Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

Csütörtök, 1993. április 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Már elénk tárul a szocializmus teljes panorámája Díszünnepség a Szegedi Nemzeti Színházban felszabadulásunk 18. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából tegnap este díszünnepséget rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban, az MSZMP Sze­ged városi bizottsága, Sze­ged megyei jogú városi ta­nácsának végrehajtó bizott­sága és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az emlék­ünnepség elnökségében fog­lalt helyet Győri ínyre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Nagygyörgy Mária, az MSZ­MP Központi Bizottságának póttagja, Tőrök László, a Csongrád megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Sándor János, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, Biczó György, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnö­ke, Török József, az MSZMP ílsö^itkura ^ Hoígasang'pc- nöke< Kelemen Miklós rend- gedi Textilművek pártbizott­ter, a Hazafias Népfront vá- őralezredes, a Csongrád me- ságának titkára, Szabó B rosi bizottságának titkára, gyei rendőrkapitányság ve- Antal, a belvárosi kerületi Árendás József az Űj Élet zet°je, Kerekes István, a partszervezet titkara, Szeke­Tsz pártszervezetének tit- Szegedi Víz- és Csatornamű- res Vince munkásmozgalmi kára Bálint László a Szege- vek munkása, Kósa Mihály, veterán, dr. Szilárd János, a di Szalámigyár pár'tvezetősé- az ÉM Szegedi Tervező Szegedi Orvostudományi gének titkára, Bán László, a Vallálat párt-alapszerveze- Egyetem partbizottsaganak munkásőrség megyei pa- tenek titkára, dr. Ko- titkára, Tombacz Imre, a rancsnoka, Bárkányi Ferenc- vacs LaJ0S rendorornagy, Hazafias Népfront városi bi­né a jutaáru gyár igazgatója a Szegedi Városi-Járási Rend- zottságának alelnöke, Varró Csányi János, a Kéziszerszám- ói-kapitányság vezetője, Mi- Káimán munkásmozgalmi gyár lakatosa, Csik György, fon Gusztáv az I. kerületi veterán. a MÁV Fűtőház pártalap- tanács végrehajtó bizottsá- A szovjet hadsereg kepvi­szervezetének titkára, Deák gának elnöke, Molnár Sán- seletében A. Sz. Jelszakov Béla, a KISZ Szeged városi dor, a Csongrád Megyei Épí- ezredes és V. K. Jablonszkij bizottságának titkára. Far- tőipari Vállalat pártvezető- alezredes vett részt a dísz­Si városí' tlS&FrS* s6gének tttkára- ^István, ünnepség elnöksegében. Jánosné, a feísővárosi a Hazafias Népfront városi A magyar és szovjet him­kerü'leti pártszervezet tit- bizottságának alelnöke, Né- nusz elhangzása után Hofge­kára> Cudmon Mihály meth Kálmán, a Xl-es sz. sang Péter nyitotta meg a véTlfelyőrség'lfafancsno: Autójavító Vállalat párt- felszabadulási ünnepséget, ka. Kalmár Ferenc, a DÁV alapszervezetének titkára, majd Győri Imre mondott üzletigazgatóságának mér- Reseterics Sándorné, a Sze- ünnepi beszédet. Fiatalok lampionos felvonulása felszabadulásunk előestéjén Lámpionokkal, fáklyákkal, eresztettek a magasba, miköz­dallal, s csupa-csupa szívvel ben a rájuk erősített csillag­ünnepelte tegnap este felsza- szórók felsziporkáztak a sötét badulásunk évfordulóját Sze- égbe; a védőnőképző hallga­ged ifjúsága. Legalább ötezer tói. akik - lány létükre ­,J „ katonás sorokban, fegyelme­fiatal: az üzemekből, egyete- ^^ nótaszóval menetel­mekről, közép- és általános ^ a DÁy flataljaiéi kik _ iskolákból. mesterségükhöz híven — ,pi­A felvonulás élén az uttö- rosan izzó betűkkel írták fel rők haladtak, pattogó ritmu- csoptívtuk élére az ünnep dá­sú indulókat játszó zeneka- lumát rukkal, s azután jöttek az Hömpölygött a csodás ára­egyetemisták, főiskolások, dat yégig a Lenin korúion, majd a Radnóti Gimnázium Kórász utcón a Magyar Ta­diákjai. Transzparensük áp- nácsköztársaság útjára, a vá­rilis 4-ét köszöntötte, messze ^ pértbizottság székhéza hangzó jelszavuk a pártot és elé Amerre elhaladt, az env­az ifjúsági szövetséget. Ne- ^^ megálltak- úgy gyö­héz volna kiválasztani, me- ,nyörköcUek bennük: fiaikban, lyik csoport felvonulása volt lányaikban. Jó kedvük átra­szebb. impozánsabb: a ruha- gadt mindenkire, mosoly éa gyáré, akiknek népviseletbe leikesedés volt az egész vé­öltözött fiataljai víg táncot Enné] szebben, hangula­roptak az úttesten; a kender- tosabban nem is lehetett vol­gyár százhúsz ifjú munkásáé, na hazánk felszabadulást akik színes léggömböket köszönteni! Győri Imre elvtárs ünnepi beszéde — Mai ünneplésünknek az ad külön jelentőséget, hogy első ízben emlékezünk áp­rilis 4-re olyan körülmé­nyek között, amikor a szo­cializmus alapjainak lera­kását befejeztük. Olyan magaslatra jutottunk, ahonnan mar elénk tárul a szocializmus teljes panorá­mája. Ebben a győzelemben egész munkásosztályunk, dol­gozó parasztságunk, értelmi­ségünk felszabadulást követő szorgalmas munkája benne van — kezdte ünnepi beszé­dét Győri Imre. — Nagy ára volt szabad­ságunknak: százezernyi szov­jet harcos és népünk leg­jobbjainak fiatal élete. Áp­rilis 4-ét ünnepelve ezért hálával hajtjuk meg emlé­kük előtt nemzetiszínű és vörös zászlóinkat. Az ő áldozatos, életük árán alkothatott a szabaddá lett nép teremtő ereje oly na­gyot országunkban és szű­kebb hazánkban, Csongrád megyében is. A korábban mezőgazdasági jellegű Csong­rád megye egyre inkább ipa­rosodik, a szocialista útra tért mezőgazdaság máris iga­zolja előnyeit a szétaprózott kisüzemmel szemben. Ezek a gazdasági sikerek az ember, a dolgozók jólé­tét. kulturáltságát szolgál­ják. Jelentősen emelkedett az életszínvonal, hiszen 1959 óta a bérből és fizetésből ciók reáljövedelme 34, a paraszt­ság fogyasztásának reálérté­ke pedig több mint 1\ szá­zalékkal nőtt — mondotta Győri Imre, majd a nagy­arányú társadalmi változá­sok forrásáról beszélt. — Népünk minden vihart kiállt, a szocializmus zász­lója alatt minden nehézsé­get leküzdött Harcában mindig megkap­ta, élvezte a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a nemzetközi munkásosz­tály segítségét. Ma szilárd néphatalom van hazánkban, s nincs olyan külső vagy belső erő, amely fejlődésünket megakadályoz­hatná. Pártunk VIII. kong­resszusa pedig megjelölte azokat a feladatokat, ame­lyeket meg kell oldanunk, hogy a szocializmus győzel­me ne csak vegleges, de tel­jes is legyen hazánkban. — A szocializmus teljes felépítésének perspektíváit látva — mondotta a többi között — nem feledkezhe­tünk meg közvetlen tenni­valóinkról sem, hiszen a nagy célhoz csak éves ter­veink megvalósításának út­ján közelíthetünk. Gazdasági építőmunkánk teljesítésén alapul az életszínvonal to­vábbi emelkedése, kulturális életünk fejlődése és a párt gazdaságpolitikai elveinek további megvalósítása, me­lyekből az következik hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia a dolgo­zók életkörülményei javu­lásának. Emlékeztetett az ünnepi előadó Kádár János elvtárs­nak az országgyűlés legutób­bi ülésén elmondott beszé­dének arra a részletére, hogy az embereket ma már nem származásuk, vagy egy­kori pártállásuk, nézeteik alapján kell megítélni, hi­szen országunkkal együtt változott az egyes emberek gondolkodása is. Ma a mun­kában helytállás a megítélés alapja. Az, hogy valaki akar-e, képes-e részt venni a szocializmus építésének nagy munkájában. Ez köte­lező elv már a társadalom minden rétegét összefogó szocialista nemzeti egység megteremtésének útján. — Április 4-ét ünnepelve népünk bizakodva tekinthet a jövőbe — mondotta be­fejezésül Győri Imre —, mert a szocializmus építé­sére egyesítette erőit, nem­zetközi méretekben pedig a szocializmus és a béke szilárd, hatalmas és le­győzhetetlen erőire tá­maszkodik. — Éljen április 4, hazánk felszabadulásának nagy ün­nepe! Éljen felszabadítónk, barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió! Éljen és dia­dalmaskodjék a szocializmus és a béke! A díszünnepség résztvevői hosszasan megtapsolták Győ­ri Imre ünnepi beszédét, majd a szovjet hadsereg képviselőjének. V. K. Jab­lonszkij alezredes üdvözlő szavait hallgatták meg. Díszünnepség Budapesten Hazánk felszabadulásának 18. évfordu­lója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forra­dalmi-munkás paraszt kormány és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa szer­dán este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, FocJc Jenő, Gáspdr Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes, Dezső. Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és llku Pál, a Politikai Bizottság pót­tagjai. Ilku Pál alvtárs: Az elnökség tagja volt politikai, társa­dalmi, kulturális életünk több kiváló személyisége, élen járó dolgozók, a mun­kásmozgalom régi harcosai. Az elnökség­iben foglalt helyet G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanács­nak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető sze­mélyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után Dobi .István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelő­désügyi miniszter mondott ünnepi be­szédet. Közéletünk jellemzője a dolgozók aktivitása V. K. Jablonszkij elvtárs beszéde — A szovjet harcosok kül­dötteként meleg szívvel kö­szönöm a meghívást, mellyel lehetővé tették számunkra, hogy reszt vehetünk az Önök ünnepi megemlékezésén — mondotta bevezetőül, majd így folytatta: — Mi, szovjet katonák, örülünk a magyar nép sike­reinek, és a magunk részéről erőnk­höz mérten hozzájárulunk ahhoz, hogy kedvező fel­tételek között folytathas­sák a szocializmus és a kommunizmus építését. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság vállvetve ha­lad a szocializmus és a kom­munizmus építésében, s köz­ben éber figyelemmel kísé­rik a szocializmus országai az imperialisták ármányko­dásait, és szüntelenül gon­doskodnak katonai felké­szültségük növeléséről, hogy biztosítsák a béke védel­mét is. Fegyveres erőink garan­tálják a szocializmust építő népek határainak és terü­letének sérthetetlenségét esetleges imperialista agresz­szióval szemben, és őszinte katonabarálfággal működnek együtt Erősítsük tovább efct a barátságot, amely a szo­cialista tábor országai le­győzhetetlenségének záloga! V. K. Jablonszkij forró taps­sal fogadott beszéde után az Internacionálé elhangzá­sával az ünnepség első része befejeződött. Szünet után a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese adott nagysikerű ünnepi műsort. — Tizennyolc évvel eze­lőtt, április 4-én fejezte be hazánk felszabadítását a szovjet hadsereg. Történel­münknek ezt a sorsfordító eseményét mindig úgy ün­neplik a dolgozók, hogy át­tekintik a végzett munkát, számbaveszik eredményeiket és megbeszélik a további feladatokat. Az ünneplésnek ez a méltó módja — kezdte meg beszédét Ilku Pál, majd a szocializmus fejlődésének hangsúlyozása után így foly­tatta: — Pártunk nyolcadik kongresszusa megállapította, hogy leraktuk a szocializmus alapjait és most már a szo­cialista társadalom teljes felépítéséért dolgozunk. Óriási munka és a dolgo­zók áldozatvállalásának fé­nyes tettei húzódnak meg amögött a tény mögött, hogy iparunk ma több mint négyszer annyit ter­qicl, mint 1938-ban. — Mezőgazdaságunk csak az elmúlt években tért át a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásra. E történelmi je­lentőségű győzelemmel vált befejezetté hazánkban a szo­cializmus alapjainak leraká­sa. Bár a nagyüzemi gazdál­kodás mezőgazdaságunkban még nagyon fiatal, és az el­múlt két évben az időjárás sem volt kedvező, fölényét mégis bebizonyí­totta azzal, hogy növekvő mértékben járult hozzá az ország ellátásához, — Az emberek önmaguk­nak építik a szocializmust és munkájuk gyümölcseit él­vezni is akarják. Pártunk azt vallja, hogy a szocializ­mus építésének együtt kell járni a dolgozók életszín­vonalának állandó emelke­désével. Visszatekintve az elmúlt hat évre, azt kell megállapítanunk. hogy a dolgozók életszínvonala ked­vezően alakult. Ilku Pál a továbbiakban kulturális fejlődésünkről beszélt, majd hangsúlyozta: — A magyar munkásosz­tály elévülhetetlen érde­me, hogy történelmi hiva­tásának megfelelően, a társadalom vezetőjeként, győzelemre segítette a szocialista termelési viszo­nyokat. Miközben a forradalom tü­zében maga ls átalakult, végig élenjárt a hatalom ki­vívásáért és megvédéséért folyó küzdelemben, a szo­cialista építőmunkában, a szocialista munka és életfor­ma kialakításában. A nép a gyakorlati munka és a poli­tikai küzdelmek alatt ér­tette meg és tette magáévá a marxista—leninista taní­J£st a munkásosztály vezető szerepéről. — Eljutottunk oda. hogy minden gondunk és tervünk közös gond és terv, és hogy a nyílt, őszinte beszéd ter­mészetes és magától értető­dő egész közéletünkben. Minden becsületes ember támaszt és védelmet talál a szocialista törvényességben. Eljutottunk oda, hogy látva a felfogásokban itt-ott még jelenlevő különbözőségeket, erőinket ném ezek felnagyí­tására fordítjuk, hanem egy­séges elhatározással az alap­vetőt és közösét szolgáljuk. Az alapvető, a közös pedig a szocialista haza felvirágoz­tatása. — Emellett tettek hitet a dolgozó tömegek a most le­zajlott választásokon is. Bi­zalmukról biztosították a pártot és a forradalmi mun­kás-paraszt kormányt, amely nyílt besaéddel és egyértel­mű cselekedettel szervezi a tömegek erejét, lendületét a szocializmus építésének meg­gyorsítására. Közéletünk egyik legbe­csesebb jellemzője ma * nyugodt légkör, a bizalom, a dolgozók aktivitása, részvételük a politikai mun­kában, amelynek céljaival azonosítják magukat. — Felszabadulásunk 18. évfordulójának előestéjén közkegyelemre is sor került. Erőnk növekedése, társadal­mi rendünk szilárdsága tette lehetővé az amnesztiát mind­azok részére, akik a felsza­badulás óta vétettek népköz­társaságunk törvényes rendje ellen. — Dolgozóink helyeslik kormányunk ezen lépését. A közkegyelem egybevág a tör­vényesség ós a humanizmus politikájával, amit így fogal­mazhatunk meg: büntetni, amikor az elkerülhetetlen és megbocsátani, amikor lehet, amikor ez a néphatalom és a békés munka érdekeit szolgálja. Törvénycink meg­sértése azonban a jövőben sem marad szigorú következ­mények nélkül. Ilku Pál beszédének befe­jező részében hangsúlyóztu: — A szocialista alkotó­munka újabb mérföldkövé­hez érkeztünk. Ebből az al­kalomból felszabadulásunk ünnepén fejezzük ki . Ismételten mélységes köszönetünket a dolgozó népnek azért a hő­sies munkáért, amellyel or­szágunkat a szocializmus útján előre viszi. Elvtársak! Erősítsük meg ezen a napon is akaratun­kat, hogy győzelemre visz­szük hazánk, a szocialista Magyar Népköztársaság fel­virágoztatásának szent ügyét. Ilku Pál, nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszéde után felcsendült az Interna­cionálé. Az ünnepség második ré­szében a Magyar Állami Népi Együttes adott műsort, amelyben közreműködött a KISZ központi művészegyüt­tesének énekkara. i )

Next

/
Oldalképek
Tartalom