Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

Vasárnap. 1983., március 84. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 .t 3 4 _ nőt foglalkoztatni Csongrád megyében ? A Csongrád megyei tanács lóban nagy' gond . Csongrád s el kell érni azt, hogy a munkaug>\. osztályának y sta- megyében és Szégeden a ­- vr* noi munkaköröket válóban a nők töltsék be. tisztiké ja j szerint 6-7 éut nő *SÖB£ "tJ^lT^fj. munkába, s ennel ennek mindnsz:, izal&káf- V tirdjáW tikai szá­rad 'me­sze 50 munkába >4lHtani',j leg , esetben csak időszaki jelleg­gel. • A terOekés A mok szerint V gyébens'l^O-bj koztatoi^takfiak ka vdíti KB. V! szám 34,9 százalékra csök­kent, s az elképzelések sze­rint 1966-ban a nők aránya 36,6 százalékos lesz. A Csongrád megyei üze­mek, vállalatok 70 száza­lékban férfi munkaerőt igé­nyelnek, s a munkaügyi osz­tályok nem tudnak eleget tenni ennek a kérésnek. Ugyanakkor kevés a nők ré­szére a munkalehetőség, s az üzemek, hivatalok igen gyakran női munkakörök­be is szívesebben alkal­maznak férfiakat. Nemcsak Csongrád megyei specialitás ez, hanem, or­szágszerte gondot okoz a nők foglalkoztatása. A tapasztalatok összegyűj SJs igen nagy segítséget je­entene azoknalp a nök­ek, akik jelenleg munka lktil vannak, ha ideig­nesen, átmeneti jelleg­gel legalább napi' 4—6 órában dolgoznának., Nagygyörgy Mária? ári-ol be- g; a> foglal- széit, hogy'" véfen^n^. sze- f 9 százaié- rint azoknak az asszonyok- ' ben ez - - T nak egy réáze, akik jelen­leg napi 8 órát dolgoznak, szivesen vállalná a rövidí­tett munkaidőt, hiszen sok családban gond a második műszak, a gyermeknevelés. Ábrahám Antalné, a kon­zervgyár igazgatónője arról számolt be, hogy a vállalat vezetősége erőfeszítéseket tesz, hogy megszüntesse a konzervgyár idényjellegét, s télen is tudnák foglalkoz­tatni az asszonyokat. Eperjesi Júlia, a Szeged vá­rosi tanács munkaügyi osz­tályának vezetője az érett­ségizett lányok foglalkozta­tásával kapcsolatban el­mondta, hogy helyesnek tar­taná, ha a gimnáziumok gya­korlati foglalkozásként be­tésére néhány megyében, vá- vezetnék a gép- és gyors­rosban az Országos Nőta- írást, hiszen nács közgazdasági bizottsá- igen sok vállalat igényel ga megbeszélésre hívja össze gép- és gyorsírókat, a nőmozgalom, a megyei, il- s ezeket az igényeket je­letve városi tanácsok mun- lenleg sem tudják kielégí­kaügyi osztályának, vala- teni. Dr. Jáksó László, a mint azoknak t nagy válla- Fonalfeldolgozó Vállalat latoknak vezetőit, amelyek- Igazgatója pedig arról be­ben sok nő dolgozik. A kö- szélt, hogy az üzem profil­zelmúltban Szegeden a Vö- jénait bővítésével igen sok rösmarty utca 7. szám alatt női munkaerőt tudnának kibővített ülést tartott a nő- foglalkoztatni, tanács Csongrád megyei vég- A helyiipar bővítésével je­rehajtó bizottsága, ahol na- lentősen lehetne emelni a pirendként szerepelt a fontos nők javára a foglalkoztatás kérdés: hogyan lehetne még arányát. Több felszólaló ja­több nőt foglalkoztatni vasolta, hogy Csongrád megyében. vizsgálják felül az iize­A felszólalók nagy több- mekben, hivatalokban a sége arról beszélt, hogy va- munkalehetőségeket, GYEREKEKNEK Őzike tanul... őzike lába messze jár, búcsiizik töle o határ, búcsúzik töle róka. nyúl, — őzike most leckét tanul. Előtte könyv, színes betűk, eljátszadozik lám, velük: — Ez a nagy O — ez meg az U! Sosem vagyok én szomorú! Fújhat a szél, eshet eső, didereghet erdő, mező, meghúzódom a fák alatt, úgy melegítem hátamat, s tavasszal, majd ha újra zöld ágakkal, a május köszönt, s rügyek nyílnak a gallyakon, már az újságot olvasom! Tasnádi Varga Eva Sok új modell készült el a budapesti Kéz­műipari Tröszt téli és kora tavaszi kollek­ciójában. Képünkön: Tcglaplros, féingom­bokkal díszített tavaszi kabát Kétrészes ruhát cs vastag szövetből készült kiskosztümöt mutat be felvételünk Szobánk kedves díszei, a növények a hosszú, rendkí­vüli tél viszontagságait nehe­zen viselték el. A tavasz kö­zeledtére új hajtásokat hoz­nál:, s fokozatosan megindul életfunkciójuk. Hogyan gon­dozzuk, ápoljuk szobanövé­nyeinket — ezzel a kérdéssel kerestük fel Dobó Istvánt, a Szegedi Kertészeti Vállalat műszaki vezetőjét, aki a kö­vetkező hasznos jó tanácsokat mondta el. A téli, mérsékeltebb öntö­zést felváltja lassan a bővebb vízadagolás. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy növénye­inket szükségletüknek meg­felelően öntözzük. A mele­gebb szobában tartottak ha­A szobanövények tavaszi ápolásáról marabb Indulnak növekedés­nek és ilyenkor több vizet igényelnek. Időnként puha ruhával mossuk la a növé­nyek leveleit, mert a rára­kódott por a lélegzést gátol­ja és így egyben az esetleges kártevőket is eltávolítjuk. A szobában tartott csere­pes dísznövényeink gyökér­zete egy idő múlva behálóz­za földlabdáját, kitölti a cse­rép térfogatát és felszívja a föld tápa>nyagát. Egyes nö­vények gyökérzete, például az aszparáguszé szét is re­pesztheti a cserepet. Ilyenkor át kell ültetni növényeinket. A fiatalabbakat évenként egyszer-kétszer, 'az idősebbe­ket elegendő 2—3 évenként egyszer átültetni. Az új cserepet áztassuk vizbe, azután a cserép alján levő lyukra domború oldalú­val felfelé egy vlrúgcserép­darabot rakjunk, hogy így a lyuk eldugulását megakadá­lyozzuk és a feleslegei öntö­zővíz is elhagyhassa a csere­pet. Majd erre a cserépda­rabkára kevés homokot szór­junk, ugyancsak az öntözővíz elvezetése céljából. OGYESSZAI DOKKMUNKÁSOK N' j emreg M. Jefimov, az APN munkatársa szovjet testvérvárosunkban, Ogyesszá­ban Járt, s megismerkedett a nagy kikötővá­ros dokkmunkásainak és tengerészeinek életé­vel. Beszámolóját ml is közöljük. Ogyessza a Szovjetunió legnagyobb ki­kötői közé tartozik. Évente több millió tonna teheráru forgalmát bonyolítja le. Rakpartjai mellett több tucat tehergőzös és tartályhajó fér el. A szovjet gyárak­ban készített berendezéseket és gépeket jó­részt innqn indítják útjukra a világ 30 országába. Csupán tavaly 61 állam hajói fordultak meg itt. Az ogyesszai kikötőt a legkorszerűbb gépekkel szerelték fel. Rakpartjain 60, egyenként 5—40 tonna terhet felemelő portáldarut és hatalmas gabonaszívó be­rendezéseket összpontosítottak. Mellesleg szólva, legutóbb készültek el a legújabb rendszerű gabonaelszívó berendezés fel­szerelésével. Ez 10 000 tonna gabonát ké­pes átrakni 15—20 óra alatt. Emellett több tucat »stokkoló* gép, több száz önműködő rakodó és több mint 200 teherautó köny­nyíti meg a dokkmunkások dolgát. Valamennyi