Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

Szerda, 1963. február 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Működik az építővállalat új telephelye Idén vízvezetéket és toronydaru! szerelnek fel Csak az építkezések csen­desebbek a szokottnál ilyen­kor télidőben, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat Dorozsmai úti telephelye már kevésbé. Itt csupán az előregyártó csökkentette né­miképpen a munkát, mivel kevés a fedett, fagymentes helyiség. Jelenleg a gumi­gyár, a hattyastelepi építke­zésekhez, valamint az eme­letráépítésekhez készítenek csupán betonfödém-eleme­ket A szak- és szerelőipari műhelyekben változatlanul zajlik az élet. A változatlanság azonban attól függ, hogy mihez vi­szonyítjuk. A lakatosok mun­kakörülményei — ők költöz­ködtek ki utoljára ide — például összehasonlíthatatla­nul jobbak, mint amilyenek között azelőtt az ösz utcá­ban dolgoztak. Természetes is, hiszen most nem félig nyitott színben, hanem jói fűtött műhelyben telik a napi nyolc óra. Csaknem négyszáz ember a telephely létszáma, akkora, mint egy kisebbfajta üze­mé. A munkaszervezésnek valóban az is a célja, hogy minél inkább zárt. üzemi lehetőségeket biztosítson. Ezt segíti elő az is, hogy külön párt és szakszervezeti alap­szervezet is alakult a kö­zelmúltban. Az idén nem kezdenek a telepen újabb építkezéseket. Tavasszal még felszerelik a tavaly fúrt kút vizének el­vezetésére szolgáló csőrend­szert, s ezután a telep ön­magát látja el vízzel. Az iparvágány mellé állandó jelleggel toronydarut állíta­nak fel, mely a vagonok ki­és berakását végzi el. Ha pedig a vasút megfelelő szál­lítókocsikhoz jut, üzembe helyezik az idén a már fel­állított öt cementtartályt is, ami a cement szállítását és raktározását egyaránt meg­könnyíti majd. Apró Antal vezetésével kormányküldöttség utazott a KGST ülésére Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel ^vasárnap kormánykül­döttség utazott Moszkvába a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa végrehajtó bizottságának IV. ülésére. A küldöttség tagjai: Czottner Sándor nehézipari miniszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese. A küldöttséget a Keleti­pályaudvaron Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter búcsúztatta. Je­len volt Georgij Apolinarie­vics Gyenyiszov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. (MTI) LEFOGOTT KEPVISELÖK tiiiuiianittiitmiifittiiitiHfiiiftiiiaiiiiitiiiiiiiiiiitHHiiiuiiiiitiiiitiitiiiitiiittii •iimiiiiitiiiiiiiiitMiiniiiititciniftiitHt Összeadott választási kassza Epizódok két régi választásról Szoaabaton választási gyű­lésen beszélt Szegeden Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Csongrád megyei kép­viselőjelöltek listavezetője, akit a munkásmozgalom ré­gi harcainak emlékei is e megyéhez kötnek. Már a har­mincas években részt vett a munkásmozgalomban, s 1935­ben egyik szervezője volt a választójogért és az általá­nos politikai jogokért vívott küzdelemnek. Szombati be­szédében a harmincas évek választási rendszerére jellem­ző több epizódot mondott el, melyekre a gyűlés résztvevői közül is sokan személyesen emlékeznek. Az alábbiakban két történetet ismertetünk Apró elvtárs beszéde alap­ján. 1935-ben. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején sú­lyos politikai és gazdasági helyzet nehezedett az ország népére. Ez különösképpen megnehezítette a kormány számára a választás kitűzé­sét és lebonyolítását, de Hor­thyék csalással, furfanggal és erőszakkal pótolták azt, amit a néppel szemben min­dig elmulasztottak. Kiírták tehát a választásokat és az országot 245 választókerület­re osztották. A Kommunis­ták Magyarországi Pártja ekkor illegalitásban dolgo­zott, vezetői és tagjai mégis elhatározták, hogy a part indul a választásokon —ter­mészetesen fedőnévvel, s ha lehet, egységfrontban a szo­ciáldemokratákkal. Peyerék visszautasították ezt a harci szövetséget, mondván, hogy bolsevikokkal nem dolgoznak együtt. így történt meg, hogy a párt neve — mellyel a választásokra benevezett a KMP — Fasisztaellenes Mun­kásblokk volt Ifj. Kálmán János esz­tergályos lett a listave­zető. Kiragasztották a vá­rosban a Párt választási plakátjait (összesen talán száz plakátra futotta), de mindennap számolni kellett Peyerék provokációival, me­lyekkel a meghirdetett vá­lasztási gyűléseket zavarták, meg a rendőri erőszakkal, amellyel a párt jelöltjeit terrorizálták. A pártnak er.­nek ellenére is sikerei vol­tak a munkások között — hathatósabb megoldást vá­lasztottak tehát a hatóság emberei a választási harc­ban: egyik éjszaka egysze­rűen letartóztatták a jelölte­ket és a Fasisztaellenes Munkásblokk vezetőit. • Nemcsak az országgyűlési Választások idején alkalmaz­ták Horthyék az ilyen és ha­sonló módszereket, hanem minden alkalommal vigyáz­, tak arra, nehogy munkások kerüljenek be a különböző testületekbe, azok vezetésé­be vagy önkormányzatába. Ugyancsak 1935-ben voltak az OTI-választások. melye­ken a kommunisták szintén indultak és 250 jelöltet ál­lítottak. A rendőrség ismét közbelépett, a jelölteket zak­latta, majd többüket letar­tóztatta. Mégis nyolcezer szavazatot kaptak a kommu­nista jelöltek, s végül öt képviselőjük bejutott az OTI önkormányzatába. Abban az időben — hiszen az illegális párt anyagi esz­közei igen szegényesek vol­tak — a választás költsé­geit, az induláshoz szüksé­ges pénzt maguk a kommu­nisták adták és • gyűjtötték össze. Mennyivel mások vol­tak a kormány által támo­gatott pártok esélyei, me­lyeknek rendelkezésükre állt az egész államkassza, a tel­jes fegyveres és hivatali tes­tület. s a -jog* arra, hogy az ellenzéket minden módon megakadályozza politikájá­nak propagandájában és ez­zel a választókat is elüsse a vélemény-nyilvánítás jogá­tól. Ez a verseny életre szói egy egesz Amikor öt hónappal ezelőtt levelet kapott Ogyesszából az ottani ruhagyár egyik kom­munista brigádjától az Új­szegedi Kender-, Lenszövő Vállalat Mező Imre szocialis­ta brigádja, rögtönzött érte­kezletet tartottak a brigád­tagok. Elolvasták a levelet, amelyben a szovjet munkás­nők Vera Gild és Ludmilla Grécsikina a többi között ígv írtak: "-Örömünnepe van gyárunknak. Már két év óta büszkén viseljük a szocialis­ta munka gyára címet, s a második évforduló ünnepe előtt újra elsők lettünk az üzemek versenyében, elnyer­tük a Népgazdasági Tanács és a szakszervezetek vándor­zászlaját A vállalaton beliil a mi üzemrészünk lett az el­ső a nemes vetélkedésben, ezért a vándorzászlót is mi őrizzük. írjátok meg, ti ho­gyan versenyeztek a szocia­ista brigád címért?* Örömhírt vivő válaszlevél Minél többször olvasták a levelet annál jobban erősö­dött bennük az elhatározás, hogy a szovjet munkásnők példáját követve összefognak üzemrészük többi szocialista címért küzdő brigádjával, s versenyre kelnek a szocialis­ta munka üzemrésze cím el­nyeréséért. Rövidesen ezután közösen dolgozták ki a ver­seny feltételeit. Helyesebben, csak a javaslatokat. Ezeket aztán eljuttatták az üzemi pártbizottsághoz véleménye­zés Végett. A pártbizottság megvitatta a terveket, s né­hány módosítást javasolt. Azóta hónapok teltek el, s az összefogás megszületett. Mint a szocialista munkaver­seny minden lényeges moz­zanatáról erről is tájékoztat­ják a Mező Imre brigád tag­jai az ogyesszai testvérbrigá­ciot. Az örömhírt vivő levél az előzmények, a különböző eseményele leírása után ar­Több mint százan léptek fe! a „Ki mit tud?" megyei döntőjén ról szól, hogy az üzemi párt­szervezet és pártbizottság se­gítségével teljesül a munkás­kollektíva régi vágya: a szo­cialista munka üzemrésze címért versenyezhetnek. Mindjárt meg is kérdeztem nemcsak a brigádtagokat, hanem az alapszervezet párt­titkárát, a pártbizottság tit­kárát, munkásokat és műve­zetőket is: vajon hogyan se­gít ebben az üzemben a párt­szervezet, mit tesz, hogy erő­södjék a szocialista brigád­mozgalom? A mozgalom hármas jelszavával A válaszok, vélemények feljegyzése után így össze­gezhetem a hallottakat: en­nek is története van, mint magának a szocialista bri­gádmozgalomnak. S ez a tör­ténet lényegében nem más, mint a vezetők és a dolgozók, a pártszervezet és a munká­sok tömegkapcsolata erősödé­sének története. Az elsők, akik négy évvel ezelőtt a mozgalom hármas jelszavát: "szocialista módon élni, dolgozni, tanulni*, írták a brigádzászlóra, sokat tud­nak mesélni a pártmunka eredményeiről, de fogyaté­kosságairól is. Még élesen emlékezetünkben él az, hogy alig voltak túl a kezdeti lé­péseken, amikor a pártbizott­ság és a vállalat vezetőinek segítő készsége alábbhagyott. Kónya Sándorné alapszerve­zeti párttitkár, aki akkor a Kállai Éva-brigád vezetője volt, több értekezleten el­mondotta: szeretnék, ha a vezetők részt vennének egy­egy brigádértekezleten, hogy választ adjanak szakmai, po­litikai kérdésekre, és segíte­nének eldönteni konkrétan felvetődő problémáikat. Az értetlenség a fejlődés fékje volt A brigádtagok kérése ak­kor szinte munkaprogramot adott a párt- és tömegszerve­zeteknek. A pártbizottság és a vállalatvezetőség is napi­rendre tűzte a munkaverseny új hajtása problémáinak megoldását. De egyik vagy másik szerv is külön próbál­ta kifejteni tevékenységét. Ezért a pártbizottság legfon­tosabb feladatának azt tar­totta, hogy megteremtse az összhangot a szocialista bri­gádmozgalom segítésében a gazdaságvezetés, a pártszer­vezet, a szakszervezet és a KISZ munkája között. Ez si­került is. Azóta rendszeresen megvitatja a párt-végrehajtó­bizottság a szocialista bri­gádmozgalom időszerű prob­lémáit, foglalkoznak ezekkel taggyűléseken és szakszerve­zeti gyűléseken is. A szocialista öntudat nö­vekedésére egy időben íék­A Ságvári általános iskola tanulóinak Kodály Kamarakórusa énekel Vasárnap délelőtt az egye­tem Dugonics téri épületé­ben nagyszámú és lelkes kö­zönség előtt rendezte meg a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága a "Ki mit tud?* ve­télkedő megyei döntőjét. A zsűriben helyet foglalt dr. Koncz János, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának kulturális felelőse, Miklós Klára és Mezei Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Szécsi József zenei szakreferens, valamint Wald­mann József, Lutter Gyula és Martos Ede. Megjelent a vetélkedőn Földi Gábor, a KISZ KB agit.-prop. felelő­se. A késő esti órákig elnyúló vetélkedőn több mint szaz fiatal lépett fel egyéni, vagy csoportos produkciókkal. A legnagyobb közönségsikert a tánczenekarok aratták, a leg­szorosabb és legszínvonala­sabb küzdelem az énekes szó­listák közt zajlott le. Ugyan­akkor feltűnő volt, hogy a szavalók nagy része az elő­adott költemények helytelen értelmezése, ösztönszerű elő­adása miatt esett él a to­vábbjutástól. A zsűri döntése alapján a szavalók közül Ágai Katalin, Bodó Jolán, Dubecz György, Gálfi Anikó, Jobba Gabriella és Ződi Im­re, a tánccsoportok közül a szentesi Móricz Zsigmond Művelődési Ház tánccsoport­ja, a Fári Margit—Szénást János kettős, a hódmezővá­sárhelyi Ijjúsáfij UÓ4 vala­mint a makói József Attila Művelődési Ház tánccsoport­ja, az énekes szólisták közül Bertényi Szabolcs, Börcsök István, Justin Mária, Kardos Jenőné, Mary Zsuzsa, vala­mint a Kodály Zoltán Kama­rakórus, a tánczenekarok kö­zül a D+C zenekar, a Gép­ipari Technikum tánczene­kara, a szentesi városi KISZ­bizottság ifjúsági tánczene­kara, zenés szólisták közül Tóh Horti Géza, valamint Szenti Ida jutott tovább. A zsűri továbbjutásra ja­vasolta a bohózattal szerep­lő Ördögh Szilvesztert, a bű­vészmutatványokkal fellépő Orosz Jánost és a két paró­d isi át, L ibor Antalt és Hézső ként tapadt az, hogy néhány művezető nem értette a szo­cialista brigádmozgalom lé­nyegét. Ügy gondolták, nogy majd a brigádok beleavat­koznak a művezető hatáskö­rébe. Az értetlenséget látva az üzemi pártbizottság töb'o alkalommal megvitatta a szocialista brigádmozgalom célját és lényegét egyes mű­vezetőkkel. Ma már elmond­hatni, hogy általában ered­ményesen támogatják a bri­gádok tevékenységét. Né­hány hónapja többen együtt beszélték meg a következő lépést a szárazkikészítő üzemrész brigádjaival, akik azzal a gondolattal foglalkoz­tak, hogy versenyt kezdemé­nyezzenek a szocialista mun­ka üzemrésze cím elnyerésé­ért. Ha valaki az osztályveze­tők és. művezetők közül meg­feledkezik kötelességéről, a pártszervezetek figyelmezte • tik. Legutóbb az üzemi új­ságba a pártbizottság egyik tagja írt cikket a brigádok tevékenységét segítő munka eredményeiről és fogyatékos­ságairól. Nem új ver senyszukasa Ma már öt munkáskoliek­tiva viseli az üzemben a megtisztelő szocialista címet, további 16 pedig küzd el­nyeréséért. Ha most valaki azt kérdezi Szappanos Lajos­nétól, az üzemi pártbizottság titkárától, miben látja a moz­galom fejlődésének forrását, azt mondja, s ez így igaz: közüggyé váltak a termelés problémái, a gyár egesz kol­lektíváját foglalkoztatják a tervfeladatok minél jobb tel­jesítése. Tegyük hozzá mind­járt, hogy sokat segít ebben az is, hogy a szocialista bri­gádok mellett nem feledkez­nek meg a nagy többségről, a brigádokon kívül levő dol­gozók munkavarsenyéről. Szegeden jelenleg is ebben az üzemben van a legjobb versenynyilvánosság. Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Ezt a ne­mes célt tűzték maguk elé a szocialista cím elnyeréséért és- megtartásáért versenyző újszegedi munkások. Ebben a versenyben nincs megállás. Azt mondják, a cél nem egy alkalomra, vagy versenysza­kaszra. hanem egy egész élet­re szól. Most már brigádta­gok és brigádvezetők közösen kutatják, hogyan valósítsák meg célkitűzéseiket, tökélete­sítsék együttes munkájukat. Éppen ezért a pártmunka sem lanyhulhat. Keresni, ku­tatni kell, hogyan emeljék a jövőben magasabb szintre a szocialista brigádmozgalmat, pártmunkát is. Nagy Pál Hogyan szavazzanak a lakóhelyüktől a választás napján távollevők Az országos választási el­nökség ezért felhívja a fi­gyelmet arra. hogy mindazok a választójogosultak. akik február 24-én bármilyen ok­ból (munkavállalás, üdülés, látogatás. kórházi ápolás stb.) állandó lakóhelyüktől távol lesznek, már most sze­rezzék be az "igazolás—t. A tanács végrehajtó bi­zottsága az "igazolás—t le­vélbeli megkeresésre a ké­relmezőnek megküldi, hozzá­tartozójának vagy más meg­bízottjának is kiadja, tehát a kérelmezőnek nem szüksé­ges megjelennie. Az a választójogosult, aki valamilyen okból a névjegy­zékből kimaradt, a névjegy­zékbe való felvételét kérheti Az országos választási el­nökség tájékoztatása szerint az a választó jogosult sze­mély. aki a választás nap­ján állandó lakóhelyétől tá­vol van, kérheti ideiglenes lakóhelyén, illetőleg tartóz­kodási helyén az illetékes községi (járási jogú városi, városi kerületi) tanács vég­rehajtó bizottságától az ot­tani névjegyzékbe való fel­vételét. Az ideiglenes lakás, illető­leg tartózkodási hely'szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a kérelmező ada­tait azonnal névjegyzékbe veszi, ha a választójogosult személy bemutatja az állan­dó lakása szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított "igazolást* ar­ról, hogy a névjegyzékben tóöbotiu az illetékes tanács végrehajt te jiíjy^ifü^iii/fry (fm

Next

/
Oldalképek
Tartalom