Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

Csütörtök, 1963. március 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A magyar gumiipari szakemberek világsikere Az egész világon hosszú Meje keresik a módszert, amelynek segítségével a kiszolgált abroncsok gumi- és textilanyagát újra fed lehetne használni a termelésben. Ennek azonban előfeltétele, hogy a kétféle anyagot tökéletesen különválasszák, eközben a textíliát ne roncsolják el túlságosan, a gumit eddig a későbbi felhasználáshoz különböző, de pontosan meghatározott szemcsenagyságra őrölve és eszerint csoportosítva bocsássák az ipar rendelkezésére. Mivel azonban e követelményeknek még a legjobb eljárások és gépi berendezések sem tudtak hiánytalanul eleget tenni, kezdett lassan kialakulni az a meggyőződés, hogy a feladat teljes egészében megoldhatatlan. A kutatómunkába a Palma Gumigyár szakemberei is bekapcsolódtak és — a Chemolimpex gazdasági szakértőivel együttműködve — néhány éves kísérletezés után abszolút győztesekként kerültek ki a nagy nemzetközi versenyből. Sikerült kidolgozni ok az eljárást. A siker hírét külföldön érthető hitetlenkedés fogadta. A világ legkülönbözőbb részeiből tonnaszámra küldték a gumiabroncs-hulladékot Budapestre, hogy a gyár azokon mutassa meg, mire képes a "Palma-eljárás*. És a kétkedés csak akkor szűnt meg, amikor a külföldi szakemberek saját szemükkel látták viszont a gumianyagot minden textíliától mentes, szemcsenagyság szerint osztályozott őrlemény formájában, a textíliát pedig mint felorsózott fonalat, vattát, vatelint, flanellt éghetetlen hő- és hangszigetelő filcet, stb. A gyár csepeli telepén létesített berendezés a bőségesen "termelődő* hulladékból évi 2500 tonna gumiőrleményt és 500 toona textilalapanyagot tud »új életre feeiteni*. Ez pedig önmagában vévie ötmillió forint megtakarítás és — csak a nyugati exportot számítva — fcörülbelül 100 000 dollárnyi devizabevételt jelent a népgazdaságnak. Most pedig a világ minden részéről jelentkező érdeklődésre való tekintettel az illetékesek már komplett gumiabroncshulladékféldolgozó üzemek exportjának a megszervezéséről tárgyalnak. (MTI) Ajtai Miklós előadása az MSZMP Központi Bizottságának politikai akadémiáján Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke „A népgazdaság fejlődése, a szocialista építőmunkánk feladatai" címmel szerdán délután előadást tartott az MSZMP Központi Bizottságának politikai akadémiáján. Az előadáson megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk több ismert személyisége. Rádió- és televíziószalon a Kárász utcában Ideiglenesen új helyre költözött a totó-lottó iroda Számos üzletet korszerűsítenek Évek óta rontja a város- üzletet korszerűsítenek. A képet, akadályozza a forgal- Dugonics téri lakóház földmat a Vas- Műszaki Nagy- szintjén hamarosan dohánykereskedelmi Vállalatnak a boltot nyitnak. A 37-es száKölcsey és a Kárász utcában mű Széchenyi téri illatszerelhelyezett raktára. Éppen boltot önkiszolgálóvá alakítezért a kereskedelem háló- ják. A 15. számú Marx téri zatfejlesztési tervében 1963- háztartási és les ték boltot is ra tervezték a Vas- Műszaki korszerűsitik. A PetőfiteleNagykereskedelmi Vállalat pen a 7-es számú kisáruhákiköltöztetéeét a nyugati zat újítják fel, a Széchenyi iparkörzetbe. De mi lesz a téren pedig lebontják az sok helyiségből álló épület- üveg- és porcelánbolt portáltel a kiköltözés után? ját, s az üzletet teljesen korA kereskedelmi osztály ter- saerűsítik. Ugyancsak az idén vei szerint a Vas- Műszaki kerül még sor a Kárász utNagykereskedelmi Vállalat cai hangszer-, valamint a raktárai, valamint a Royal villamossági szakáruda felSzálló földszintjének felsza- újítására is. badulása után ezeken a he- A lottózók az utóbbi nalyeken rádió- és televízió- pókban hiába keresik a Keszalont ós eszpresszót, cuk- lemen utcában a totó-lottó rászdát nyitnak. Ezek tervei irodát, helyén már csaképímég ebben az évben elké- tőket találnak. Az iroda heszülnek. lyiségének mennyezete ugyanSokat fejlődik az idén a is az idén télen erősen megSzegedi Élelmiszer Kiskeres- rongálódott, ezért szükségeskedelrrri Vállalat boltháló- mé vált felújítása. A tatazata is. A hálózatfejlesztési rozás ideje alatt a lottóterv szerint ebben az évben iroda ideiglenesen az újszeújabb tíz önkiszolgáló boltot gedi November 7 Művelődési nyitnak. Ezenkívül tizenhatotthonban működik. SIKLÓS JÁNOS: „Szorít" az exportcipő Regi jelszó már a Szegedi a negyedév végére érünk, a tei megvizsgáltatott egy ilyen Cipőgyárban: időre, ponto. készáru az ország határain cipődobozt, amit hazai tripsan, jó minőségben eikészí- túl legyen. Ezzel nemcsak lexlemezből készítettek az teni az exportárut. Az üzem saját, hanem a külkereske- utóbbi hetekben. Ez az indolgoaómak, vezetőinek tö- delem munkáját is elősegí- tézet megállapítja, hogy a rekvését sokszor és helyesen tik. A szándék szép, de ez- dobozpapír felületi rétege jesegitette a minisztérium és zel nem lehet cipőt csórna- lentős mennyiségű rövid a Külkereskedelmi Vállalat, golni, csak kartondobozba. Most azonban mégis panasz- Egészein pontosan és szakkodnak a cipőgyáriak. Pana- szerűen 50-es BLG triplexszuk oka: "szorít* az export- lemezből készült dobozban. cipő. Több mint 20 ezer pár cipő halmozódik a gyár raktáraiban, különböző helyiségeiben. Az elmúlt, hetekben a nagy hideg időszakában sem volt ilye® fennakadás, torlódás a készáru kiszállításában. mint most. . A szándék nem elég. Az "időre, pontosan és jó minőségben* jelszó megvalósításának eredményeként március 15-ig szeretnék elkészíteni az első negyedévre esedékes exportcipőket. A kéthetes előnyt azért akarják megszerezni, hogy mire A szállítási szerződós értelmében ilyen dobozban kell továbbítani az árut a külkereskedelmi vállalatnak, csakhogy ilyen doboz nincs. A Szegedi Nyomda Vállalat készíti a Szegedi Cipőgyár részére a dobozokat, ugyancsak szállítási szerződés- szerint. Talán baj van a szegedi nyomda dobozüzemében a tervteljesítéssel? Nincs. Az üzem készítené a dobozt, ha ezt a cipőgyár elfogadná. de n«m fogadja el, mert tőle sem veszd át az ilyen dobozba csomagolt cipőt a TANNINPEX Külkereskedelmi Vállalat. rostszálat tartalmaz, amely arra utal, hogy az előírt szulfid cellulóz mellett jelentős mennyiségű nagy hozamú cellulózt is kevertek az anyagba. Ezért a lemez hajlításkor felszakadozik, törik, tehát nem felel meg a BLG triplexiemezekkel szemben támasztott követelményeknek. S hozzáfűzik a szakértők, hogy az ilyen lemezből készített doboz exportáru csomagolására mind műszaki, mind külső megjelenés szempontjából külkereskedelmi érdekeink veszélyeztetése nélkül nem alkalmas. ÁU a papírcsata AZ ÚJ HASÍTÓGÉP Néhány évvel ezelőtt, amikor a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál kísérletezni kezdtek a paprikahasitás gépesítésével, az első kezdetleges ötlet alapján szerkesztett újításnak a hasítógép nevet adták. Azóta már több év telt el, és sok paprika folyt le a malmok garatján. Az első hasítógép ötlete is sokat módosult, tökéletesedett, sőt, már teljesen más elvek szerint készítették el házilag az első használható gépet. Hogy menynyire használható, ezt tanúsítja az elmúlt két esztendő, amióta dolgozik is ez a saját szerkesztésű gép a paprikafeldolgozó vállalat 3-as számú telepén. S nem is egyszerű újitás ez. hanem találmány, amiért, nem is Olyan régen 100 ezer forintot kaptak találmányi díjként a feltalálók. A Malomfejlesztési Kutató Intézetben elkészítették a szegedi feltalálók tervei alapján az első. szép kivitelű hasitógépet. Mint képünkön is látható, a gép már megkezdte munkáját. (Somogyiné (elv.) y^SJf sí Szóval áll a papírcsata, s nem haladnak előbbre a dobozügyben. Vitázik a cipőA késs cipó halmozódik p'ár a dobozüzemmel, a dobozuzem tehetetlen, mert Hetek óta egymást érik a csak i1^" arut ^P « ezt levelek a telefonhívások, de is c91ik döntőbizottsági hatanem tudnak előbbre jutni A rozatra. a cipók pedig gyulcipő azonban szaporodik, nek> törődnek, s veszelyben halmozódik, s az exportáru van a2 exportterv teljesítépedig törődik is, mert nincs se, mert nem lehet elszállídoboz. Ami volna, az hazai teni a készárut, papírból készült, vagy ké- A vita oka: hiba van a szülne, mert papír az van, kooperációban, de az is lede nem importpapír, amiből het, hogy a papírgyártásban, a külkereskedelem igényli. Ha pedig csak ilyen papír A szegedi nyomdában azt gyártására képes a magyar állítják, hogy tizedik éve ipar, akkor próbáljuk ilyen gyártanak magyar triplex- dobozban eladni exportcipőlemezből dobozt. Eddig jó inket. Ha pedig nem fogad! volt az exportcipők csórna- ják el, akkor adjuk, amit j golására is. Emellett kardos- kérnek, De ezt döntsék el I kodnak a cipőgyáriak is. De fönn a minisztériumban mikardoskodásuk hiábavaló, a előbb, mert már Szegeden TANNINPEX hajthatatlan A nagyon szorít az exportcipő. Csomagolástechnikai Intézet- N. P. Mindennapi dolgainkról O Az értelmiség érdeklődése MEGKÉRDEZTÜNK néhány akadémikust, kutató tudóst, gyakorlati munkát folytató értelmiségit, párt- és állami vezetőt, hogyan lehetne még elevenebbé tenni a megyében — szegedi központtal — a szellemi életet. Bármilyen meglepően hangzik is a válasz, így szólt: .Megfelelő helyiséget kell teremteni. Berendezett, felszerelt klubszerű helyiséget, ahol a legkülönfélébb elméleti és gyakorlati kérdések megvitatására nyílik lehetőség." Csak ezen múlna? — kérmiában, fizikában, kibernetikában, jogalkotásban, irodalomban, s az orvostudomány és a gyógyszerészet sok-sok bonyolult elméleti munkát jelentő, „effektív" produkciója. Tehát ezek a kérdések szakmérnököket és technikusokat, jogászokat (községi tanácselnököktől kezdve) es bölcsészeket, orvosokat és gyógyszerészeket is érint, érdekei. NEM KÍSÉRNÉ érdektelenség azt sem, ha időközönként egy-egy fontos állam_____ igazgatási terület vezetői bedezhetné az olvasó. Nyugodt szélgetnének a szakma aktulelkiismerettel válaszolha- ális elméleti és gyakorlati tunk: nagymértékben ezen és kérdéseiről. Például az egesz— az intellektuális munká- ségügyi politikát meghatóval szívesen, jól foglalkozó rozó elvekről, a szocialista embereken. Semmilyen frá- jogrendszer fejlődesenek elzisszerűség nincs abban, hogy az értelmiség zöme — méleti és gyakorlati kérdéseiről, a mezőgazdaság fejérezhető, árnyalt ideológiai lesztésének tudományos felfogásbeli különbözőségek gyakorlati témáiról^ az ^álellenére — nemcsak hisz ; szocialista társadalmi beren dezkedés jövőjében, de szűlamigazgatás távlatairól stb. Sok előremutató rendszerének gondolat ken vett szakmai érdeklődé- és megvalósításra váró jasén és közreműködésén kívül vaslatot találunk a Szovjetis szívesen segít minden uni° Kommunista Pártja hasznos elméleti és praktikus XXII. kongresszusának és a kérdés megoldásában. Ezt a készséget sokirányú megnyi mi pártunk VIII. kongresszusának határozataiban. Olyan latkozásban tapasztalhattuk ideológiai kérdéseket, ameaz elmúlt hat esztendőben. !vek szervesen összefüggnek Most a párt VIII. kongresz- a szocializmus teljes felépítészusa után, ez a segíteni aka- sevel- öletve a kommunizrás, a társadalmi életben kö- mus építésével gyakorlati vovetelően lép fel: hogyan -le- natkozásban is. hetne közelebbről megismerni és megismertetni zös dolgainkat. A TIT Csongrád megyei szervezetének vezetői elszeged re sok külföldi tukö- dós, neves gyakorlati szakember ellátogat. Ilyen esetek szinte mindennaposak. A szocialista és a tőkés orszámondták, hogy a korábbi gok tudományos köréből éresztendőkben már működött kező vendég megtartja előés fejlődésnek is indult egy adását az egyezség szerint intellektuális klub Szegeden, kijelölt helyen, utána megAfféle jó vitafórumként nyíl- látogatja helyben lakó kollévántartott központ volt ez, de gáját a lakásán ... azután ez az elleniorradalom után távozik. Pedig nagyon sok valahogyan kicsúszott a kéz- helyi szakembert érdekelne bői. Túlzás ugyan, hogy a a külföldi tudósok, szakemkvalifikált szellemi tényezők berek véleménye, tudomáés a praktikus pályán dolgo- nyos és gyakorlati kérdésekzó értelmiségiek a megfelelő ről szóló részletesebb fejteösszefogás hiányában „széj- getése egy jól berendezett jelhullottak" vagy szakma- TIT-klubban, megfelelő juk „csigaházába" bújtak, de MTESZ-helyiségben. De mivan is némi igazság ebben a vel ilyesmi még nincs — kissé pongyolán fogalmazott ezek az igények csak igémegjegyzésben. Legfőként nyek maradnak! talán az, hogy a különféle életjelenségek iránti permanens érdeklődést és reflexiót akadályozza az összejövetelekre alkalmas hely hiánya. Ezen a beszélgetésen kiderült, hogy nagyon érdekelné például a szegedieket a város vízellátása a következő két évtizedben. De érdeklődésre tartanak számot — nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati vegyészek körében, sőt „laikusok" között is a vegyipar fejlesztésének elméleti és praktikus kérdései. Hasonlóképpen az építészet fejlődése hazánkban nemcsak esztétikai vonatkozásban, hanem gyakorlati módon, gazdaságossági alapokon is stb. Ez a téma érinti a községi értelmiséget is. OLYAN NAGY horderejű kérdés is jelentkezik, mint az ipar fejlesztésében az autarchikus törekvések megszüntetése — összefüggésben a húszéves távlati fejlesztési tervvel. .. Milyen szakmai, tudományos és gyakorlati kérdéseket idéz elő hazánk ipari fejlődésében a tervszerű nemzetközi kooperáció a szocialista tábor országai között? Nem elvekről van szó csupán, hanem konkrét tudományos, kísérleti és szakmai kérdések vitájáról és megoldásáról. Segíteni a megoldását tudományosan, szakmailag... s egyben vitatni, megvitatni és legyőzni a hibás és retrográd nézeteket... Ily módon merül fel a vegyészképzés és az orvosképzés néhány érdekes, megoldásra váró kérdése . . . stb. Természetesnek lehetne tekinteni, hogy a „szakma" gyarló katonáit érdekelné az elméleti intézetekben elért, vagy varható eredmeny. iceNEMCSAK a Szegeden élő értelmiség szakmai, politikai érdeklődését szolgálná a kialakítandó klub. A megyében a közlekedés jó. Szeged, a megye minden ponjáról — néhány községtől eltekintve — kényelmes utazással megközelíthető. Az autóbuszhálózat a következő években jobban átszövi a megyét, célszerűbben kapcsolja össze Szegedet, a megye városaival, községeivel. A gepkocsivásárlás is meggyojsul. Ha békében élünk — s ennek fenntartásához nemcsak reményünk, de erőnk is van — szerintem a következő négyöt évben megtízszereződik, vagy meghúszszorozódik a magángépkocsi-tulajdonosok száma. S a mozgalmas értelmiségi élettel rendelkező megyeszékhelyet — Szegedet — nem lesz nehéz látogatni a megyében élő orvosoknak, jogászoknak. mezőgazdasági értelmiségieknek. mérnököknek, szaktanároknak: ha munkájuk egy-egy szakkérdése, vagy számukra érdekesnekígérkező egyéb természetű probléma kerül előadásra, vitára. Nem a közlekedési eszközön múlik majd a látogatottság, hanem az értelmiségi klub tartalmas, érdekes és magas színvonalú működésén. HA A TIT és az MTESZ központi szervei, a Csongrád megyei és a Szeged várc«i tanács összefogna, a két egyetem anyagi és szellemi eszközeivel közreműködne, 1964 tavaszára megvalósulhatna a budapesti Kossuth-klubhoz hasonló tevékenységű szegedi klub. Egészen bizonyos, hogy az értelmiség ilven körülmények között nagyobb intenzitással segítené — a maga sajátos eszközeivel • — a saociatiata épitómunkankaÉ.