Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

Csütörtök, 1963. április 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Jobb az idő, oksóbb a piac Alig pirkadt még, amikor különösen nagy volt a ke­Szeged város határában letje. A háztájiból főleg már megjelentek az első áru- pulyka és liba került a sze­val megrakodt kocsik. Reg- gedi piacokra. A liba ára gel 6 órakor pedig már az kilogrammonként 25 forint árusítás is megkezdődött a volt. A pulykát 22 forintért Marx téri és a Szent István adták kilónként. téri piacokon. Sok asszony . verődött össze a kora reggeli A 1f?rgai'oIS aF,Joloframr órákban a piacon a puszta- m^keAnl 2,50-2,80 forint földvári tsz baromfit árusító volt; A bFg0"yt15 °lcsob!?> kocsija körüL Rövid idő le- mi?t* mu" F baso"l° :,d°­i'orgása alatt mintegy 300 szakaban. 2;80-tól 3-3,20 fő­darab jó húsú csirke talált n"bg .lehetett vásárolni jó gazdára, kilogrammonként ™no8egu ro*a" vagy gulba­30 forintos áron. A vásárlók ba ^burgonyát. A tavalyi között Kocsis Gáborné sze- lett ezen a szomba­gedi lakos is talált a vasár- ton kerult a legtöbb primor­napi ebédnez megfelelő csir- J™ 3g Egyhangú volt a vélemény ^l-hoztak fel. Csökkent a szombaton mindkét piacon F* ^ A F"™0 " arról, hogy a szegedi és Sze- csot eg>:edal 32 alma ged környéki termelőszövet- selte mmdkét pmcon. Ebből kezetek felhozatala egyre nő azo"b-a" Y?" boyen- s 32 ara és javítja a városi lakosság FlY F^ -a "ag3T ellátását A mihályteleki ÜJ P6?-® 8 fonntert ad" Blet Termelőszövetkezet pél- taK ólonként dául most is 500 darab csir- A piacról hazafelé tartó kével segítette az asszonyok vásárlókat egy kis bosszúság vasárnapi ebédfőzési gond- is érte, ugyanis az élelmi­ját. A gyálaréti tsz és az al- szerkiskereskedelmi boltok­győi tsz is hozott fel barom- ban olcsóbb volt a zöldhagy­fit Az algyőiek kacsáinak ma, mint a piacon. Tobb mint ezer szereplő részvételével megkezdődött az ipari tanulók kulturális szemléje Á KISZ Központi Bizott­sága immár hagyományos kulturális szemléjének ipari tanuló területi döntője szom­baton kezdődött meg Szege­den. Huszonhárom Bács, Bé­kés és Csongrád megyei ipa­ritanuló intézet legjobb mű­vészeti csoportjainak mint­egy 1100 szereplője vesz részt a nagyszabású kétna­pos rendezvényen. A bemutatón fellépő fiata­lok szombaton reggel az Üt­törőházban gyűltek össze, ahol a vendéglátók hevében László Nándor, a szegedi Móra Férénc iparitanuló in­tézet igazgatója, a Csongrád megyei KISZ-bizottság mel­lett működő kulturális bi­zottság elnöke köszöntötte őket és kívánt sok sikert szereplésükhöz. Ezt köve­tően a KISZ Központi Bi­zottsága, a Munkaügyi Mi­nisztérium által kijelölt sze­mélyekből, valamint neves helybeli művészeti szakem­berekből álló zsűri előtt mu­tatták be tudásukat a szín­játszók, a népi tánccsopor­tok, az ének- és zenekarok, valamint az egyéni verseny­zők. Az Űttörőházban szomba­ton 34 műsorszámot mutat­tak be. A Postás Művelődési Házban az ipari tanulók négy irodalmi színpada adta elő műsorát. Szombaton délután kezdődött meg a sze­gedi iparitanuló intézet mű­velődési termében a szava­lók vetélkedője. Itt 42-en léptek a zsűri elé. A már első nap is magas színvonalú kulturális bemu­tatók ma, vasárnap tovább folytatódnak. Húsz öt-öt sze­mélyből álló csapat vesz részt a szellemi vetélkedőn, amelyre ugyancsak a hely­beli intézet művelődési ter­mében kerül sor. Az alsóvá­rosi MÁV Petőfi Művelődési Házban ma újabb 15 műsor­számot mutatnak be a kü­lönböző együttesek. A társas táncversenyre 29 pár neve­zett be. A nagyszabású kulturális szemle vasárnap az ünnepé­lyes eredményhirdetéssel zá­rul. Ekkor adják majd át a legjobbaknak a KISZ Köz­ponti Bizottságának arany, ezüst és bronz jelvényeit. Már beváltják a kedvezményes tüzeló'utalványokat A Csongrád Megyei TÜZÉP Vállalat áruforgalmi osztá­lyának vezetője, Késmárki Kálmánné tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy a dol­gozók az elmúlt évhez ha­sonlóan, idén is kedvezmé­nyes részletfizetés mellett szerezhetik be téli tüzelőjü­ket Az elmúlt évektől eltérően a Csongrád Megyei TÜZÉP Vállalat havonként osztja szét az üzemek között az utalványokat és szigorúan a megjelölt határidőben vált­ja be azokat. Előzetes tájé­koztatás szerint a tűzifa-, valamint a kokszutalványo­kat június 30-ig. Szegeden, valamint a megye több na­gyobb városában a megren­delőirodán keresztül bonyo­lítja le a TÜZÉP az akciót. Elntazott hazánkból Zamercev vezérőrnagy I. T. Zamercev vezérőr­nagy, Budapest első szovjet városparancsnoka, aki ven­dégként két hetet töltött ha­zánkban, szombaton reggel elutazott Magyarországról. Itt tartózkodása során felke­resett több fővárosi és vidé­ki intézményt, meglátogatott katonai alakulatokat, részt vett számos baráti találko­zón. A szovjet vendég búcsúz­tatására a Keleti-pályaud­varon megjelent Kossá Ist­ván közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Kovács Im­re vezérőrnagy. Gábor Ist­ván, a Magyar Partizán Szö­vetség főtitkára, Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke, Székely Miklós, a Magyar Termé­szetbarát Szövetség főtitká­ra, továbbá más tömegszer­vezetek képviselői. (MTI) Kintit tud? Területi elődöntőt tartottak Szegeden A kérdésre ezúttal Szege­den, a megyei tanácsháza üvegcsannokában válaszoltak a népszerűségnek örvendő Ki mit tud? vetélkedő területi elődöntőjébe jutott tehetsé­ges fiatalok. Bács, Békés és Csongrád megyében egyaránt városi és megyei selejtező versenyek előzték meg ezt a tegnapi vetélkedést, amelyek során Csongrád megyében például több száz KISZ-fiatal adott számot a pódiumon énekkel, szavalattal, tánccal és ügyességi játékokkal tehet­ségéről, tudásáról. Százezrek előtt Tegnap délután 5 órakor a televízió kamerái és sok száz­ezer tv-néző szeme előtt foly­tatódott tovább a nemes ver­sengés. Az üvegcsarnok szék­soraiban ülő mintegy 500 né­ző különösen a szegedi ver­senyzők szereplését figyelte izgatottan. A zsűri asztala mögött helyet foglaló Fejér István j József Attila-díjas, a Vidám Színpad igazgatója, Kamarás Rezső, a Népműve­lési Intézet osztályvezetője, Ladányi Ferenc Kossuth-dí­jas érdemes művész, Rábay Miklós Kossuth-díjas, az Ál­lami Népi Együttes művészeti vezetője, Petrovics Emil, két­szeres Erkel-díjas zeneszerző és Szabó Béla. a KISZ Köz­ponti Bizottsága Intéző Bi­zottságának tagja elé Megyeri Károly, a Magyar, Televízió munkatársa szólította egymás Az új utca dicsérete Még csak április második felében járunk, de Újszege­den úgy érzi az ember, hogy már május van. Nemcsak azért, mert a liget megtelt színekkel és illatokkal, a kertek gyümölcsfái virágba borultak, hanem mert most mutatkozik meg például elő­ször teljes szépségében »az új utca*, mely a keresztség­ben Egressy Béni nevét kap­ta. Nem hinném, hogy olyan túlságosan sokan jártak már ebben az utcában, hiszen ki­esik a forgalomból, szinte elbúvik "szülei*, a Fürj és a Déryné utcák közé. De aki látta, annak egyet kell értenie a megállapítással: ez az utca szép! Szép, ha még nincs is kész. Az építkezés nem fe­jeződött be, a színesre va­kolt házak katonás sorát pu­colatlanok tarkítják, a jár­dán itt-ott homok-, kavics­buckák, a kertek helyén tör­melékhalmok. De az új szü­letése mindig szép. A tizenegy, egymással szembenéző emeletes épü­let kibontakozó esztétikai hatása azt is jelzi, hogy a társasházépítés nagy nyere­sége lesz a városnak. Ez az utca a jövő kislakás-építke­zésének előfutára. sű perzsaszőnyegét is, mire kibukkan az első panaszféle. — Nagyon jó lenne, ha be­vezetnék már a három fá­zisú áramot. Addig nem le­het rendesen használni sem a villanytűzhelyet, sem a vízmelegítőt. Diákfia nyomban felvilá­gosítással szolgál: — Már építi az áramszol­gáltató az új transzformá­tort, látszik is a fák közt Azt hiszem, addig türelem­mel kell lenni, míg el nem készül. o Szűcsék, a 33-ban már a kifogások lavináját zúdítják fejemre. — Csúnya, hézagos, szur­kos a parkett. — Rossz a cserépkályha. — Nem sikerült, a mesze­lés. — Csöpögnek a csapok. — Mozognak az ajtókére­tek. Jaj a szegény Szegedi Épí­tőipari Szövetkezetnek! Vagy talán mégsem? Nem olyan nagyok ezek a hibák, hogy ne lehessen rajtuk se­gíteni. Csak azután betart­sák ígéretüket, s májusban válóban eljöjjenek a javí­tást elvégezni. © De mit szólnak mindehhez a lakók? Mivel minden ház­ban négy lakás talált helyet, nyolcvannyolc családot ne­héz volna sorra kérdezni felöle. Viszont néhányat fel­tétlenül érdemes. A 37-es számú ház eme­letén laknak Máté Györ­gyék, háromszobás lakásban. — Mindennel meg va­gyunk elégedve. Jó itt és szép itt — mondja az asz­szony, s végigvezet az íz­léssel berendezett lakásban. — Hamar megszerettük ezt a házat, az utcát. Már vagy fél órája be­szélgetünk, közben megcso­dáljuk textilipari techni­kumba járó fia maga szövé­Nem akarom az illetőt kellemetlen helyzetbe hozni, nom árulom el tehát a ne­vét annak, aki elmondta, hogy házukba még eddig nem költözött be az egyik lakó: mióta kézbe kapta kul­csait, felé se szagolt az Eg­ressy Béni utcának. Tudvalevő viszont, hogy az új lakást szellőztetni kell. Vajon az építőkre fogja-e majd a bajt, ha a befülledt szobákban nem lesz minden rendben? Egy-két észrevétel. Né­hány házon az utcafelé nyí­lik a fáskamra ajtaja. A tervezőknek, úgy látszik, ez nem tűnt fel, s közönséges deszkaajtót írtak rá elő. A járókelőnek viszont nyom­ban szemébe ötlik, mert csú­nya. Ráadásul még ha szür­kére is festik! A Marostői utcán át lehet leghamarabb eljutni a leg­közelebbi autóbusz-ffnegálló­hoz. A Marostöi utca vi­szont, enyhén szólva, rende­zetlen. Az időjárásnak meg­felelően hol sáros, hol po­ros, de mindig veszélyesen bucka*. Egy tisztességes gyalogút igazán elkelne ide. Még nem kapcsolták be az utcát a csatornahálózatba, mert a derítőakna sehogyan sem akar elkészülni. — Itt matatnak rajta nap mint nap — mondja Bertha Istvánná —•, de határidő határidő után múlik el, mindhiába. Bertha Istvánné, a textil­művek dolgozója a 40. szám alatt lakik. — En is csak jót tudok mondani a lakásra. Ha akad is néhány apróbb-nagyobb hiba, a makói szövetkezet lassacskán kijavítja. A fel­sővárosi egyszobás kislakás után ez a kétszobás, össz­komfortos igazán kitűnő közérzetet ad az egész csa­ládnak. Ez az, a közérzet! Aki nem itt lakik, csak erre té­ved sétája közben, azt szin­tén valami felszabadult, kel­lemes közérzet keríti hatal­mába. Mert hiába csöpög a csap. hiányzik még a három fázi­sú áram, ez az utca jó, ez az utca szép. Három szövet­kezet, a szegedi, a hódmező­vásárhelyi és a makói ver­senyez, és az Országos Ta­karékpénztár dirigálja, hogy minél tökéletesebb legyen munkájuk harmóniája. S ha le is ütnek néha hamis han­gokat, a dallam tovább szár­nyal. Hírlik: rövidesen is­mét új utcát nyitnak a kör­nyéken, s Blaha Lujza nevét viseli majd. Zsong a tavasz Újszege­den. A ligettől egészen az Egressy Béni utcáig. után pódiumra az utolsó se-" lejtező verseny tizenkilenc résztvevőjét Kik jutottak tovább? A zsűri elnöke, Szabó Bélai kezében a jelképes indítótár­csa nyolc induló előtt nyitot­ta meg az országos döntőbe jutás útját. A békéscsabai szteppelő táncos-duó, Garzó Tibor és Szet>elédi István, a bajai énekes-kettős, Tóta Klá­ra és Tóta Magdolna mellett; akiket Kovács Gábor kísért gitáron, a mezőtúri paródia­együttes. a Tabi László hu­moreszkjét tehetségesen tol­mácsoló egri Darabos Zsolt és a tehetségesen szavaló kecs­keméti Forgács Ildikó mel­lett három szegedi induló is bejutott az országos elődön­tőbe. A szólisták közül Horváth Éva, a Tanárképző Főiskola másodéves hallgatója képvi­seli majd a fővárosban a sze­gedi Ki mit tud?-osokat. Kul­turáltan, szépen adta elő Osz­kár az apród áriáját Verdi Álarcosbál című operájának harmadik felvonásából. Har­madik éve tanul énekelni, ta­nára, Gaál József, a Szegedi Nemzeti Színház tagja irányi­tásával. Szeretne — mint mondta — az országos elő­döntőben is jól szerepelni. De ugyanezt mondták el a József Attila Tudományegye­tem 6 tagú tánczenekarának tagjai is. A zenekar szép si­kert aratott Gold: Vándorlás és Fusco: Napfogyatkozás cí­mű számával. Persze, a továb­bi jó szereplésnek egyik fel­tétele az volna, hogy rendsze­resen gyakorolhasson az együttes. Sajnos, ehhez eddig nem állt rendelkezésükre megfelelő helyiség. Az országos döntő előtt A vetélkedő műsorában szereplő táncegyüttesek közül megérdemelten aratta a leg­nagyobb s;kert a Szegedi Or­vostudományi Egyetem tánc­csoportja a Szüret című tánc­játékukból bemutatott rész­lettel. Az egyetem "Szocialis­ta kultúráért« jelvénnyel ki­tüntetett művészeti együtte­sét nemcsak Szegeden, de a megye községeiben is jól is­merik. Az idén például Nagy­mágocson, Marosleién, Derok­egyházán és Székkutason lép­tek föl nagy sikerrel. A tánc­csoport tagjai, Börcsök Etel­ka, Mozga Enikő, Rákóczi Mária, Tóth Györgyi, Budai András, Dudok Béla. Szeke­res László, Tóth Csaba és a többiek most új táncjátékot, a Boszorkányper-t tanulják, amelynek koreográfiáját Lu­tor Gyúlja tervezte. A szegedi selejtezővel be­fejeződtek a Ki mit tud? ve­télkedő selejtező versenyei. Az első országos elődöntőt május 19-én tartják meg a fővárosban, s azon részt vesz­nek a szegedi versenyen to­vább jutott fiatalok is. Re­méljük, hogy a mostanihoz hasonló siker kíséri majd to­vábbi szereplésüket is. AZ EGRESSY BÉNI UTCA (Somogyi Károlyné felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom