Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

A Pravda a világ legnagyobb erőművéről r J 1 Színházi Gyorsposta | vi,ágnap Tervteljesítés és munkaverseny a textilművekben VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 72. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1963. március 27. flz országgyűlés törvényerőre emelte az 1963. évi állami költségvetést Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Ülést tartott as MSZMP Szeged városi bizottsága Az országgyűlés keddi ülésén folytatta az 1963. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Áz ülésen részt vett Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, valamint a kxrr­•mány tagjai. Az ülésen megjelentek — Leontin Sala­jan hadseregtábornok, a Román Népköz­társaság fegyveres erőinek minisztere veze­tésével — a román néphadsereg küldöttsé­gének tagjai is. Az Ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend tárgyalása előtt az elnöklő Vass Istvánné köszöntötte a román nép­hadsereg küldöttségét. A költségvetés keddi vitája PATAKI MIHÁLY Bara­ftya megyei képviselő szólalt fel a vitában elsőnek. A ne­hézipari tárca költségvetési előirányzataival foglalkozott, t; részletesen szólt Baranya megye iparának fejlődéséről, eredményeiről. A képviselő ezután' beszá­molt arról, hogy a Baranya megyei üzemek dolgozói helyeslik, mély­ségesen egyetértenek az amnesztiában kifejezésre jutó humánus gesztussal. A megtévedt emberek előtt most az amnesztiarendelet szélesre tárta a becsületes dolgozók nagy közösségénele kapuját. Segítő szóval, ba­ráti támogatással fogadjuk vissza magunk közé a meg­téved teket, s mindent megteszünk azért, hogy teljes értékű társa­ink legyenek az életben, mindennapi munkánkban —• mondotta. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfo­gadásra ajánlotta. PÉTI JÁNOS Tolna me­gyei képviselő a falusi em­berek életének változásairól és a mindennapok gondjai­ról beszélt és mondanivaló­ját sok példával illusztrál­ta. Bármerre nézzünk is, azt láthatjuk, hogy az emberi kapcsolatok új formája bontakozik a ter­melőszövetkezetekben. Azelőtt akinek többje volt, letaposta a másikat. Most, az új viszonyokra jellemző módon — segíti. A felszólaló elégedetten nyugtázta, hogy a költségvetésben súlyá­nak megfelelő helyet ka­pott a mezőgazdaság. Elmondotta, hogy Tolna me­gye például az idén több, mint 150 millió forint érté­kű mezőgazdasági beruhá­zással gazdagodik. — Amennyire örvendetes az állami gondoskodás — hangsúlyozta a képviselő —, annyira felháborító, hogy egyes he­lyeken felelőtlenül hasz­nálják fel a rendelkezésre álló összegeket. A szélcsatornás górék példá­ját idézte, amelynek terve­zői egy több évtized óta is­mert elvet szabadalmaztat­tak a közelmúltban, s olyan típusterveket bocsátottak darabonként ezer forintért a tsz-ek rendelkezésére, ame­lyek — enyhén szólva — rosszak. Az ezek alapján felépített górékat ugyanis nem lehet megtölteni, mert megdőlnek, összeroskadnak. A továbbiakban a járulé­kos beruházásokkal foglal­kozott. PLACSKÓ JÓZSEFNÉ Za­la megyei képviselő felszó­lalásában az olajbányászok munkájával, életkörülmé­nyeivel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a zalai olajmezőkön világ­viszonylatban is jelentős eredményeket értek eL A fejlődés érdekében arra van szükség, hogy mielőbb különleges berendezéseket állítsanak munkába, s a je­lenleg használt sokféle tí­pus helyett egységesítsék a technikai felszerelést. A képviselőnő felhívta a figyelmet arra, hogy felku­tatott földgáz-készleteinket még nem aknázzák ki megfele­lő mértékben. Nagy hasznot jelentene a lesztésének lehetőségeiről. Megemlítette, hogy a követ­kező években népgazdaságunk mintegy másfél milliárd köbméter földgázt hasznosíthat. Rámutatott a továbbiakban annak szükségességére, hogy az energiagazdálkodási ha­tóság határozza meg az egyes energiahordozók felhasználá­sának megfelelő mértékét. Felszólalása végén indítvá­nyozta, hogy a közép és fel­ső fokú oktatásban kapjon megfelelő helyet a gázipar és a gázszolgáltatás szakembe­reinek képzése. A költségve­tést elfogadta. TUGYI ISTVÁN Hajdú­Bihar megyei képviselő a talom nagy érdeklődést vált ki a közvélemény legszéle­sebb rétegeiben — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy tar­tós és megalapozott gazdasági eredmények elérése az élet­színvonal. állandó és távla­tokban mind nagyobb mér­tékű emelése csak akkor le­hetséges, ha fokozódó mér­tékben növekszik az ipari és a mezőgazdasági termelés technikai színvonala is. Tudományos kutatásra a költségvetés ÍJ milliárd forintot irányoz elő. Ezen az összegen felül az ipari termelés és az ipari termékek műszaki fejlesz­tését az a 2,2 millárd fo­rintos műszaki fejlesztési alap is szolgálja, amelyet a termelővállalatok termelé­sük értéke arányában képez­nek. Ezen az összegen belül is az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a vegyipar és a gépipar mű­szaki fejlesztési alapja. A továbbiakban a tudomá­nyos kutatásra fordított ösz­szegek, valamint a műszaki fejlesztési alap felhasználá­sának néhány tapasztalatá­val, az elért eredményekkel és hasznosítandó tanulságok­Pillanatkép a parlament folyosójáról. Orbán László, Szirmai István, Darabos Iván és Kádár János elvtársak beszélgetnek. népgazdaságnak, ha a jelen­legi mintegy 300 millió köb­méteres földgáztermelést 1,2 —1,5 milliárd köbméterre emelnék. A a terv, hogy növeljék a propán-butángáz-fogyasz­tók számát és a széndioxid termelés­sel kiszélesítsék a szénsav­és a szárazjég-ellátást. VIDA MIKLÓS budapesti képviselő több figyelemre méltó észrevételt tett a kom­munális szolgáltatások szín­vonalának emelésére. Fontos feladatként jelölte meg, hogy elavult, elhasználódott közüzemeinket mielőbb az igényeknek megfelelően fejlesszük. A képviselő részletesen be­szélt a gázszolgáltatás fej­költségvetés ipari vonatkozá­saival foglalkozott. Beszá­molt Hajdú-Bihar megye dol­gozóinak múlt évi eredmé­nyeiről, arról, hogy a termelés színvonala a múlt évben 13,3 százalék­kal volt magasabb, mint 1961-ben, s a termelés emelkedésének 51 százalékát a termelékeny­ség növelésével érték el. A szünet után Polyák Já­nos elnökletével folytatódott a tanácskozás. KISS ARP AD, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, Szolnok megyei képviselő volt a következő felszólaló. Az előttünk fekvő költség­vetés számos tétele, illetőleg a mögöttük levő anyagi tar­kai foglalkozott A többi kö­zött kijelentette: Pártunk nyolcadik kong­resszusa végleg szakított az­zal a szemlélettel, hogy gaz­dasági életünk fejlődését sa­ját korábbi színvonalunkhoz kell mérni. A szocialista és a kapitalista világrendszer közötti békés verseny gazda­sági szektorában reánk eső feladatok megkövetelik, hogy az iparnak mindazokban az ágazataiban, amelyekben ter­melési lehetőségeink, tapasz­talataink, tradícióink ez le­hetővé teszik, a lehető legrövidebb idő alatt érjük el a világszín­vonalat. A technikai világszínvonal (Folytatás a 3. oldalon..) Kedden délelőtt az Ifjúsági Házban ült össze az MSZMP Szeged városi bizottsága, a városi Revíziós Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjai­nak részvételével. Az ülésen a Csongrád megyei párt­végrehajtóbizottság képvise­letében Kelemen Miklós elv­társ jelent meg. Nagygyörgy Mária elvtársnőnek, az MSZMP Központi. Bizottsága póttagjának, a városi párt­végrehajtóbizottság tagjának elnöki megnyitója után Per­jési László elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első tit­kára tartott beszámolót a városi párt-végrehajtóbizott­ság eddigi munkájáról, az időszerű kérdésekről. Megvi­tatták — Sípos Géza elvtárs­nak, a városi párt-végrehaj­tóbizottság tagjának előter­jesztése alapján — az ország­gyűlési és tanácsválasztások előkészítésének, lebonyolítá­sának tapasztalatait, végül pedig meghallgatták Szeged közrendjéről és közbiztonsá­gáról a városi-járási rendőr­kapitányság tájékoztatóját, Marosi Mihály rendőralezre­des, a kapitányság helyettes vezetőjének előterjesztésé­ben. A két pár vágányon közlekedő nagy villamoskocsiké a jövő Vidéki városok közlekedési ankétja Szegeden Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városok közlekedési szakembereinek kétnapos tanácskozása kez­dődött meg tegnap Szegeden, a Hungária rózsaszín termé­ben. A Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium műszaki és felügyeleti osztályának felkérésére a Szegedi Közle­kedési Vállalat rendezi ezt a tanácskozást, hogy e nagy vidéki városokat egyaránt érintő közlekedési nehézsége­ket megtárgyalják és azután megfelelő megoldási lehe­tőségeket dolgozzanak ki. Mintegy 50 mérnök, tech­nikus és forgalmi irányító érkezett a szegedi közleke­dési ankétra, melyet Peták József, a Szegedi Közleke­dési Vállalat igazgatója nyi­tott meg. A megnyitó után Árvái József, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese üdvö­zölte a vendégeket, majd vá­zolta a vidéki városok köz­lekedési problémáit. — A városi közlekedés gyors és zavartalan lebo­nyolítása korunk egyik leg­fontosabb követelménye — mondotta. — A modern városrendezés és városépítés következtében egyre nagyob­bak a távolságok a lakóte­lepek és az üzemek, munka­helyek között. Az utasok gyors, kényelmes és pontos szállítását ma már nem le­het megoldani az örökölt közlekedési eszközökkel, az egy vágányon közlekedő kis­kocsis villamosokkal, kisko­csis és pótkocsis autóbuszok­kal. A jövő közlekedési esz­köze a városokban a nagy csuklós jármű és a kétpár­vágányú villamosvonal. — Sajnos. Szeged is el­maradt a közlekedési esz­közök fejlesztésében az igé­nyektől, méghozzá több évtizeddel, ezért a jövőben a városi köz­lekedés számottevő fejlesz­tésére van szükség. Korszerű, új közlekedési eszközöket kell alkalmazni, meg kell gyorsítani az ilyen járművek javítását és egyszerűsíteni kell a jegykezelést is, hogy a szállítás minél gyorsabb legyen. Ezért a városi tanács napirendre tűzi Szeged köz­lekedési helyzetének meg­vizsgálását, és a legfontosabb várospoliti­kai kérdések között tartja számon a helyi közlekedés javítását. A városi tanács elnökhe­lyettese befejezésül a végre­hajtó bizottság köszönetét tolmácsolta a közlekedési vállalat dolgozóinak azért a helytállásért, melyet a nehéz téli hónapokban tanúsítottak a közlekedés biztonságáért Szegeden. A tanácskozás résztvevői ezután két csoportban foly­tatták a munkát. Külön-kü­lön vitatkoztak a műszaki ós forgalmi kérdésekről a Szegedi Közlekedési Vállalat szakembereinek — Zsiga Sándor főmérnöknek, Pálin­kó József forgalmi osztály­vezetőnek, valamint Rózsa Ferenc és Szíjjártó László technikusoknak — vitaindító felszólalása alapján. Ma délelőtt a két csoport ismét együttesen folytatja a tanácskozást, s a tegnapi megbeszélés ta­pasztalataiból megfelelő ha­tározatokat hoznak a vidéki közlekedés problémáinak legésszerűbb megoldására. nSZBT-Küldöttség utazott • a Szovjetunióba Kedden Belovicz Károly­nak, az MSZBT Győr megyei elnökének vezetésével három­tagú küldöttség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség Moszkvában, Leningrádban és az Észt SZSZK-ban tanul­mányozta a kommunista munkabrigádok módszereit, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság tevékenységét. A ma­gyar küldöttek előrelátható­lag részt vesznek az Észt SZSZK-ban a magyar kultú­ra napjain is, amelyet a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság észt tagozata április első nap­jaiban rendez meg. (MTI) Tizenegyezer új munkást vár az építőipar December közepétől már­cius derekáig az építőmunká­soknak átlagosan 25,6 száza­léka volt fagyszabadíságon. Most már valamennyi épít­kezésen megkezdődött a mun­ka. Sok új munkaerőre is szükség lesz. Az Építésügyi ^Minisztérium vállalatainak már a második negyedévele­jétől 8000—8500 új munkást kellene felvenni, sőt az év második felében még mint­egy kétezer új dolgozót akar­nak munkába állítani. Az idén tehát mintegy ti­zenegyezer új munkás je­lentkezését várja az építő­ipar. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom