Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

Csütörtök, 1963. március 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Együtt vagy egyedül? EZ A PROBLÉMA a Sze­ged 1. Postahivatalban vető­dött fel Igen élesen. Az al­kalmazottakat — többnyi­re családanyákat — sokat foglalkoztatja a munkabe­osztás, amely a hivatal jelle­géből adódóan elég rapszo­dikus, szinte naponta válto­zik. Igen nehéz tehát hozzá alkalmazkodni. Belátja ezt a vezetőség is, ezért a lehető­ségek határain belül igyek­szik a munkát úgy beosztani, hogy az a dolgozók többségé­nek megfeleljen. Az egyik osztályvezető közvélemény­kutatást is kezdeményezett ennek érdekében. Nem volt egyszerű a do­log, s éppen ezért robbant ki a vita. Az egyik asszony ilyen, a másik olyan időben szeretne bemenni munkahe­lyére, s emiatt úgy látszott: a sokfajta igényt szinte lehe­tetlen kielégíteni anélkül, hogy ne zavarná a postai munka mechanizmusát. Min­denki látta a hivatali munka követelményei és a külön­féle egyéni igények közti pillanatnyi ellentmondást, azonban kl így, kl úgy vélte a probléma megoldásához vezető utat Az egyik álláspont lénye­gében így hangzott: minek ide a sok beszéd. Igények ide, vagy oda, ki kell adni az utasítást a posta érdekei­nek megfelelően, a többi azután nem érdekes. Min­denki akkor köteles bemenni dolgozni, amikor szólnak neki. A másik álláspontot kö­rülbelül így fogalmazták: nagyon egészséges gondolat volt a vezetők részéről, hogy meg akarják ismerni a be­osztottak véleményét. Az egyszemélyi vezetést nem gyengíti, hanem erősíti, ha a kiadott utasítások találkoz­nak a dolgozók többségének egyetértésével. Nyilvánvaló, hogy az utób­bi nézet a helyes. Minden vezető csak nyer vele, ha ismeri a hozzá beosztottak véleményét, érzéseit és tudja, hogy intézkedéseivel a több­ség azonosítja magát. Nyer vele azért, mert a dolgozók ilyen esetben körültekintő­nek, a legjobb megoldásra törekvőnek fogják őt tarta­ni, és így a kiadott munkát is jobb hangulatban, eredmé­nyesebben látják el. Ezzel szemben a merev parancs­kiadás szószólói alapjában véve az elégedetlenség me­legágyát készítik elő. Amikor a termékeny vitától Irtózva azt a könnyebbik megoldást ajánlják, hogy a vezető az élettől teljesen elzárkózva, akár négyfal között agyalja ki parancsait, már eleve számítanak a dolgozók és a vezetőség közötti feszültség­re. Nem beszélve arról, hogy jó adag hízelgés, talpsímoga­tás is lappang mögötte, ami csak hibák és bajok tenyész­tésére alkalmas. Jö DOLOG, hogy a veze­tőség egyre jobban felismeri az ilyen út járhatatlanságát, és ha végső fokon egyedül kell is döntenie saját hatás­körében, azért mindig tudja: a dolgozókkal együtt cselek­szik, azok többségének egyet­értésével Intézkedett. F. N. L Ma sem jobb a helyzet A sepr ügy ár anyagellátási gondjairól Alig több, mint egy hó­napja, hogy a seprűgyár ve­zetői félreverték a harangot, s felhívták az illetékesek fi­gyelmét arra, hogy ha sürgő­sen nem segítenek, kénytelen lesz az üzem nyeletlen seprű­ket gyártani, holott az még nem számít exportcikknek a világpiacon. Ki nem olvasná most szívesen, hogy azóta megszűntek az anyagellátási és szállítási gondok: az üzem és felettes hatóságaink összefogása elhárította az ütemes termelés akadályait? Korai volt a vészkongatás A tárgyilagosság kedvéért azzal kell kezdeni, hogy feb­ruár elején még kissé korai volt a vészkongatás, sőt re­mélhetőleg nem is jön el so­ha az ideje. Sajnos, azonban ez a megállapítás nem jelenti, hogy akkor minden a leg­nagyobb rendben volt hi­szen még most sincs. Az tör­tént csupán, hogy attól való félelmükben, netán a szállí­tások teljesen elakadnak, kissé sötétebbre festették az ördögöt, mint amilyen. De haladjunk sorjában: mi történt vagy ml nem történt február óta. Elsősorban is nem válto­zott a kiutalás mennyisége: az igényelt 700 köbméter sep­rűnyélnek való bükkfáléc he­lyet most is csak 220-ra van írásuk. Viszont ennek • a mennyiségnek a fele lassacs­kán megérkezett már a gyár­ba a Zemplénhegységi Álla­mi Erdőgazdaságból, illetve a Szegedi Falemezgyárból. Készleteiknek, s ennek kö­Műsoros estek az újszegedi szabadtéri színpadon, kiállítások, hangversenyek A Szegedi Szabadtéri Játékok gazdag kiegészítő programja A Szegedi Szabadtéri Játé­kok idei előadásait is gaz­dag kulturális mellékrendez­vények kísérik majd. Július 20-tól kezdve a játékok befe­jezéséig rendkívül gazdag műsort tervez a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lya. A tervezett műsorból ki­emelkednek a térzenék. Közreműködik ebben a Sze­gedi Munkásőr zenekar, a MAV fúvószenekar, a hód­mezővásárhelyi Honvéd Ze­nekar, a Határőrség Orszá­gos Parancsnokságának Ze­nekara. A térzenéket egyrészt a Széchenyi téren, a Móra Ferenc Múzeum előtt, vala­mint az úgynevezett vármú­zeum kertben rendezik meg a délelőtti, illetve a délutáni órákban. Muzsikáló nyári est című műsorral több alkalommal is szerepel majd a Klauzál té­ren a szegedi népi muzsi­kusok 100 tagú zenekara. A Tiszán sétahajó-kirán­dulások lesznek, s a hajó fedélzetén szegedi énekka­karok szerepelnek, népdalokkal és tömegdalok­kal, a munkásőr zenekar kí­séretével. Idén is megrendezik — július 28- án — a hagyomá­nyos ifjúsági napot. Ennek műsorában színpompás, jel­mezes karneváli felvonulás is szerepel, majd ezt nagy­szabású jelmezes bál követi az újszegedi Liget-vendéglő­ben. Gazdag műsorok követik egymást esténként az újsze­gedi szabadtéri színpadon is. Többek között a Gavrilov szovjet tánc-és énekegyüettes fellépését tervezik, majd ezt zenekari esztrád­műsorok követik. A játékok időtartama alatt meghatározott napokon orgonabemutatókat és hang­versenyeket rendeznek a Fo­gadalmi templomban. A ter­vek szerint ezeken a bemu­tatókon országos nevű orgonamű­vészek szerepelnek majd. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok kulturális mellékren­dezvényei programjában mai irodalmunk reprezentáns képviselői is résztvesznek. A Juhász Gyula Könyvesbolt ebben az időszakban író— olvasó találkozókat rendez. A három nagy szegedi film­színház pedig a játékok idő­szakában a legjobb hazai és külföldi filmeket kívánja majd bemutatni. • A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításaival áll a nagyközönség rendelkezé­sére a játékok időszakában, öt kiállítást tekinthetnek meg az Ideérkező hazai és kül­földi vendégek, a régészeti, a Tisza élővilága, Irodal­munk 1848-tól napjainkig, a Szeged környéki népi életet ismertető és várostörténeti kiállítást A Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában rendezik majd meg Százéves a szegedi dalos-mozgalom című kiállítást. A kiállítások fő helyén sze­repel majd a Horváth Mi­hály utcai képtárban meg­rendezendő IV. Szegedi Nyári Tárlat. amely az ország Jeles mű­vészeinek új, friss alkotásait mutatja be. Az Ifjúsági Ház­ban politechnikai kiállítást rendeznek az általános- és középiskolás tanulók gya­korlati munkáiból, míg a múzeum földszinti termében Az első szegedi nyomdától a szép magyar könyvig cím­mel rendez kiállítást a nyomdászszakszervezet, a múzeum és a levéltár. Különböző kereskedelmi vállalatok is rendeznek a játékok időszakában kiállí­tásokat. Ezek közé tartozik például az országos őszibarack ki­állítás a DAV művelődési termében, majd a Kamara­színházban bemutatandó üveg-, porcelán-, díszmű­áru-, műanyag-, rádió-, tele­vízió-, villamossági cikkek, illatszerek, kozmetikai ké­szítmények és bizsuáruk ki­állítása. Ugyanakkor a Sző­ke Tisza üdülőhajón fürdő­ruha bemutatót terveznek, a DAV művelődési termé­ben pedig nagyszabású vi­rágkiállítást nyitnak majd meg. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI Állami Gazdaság Időszaki férfi és női dolgozókat szerződtet mezőgazdasági munkára. Szerződni lehet április 1— október 31-lg. A kollektívben megállapított munka­béren kívül munkásszállást és étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet: Vajhót, Barattyos, Kutasi úti, a volt Tangazdaság és Székkutasi kerület vezetőinél szemé­lyesen vagy írásban. * H17263 Építész­és általános mérnököket keresünk tervezői munka­körök betöltésére. Jelent­kezéseket írásban kérjük a Magyar Hirdető Szegedi Kirendeltségéhez „Szegedi munkahely 25402" Jeligére. S. 25402 szönhető, hogy a termelés nem állt meg, bár sokkal kö­rültekintőbb munkát, szer­vezést, s valamivel nagyobb összegű ráfordítást is igé­nyelt, valamennyi szerződés­ben lekötött exportszállít­mány eddig még határidőre indult útnak. Nem akarnának leállni Fában ugyan szűkölkö­dünk, de ígéretekben nem. Az eredeti igénylésben ne­gyedéves bontásban: 700—700 —0—100 köbméter lécet kér­tek, a Könnyűipari Minisz­térium helyiipari főosztályá­nak ígérete szerint 220—300 —0—300 köbmétert kapnak majd. De hát ez sincs hivata­los papíron, csupán szóban hangzott el. Ami egyáltalá­ban nem mindegy! Máról holnapra élnek a aeprűgyórban. A friss, vizes fa miatt naponta száz nyelet is félre kell dobniuk, mert elgörbül. A külkereskedelmi vállalatot, az ARTEX-et ar­ra kérték, hogy csak olyan seprűfajtákat rendeljen, ami­hez van anyaguk. A jelenlegi készletek körülbelül április közepéig elegendőek, de hát abban reménykednek, hogy addig még csurran, cseppen néhány vagon fa. Ha ügyesen gazdálkodnak ás apránként "kiverekszik* a lécet június végéig kihúzhatják komo­lyabb nehézség nélkül. Hogy azután mi lesz, nem tudják. De semmiesetre sem szeret­nének az orosházi seprűgyár sorsára jutni, ahol már ezen a héten be kellett szüntetni a munkát, anyaghiány miatt. Nagyobb figyelmet érdemel Az orosházi üzem csak belföldre dolgozik, a szegedi csak külföldre, főleg nyugati, kapitalista piacra. Nagyképű­ség lenne most azt magyaráz­gatni, hogy a seprűkivitel milyen haszonnal jár, de még azt is, hogy az export­seprűhöz való nyeleket nem szabadna friss fából csinál­ni, három-négy hónapos készletből kellene kiválogat­ni a legjobban kiszáradt, leg­kitűnőbb minőségű léceket. Ezt jobban tudják a szakem­berek. Nemcsak azok, akik az üzemben dolgoznak, hanem azok ls, akik "fentről* Irá­nyítják, ellenőrzik munkáju­kat. Mindenesetre, az export nagyobb figyelmet érdemei­na! Végeredményben tehát vál­tozatlan még a helyzet a seprűgyárban: február óta vajmi kevés olyan intézke­dést hoztak, amely megnyug­tatóan rendezte volna ennek a kis gyárnak termelési prob­lémáit A várt összefogás egyelőre elmaradt. Hogy mi­ért, miért nem, azok tudnák megmondani, akiken múlott a dolog. f. k. falvakba* tzecepel, népi táncát gyújt az SD&S2 eyguttcsc A Szegedi ÉDOSZ népi együttes nemrégiben mérte fel a múlt évben lezajlott gazdag programját. Az or­szágoshírű együttes összesen 38 alkalommal szerepelt 1962-ben. Szerepelt a többi, között két alkalommal Buda­pesten is, majd Szerencsen és fellépett Prágában is. A' nagy, reprezentatív sze­replések mellett jelentősek az együttes kisebb fellépései is. Idei programjukat is úgy állították össze, hogy minél többször eljusson az együt­tes a községekbe, s a Szeged környéki termelőszövetkeze­tekbe. Az együttes továbbfejlesz­tése érdekében a művészeti vezetők népdal- és táne­gyűjtést ls végeznek. Rösz­kén a kisszéksósi határőrség segítségével például ismert, vagy kevésbé Ismert népi táncokat vettek fel filmre, s eddig még nem hallott nép­dalokat kutattak fel és rög­zítettek magnetofonszalagra. Idén Mórahalmon és környé­kén kutatják fel a népi kin­cseket ugyanakkor folytat­ják Mihályteleken és környé­kén a már korábban meg­kezdett gyűjtési munkát. Az orvos 3-5-ig rendel Körséta a rendelőkben Mit tehet az, aki éppen a tél végén lett náthás, vagy esetleg komolyabb bajt oko­zott nála a túl gyorsan leve­tett téli holmi? Erőt gyűjt és felkeresi a körzeti orvosi rendelőt. Mi is így tettünk, hogy tapasztalatokat gyűjt­sünk. Kettő helyett—egy Reggel 7 órakor már meg­érkezik az első beteg a Pá­rizsi körúti körzeti rendelő­be. Itt felváltva két orvos rendel, egyikük délelőtt fél 8-tól fél 10-ig, másikuk fél 12-től fél 2-ig és természe­tesen délután is. Mire az or­vos megérkezik, már mint­egy 15 beteg várja. Először természetesen a naponta idejáró injekciósok kerülnek sorra, azután behívják az új betegeket. Mivel az egyik orvos megbetegedett, így egy orvos rendel mindkét rendelési időben. Nem köny­nyű a dolga, de a lehetősé­gekhez és az időhöz mérten lelkiismerettel végzi a bete­gek vizsgálatát. Fél 10-kor kezdődik a másik körzet rendelési ideje, addigra is­mét mintegy 20 beteg gyűlik össze. Mire fél 12-re befeje­ződik a rendelés, a doktornő alig áll a lábán. Aztán kezdi a reggel fcelelentett fekvő betegek felkeresését, rövid ebédidő és kezdődik a dél­utáni rendelés. Ez a helyzet azonban rendkívüli, s re­mélhetőleg a helyettesítés nem sokáig tart... Házhoz járnak az ápolók Az SZTK melletti körzeti rendelőben is több orvos fo­gad. Munkájukat a tapasz­talatok szerint pontosan kezdik. Délután azonban már több a probléma, mert előfordul, hogy a fekvő be­tegek száma olyan nagy, hosy az orvos nem végez időben, s ilyenkor bizony a betegeknek egy kicsit vár­niok kell. Hogv ez minél ritkábban fordulion elő, ar­ról az illetékesek úgy gon­doskodnak. hogy egyre több házhoz járó ápolót állítanak az orvosok mellé. Ez meg­könnyíti a körzeti orvosok munkáját mert miután az orvos már megállapította a diagnózist az Injekciókat a képzett ápoló is be tudja adni. valamint kötözést és egyéb egészségügyi munkát is el tud látni. Valamennyi körzeti rendelőnek van már ilyen segítsége, sajnos azon­ban még így sem győzik — különösen járványos idősza­kokban — a betegek gyors ellátását A várakozásra nincs vigasz A legtöbbet talán a gyer­mekek betegek, éppen gjért az ő kezelésük okozza a legnagyobb problémát nem­csak a szülőknek, de sok­szor az orvosoknak is. A gyermekorvosi ellátás az el­múlt évben igen sokat fej­lődött — sőt január elsejé­től már nincs a városnak egyetlen körzete sem gyer­mekszakorvos nélkül. Az or­vosok azonban több helyütt rendelnek, s így bizony itt is várakozni kell. A polikll­nika délutáni rendelésénél például mintegy 20 perces késéssel kezdték meg a be­teg gyermekek vizsgálatát. A késés oka azonban indo­kolt. mert az orvos fekvő beteg gyermekeket látoga­tott, s az egyik komolyabb esetnél több időt kellett el­töltenie. Ezt nehéz megér­teni annak, aki lázas gyer­mekével várakozik a rende­lőben. Több panasz hang­zott el az újszegedi gyer­mek-szakrendeléssel kap­csolatban. A szülők arról számoltak be, hogy sokat kell várni, s ez beteg gyer­mekkel nagyon nehéz. A Szegedi Központi Ren­delőintézetbe azok a bete­gek kerülnek, akiket a kör­zeti orvosok utalnak be szukvizsgálatra. Természete­sen elsősegélynyújtásra itt is mindig akad vállalkozó. A helyzet talán itt a leg­rosszabb. Igen sok a vára­kozási idő a sebészeten, a belgyógyászaton, de a fül-, orr-, gége-szakrendelésen ts. A betegeknek egyéb pana­szuk ls van. Egyik olvasónk például levelében arról pa­naszkodik, hogy miért en­gedik meg a zsúfolt várako­zóhelyiségben a dohányzást. Tábla ugyan van a folyosón elhelyezve, amely közli: "Ne dohányozz!- — a betegek azonban ügyet sem vetnek erre. Jó lenne, ha ennek a rendelkezésnek érvényt is szereznének. Az orvosi vizsgálatokkal általában elégedettek a be­tegek. Sokan dicsérik a Hu­nyadi János sugárúti ren­delőintézet lelkiismeretes or­vosalt. akik a legnagyobb hidegben is fáradhatatlanul keresték fel betegeiket ott­honukban is. Vannak azon­ban kisebb súrlódások, né­zeteltérések is, s ezt nagy­részt a hosszú várakozási idő szülte türelmetlenség okozza. Az illetékesek azon­ban ebben az évben is to­vább fejlesztik Szegeden az egészségügyi szolgáltatáso­kat, így csökkentik majd a várakozási Időt is. H. M. <Válaszainak az illetékesek A Dél-Magyarország feb­ruár lö-i számában cikk je­lent meg „Drága cipő, sok hibával" címmel, melyben a cikk írója kifogásolta a ci­pész kisipari szövetkezet ál­tal készített drága cipő mi­nőségét. A panaszra vála­szolt a Kisipart Szövetkeze­tek Csongrád Megyei Szövet­sége. Válaszukban egyebek között arra hivatkoznak, hogy a cipőt megvizsgálták a szövetkezetben. Szerintük a hiba egyik oka, hogy a tu­lajdonos nem kezelte elég szakszerűen cipőjét és így a bőr kiszáradt, a nedvességet könnyebben vette át. A szö­vetkezeti elnök közölte, hogy az általuk készített cipőkért mindenkor felelősséget vál­lalnak, de mivel az alap­anyagot nem a szövetkezet gyártja, így az ebből eredő hibákért a felelősség nem őket terheli. Vállalták azon­ban az anyag önköltségi árá­nak megtérítése esetén a cipő rendbehozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom