nem lehet kezdeni, arra a los videkeihez, ez egyben azt inket, ha felhasználjuk a területre, ahol már lehet ]s. Jelenti, hogy azok a probtudomány vívmányait a szántani. lemak, gondok, amelyek Nemcsak a tudományos, hanem a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a 16—18 ezres tő&zám még akkor is komoly eredményeket hoz, ha kevesebb esőt kapunk. Nem szabad előfordulnia, hogy külföldi takarmányra kényszerüljünk. E célkitűzés érdekében Csongrád megye — ahol több mint százezer holdon termelünk kukoricát — sokat tehet. Győri elvtárs ezután beszélt Csongrád és Bács-Kismezőgazdaságban, akkor Csongrád megye Bács-Kiskun megyében jeve. A háziasszonyok vajon tudják-e, hogy a korai salátát, retket, uborkát és a szép virágokat is Pozsgay Gyulának köszönhetik? Heim János mérnökkel közösen ő oldotta meg a Haladás Termelőszövetkezet üvegházainak fűtését. Mindenütt találkozunk kézvonásukkal Kedves színfolt, s rövid idő alatt a legkedvesebb szórakozóhely lett Szegeden a Szőke Tisza üdülőhajó. Pozsgay Gyula személyes kérésére nem közöljük, hány száz órát dolgozott addig, míg a szegediek birtokukba vehették a hajót. Mindenütt találkozunk ő és társai kézvonásaival. A csónakház bérlői sem gondolják, hogy az évről vult a vízellátás, Kovács Kálmán ahhoz is hozzájárult, önzetlenül dolgozott, irányította a munkát, s a III. kerületi tanácsnál nem kevesebb, mint 21 ezer forint értékű társadalmi munkát könyveitek el a ságváritelepi vízhálózat építésénél. Örökké mozgó, nyugtalan ember. A járható utak építéséért sokat fáradozik. Kilincsel a tanácsnál, a vállalatoknál. Most salakot kért a III. kerületi tanácstól, s ennek elkerítését szervezi. Az önzetlen társadalmi munkás felszabadulásunk ünnepét méltóképpen akarta köszönteni, s nem rajta múlott, hogy nem sikerül. Elhatározta, hogy a Cseh Imre teret játszótérré alakítják át, s ide körforgót állítanak fel. A forgó elkészült, most már Sajtótájékoztató a Pedagógusok Szakszervezetében Április 6-tól 10-ig kibővi- egyike a FISE, a pedagógutett ülést tart Budapesten a sok szakmai tagozata. Pedagógus Szakszervezetek Az Építők Rózsa Ferenc Nemzetközi Szövetségének Művelődési Házában április (FISE) végrehajtó bizottsága. 6-án kezdődő tanácskozásra A tanácskozással kapcsolat- huszonhat ország képviselőit ban hétfő délután sajtótájé- hívták meg. koztató volt a Pedagógusok Elmondotta még a főtitkár, Szakszervezetének székhá- hogy a tanácskozás fő napizában. rendje: a demokratikus nePéter Ernő főtitkár ei- velés alapelveinek alkalmamondotta, hogy a Szakszer- zása az oktatásban, tekintetvezeti Világszövetségen be- tel a korú okban végbemenő lül különböző szakmai ta- tudományos, technikai és rázatok működnek. Ezek társadalmi haladásira. — Uj műszaki egyetem Győrött Új tanszékek az egyetemeken Az Elnöki Tanács tor- és műszeripari karon fcezvényerejű rendeletére Győ- dődik meg az oktatás, rött műszaki egyetemet A képzés kiszélesítésére nyitnak. Az új intézményre bővítik műszaki egyetemeinazért van szükség, mert keti Az Építőipari és Köznépgazdaságunk nagyarányú lekedési Műszaki Egyetemfejlődése 1980-ig mintegy 7 men építőanyagok tanszék ezer mérnök kiképzését ós épületgépészeti tanszék, igényli, amihez meglevő a Miskolci Nehézipari Műegyetemeink keretei már szaki Egyetemen szervetlen nem elegendőek. és analitikai kémiai tanszék, . „ . . , . __ , _ valamint szerszámgépek tanA Gyón Műszaki Egyetem szék veszprémi Vegyipari 4500-4800 nappali tagozatos E^men pedig rádiókéhallgatok befogadasara epuL miai tanszék és vegyipari Munkáját azzal is segítik műveletek tanszék felállímajd hogy folyamatosan tását rendelte el a művelőmegfelelő üzemeket tervezre ^gyi miniszter. es kutató intezeteket telepi- A budapesti a miskolci és tenek a városba. Az uj egye- a ves2.prérni műszaki egyetem ok+atoi karanak laka- nappali tagozatain sokat is epitenek. 1980-ig több mint kétszereA tervek szerint Győr sére növelik a hallgatók létegyetemén az 1968—69-es számát. Ugyancsak jelentőtaűévtől építőmérnöki, gé- sen emelik a létszámot az peszmérnöki, közlekedési, esti es a levelező tagozatre uaiamiiH híradástechnikai- kon. (MTI) r Átszervezés az építőanyagiparhaa * Több mint 200 üzemből megalakult a Tégláét Cserépipari Tröszt Több iparág vállalatainak összevonása és az irányítás központosítása után most már megkezdődött az építőanyagipar átszervezése is. Április 1-én megalakutt a Tégla- és Cserépipari Tröszt, amely egységes vezetésben fogja össze 23 ÉM téglagyár 111 üzemének és 19 tanácsi vállalat 96 üzemegységének munkáját. A vállalatok számát csökkentették és a területi elvnek megfelelően 42 helyett 12 vállalatot alakítottak. Némelyik több mint 20 üzemegységet, sőt a Somogy-, Zala Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 33 üzemet irányít. Egységesítették a szigetelőanyag-ipart is azzal, hogy a nyíregyházi perlit-vállalatot a könnyűbeton és szigetelőipari vállalathoz csatolták. Az átszervezéssel megszűnt a tégla- és cserépipar irányításának kettőssége, és most már arányosabbá teszik az üzemek műszaki fejvan lehetőség behozni az mondhatni — megúszta a te- lentkeznek, a mi gondjaink időjárás okozta kieséseket let. A hó mennyisége keve- f- Ezek kozott most a legés legyőzni a nehézségeket, sebb volt, mint más megyék- íontosabb, hogy a gyumolAz a feladatunk, hogy telje- ben. ebből kifolyólag a bel- esősökben es a szolokben sítsük a mezőgazdaságban is vízveszély is kisebb mértékű idejeben vegezzuk el a megaz 1963-as tervév célkitűzé- volt, és éppen ezért a mi kesett munkakati seit. megyénkben nemcsak a vi- Különös gonddal kefl el— Tudjuk jól, hogy az elő- zek levezetése volt a feladat, végezni a metszéseket az ző év nem a legkedvezőbb hanem a vizek megőrzése is. őszibarackosokban, körülmények között fejező- Már most törekedni kell a dött be a mezőgazdasági ter- csapadék megőrzésére, hiszen bzakembereink szerint meg melés szempontjából. Korán száraz időszákban nagyon jó p33* ezután — rugyiakadasbeköszöntött a fagy, az őszi lenne az a csapadék, ami tó- kor — derül ki, hogy az osamunkákat. az őszi talajmű- len hullott. barackreok milyen kart — Minden valószínűség szenvedtek a telen, s elekor szerint — folytatta nyilatko- kell majd eldönteni a iegzatát Győri elvtárs — a megfelelőbb metezesi modot. hosszú telet gyors tavaszre •— Szervezetten, tervszerűdás követi. Az volna, a jó, en összefogjuk a mezőgazdaha ez a felmelegedés főkre ságot irányító szervák munzatos lenne. Nekünk termé- káját, kialakítjuk az egysészetesen nem szabad azzal ges irányú cselekvést és elszámolnunk. hogy optimális kerüljük egymás munkájálesz az időjárás. nak akadályozását — jelenAmikor lehetséges, azon- tette ki egyebek között Győri nal el kell végezni a ga- elvtárs. — Nagyon lényeges, bonák fejtrágyázását, és hogy ne értekezleteket tartamikor a gabona már fej- sunk; lődésaek indult, szakembe- a mezőgazdasági termelés rek irányításával meg kell kezdem a gabonák fogasolását is. Győri elvtárs ezután a takarmányhelyzetről szólott. — Március-április hónap- Ezt a ban rendszerint kifogyóban irányító lesztését, meggyorsítják a korábban elmaradt tanácsi vállalatok fejlődését. Az öszszevonások segítségével lehetővé vált, hogy a törökbálinti téglagyárat kísérleti üzemmé alakítsák, s így új gyártmányok és termelési eljárások kidolgozásával az eddiginél hatásosabban korszerűsítsék a tégla- és cserépipart. Április 1-én megalakult az építőanyagipar másik új központi szerve, a kő- és kavicsipari tröszt. A gazdasá© bizottság határozatára az Építésügyi Minisztériiím 37 kőbányájához csatolták a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium összes kőbányáját, valamint a Nehézipari Minisztériumnak azokat az üzemeit, amelyek a követ építkezéseknek szállították. Így végeredményben 52 üzemből öt kőbánya vállalatot és egy nagy kavicsbánya vállalatot szerveztek. (MTI) Október régére elkészíti Megkezdték a középblokk-elemek beépítését az Ogyessza városrész 14-es számú lakóépületének földszintjén. A négyemeletes épületet a tervek szerint október végére felépítik, s a 74 két- és báromszobás összkomfortos lakást még az idén átadják a lakóknak. tSomogysreé feíry most a földeken, a helyszínen dől el: építsük bátran termelőszövetkezeti parasztságunk tettrekészségére. tettrekészséget kell munkával helyes van a takarmány, még ha irányba terelni. Nagyon iérendkívül takarékosan bá- nyeges az is, hogy amikur a nunk is vele. mezőgazdaság időszerű íelMár most kell gondolnunk adatainak ellátását saerveza takarmányszükségletre, s zük. irányítjuk, őrködjünk a az állatállományt figye- termelőszövetkezetek alkotlembe véve, megfelelő te- mányán; őrködnünk kell rületeket kell biztosítani azon, hogy amit a termelőtakarmánytermesztésre, szövetkezeti parasztság atergondoskodni kell a rétek, vekben rögzített a termelésa legelők megfelelő kar- sei, a jövedelemelosztással ban tartásáról. kapcsolatban, ezeket feltétA legfontosabb takarmány az lenül be ^tartsák és ezt abraktakarmányok között kukorica. Az elmúlt évi aszályos időjárás ellenére megyénkben a kukorica átlagtermése 14 mázsás volt májusi morzsoltban számítva. Győri elvtáns a továbbiakban felhívta a termelőszösenkj ne másíthassa meg. Az 1963-as mezőgazdasági tervfeladatok célkitűzése nemcsak a tsz-ek közös gazdaságában dől el, hanem függ a háztájiban folytatott szorgalmas munkától is. vetkezetek figyélmét arra. Erre is feltétlenül ügyelnünk hogy a kukoricánál milyen kell, amikor szervezzük, iráfontos a 16—18 ezres hol- nyitjuk a hosszú tél után a danfcéntj tőszám. amellyel rövid tavasz periódusában a minden befektetés nélkül 15 mezőgazdasági munkákat — —20 százaléikkai növelhető a fejezte be nyilatkozatát terméshozam. Győri elvtárs.