Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

jjVIII VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Dii-Mmmm a magyar szocialista munkáspárt lapja A Szovjetunióban felbocsátották a „Kozmosz—13" szputnyikot Csütörtökön a Szovjetunióban felbocsátották a "Koz­mosz—13* mesterséges holdat. A szputnyikon tudományos műszereket helyeztek el. amelyeknek segítségével folytatják a világűr kutatását an­nak a programnak megfelelően, amelyet a TASZSZ 1962. március 16-án ismertetett. A szputnyik keringési ideje 89.77 perc, pályájának a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága (apogeum) 337 kilométer, legkisebb távolsága (perigeum) 205 kilométer. A pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlás­szöge 64 fok 58 perc. A mesterséges holdon elhelyezett berendezések jól működnek. A földi koordinációs számítóközpontban fo­lyik a szputnyikról érkező információk feldolgozása. (MTI) Megkezdte munkáját az áj országgyűlés A kormány álláspontját Kádár János ismertette Törvényerejű rendelet széles körű közkegyelemről Áz országgyűlés hétfőn a költségvetési törvényjavaslatot tárgyalja Csütörtökön délelőtt összeült a február gé-én megválasztott országgyűlés. Jóval 11 óra előtt benépesültek az ülés­terem körüli folyosók: a régi és az új kép­viselők szívélyesen beszélgettek, ismerked­tek egymással. 11 órára megteltek a fény­árban úszó ülésterem padjai. A karzatokon üzemi, falusi, hivatali dolgozók foglaltak üelyet. 11 óra után néhány perccel leptek az [Mesterembe a párt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér .Lajos, Foek Jenő. Gáspár Sándor, Kállai Ggnta, Komócsin Zoltán, de, Münnicb Fe­renc, Rónai Sándor. Somogyi Miklós, Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttag­jai, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Doleschall Fri­gyes, dr. Horgos Gyula, Incze Jenő, Kossá István, Kovács Imre, dr. Lévárdi Ferenc, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Pap János, Péter János, Tausz Já­nos, dr. Timár Mátyás, dr. Trautmamn Re­zső, Veres József miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai testületek szá­mos vezetője és tagja. Az ülést Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Dobi István megnyitó beszéde Kádár János a szünetben Csongrád megyei képviselőkkel beszélget Balról jobbra­Bodó István né, Lacsán Mihály ne és Lőrincz Pálné —< Üdvözlöm a „ Népköztársaság 1963. február 24-én megválasztott legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületének tagjait. Alakuló ülésünket az or­l szággyülés ügyrendjének 3. szakaszában foglalt előírá­st* alapján megnyitom H> kezdte beszédét — Kö­szönetet mondok hazánk vá­lasztópolgárainak, dolgozó népünknek azért a bizalo­mért, amelyet a Magyar Szo­cialista Munkáspárt politi­kája és a Hazafias Népfront jelöltjei iránt a szavazatok millióival az egész világszá­mára félreérthetetlen erővel es egységben kifejezésre jut­tatott. s amelyre az ország­gyűlés munkáját a követke­ző négy évben biztonsággal építhetjük. A' választások tanúbi­zonyságot adtak a népi ha­talom erejéről és szilárdsá­gáról, a munkás-paraszt szö­vetség iránti bizalomról, a nemzeti egység elmélyülésé­ről és dolgozó népünk egyet­értéséről a szocializmus épí­tésében. A párt politikája az el­múlt években az élet min­den területén jónak bizo­nyult, eredményeivel gazdagodott az ország, gyarapodott a nép. Mi ennek a politikának foly­tatására és kiszélesítésére kaptunk felhatalmazást és utasítást a néptől. — Alakuló ülésünk méltó alkalom arra. hogy tisztelettel és felelősségtu­dattal emlékezzünk meg 1919. március 21-éről, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Mély tisztelettel azok iránt, akik történelmünknek egy nehéz szakaszában, a mai idők embere előtt már szinte elképzelhetetlenül irgalmat­lan körülmények között, ha­zánk életében először kísér­letet tettek arra. hogy az or­szág sorsát a legméltóbb ke­zekbe, a dolgozó nép kezébe tegyék. Milliók hite. vágya és re­ménye öltött testet az 1919-es Tanácsköztársaság megszületésében, munkájában, harcaiban. Első proletárforradalmunk hősi küzdelem után elbukott az egyenlőtlen harcban, ame­lyet a nemzetközi reakció reánk zúdult szövetkezett erőivel kellett vívnia, azon­ban a tanulság és a példa itt maradt számunkra. A felelősség is, hogy töre­kedjünk méltók lenni mun­kánkban. elvhűségünkben, harcainkban, emberi és kö­zösségi magatartásunkban az első Tanácsköztársaság is­mert és névtelen hőseinek példaadásához, az ő emléke­zetükhöz. A felelősségérzet történelmi parancsa sokszo­rosan érvényes az országgyű­lés tagjaira, a hazánkban most már véglegesen győze­lemre jutott népi hatalom hordozóira és választott kép­viselőire. Megtisztelő felada­ta ennek az országgyűlésnek, hogy a magyar nép 1919-es álmait megvalósítsa, az elkö­vetkező években a párt ve­zetésével. a lerakott alapok­ra felépítse a szocializmust Magyarországon, hazánkat a felszabadító Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal testvéri szövetségben elindítsa a kommunizmus megvalósításának útján. Nagy feladatok állnak előttünk — Nagy feladatok állnak előttünk. A mezőgazdaság szocialista átszervezését be­fejeztük, figyelmünket most már mindinkább a termelési színvonal általános növelé­sére kell fordítanunk. A bel­ső szükségletek, a külkeres­kedelmi igények, a szocialis­ta táboron belüli munka­megosztásból származó fel­adatok miatt évről évre nö­vekvő gondunk az ipar fej­lesztése, korszerűsítése, a munka termelékenységének emelése, a gazdaságos ter­melés. Szaporodnak az élet­színvonal növekedéséből, a tömegek kulturális, egészség­ügyi és szociális igényeinek emelkedéséből származó fel­adataink. Békepolitikánknak belső helyzetünk szilárdsága, népünk szorgalmas munkája, korszerű szinten tartott hon­védelmünk és a szocialista táborhoz való hűségünk ad erőt és nemzetközi tekin­télyt. Az országgyűlés a népi hatalom képviselője, de mun­kájában mindig tükröződni kell, hogy gyakorolja és a nép érde­kében kell gyakorolnia. A szocializmus felépítésének nagy céljai világosan állnak mindannyiunk előtt, de a rész­letfeladatok helyes felisme­rése, jó munkálása érdeké­ben, a legszigorúbban értéi­mezett közérdek szolgálatá­ban újra meg újra. a' népbői kell erőt merítenünk. Akiktől a mandátumunkat kaptuk, onnan kapunk ál­landó segítséget, hogy feladatainkat jól elvé­gezhessük, országgyűlési mun­kánkban méltók legyünk a nemzet bizalmához. Ehhez kívánok sok sikert valameny­nyi képviselőtársamnak és összességében az egész or­szággyűlésnek. Dobi István végül bejelen­tette. hogy az ügyrend értel­mében az alakuló ülést a tisztségviselők megválasztá­sáig a korelnök vezeti. A képviselők nagy tapsa köze­pette foglalta el az elnöki széket dr. Harrer Ferenc, az országgyűlés legidősebb kép­viselője. aki ezúttal negyed­ízben töltötte be a korelnöki tisztet. a hatalmat a nép nevében (Folytatás a 2. oldalon.) 53. évfolyam, 68. szám Péntek, 1963. március 22. Ara: 50 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom