Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

Cfeütörtök, 1963. március T DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Világszerte nagy az érdeklődés a májusi alumíniumkonfereneia iránt A múlt év végén Moszk- tőségű egyezményt ismerteti vaban megkötött magyar— a nyugati szaksajtó, hanem szovjet alumínium-egyez- azokat a megmozdulásokat . . . ,. K, amelyeket már az egyez­mény, amely hatalmas tav- ^„y végrehajtására való latokat nyit timföld- és alu- készülődés jegyében rendez­míniumiparunk fejlődése nek hazánkban. Számos saj­tóorgánum felhívja az ország­beli szakemberek figyelmét a május 6 és 10 között Buda­pesten, valamint Székesfe­hérvárott sorra kerülő alu­míniumkonferenciára, ame­előtt. nemcsak a hazai szak­köröket s a közvéleményt foglalkoztatja, hanem élénk figyelmet ébresztett külföl­dön is. nem utolsó sorban a nagy alumíniumtermelő ka- lye} az Országos Magyar Bá­pitelista országokban A nyu- ^^ A^lfőK: gati szaklapok. amelyek ku- deklődésére jellemz6 Ion ben is gyakran adnak máris körülbjlül i20'kü]ö^ böző nemzetiségű szakember jelentette be a tanácskozá­son való részvételét a világ majdnem minden részéből és még ezen felül is számo­san igényeltek meghívót. Az is gyakran adnak hírt a magyar bauxit-, tim­föld- és alumíniumtermelés világszínvonalra törő fejlő­déséről, most sorra ismerte­tik az egyezményt és úgy értékelik, mint amely lehe­tővé teszi, hogy Magyaror­szág egy sorban foglaljon eddig jelentkezetteknek több l^ebb aíuminiumtparú^r- .. szagaival. szakértő, akik közül többen De nemcsak a nagyjelen- előadást is tartanak. (MTD Tanácsi dolgozók műszaki konferenciája A Közalkalmazottak Szak­szervezete Csongrád megyei bizottsága Szegeden, kedden délelőtt műszaki konferen­ciát rendezett a tanácsoknál dolgozó műszaki értelmiségi­ek részére. A konferencián Koncz Péter, a Csongrád megyei tanács főmérnöke tartott előadást A tanácsi műszaki értelmiség szerepe és társadalmi megijecsülése címmel. Az ülésen megjelent dr. Papp Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak tagja, a SZMT elnöke, Szabó Endre, a Közlakalma­zottak Szakszervezete Köz­ponti Bizottsága szervezési osztályának vezetője. A kon­ferencián részt vett a me­gyei, városi és járási taná­csok igen sok műszaki dolgo­zója, s az előadást követő vitában többen felszólaltak. A konferencia résztvevői megválasztották a Műszaki és Természettudományi Egye­sület Csongrád megyei kon­ferenciáján résztvevő kül­dötteket TERVEZES a tervezők szemével Egy termelési tanácskozás tartalmából Nem újdonság, hogy a la- korszerűbb és olcsóbb szer- megoldani. Egy időben az a fcók olykor szidják a terve- kezeteket hír járta a városban, hogy zöket Okkal és ok nélkül Mivel építőiparunk egyik nem értenek szót a Csong­is, mivel nem tudják egé- súlyos hibája még, hogy rád Megyei Építőipari Vál­ezen pontosan, meddig ter- drágán dolgozik, érdemes lalattal. Ez onnan eredt, jed az ő munkájuk figyel- felemlíteni, hogy etekintet- hogy a Tisza Szálló átala­me, és mi az, ami már mást ben milyen eredményeket kításával, az Ogyessza lakó­terhel. A Szegedi Tervező értek el a tervezők. Tavaly telep és a vasutas raktár Vállalat termelési tanácsko- például 20 millió forintot ta- építésével kapcsolatban sok zása elegendő betekintést karítottak meg, s ez nem vitájuk volt. Munka közben nyújtott ahhoz, hogy meg- kis összeg: 120 kétezoba mindig voltak és mindig lássuk, mint vélekednek ők összkomfortos lakást, vagy lesznek nézeteltérések, nem maguk feladataik elvégzésé- 40 általános iskolai tantér- véletlen, hogy mindkét vál­ről. Kételkedni valónk sem met lehetne belőle felépíte- lalat jelenlevő igazgatója lehet affelől, reálisan ítél- ni. S a túllépés? összesen egyképpen azon a vélemé­keztek-e, mert nyilvánvaló egymillió forint, főképpen nyen volt, hogy kapcsolatu­— csak rá kell nézni az felújítási munkáknál, épülő Szegedre — sok szép ....... „ , , dolgot alkottak az utóbbi Mitot csúszik el években. Ami hibát pedig a határidő? vétettek, nem restelltek be­vallani sem. Néhány évvel ezelőtt in­Tipikus minőségi hibák ^í* mintta­' ® valy, de azért 1962-ben is Örök probléma: a minő- előfordult, hogy nem készül­Beg. Emiatt van a legtöbb tek el a tervek határidőre, tej ezért atedekosk«iik a „iába adja ,e ^ országos beruházó, ezért elegedetlen- _ . - 1' . , , kedik a lakó. Hát tényleg Tervhivatal időre a keret­olyan rossz a Szegeden ké- számokat ha a beruházók szülő tervek minősége? Hát késve rendelik meg a ter­valóban nem olyan rossz: veket. s ráadásul a terve­Tavaly egyetlen tervet sem . c^rződéRkö­kellett visszaadnia azzal a . ei,iuzzak a szerzodésko­belső ellenőrzésnek, hogy ki- test' elhanyagoljak a mun­vitelezése megvalósíthatat- ka előkészítését, nem tartják nuar V1egelg lan. Sőt jó néhány átlagon be a belső határidőket, ak- 5,5 millióra » szerződ­felüli terv született. Ilyen kor kész a baj A tervezés hettek- 3 remélhetőleg azt például a Dugonics téri. az termeléken^gét rosszirtnv. jelenti, hogy a vállalat mun­Ogyessza lakótelepre kerulo wrmeieKenysegex rossz irány kísérleti vagy az Eszpe- ba befolyásija a gyenge tója tervszerűbb, jobb lesz, programozás, ami a határ- nünt teValy volt Á* ^S idő-elcsúszásokat és a mun- dért fejlődésből is ez követ­kafegyelem lazulását is elő- kezik' bár olykor szid­segíti egyúttal. A tavaly ki- íák a tervezőket, meg kell _ _ adott 401 dokumentációból hagy™- h°gy büszkék lehet­egyébként kitűnő — tervező 27 határidő után, öt-tíznapoe nek munkájukra, munkájából eredően. S aki ta^^i w^-u* r. K. kat az idén még az eddigi­nél is szorosabbra fogják fűzni. A Szegedi Tervező Válla­latra igen nagy munka vár idén és a következő évek­ben. A második ötéves terv idején körülbelül 50 millió forint értékű tervezési mun­kát kell elvégezniük, ami kiviteli értékben meghalad­ja az 1,8 milliárd forintot Tavaly 8 millió után, az idén több mint 10 millió forint értékű tervet kell ké­szítenie a vállalatnak. Ja­már mintegy rantó utcai lakóépület Ehhez az utóbb említett­hez kiment helyszínre egy tervezőkből álló bizottság, hogy megvizsgálja, hogy mi­lyen hibák találhatók — az késéssel készült eL Beszéltek a termelési ta­nácskozáson a munkafegye­lemről is. Többen szóvá tet­ték, hogy az ütemes mun­kát néhány objektív körül­mény szintén gátolja. A 4­es műterem a vállalattól tá­vol van elhelyezve, s a munka szükséges összehango­lása közben rengeteg idő fecsérlődik el. A tervezők túl vannak terhelve admi­nisztrációs feladatokkal, mint amilyen a tervezési napló és a törzslap vezeté­se. Gondot okoz, hogy a munkához elengedhetetlenül Persze azért egészen rossz szükséges eszközök sem áll­tén/ is kerül néha. Ilyen J»k. ,mindig .^"dflkez^re' x , ... . . különösen a külföldről szar­volt tavaly néhány emelet- mazd rajzeszkÖ2Ök hiányoz­ráépítésé. Más kérdés az nak épületek funkcionális terve- , , . . . zése és használhatósága: A* erdekeltek akad egy-két olyan épület, kapcsoiata ahová tervezőjét lakóként keres, az talál: rossz falra szerelték a lefolyócsövet, nem tettek védőkorlátot egy pihenőhöz, a biztosító be­rendezés szekrénybe került, a D-lépcsőház előtetőjének nem oldották meg a vízel­vezetését. és így tovább. Ezek az Eszperantó utcában talált hiányosságok az álta­lában előforduló hibákra is jellemzőek. A vízszigetelés­sel volt probléma a Korá­nyi rakparton és a Dugonics téren is. Húszmillió torint megtakarítás Aranykoszorús mester kellene kijelölni büntetésül. Bizonyos, hogy máskor ala­posabban látna munkájához. Mégis: a formatervezésben és a funkcionális tervezés­ben is szemmel látható a fejlődés. Szinte évről evre szebbel; és jobbak az épü­letek. A szegedi tervezők keresik az újat, a jobbat, a Nyilvánvaló, hogy a terve­zők nem képesek jó mun­kát végezni partnereik, a beruházók és a kivitelező vállalatok nélkül. Ilyen te­kintetben igen hasznos, hogy 1962-ben különösen a sze­gedi tanáccsal javult meg a kapcsolatuk, s a különböző problémákat most már nem egymástól függetlenül, ha­egyutt igyekszenek 0 megajánlások után Ua az idei országgyűlési népképviseleti megbízatású- területének. Sok-sok társa­és tanácsválasztások kat, hanem elsősorban köte- dalmi munkásra lesz szűk­társadalmi tanulságait sum- lességnek. ség a közös akciók lebonyo mázni kellene, alighanem Egy tanácstag csak egyet- Utasára. Sokkal többre, mint mindenki elsőként utalna a len ember. Nem tudja meg- ahány tanácstagot választot­lakosság. az egész dolgozó váitani kerületek, háztöm- tunk. Ha ilyen, vagy egyéb nép rendkívül élénk részvé- bök gondjait, de ha meg- megbízatásokra kérnek ben­telére, cselekvőkészsége ezer- marad a lakosság és a ta- nünkét tanácstagjaink, lá­nyi és ezernyi megnyilvánu- nácstagok között az a jó, gyünk segítségükre. Számít­lására. Arra a felelősségre, egészséges szellem, az a ter- hatunk arra, hogy a tana­amellyel jelöltjeit kiválasz- mékeny emberi és munka- cs°k mind több és több do­totta, majd rájuk adta sza- kapcsolat, amely hívatlanul logban apellálnak a lakos­vazatát, és arra a készségé- is 0iy gazdagon kivirágzott ság részvételére, hiszen ez re, szándékára, hogy a vá- ^ elmúlt hetekben, megerő- szorosan hozzátartozik az lasztási előkészületeket és a üthetjük a kölcsönös vára- állami élet demokratizmusa­szavazást nem egyszerű de- kozást. Már most, az új ta- hoz. Megnő a különböző tár­mokratikus aktusként fogta nacsok munkájának kezde- sadalmi testületek és bizott­fel, hanem valóságos szer- tén ezernyi biztató jel tá- ságok száma és szerepe. Elég vezkedésnek az előttünk álló nlasztja aja ^ a hitünket csak arra emlékeztetni ezzel feladatok megoldására. Mi- Éppen hogy csak kézhez kapcsolatban, hogy az év kor ugyanis szóba kerültek vették az új tanácstagok elején szervezték meg a la­a kerület, a város, az ország megbízólevelüket, máris ter- kásügyi társadalmi bízott­gondjai, nemcsak panaszra, vek) elgondolások tucatjait ságokat, melyekhez hasonlók kérésre nyílt föl a száj, ha- mei'engetik. Naplójukban ott minden bizonnyal más fel­nem megajánlásra is. A ja- vannak feljegyezve a kéré- a ós tok megoldáséra is ala­vaslatoknak és bíráló észre- sek kívánságok, amelyekről kulnak majd. vételeknek ugyanis mindig 'számot kell majd adniuk A zzal tehát, hogy ta­nyomában jart az egyeni es naponta, s ezekhez újak ^ nácstagokat választot­kollektív segíteni akaras — jönnek még. Rendezgetik, tunk, nem tekinthetjük a ki-ki vallatta, hogy a tanacs- csoportosítják a problémá- magunk részéről teljesen el­tagolc közerdeku tevekeny- kat, már most el-eljárnak a intézettnek ügyeink képvi­ségét munkával is szívesen tetthelyre, hogy ellenőrizzék seietét Ez a megbízás a ma­segíti. a panaszt és hivatalokba, gunk társadalmi kötelessé­Ennél jobb csillagzat hogy sürgessék az orvoslást, geinek átruházását nem je­alatt aligha kezdheti meg És saját kútfőjükből is me- lentheti. A választott testü­működését a tanácsok tes- rítenek. Beszélgettem olyan let egész tevékenysége szi­tülete. Egy felnőtt, sokat tanácstaggal, akinek már szifuszi erőfeszítés lenne a akaró és sokra hivatott nem- kész terve van a körzetében lakosság segítsége, támoga­zet egész rokonszenve, te- lakó, egyedül élő öregek tása nélkül, a megajánlások hetsége, figyelme és támoga- megsegítésére, a róluk való elvégzése és újabb vállalko­tása áll mögötte, amely ren- fokozottabb gondoskodásra, zások nélkül, geteget kamatozik, ha a to- Egy másik tanácstag arról Napokon belül összeülnek vábbiakban is olyan meghitt tájékoztatott, hogy sok fia- szegeden az újonnan meg­és bizalmas lesz választók talt gyűjt majd maga köré, választott tanácsi testületek, és választottak kapcsolata, s bizonyos állandó feladatok hogy a megalakulás aktusán mint az elmúlt másfél hó- megoldásához folyamatosan tdj kidolgozzak az évi prog­napban volt. S miért ne len- igénybe veszi segítségüket. A ramot. E programokban sze­ne? A politika, melynek he- harmadik azon töpreng, mi- regnek majd azok a ja­lyességét a választók milliói ként tudná egészen szorosra vasiatok, melyeket a lakos­erősítették meg, a minden- vonni kapcsolatait a lakos- jeiölő gyűléseken előter­napi boldogulás vezérfona- sággal, a negyedik már tár- jeSztett hozzá lehet tehát la. Az állam, melynek intéz- sadalmi megmozdulást szer- fogm ' megvalósításukhoz, ményei is szervezik e politi- vez a környék vízellátásá- 1^2. olyan javaslat, amely­ka megvalósításának félté- nak, csatornázásának vagy nek még nem vághatunk teleit, egyre szélesebb, egy- úthálózatának megjavítá- nekj, mert anyagi erőt kell re demokratikusabb alapo- sára. kon nyugszik, mind több ^ onoetatnak a tanácsta­polgárának biztosítja, hogy K0^*"^? ^kis közvetlenül vagy közvetve . J-ok ajtajan « ok is ^letlteket^rLt —tó­cában lakunk velük, egy SSS5ége"elto£dSTw- ióején megélénkült lelkesc­^ní m'i nd^ mpHen üíí «önös ka^solatot. A lakos- dés alább hagyjon, s később zunk mindennap mellettunk tanácstagokon ke- majd újra élesztgetni kell­allnak, s ok nundennap va- ^ s jövőt jen! Csak az. együttműködés gyaink, k.vansaga.nlL torek- ^ 3 elképzelések, folytonossága őrizheti meg a vésetek pulzusán tartjak ü- * ^ viszjk majd ^ a ta.' választók és választottak je­gy eimuKet. nácsba ezek visszhangját, lenlegi jó, meleg baráti kap­,4 bizalom, az ismerke- Qgak jgy lehet biztosítani, csolatát, s a kialakult mun­dés, az eredmények, hogy a választott testület kakedvet. gondok és remények szám- mindig az egész közösség vé- Másrészt viszont, ha gon­bavétele után. az ünnepi leményének ismeretében dunk, bajunk, problémánk, hangulatú gyűlések és vá- döntsön, csak így adhatjuk javaslatunk van, keressük lasztás után természetesen a meg a' tanácsi munkának meg választott tanácstagun­munka hétköznapjai követ- igazi mély tartalmát. A kat! A tanácstagok szemé­keznek: a becsületes fogad- mindennapos dolgos együtt- lyében közel esik a segítség kozások és megajánlások ^lés és a választók iránti fe- mindnyájunkhoz, közelebb végrehajtásának hetei és hó- lelősség megköveteli, hogy a talán, mintha „magasabban" napjai. A deklarált egységet választott emberek ne csak kezdjük, hiszen az ő illeté­és együttműködési szándékot „hivatalos" napokon, foga- késségük sok dologban na­mindkét részről tettekkel dóórákon és tanácsüléseken gyobb és közvetlenebb. De kell hitelesíteni. De ezt csak legyenek tanácstagok, ha- nemcsak illetékességük — úgy tudjuk megcselekedni, nem megbízatásuk egész ide- kötelességük is. Amikor mint ha továbbra is megkeressük jében De meg is fordíthat- tanácstagok elvállalták kép­egymást, ha nem hagyjuk juk: a lakosság se csak ak- viseletünket, a körzet, a magukra azokat, akiket meg- kor" támogassa őket amikor kerület gondjait is magukra választottunk ügyeink kép- választani kell, hanem akkor vállalták, s közvetlen fele­viseletére és azok sem csu- is> amikor közösen meg kell lősséggel tartoznak ezeknek pán tisztségnek tekintik fogni a munka végét! az ügyeknek az intézéséért, A ,,,.• ,„ képviseletéért a választó­A megajanlasok utan leg- ,Bá k k fontosabb közös dolgunk, P018ar°knak­hogy együttesen munkához lássunk, törlesszük, amit vál­laltunk. Nyílik az idő, utcák, terek, parkok várják nend­gyűjteni. de jó részüket nagy befektetések nélkül, együt­tes társadalmi erővel és jó­indulattal hetek, hónapok alatt meg tudjuk valósítani. Ne várakozzunk ezekkel! Ne hagyjuk, hogy a választásők PMfost. hogy az új taná­csok hivatalosan is megkezdik munkájukat, bi­zonyára nem haszontalan ; teremtő, simogató "kezünket ezekre a gondolatokra a vá­a tél után. A kerületekben lasztók figyelmét, felhívni, és a városban a tanácstagok- Hiszen az új tanácsok és a : ból és szakemberekből kü- tanacstagok tevékenysége lönböző bizottságok alakul- aszerint lehet mind eredmé­1 nak, hogy megvizsgáljanak nyesebb, ahogyan a lakos­j fontos kérdéseket, gazdái le- sáS támogatja őket, gyenek a közélet egy-egy SZ. SIMON ISTVÁN i Farkas Béla aranykoszorús győri hegedűkészítő, akinek mesterhegedűi a világ minden részébe eljutottak már. most a hírneves hegedűművész. Jehudi Menuhin számára készít hegedűt. .4 nagy művész legutóbbi budapesti hangversenye alkalmával ismerkedett meg Farkas Béla hegedűjével, amelj nagyon megnyerte tetszését. A képen: készül a hegedű alap­neyea és c kivágás, domborítás. Rendelet a mezőgazdasági tanulók bérezéséről A földművelésügyi és a nyos helyzetet megszünteti, munkaügyi miniszter együt- Az állami gazdaságok es tes rendeletet adott ki a me- erdőgazdaságok tanulói ré­zőgazdasági tanulók bérezé- szére meghatározza a kifizet­séről. A mezőgazdasági ta- hetó munkabér alsó és felső nulók eddig teljesítmény- határát A termelőszövetke­bérben dolgozva a felnőtt zetbe szerződött tanulók ha­szakmunkások bérének csak vi munkaegységét, illetve 60, 70, illetve 30 százalékát munkabérét a szövetkezet kaphatták, időbérüket pedig vezetősége állapítja meg. A tanulmányi előmenetelük harmadéves tanulókat teije­szerint állapították meg. így sitménybérben is foglalkoz­keresetüket tekintve hát- tathatják, s ez esetben a rányban voltak azokkal a munkájukért járó munkadi­fiataJokkal szemben, akik jat kell kifizetni, illetve a ; nem szerződtek tanulónak, ténylegesen teljesített mun­új ÍÖIXtelet « kaeeyséeefaet jóváírm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom