Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

Vasárnap, 1963. február 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A Ml JELÖLTJEINK A z idei országgyűlési és tanácsválasz tásokra a lakosság soha nem tapasztalt érdeklődéssel és élénkséggel készül. Jelölő gyűlések százain vettek részt falusi és városi emberek, hogy kiválasszák maguk közül azokat, mint jelölteket, akik ügyeiket és érdekeiket az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik. Munkásokat, parasztokat, értelmiségieket jelöltek egy akarattal, s ezek a jelölések egybeestek más községek és városok lakóinak szándékával is, hiszen olyan közérdekű tevékenységükről ismert embereket állítottak országgyűlési képviselőjelöltnek, akik eddigi munkájukkal is kiérdemelték a dolgozó emberek bizalmát. A választók gyűléseken és beszélgeié seken már többször is találkoztak jelöltjeikkel, de nem ismerhetik őket igyform án a megye minden részében. Az alábbiakban bemutatjuk olvasóinknak a Csongrád megyei országgyűlési képviselő-jelölteket és röviden ismertetjük életrajzokat, társadalmi, közéleti szereplésüket. Komócsin Zoltán k-reskedelmi dolgozó, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. A munkásmozgalomból ismert szegedi családból származik. A felszabadulás után Szegeden tevékenykedett, mint a Magyar Kommunista Part egyik vezetője, majd a Központi Vezetőség apparátusában dolgozott, később a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. Jelenleg a Népszabadság főszerkesztője. Apró Antal munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Minisztertanácsának elnökhelyettese. Már fiatal korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba, Csanád és Csongrád megyében harcolt a munkásság és parasztság jogaiért. A Kommunista Pártnak 1931 óta tagja és mint kommunista, sok munkásmegmozdulásban vett részt. A magyar országgyűlésben 1945 óta mint képviselő dolgozik Győri Imre Nagy Dániel munkás, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Vásárhelyen született. A felszabadulás előtt bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Vidéki pártmunkából került a Központi Bizottság apparátusába. 1962 elején a Szeged városi pártbizottság első titkárának, 1962 őszén pedig a megyei pártbizottság első titkárának választották. földműves, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. 1948-ban a Független Kisgazdapárt pótképviselőjeként került az országgyűlésbe, s később a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé választották. Szentesi kisparaszt családból származik. A felszabadulás óta küzd a nemzeti összefogás gondolatának megvalósításáért és a dolgozó parasztság felemelkedéséért. Katona Sándor Dr. Petii Gábor egyetemi tanár, a Szegedi I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója. Tagja több tudományos tanácsnak és az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének. A kiváló sebészprolesszort első alkalommal jelölték megyénk választói országgyűlési képviselőnek. földműves, a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottságának titkára. Makón született, szülei középparasztok voltak. 1949-ben került be először a parlamentbe, amikor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front listáján a kisgazdapárt képviselő-jelöltjeként választoltak meg országgyűlési képviselőnek. V: Halmágyi Ivánné tanárnő, a makói Almási úti Altalános Iskola igazgatója. Több mint 20 éve végez pedagógiai munkát, s közel 10 évig tanyai iskolákban teljesített szolgálatot. Mint megyei tanácstag, négy éven keresztül képviselte Makó dolgozóit, s most első ízben jelölték országgyűlési képviselőnek. Kurucz Márton mezőgazdasági munkás, a Magyar Szocialista Munkáspárt szentesi járási bizottságának első titkára. 1958 óta tagja az országgyűlésnek. Képviselői tevékenysége elismeréséül választói ismét jelölték az országgyűlés tagjának. Lacsán Mihályné munkásnő, a Szegedi Cipőgyár dolgozója. Kisebb megszakításokkal 42 éve dolgozik a gyarban Már fiatalon, 1933-ban dolgozni kezdett a szegedi munkásmozgalomban, s a felszabadulás óla a szegedi békemozgalom elén is tevékenykedik. Az országgyűlésnek 1954 óta tagja. Szél János földműves, a szatymaz-fehértói Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Korábban középparaszi volt, de szakértelmével már akkor is kivívta gazdatársai elismerését. Amikor a termelőszövetkezet megalakult, társai egyöntetűen választották meg a közösség elnökének. Ugyancsak gazdatársai jelölték megyénk országgyűlési képviselőjének. Bódi László Lőrincz Pálné Balogh László Bodó Istvánné munkás, az Újszegedi Kender-. Lenszövő Vállalat csoportvezetője. 1934 óta dolgozik az Újszegedi szövőgyárban vasesztergályosként, s a felszabadulás óta tevékenyen részt vesz a társadalmi életben. Első ízben 1958-ban választották meg Csongrád megyei országgyűlési képviselőnek. tanítónő, a hódmezővásárhelyi újvárosi Rózsa Ferenc utcai Altalános Iskola napközi részlegének vezetője. Kiváló pedagógus, fáradhatatlan társadalmi munkás. Képviselőnek első alkalommal jelölték. munkás, az EM Altalános Szerelő Vállalat csongrádi üzemének vezetője. A lakosság erdekeit éveken keresztül képviselte a csongrádi várost tanácsban, és munkatársai, választói bizalmából először került az országgyűlési képviselő-jelöltek listáján. háziasszony, a Szegedi Járási Nőtanács titkára Sokat fáradozott Szeged és a szegedi járá> asszonyainak és lányainak ügyében, problémáik megoldásáért, és az elmúlt négy evben is országgyűlési képviselőként tevékenykedett.