munkással persze nem lehetett beszél­nem, de néhányukkal min­denesetre megismerkedtem. Oleg Tornász az ogyesszai kikötő parancsnoka. Barna fiatalember, jól szabott ten­gerész-egyenruhában. Mind­össze 32 éves. Tősgyökeres ogyesszai: ősei mind tenge­részek voltak, Nagyapja még kétárbócos vitorláson hajózott; apja búvár volt, s a második világháború­ban a várost védve esett el. Oleg szállítási mérnök. Elmondta, ( hogy az utóbbi években nemcsak a rakpart és a munka jellege változott meg, hanem az emberek is. — Egyébként —, mondot­ta befejezésül — jobb lesz, ha személyesen beszel ve­lük. Követtem a tanácsát és a 22. számú ra- sürgős kirakásért az átlagbér 25 százalé­kodóhelyre mentem, ahol éppen kubai kát és a terv túlteljesítése esetén még 5 cukrot raktak ki. A daru hatalmas csáp- százalékot. A rakodómunkások havi kere­jával tucatnyi zsákot fogott meg egyszerre, sete 160—180 rubelre is fölmegy. Leonyid s óvatosan letette az óriási kasra emlé- Mes brigádvezető még 2 százalék pótlé­keztető. különleges berendezésre, ahol kot kap. Viszont ő felel anyagilag az áru négy teherhordó gyorsan .szétrakta a zsá- épségéért. kokat a megfelelő "sejtekbe*. Majd ra- Alekszandr Kusnyir (24 éves) még le­kodógépek ragadták meg és hosszú vasúti gényember. Szívesen bajlódik motorke­szerelvényhez vitték a zsákokat Ott fürge rékpárjával, de időnként már úgy gon­villanytargoncók vették át a terhet, s dolja: ideje volna megnősülni. Erre a lé­szétosztották a kocsik között. pésre azonban nem szánhatja el magát, Az egyik kocsi mellett 30 év körüli, tag- amíg nincs saját lakása, baszakadt legény rövid parancsokat osz- A 25 éves Vszevolod Tyimus már csa­logatott a teherhordóknak, ö volt a bri- ládos ember, kisfia van. Felesége tech­gádvezető, Leonyid Mes. nikus. Rövidesen új lakást kapnak. 1931-ben született. A középiskola elvé- A brigád legfiatalabb tagja a 20 éves geztével beiratkozott az egyetemre. Már Valentyin Arnaut, aki tavaly októberben régóta mérnök lenne, ha nieg nem ismer- nősült: felesége bőrgyárban dolgozik, kedik Gáljával. ... Hamarosan összeháza- — Az iskolában nem voltam valami jó sodtak és megszületett fiacskájuk. Tolja, tanuló — mondja Valentyin. — Nagy ne­A megélhetés nehezebbé vált, ezért Leo- hezen végeztem el a 10 osztály!. Aztgon­nyid dolgozni ment. Tanulmányait az egye- doltam: nem lehet mindenki akadémikus, tem esti tagozatán folytatta. v Én kikötőmunkás leszek. Valakinek a ha­Kiderült. hogy kétféle normájuk van, jók terhét is ki kell raknia. Megmondtam aszerint, hogy liajón, vagy tehervagonok- a feleségemnek: "A te férjed mindig egy­nál dolgoznak. A bér is attól függ, hogy szerű munkás .lesz, de ezt a címet nem a hajótestben dolgoznak-e, vagy a vasúti cseréli el semmiért*. kocsiban. Az előbbi" esetben' 4 rubel 80 Mint látjuk, mindegyiknek megvannak kopejkát, az utóbbiban 3 rubel 20 kopej- a maga gondjai, tervei. De mindannyiuk kát kapnak a hétórás műszakért. Azonkí- közös vágya: békében és barátságban -élni vül az éjszakai munkáért (este 8 órától minden néppel, erősíteni és fejleszteni a reggel 7-ig) külön kapnak 80 kopejkát, adolgozó emberek nemzetközi kapcsolatait. A dokkmunkások egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom