Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

Mindennapi dolgainkról Tetszik - nem tetszik Gyorsposta Az NB lll-as csapatok készülnek a tavaszi idényre jjVIII VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam. Ara: 50 fillér Péntek, 1963. március 15. Átadták az idei Kossuth-díjakat Csütörtökön az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen átadták az 1963. évi Kossuth-díjakat. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elsú tit, kára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Rusznyák ,István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Részt vett az ünnepségen a politikai, a gazdasági és a kulturális. élet sok más vezető személyisége. A Kossuthdíjjal korábban kitüntetett személyek közül is többen megjelentek. Az ünnepségen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke beszédet mondott: elöljáróban köszöntötte a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak megjelent tagjait, minden vendéget. — Hazánknak a felszabadulás utáni gyökeres átalakulása — mondotta a továbbiakban — társadalmi, gazdasági életünk gyors fejlődése bizonyítja, hogy népünk történelmében a nemzet felemelkedését, a társadalmi haladást szolgáló termelőmunka. alkotó tudományos tevékenység és a szellemi élet kibontakozása soha nem állt olyan távlatok előtt, mint korunkban, a megvalósuló szocializmus világában. Egyben a mi épülő, új társadalmi rendünk az, amely eddig soha nem tapasztalt megbecsülést, tiszteletet és elismerést ad a nép igaz szolgálatának. Ennek a társadalmi elismerésnek és a nép hálájának jelképe a Kossuth-díj. Űj Kossuth-díjasaink személyében népünk kiemelkedő tehetségeit köszönti, akik a maguk hivatásának felelősségét mélyen átérezve, munkájukkal különösen sokat és értékeset adnak hozzá mindannyiunk közös céljának megvalósulásához: hazánk, népünk további felemelkedéséhez, gazdagodásához. Dobi István végezetül az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány köszönetét és elismerését fejezte ki az új Kossuth-díjasoknak kiemelkedő munkásságukért, s jövőbeni alkotó munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánt. Majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának vezetője ismertette. Új Kossuth-díjasaink 'Á kormány a tudományok, találmányok, újítások, a terInelőmunka módszerének tökéletesítése terén elért eredményeiért, A KOSSUTH-DÍJ ELSŐ FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI: DR. MOLNÁR ERIK KosIsuth-díias akadémikust, egyetemi tanárt, a Magyar (Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete igazgatóját az elmúlt másfél évtizedben a társadalom- és történelemtudomány terén kifejtett munkásságáért. KORBULY JÁNOST, a fcanz-MÁVAG gyártásvezető főmérnökét és RHORER EMILT, a Vörös Csillag traktorgyár főkonstruktőrét a négykerék-meghajtású, világszínvonalat elérő traktortípueok kialakításáért. (A díj egyenlő arányban megosztya4 A KOSSUTH-DÍJ MÁSODIK FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI: DR. JENEY ENDRÉT, az Orvostudományok doktorát, e Debreceni Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete egyetemi tanárát a közegészségügy terén kifejtett munkásságáért. DR. BALOGH JÁNOST, a biológiai tudományok doktorát; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete keretében működő MTA talajzoológiai kutatócsoport tudományos osztályVezetőjét a talajban élő állati szervezetek kutatásában elért eredményeiért, DR. SZENDY KÁROLYT, ja műszaki tudományok doktorát, az Erőmű Tervező Iroda főszakértőjét villamosenergia-hálózatok nemzetközi kooperációs rendszerének kialakításáért és az országos •energiarendszer erőműveivel és alállomásaival kapcsolatos tudományos feladatok megoldásáért. PUSZTAY FERENCET, a Magyar Optikai Művek vezető tervezőjét a geodéziai műszerek kifejlesztése terén kifejtett munkásságáért, különösen a pörgettyűs teodolit megszerkesztéséért. DR. SZENDRÖ1 JENŐT. az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat főmérnökéi, ipari építészetünk nemzetközileg is elismert eredményei: nek elérésében, továbbá a többcélú ipari épületek korszerű építésszerelését szolgáló szerkezeti méretegységesítéís és tipizálás terén kifejtett irányító munkásságáért. DR. WIX GYÖRGYÖT, az orvostudományok kandidátusát, a Gyógyszeripari Kutató Intézet tudományos főmunkatársát egyes hormonok mikrobiológiai átalakítása terén kifejtett kutató tevékenységéért, ezen hormonok és rokonvegyületeik nagyüzemi gyártástechnológiájának kidolgozásáért. A KOSSUTH-DÍJ HARMADIK FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI: DR. CSÁSZÁR ÁKOST, a matematikai tudományok doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kar tanszékvezető egyetemi tanárát a matematika fejlődésében nagy szerepet játszó topológia tudományában elért eredményeiért. DR. RADÖ SÁNDORT, a földrajzi tudományok doktorát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárát, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal osztályvezetőjét a magysr polgári földrajzi térképészet megszervezésében és tudományos színvonalának emelésében elért eredményeiért. DR. GAGY1 PÁLFFY ANDRÁST, a műszaki tudományok kandidátusát, a Nehézipari Minisztérium ércés ásványbányászati főosztálya helyettes vezetőjét az érc- és ásványelőkészítés műszaki fejlesztéséért, valamint az ólomcinkércek dúsítási eljárásának kidolgozásáért. GARAI 5. JÓZSEFET, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Szabolcs bányaüzeme vájárát termelési teljesítményeiért, a fiatalok neveléséért és a bányamentő szolgálatban kifejtett áldozatos munkájáért RVBIK ERNŐ repülőmérnököt, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium légügyi főigazgatósága műszaki osztálya helyettes vezetőjét a sportrepülőgépek tervezésében és megalkotásában elért kutatási és gyakorlati eredményeiért. DR. VAGO GYÖRGYÖT, a kémiai tudományok kandidátusát, a Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjét a műcserzoanyagok szerkezetének vizsgálatában, valamint a műcserzőanyagok bőr- és textilipari segédanyagok kísérleti előállításában és nagyüzemi gyártásuk megvalósításában elért tudományos eredményeiért. NÁRAY ZSOLTOT, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesét a hazai magfizikai méréstechnika fejlesztésében, valamint a hazai magfizikai műszeripar kialakításában végzett munkásságáért. DR. M1KA JÓZSEFET, a kémiai tudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt a hazai mikroanalitika megteremtésében elért eredményeiért, különös tekintettel „Die Methoden der Mikromassanalyse" című könyvére. KISS ISTVÁNT, a kémiai tudományok kandidátusát, a Központi Fizikai Kutató Intézet főosztályvezetőjét a mesterséges radioaktív izotópok előállítására irányuló kutatásaiért, valamint az izotóp termelésének gyakorlati megvalósításában elért eredményeiért. DR. MÉSZÁROS ISTVÁNT. az állatorvos-tudományok kandidátusát, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési és állategészségügyi főigazgatósága főelőadóját a szaporodásbiológia terén végzett tudományos munkásságáért, különösen az állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítés bevezetéséért és széles körű alkalmazásáért. SZABÓ JÁNOST, a Sátorhely-bolyi Állami Gazdaság főagronómusát a gazdaság átlagon felüli terméshozamának növeléséért, új termelési módszerek és eljárások bevezetéséért, valamint ezek országos elterjesztése érdekében végzett munkásságáért. • VASZIL LÁSZLÓT, a szentlőrinckátai „Üj Világ" Termelőszövetkezet elnökét a szentlőrinckátai „Üj Világ" és a kókai „Kossuth" Termelőszövetkezet fejlesztése és megerősítése érdekében kifejtett politikai, szervező és gazdasági tevékenységéért, valamint „Az erősébb segíti a gyengét" mozgalom kezdeményezése terén végzett úttörő munkásságáért. LÁZÁR BARNABÁST, a törökszentmiklósi Hunyadi úti általános iskola igazgatóját a szocialista munkaiskola kialakítása érdekében végzett irányító munkájáért, a termelőszövetkezeti parasztság körében kifejtett népművelő tevékenységéért. SZENTGYÖRGYVÁRI LAJOST, a szentlőrinci (Baranya megye) mezőgazdasági technikum' tanárát a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés követelményeit kielégítő középfokú gyakorlati oktatás módszertanának kidolgozásáért és gyakorlati alkalmazásáért, valamint négy évtizedes pedagógiai tevékenységéért. A kormány a művészet és az irodalom terén kifejtett munkásságáért A KOSSUTH-DÍJ MÁSODIK FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI: LENGYEL JÖZSEF írót egész életművéért, különösen az "Igéző* című novelláskötetéért. ILLÉS ENDRE írót. kritikusi, szépírói és műfordítói tevékenységéért. DR. BENEDEK MARCELLT, az irodalomtudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi tanárt az irodalom népszerűsítése érdekében kifejtett sok évtizedes munkásságáért és műfordításaiért, GORKA GÉZA keramikust, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét több mint négy évtizedes művészi keramikus munkásságáért. LUKACS MARGITOT, a Nemzeti Színház tagját, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét színészi munkájaban elért művészi eredményeiért. JÁMBOR LÁSZLÓT, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét az opera- és oratórium-éneklésben elért művészi eredményeiért. KOMOR VILMOST, a Magyar Állami Operaház karnagyát, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét több mint három évtizedes karmesteri tevékenységéért, és a magyar zenei kultúra külföldi népszerűsítése terén végzett munkásságáért KOVÁCS DÉNES hegedűművészt, a Zeneművészeti Főiskola tanárát a klasszikus és modern hegedűművek előadása terén elért hazai és külföldi eredményeiért. A KOSSUTH-DIJ HARMADIK FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI: REICH KAROLY grafikust grafikusi, különösen könyvillusztrátori munkásságáért, KASSAI ILONÁT, az Állami Déryné Színház művésznőjét az Állami Déryné Színház együttesében végzett több mint 10 éves áldozatos művészi munkájáért.' * A kitüntetettek nevében dr. Molnár Erik mondott köszönetet. Az ünnepség után a pártás az állami vezetők hosszasan, szívélyesen elbeszélgettek az új Kossuth-díjasokkal. (MTI) A KISZ és a Hazafias Népfront március 15-i emlékünnepsége A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön március 15-i emlékünnepséget rendezett Budapesten. Az ünnepségen megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Puliai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Nádasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — A mai kor nagyszerű eszméiért őszintén lelkesedő magvar ifjúság — a 115. márciusi ünnep alkalmából — kegyelettel hajtja meg zászlait az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt — mondotta. — Ezen az évfordulón szabad, derűs életű, s egyre inkább kommunista arculatú és erkölcsű ifjú magyar nemzedék képviselői ünnepelnek. — A márciusi fiatalok legkiválóbb képviselői a maguk korának forradalmárai voltak, ezért, példájuk első és legfontosabb parancsa á mai ifjúság számára: minden magyar fiatal legyen a szocializmus építésének következetes és hű forradalmára. Ehhez a forradalmi magatartáshoz napjainkban pártunk VIII. kongresszusa adta meg a nagyszerű programot: minden erővel — munkával és tanulással — elősegíteni a szocializmus mielőbbi teljes felépítését hazánkban. S ha a tettrekészséget, ifjúságunknak a jövő feladataira való felkészülését összességében, társadalmi méretekben szemléljük, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy a mai ifjú nemzedék is forradalmi jelentőségű tettet hajt végre, a történelmi feladatok megoldását segíti elő. Az ünnepség művészi műsorral fejeződött be. (MTI) Márciusi fáklyák TP örténelmében először * 1848. március 15-én szökkent a magyar nép a társadalmi fejlődés élvonalába. Párizs, Berlin és Bécs után itt, nálunk lobbantak legmagasabbra a forradalom fáklyái, s itt is izzottak legtovább a heroizmus forró légkörében. Egész Európa népei nagy -tisztelettel és rokonszenvvel adóztak e kis nép gigászi küzdelmének, melyet az akkori legnagyobb hatalmakkal, a császárral és a cárral vívott, s reménykedtek, hogy népünk forradalmas hősiessége újra felgyújtja a másutt már durva erőszakkal kioltott márciusi fáklyákat. Századok keserűségére, a gyarmati helyzet, a nemzeti elnyomás mély sebeire hozott volna gyógyulást ez a forradalom; hivatott lett volna arra, hogy a föld rabjait, a jobbágyokat felszabadítsa a feudalizmus átkos viszonyaiból és megnyissa országunk előtt az iparosodás, a polgárosodás kapuit; s ugyanakkor biztosítsa az általános emberi szabadságjogokat és a nemzeti önállóságot. Ezért indultak föl a márciusi fiatalok Petőfi marsaira, ezért gyülekeztek a magyar honvédek Kossuth zászlai alá, és küzdöttek a remény utolsó szikrájáig a hatalmas túlerővel szemben. S bár elveszett a harc, forradalmunkat és szabadságharcunkat megfojtotta a szövetkezett európai reakció, a márciusi fáklyák tovább lobogtak a lelkekben, mint a forradalom örökmécsesei. Mert ennek a dicsőséges történelmi korszaknak az emléke adott erőt a népnek ahhoz, hogy végigküzdjön újabb évtizedeket, gyűjtse immár a munkásság soraiban is gyarapodó forradalmas erejét újabb nagy társadalmi öszszecsapásra. Zászló lett 1848 a magyar politikai életben, olyan lelkesítő zászló a nép számára, amelyet ezerszer akartak és szerettek volna elorozni tőle hazug demagógiával, cselvetéssel, hamisítással és erőszakkal is. Első nagy forradalmunk emléke és öröksége, 1848 márciusának fáklyái ott izzottak 1918—19 barrikádjain is, amikor már egy új osztály is csatasorba állt, a gyárak, üzemek hadserege, és átvette a forradalom parancsnoki tisztét. Ebben a második nagy tavaszi riadóban már több volt a történelmi cél. Nemcsak 1848—49 adósságait akarták törleszteni a forradalom munkás-paraszt seregei, hanem egy merőben új rend alapjait voltak hivatottak lerakni, amely minden előző haladó moz- 1 galom célkitűzéseit megkoronázza és túlhaladja. Ekkor volt népünk ismét a világíejlődés első rajaiban — hiszen a győztes orosz proletárforradalom után először a mi gyárainkra tűzték fel az új korszak szimbólumát, a nemzeti zászlók mellé: az ötágú vörös csillagot és a vérvörös nemzetközi lobogót. Minden előzőnél sötétebb és brutálisabb bosszúállás következett, miután a minden oldalról ránk támadt nemzetközi reakció leverte újabb forradalmainkat is. Az emberi szabadság íze azonban még emlékezetesebb maradt. A nép reménye most már 1848, 1918 és 1919 álmait dajkálta együtt, még ha golyóval és kötéllel fizetett is érte Horthy fasiszta rendszere. ¥ gy történhetett meg, * hogy egy újabb tavaszon, 1945-ben a forradalom hadseregének segítségével mégis csak elkezdhettük győzelmes harcunk megvívását — se harcban egységes volt népünk. A föld, a gyár tulajdonosai lettünk; megvalósultak 1848 és 1919 szabadságeszméi. Százéves nyílt és elővigyázatos küzdelem volt ennek az ára, de a forradalom 1848-as és 1919-es magvetőinek álmai beértek. Szabad, fejlődő országban, a legmagasabbrendű társadalmi forma építésén való munkálkodás közben emlékezhetünk történelmünk fényes napjaira — március 15-re, s egy hét múlva március 21-re, s ennél méltóbb, szebb emlékük nem lehet becsült történelmi elődöknek. Ez a márciusi fáklyák igazi, izzó ragyogása. SU.S.L