Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

Vasárnap. 1963. március 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A technika napjai a Szegedi Ruhagyárban Gazdag programja van a Szegedi Ruhagyárban is a Csongrád megyei üzemi technikai napoknak. Különböző előadások hangzanak eü és kiállítást is nyitottak a gyár kultúrtermében. Egyik kiállítás, mint felső képünkén is látható, a vállalat újítóinak, dolgozóinak alkotásait mutatja be. A másikat a vállalat műszaki könyvtára rendezte és egybekötötték könyvárusítással is. Mint alsó képünk is mutatja, műszakváltás előtt és után sokan keresik fel a könyvárus pultját és vásárolnak a műszaki könyvekből. Szegedi siker a megyei ifjúsági exporlbrigádek versenyébea Már több év óta versenyeznek a Csongrád megyei üzemek ifjúsági exportbrigádjai. Nemes vetélkedésüket nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb munkások is figye-^ lemmel kísérik. Kíváncsian várják, vajon melyik ifjúsági munkáskollektíva bizonyult legjobbnak a tavalyi, versenyben. A KISZ Csongrád megyei bizottsága az elmúlt napokban értékelte a fiatalok vetélkedésének eredményét. Értékelése szerint az első három helyezést a szalámigyár brigádjai nyerték el. Első lett a kötözőbrigád, amely már más években is megszerezte az elsőbbséget. De arra még nem volt példa, hogy szalámigyári versenytársai következzenek utána, a csontozóés az expediálóbrigád. Néhány napja levelet kapott a szalámigyár igazgatója a KISZ Csongrád megyei bizottságától, amelyben értesítik a vállalatot, hogy az első helyezett brigád megkapja a legjobb ifjúsági exportbrigádoknak járó zászlót és oklevelet. A másik két brigád pedig oklevelet kap. Ez az elismerés nagy öröm a gyárban, s most a fiatalokat további jó munkára serkenti. Idén szeretnének még jobb eredményeket elérni, hogy munkájuk nyomán is tovább erősödjön a szegedi szalámi hírneve szerte a világon. SIKLÓS JÁNOS: Mindennapi dolgainkról O Megvalósul az emberekben is Új szociális épület a szalámigyárban Örömhír érte a napokban a szalámigyár dolgozóit. Régi vágyuk teljesül, mert jövőre felépül az üzem új szociális épülete a gyár Maros utcai részén. Az egyemeletes épületben kap helyet majd a női és férfiöltöző, fürdő, a konyha, étterem és orvosi rendelő. Itt lesz majd a párt- és KISZ-szervezet helyisége is. A tervek szerint 1965-ben adják át rendeltetésének a szociális épületet Tizenkét napi keresetnek megfelelő összeget kapnak nyereségrészesedésként Évközben, a napi termelő- talanul sokat vitáztak a nye- nek okát nem nehéz megtamunka eleven sodrában az reségrészesedés elosztásának lálni. úgy hisszük, ehhez az Űjszegedi Kender-, Lenszö- módjáról az egyes üzemre- is hozzájárult, hogy már vő Vállalat vezetői rendsze- szekben. Ügy is mondhat- 1961-ben pontot tettek az el. resen tájékoztatták a dolgo- nárik: osztottak, összeadás osztás módjára. A vállalatzókat a nyereségrészesedés nélkül. nál ugyanis nem egyformán állásái-ól. Minden negyedév Jóval többet beszéltek az részesül mindenki a jiyerevégén részletes tájékoztatót elosztás módjáról, mint a ségrészesedésből. Az üzemi nyereségrészesedés megte- tanács határozata szerint remtésének feltételéről, a az egész vállalatot érintő termelőmunkáról. Tavaly szétosztható nyereség 60 már fordítva cselekedtek, százalékából részesülnek adtak az üzem házi újságjában. Ezeket a híradásokat nagy érdeklődéssel várták a munkások. Az elmúlt években arány- a munka volt előtérben. EnSzámottevő kedvezményekben részesülnek a szarvasmarha-tenyésztő tsz-ek és háztáji gazdaságok Júliustól emelik a tej átvételi árát Az elmúlt évek aszályos ségére, s takarmányjuttatás- nevelési vagy hrzlalási szeridő jarása miatt nagymérték- sal enyhíteni a takarmányé- ződés alapján — az eddigi zási gondjaikat. egyébként is kedvező felváA fentj célok megvalósítá- sárlási árak érvényben tartásával — 200 kilós súlyra történő felnevelés esetén egy 1. A jelenleg érvényben mázsa, 300 kilóig két málevő zsa, 6 a legalább 380 kilós literenként 2,4 forintos tej- súlyra történő hizlalás esefelvásárlási alapárat 1963. tében három mázsa abrakjúlius 1-i hatállyal 20 fii- takarmány vásárlására kaplérrel emelik, nak kiutalást. 2. A háztáji és egyéni te- 6. Azoknak a termelöknek, héntartók részére eddig csu- akik a tenyészállatforgalmi pán a téli hónapokban adott gazdasági irodával vemhes literenként 20 dekagrarrumos, üsző átadására kötnek szer*tejkorpa«-jut- ződést. évre kiterjesz- egy-egy üsző utan három mázsa abrak takarmányt termel őszövet- adnak állami áron. kezetek, amelyek 1963. ja. A termelők a nevelési és nuár l-e után üszőt állíta- hizlalási akcióban leszerzőés nak tenyésztésbe, az üsző le- dött üszőjüket saját teheellésekor neik pótlásóra joghátrány az eddigi 2500 forintos hi- nélkül visszatarthatják vagy teleiengedés helyett 4000 továbbtenyésztésre állíthatforint összegű állami tá- jak be újabb szerződés alapmogatást kapnak. ján. 4. A háztáji és egyéni te- A tanácsi szervek fontos A termelőszövetkezetek kö- héntartók, akik állatorvosi feladata, hogy a háztáji és zös szarvasmarha-tenyészté- bizonyítvánnyal igazolják te- az egyéni szarvasmarhatarsének sokirányú és messze- henük, vagy üszőjük vem- tók legelőhasználatát lehetőmenő támogatásával egyidő- hesseget. 70 kiló abraktakar- vé tegyék, rendszeresen vizsben különös gondot kell for- mány vásárlására jogosultak gálják felül a rét- és legedítani a háztáji gazdaságok és az egyéni termelők szarvasben csökkent a szálas és lédús takarmányok termése, a rendkívüli hideg és hosz- sát az alábbi intézkedésekszan tartó tél folyamán a kel segíti az állam: rendelkezésre álló takarmányok és a korábbi évekből tartalékolt készletek jó része elfogyott már. Ugyanakkor késik a kitavaszodás, s későbbre várható az új termésű takarmány is. Éppen ezért a szarvasmarha-, s ezen belül a tehénállomány kondíciójának megtartása, valamint a tej- és húster- úgynevezett melési előirányzatok teljesí- tatást egész tése érdekében a kormány tik. jelentős mennyiségű takar- 3. Azok a mányt juttat központi készletekből a szarvasmarhatartó termelőszövetkezeteknek háztáji gazdaságoknak. A takarmányjuttatásoii kiírni számos más intézkedéssel is növelik a szarvasmarhatartás jövedelmezőségét. állami áron. lőgazdálkodás megjavítása 5. Ugyanezek a saját te- érdekében tett sokirányú in. marha-tenyésztési tevékeny- nyesztesú borjaikra kötött tézkedések végrehajtáséi. egyformán a dolgozók. A fennmaradó 20 százalékot pedig olyan mértékben osztják szét az üzemrészek között, amennyivel hozzájárultak a vállalati nyereség megteremtéséhez. Egy évvel korábban mindössze 7 és fél napi keresetnek megfelelő összeg jutott nyereségrészesedésre. Most lényegesen több. Az éves mérleg adatai szerint 12,1 napö keresetnék megfelelő összegre számíthatnak. A vállalat vezetősége már számfejtette azt is, hogy melyik üzemrészben mennyi pluszt kapnak a dolgozók. Eszerint a javítóműhelyben dolgozók kapják a legtöbbet, 3,45 napot, őket követik a cérnázóüzem dolgozói. A számok már ismeretesek. A pénzkiosztásra azonban csak később kerül sor. Erre még várni kell néhány hetet. de a várakozás napjai most nem a visszapillantás, hanem az új nyereségrészesedés megalapozásának jegyében telnek. Tavaly az előző évhez mérten 20 millió forint értékű áruval adtak többet a népgazdaságnak. Idcn is nagyobb feladatok hárulnak az üzemre: 1,6 száazlékkal több készárut vár tőlük a népgazdaság, amj forintokban kifejezve több mint 6 millió. Tehát többet és olcsóbban kell termelni, hogy a tavalyi 12,1 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés után ne vissza, hanem előre lépjenek az Újszeged) Kender-. Lenszövő Vállalatnál. BÁLINT GYÖRGY, egyik legnagyobb publicistánk 1935ben Katajev: Hajrá-járói írott kritikájában mondja: "Katajevnek ebből a regényéből azt is megtudjuk, miképpen valósul meg magukban az emberekben* az ötéves terv. Könyvtárakra ment akkor a szakmunkák száma (támogató és támadó, kételkedő és lelkesedő jelleggel) az "oroszok ötéves tervéről*. Szakmailag sok mindent mondtak az ötéves tervről, de egyet senki sem mondott el: hogyan valósul meg az emberek érzésvilágában, tudatában az első ötéves terv? Erre Katajev: Hajrája adott felvilágosítást a harmincas években Bálint Györgynek is. Nálunk is valami ilyesmire akarunk választ adni, nemcsak és nem is elsősorban regényekben és novellákban — természetesen azokban is —, de sokkal inkább a mindennapi életben. Hogyan valósul meg véglegesen a parasztemberek érzés- és gonodaltvilágában a szocialista mezőgazdaság? Az a tény, hogy a mezőgazdaságban — a parasztság akaratával és termelőmunkájával — nagyüzemi gazdálkodás folyik, a paraszti tudatforma és az egészséges irányban változó életérzés ékes bizonyítéka. Most már az sem szorul igazolásra, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk 99 százaléka elfogadott és egyedül célravezető termelési és életformának tekinti a mezőgazdaságban a szövetkezeti, nagyüzemi termelést. A múlt hónapban lezajlott termelőszövetkezeti közgyűlések — szinte kivétel nélkül — ebből a szempontból is bizonyító erejűek voltak. A FELTETT KÉRDÉS nem iroda és jelentés ízű: a paraszti lelkekben, fejekben élő valóság. Érthető módon tanítottuk és tanítjuk a kisárutermelés korlátolt kereteiből végre kiszabadult parasztembert a nagyüzemi gazdálkodás fortélyaira, szakmai ismereteire. Mert csak így boldogulhat, produkálhat nagy termelési egységekben. Hiszen a korábbi termelési és életforma zárt kereteiben nem találkozott az agrotechnika, a Zoológia ós a nagyüzemi termelés nélkülözhetetlen modern gépeinek kezelésével stb. Persze a szakmai képzés, nevelés mellett hallatlanul nagy szorgalommal és akarattal segítettünk és segítünk az individualista tudat- és érzelemvilág átalakításában. Segítjük, hogy a termelő ember szellemileg, érzelmileg teljesen azonosuljon azzal a termelő móddal, amelyet mo6t már végleges életformájának tekint. Voltaképpen a szakmai és a világnézeti nevelést egymástól elválasztani nem lehet. De mégis néha-néha munkánk olyan optikát kap, mintha a szakkérdéseken, napi feladatokon túl, valahol a rangsor végefelé bújna meg a legfontosabb: a mezőgazdasági nagyüzemi termelésben első az ember! A termelő személye, gondolkodása, s ennek következtében cselekvése az első helyen áll. Munkánkban néha nem kap elég hangsúlyt, hogy mit jelent a szocialista mezőgazdaság az emberek szempontjából: a termelőszövetkezeti tag részére. Pedig ha valahol akad tennivalónk, akkor itt igen. S ezt senki sem végzi el helyettünk, sem a pénzügyminiszter, sem a nemzeti bank nem utalja ki azt. amit nekünk kell megoldanunk a mezógaadasási termelési forma és a paraszti érzésvilág harmóniájának megteremtése érdekében. Korántsem bővelkedünk első számú vezetőkben, és még kevésbé — társadalmi életünk egészséges, humánus atmoszféráját árasztó — kisebb beosztású (brigád- és munkacsapat-) vezetőkkel a mezőgazdaságban. Holott a korábbi életkörülményekből sarjadozott individuális, a közösségi élettel ellentétes gondolkodás és érzésvilág leküzdésében ezek a vezetők kulcsemberek. Hogyan foglalkozunk velük? Mikor és hogyan jut erőnk és időnk a szocialista világnézetet alaposan, a vezetést és az emberekkel való helyes bánásmód bonyolult gyakorlatát behatóan ismertetni? Sajnos, erre eddig a szükségesnél és lehetőségeinknél is kevesebbet fordítottunk, pedig ezen legalább annyi múlik, mint a szakmai és egyéb operatív kérdések okos megoldásán. Legalább annyi, mint az anyagi támogatáson. A TERMELŐSZÖVETKEZETI pártszervezetek zöme még nem tudta ellátni ezt a fontos feladatot. Részben azért, mert kevés a kommunista a szövetkezeti pártszervezetekben, s az ideológiai, általános műveltségbeli ismeretük is igen hézagos. Több módon, sokféle eszközzel terjesztjük világnézetünket a parasztság körében. Ezek mind-mind nélkülözhetetlenek, hasznos elemek a parasztság tudatformálásában. tehát ezeket is tovább kell fejleszteni. De a pártszervezetek felnevelése nélkül nem boldogulúnk. Ezért sok egyéb kérdés napirendre tűzése mellett a szövetkezeti pártszervezetek "felnevelését* egész mezőgazdasági munkánk középpontjába kell állítani. Hogy néhány év alatt szellem, és jellemformáló, és a világnézeti fejlődést meghatározó tényezőkké váljanak a termelőszövetkezeti tagság életében. A tag- és tagjelölt-felvételi munka meggyorsítása: jószándékú, dolgos, tekintélyes szövetkezeti gazdák köréből, a mezőgazdasági szakirányítást ellátó értelmiség soraiból és a KlSZ-szervezetekből kerüljenek be a pártba olyan emberek, akik már értelmileg és érzelmileg, tehát világnézetükben hordozzák eszménket. Felkészültségüknél, mozgékonyságuknál fogva meghatározó politikai tényezőkké válnak a szövetkezetekben, s magukkal ragadják a szövetkezet tagságát. Ezzel a munkánkkal párosul a termelőszövetkezeti pártszervezetek politikai, tartalmi tevékenységének serkentése. Hogyan dolgozhat legcélszerűbben a szövetkezeti pártszervezet? Mert igaz az, amit Kádár elvtárs mondott 1960 áprilisában a Központi Bizottság ülésén a szövetkezeti pártszervezetekről: Nevezetesen, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek sokkal hamarabb felnőnek és ható tényezők lesznek, mint annak idején a felszabadulást követően az üzemj pártszervezetek. LÁTHATÓ, nem újonnan támadt kérdések ezek. de most már a szocializmus teljes megvalósításának időszakában elodázhatatlanul jelentkeznek, mert a mezőgazdaság nagyüzemi termelésének fölénye megvalósul a különböző termelési ágakban és ennek megfelelően kell történnie az emberekben is: a kettő egymással szervesen összefügg.