Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

Szombat. 1963. február DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Közel 24 milliós vagyon birtokosa az újszegedi Haladás Tsz A közösből egy személyre jutó jövedelem 18 ezer 267 forint Ünnepi zárszámadó közgyűlés a November 7 Művelődési Otthonban Az újszegedi Haladás Tsz 341 gazdája közül, aki csak tekciónak* örülünk — mond­tehette, ott volt pénteken délelőtt a November 7 Művelő- ta —, mert ez is szocialista dési Otthon nagytermében a zárszámadó ünnepi közgyűlé- építőmunkánk eredményes­ségét bizonyítja. Bár sose hallanánk másfajta protek­cióról, csak ilyenekről. A munkafegyelem megszilárdulása Sokan felszólalták a szö­vetkezeti gazdák közül is. Kolozsi Zsigmond állatte­nyésztési brigádvezető rá­mutatott, hogy a 129 szá­Fodor István, a tsz elnöke dig 2 millió 941,000 forinttal -Jg ^K^alT^ ismertette a vezetoeg be- járuitak hozzá a közösség jo- ^ állattenyésztésben. Nem számolóját az 1962-es ev vedelméhez jók pé)^; a szerfás fiazta. n^eS°ÍgedlselOZ^ttI E nagyszerű sikerek mel- tok. s emiatt gyenge a tsz tudomásul, hogy az új leltár lett megteremtették a még sertestenyeszete. Gunics Ist­szerint az összes közös va- jövedelmezőbb közös terme- Van munkacsapatvezető el­lés feltételeit. Többek között mondta: érdemes volt két 330 holdra növelték az ön- évvel ezelőtt szakítani a sen. Az eredményekben gazdag szövetkezeti munka öröme boldog izgalomban tartotta az embereket. A tsz 13 éves fennállása óta ilyen nagyszerű eredményekről még soha­sem adhatott számot. A legjobb szövetkezeti gazdák mellett vendégként helyet foglalt az elnökségben többek között Perjési László, az MSZMP szegedi bizottságának titkára, Szilt Antal, a megyei jogú városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és Korek Józsefné, az I. kerületi ta­nács elnökhelyettese is. A közös munka magas termelékenysége gyon értéke 23 millió 868 ezer forint. S ebből egy szö­vetkezeti gazdára átlagosan 69 ezer 994 forint jut. Jól ki tudták használni tavaly is az államtól kapott segítséget, a különböző hiteleket Bizo­nyítja ezt az is, hogy a tel­jesen tehermentes közös va­gyon értéke 16 millió 718 ezer forintig növekedett. A közös munka magas színvo­nalú termelékenységét mu­tatja, hogy egy szántóegység­tözhető területeket. Perjési László felszólalása Az elnöki beszámolót kö­vető vitában felszólalt Per­jési László elvtárs, a Sze­ged városi pártbizottság titkára is. A város kommu­re már 4 ezer 107 forint nistóinak ^vbő; jövö elis_ összjövedelem jutott itt ta­valy. A több mint 8 millió forintos áruforgalomból a mérését tolmácsolta. Rámu­tatott, hogy e kimagasló si­végzett munkák arányában 5 kerek alapja a becsületesen millió 133 ezer forintot kap- végzett közös munka, az, hogy a tagság és a vezetőség jó összhangra talált. Perjési tak meg a gazdák. Ebből egy tagra átlagosan 18 ezer 267 forint jut. A legszorgalmasabb tagok Vannak azonban szép szám­mal. akik ennél sokkal töb- már csak protekcióval bet kaptak. Minyó Ádám például 190 napot dolgozott a közösben. S az egy napra jutó átlagos jövedelme 100 forint körül van. Rehák Ist­ván 256 munkanapot dolgo­zott egy esztendő alatt, és ezért 20 ezer 500 forintot vett fel. Erdődi György és felesége összesen 725 napon át vett részt a közös mun­kában Ezért 60 ezer 187 fo­rint illette meg az Erdődi házaspárt. Saja Erzsébetnek és a hozzája hasonló szor­galmas fiataloknak átlagosan 75 forintig emelkedett az egy napra jutó keresetük. Érdemes megemlíteni Hor­váth Andrást is, aki háztáji gazdaságán és más szemé­lyes jövedelmén felül 23 882 forintot kapott készpénzben és terményekben. munkaegységes elszámolási formával. így a gazdák a havi készpénzfizetés mellett nagyobb értelmét látják a munkának. Kialakulhatott az egészséges, jó munkafegye­lem, s véglegesen megszűn­hetett az emberek közötti vi­szálykodás. Sóki István arra hívta fel a közösség figyel­mét, hogy érdemes lenne hagymatermesztéssel is fog­lalkozni, ehhez minden adott­sága megvan a gazdaságnak. A délutáni órákba is bele­nyúló közgyűlés után erre a elvtárs tréfásan jegyezte naPra sokan szabad időtcsi­meg: hallott arról, hogy a nál tak maguknak a gazdák. Haladás Ttez-be a most be- B°r illatos halászlé mel­lépni szándékozó új tagok lett ünnepelték közös mun­jut_ kájuk gazdag sikereit hatnak be. Az ilyesfajta "pro- Cs. J. II népi ellenőrzés Csongrád megyei példatára sok tanulsággal Huszonegy oldalas jelentés kes tapasztalat, hogy a név­és hozzáfűzött 12 oldalas pél- telen bejelentések száma az datár foglalja össze a Csöng- előző évihez mérten jelentő­rád megyei népi ellenőrök sen csökkent, múlt évi munkájának ered­A tanácsok kérésére A megyei népi ellenőrzési bizottság beszámolóját év közben megvitatta a Csong­rád megyei és a Szeged me­gyei jogú városi tanács is. A beszámolók értékelése alapján több intézkedés lá­tott napvilágot. A tanácsok végrehajtó bizottságainak ké­résére is tartottak vizsgála­tot a népi ellenőrzési csopor­tok. Ezek többnyire a tár­meghatározott feladatának, sadalmi tulajdon védelmével Társadalmi szervezete fejlő- foglalkoztak, dött megerősödött, módsze- A különböző vizsgálatok rei ' finomabbá, sokrétűbbé során több értékes tapaszta­váltak. A végrehajtott vizs- latot szereztek a népi ellen­gálatok színvonala pedig őrök. Megállapították, hogy emelkedett. Íme néhány ér- a műszaki fejlesztési alapok tékes jellemzője a megyei összege viszonylag kevés a népi ellenőrzési munkának, vállalatoknál, s ennek a ke­ményeit és tapasztalatait. Kis létszámú, függetlenített ap­parátus, több mint ezer népi ellenőr, munkás, paraszt, ér­telmiségi és az üzemi, ál­lami élet különböző terüle­tén dolgozó szakértők egy­éves társadalmi munkájának tükre ez a terjedelmes, de tanulságos olvasmány. A többi között azt tanúsítja e tükör, hogy a népi ellenőrzés Csongrád megyében 1962-ben is eleget tett a törvény által vés pénznek a felhasználá­sát is jelentősen befolyásolja a felsőbb szervek utasítása. Több üzemben, ahol magas műszaki fejlesztési alap állt rendelkezésre, ennek csak Soha nem érdeklődtem úgy a közügyek iránt9 mint most, Tanácstag jelölt találkozója választóival Csökkent a névtelen bejelentések száma Az elmúlt év végén a me­gyei és járási népi ellenőr­zési bizottságok irányításával egy részét használták fel. A már 35 községi, üzemi népi Szegedi Ruhagyárban pél­ellenőrzési csoport műkő- dául 207 000 forintnak csak 50 dött Csongrád megyében, százalékát. Szegeden a negyedik ne- A termelékenység növelé­gyedévben újabb népi ellen- sére tett intézkedések haté­őrzési csoportok alakultak konyságát vizsgálva megálla­több üzemben. pították a népi ellenőrök, A bizottságok tavalyi mun- hogy a Szegedi Ecsetgyárban katervében 66 vizsgálat sze- a termelés felfutását igen repelt, év közben azonban helyesen a termelékenység több külön kérést is teljesí- emelkedésével érték el. Ez­tettek. Közel 200 népi ellen- zel szemben a Szegedi Mag­őrzési vizsgálatot tartottak feldolgozó és Vegyészeti Vál­egy esztendő alatt. A közér- lalatnál és a Csongrád Me­dekű bejélentések 30 száza- gyei Tejipari Vállalatnál lét­léka pénzügyi kérdésekkel számemélkedés révén növe* foglalkozott. ugyanennyi volt kedett a termelés. Több he­az ipari bejelentés is. Érde- lyen a termelés tervszerűt­lenségét tapasztalták a népi ellenőrök. E hiba abból eredt, hogy a vállalatok éves terveit a felügyeleti szervek év közben az operatív ter­vekkel a vártnál lényegeseb­ben módosították. 99 A fejlődés adatai Nagy lépést tett előre a fejlődésben a tsz állatte­nyésztése is. Például az egy tehére jutó fejési átlag 3 ezer 96 literre emelkedett. Az állattartás összjövedelme 1 millió 190 ezer forint lett. 856 katasztrális holdnyi kö­zös terület után 666 mázsa húst adtak az újszegedi szö­vetkezeti gazdák a fogyasz­tóknak. s így az állattenyész­tés tervét 129 százalékra tel­jesítették. A növénytermesztők is eredményesen küzdöttek meg a szélsőséges időjárással. Ku­koricából 20,3 (májusi mor­zsolt) mázsás átlagtermést értek el, búzából pedig 10,1 mázsát, míg az árpa termés­hozama 15,1 mázsa lett. A faiskolás brigád 1 mil­lió 457 ezer forinttal, a zöld­ség- és virágtermesztők pe­A tanári szoba zöld aszta­la körül a Húsipari Techni­kumban a környék lakói ül­tek. Szénási Zoltánné, Tör­köly József, Kormányos Ist­ván és a többiek. Eljöttek, hogy megismerjék városi ta­beszéltek. De nem feledkez­tek meg a hibákról sem. Tar­járt Béla például szóvá tette, hogy még mindig sokan van­nak olyanok, akik nem be­csülik meg a közöst, a tár­sadalmi tulajdont. Elmondta, hogy a közeli építkezéshez János bácsi és a baráti talál­kozó valamennyi résztvevője. H. Zs. A szervezetlenség a hibák forrása Év közben az Ogyessza vá­rosrészben is tartott vizsgá­latot a népi ellenőrzési bi­zottság. Több panasz érke­nácstagjelöltjüket.' Nem az anyagot szállító gépjármű­^lső találkozás ez, hiszen va­lamennyien ott voltak a je­lölő gyűlésen, ahol alapos megfontolás után dr. Nyiri Antal egyetemi tanárt, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektorhelyettesét java­solták városi tanácstagnak. A találkozó családi össze­jövetelhez volt hasonló. Az elnök nem nyitotta meg a vezetők tönkretették a Cserzy Mihá'ly utca új aszfalt gya­logjárdáját. Utolsónak érkezett a bará­ti találkozó legidősebb részt­vevője, a 71 éves Nagy János. S utolsónak emelkedett szó­lásra is. A hófehér hajú, resz­kető szavú idős ember magá­ról vallott, valahogy így: — Eljöttem. Nem is tudom, hogy volt bátorságom, hiszen gyűlést, jegyzőkönyvvezető fagyos és csúszós az út. Még­sem ült az asztal végén, is itt vagyok. Mert minden Mint régi barátok, beszélget- érdekel, ami a városban, az tek egymással a választók és országban történik. És az a tanácstagjelölt. Dr. Nyiri Sem véletlen, hogy soha nem Antal Szeged, az- ország fej- érdeklődtem úgy a közügyek lődéséről beszélt és a közelgő választásokról. Azután a többieken volt a sor. Mindenkinek volt mon­danivalója. Ez természetes is, hiszen az eredményekről Sok szakkönyvet vásárolnak a termelőszövetkezeti gazdák A járási könyvesbolt a helyi földművesszövetkeze­tekkel karöltve a mezőgaz­dasági könyv hónap alkalmá­ból megkezdte a községek és a város termelőszövetke­oeteinek látogatását. A zár­számadásokkal kapcsolatos közgyűléseken ismertetik a legújabb mezőgazdasági könyveket, a hasznos szak­mai kiadványokat. A termelőszövetkezeti gaz­itíok szívesen vásárolnak a helyükbe szállított könyvek­ből. Üllésen két és fél ezer, Kisteleken 1800. Mihály tel­ken több mint félezer, az Újszegedi Haladás legutóbbi közgyűlésén pedig ötszáz fo­rint értékű mezőgazdasági könyv fogyott el egy nap alatt. Legközelebb, február 12-én, a Táncsics Termelő­szövetkezetet, majd fokoza­tosan a többi közös gazda­ságot keresik fel és rendez­nek heiyi könyvvásárt. iránt, mint most. Becsülöm ezt a rendszert, néhány év alatt többet tett, alkotott, mint az a másik 100 év alatt. Aki ezt nem hiszi, vegye elő a régi szegedi térképet és hasonlítsa össze a maival. Azután arról beszélt, hogy azért jött, mert meg szeret­né ismerni az új tanácstagje­löltet. Szeretné tudni, milyen ember, hogyan viseli majd szívén a környék lakóinak gondjait. S a meleg hangú, baráti találkozón közel került az idős választó, Nagy János, a Tömegcikk Készítő Ktsz nyugdíjasa a tudós tanács­tagjeJölthöz, s rábízta a kör­nyék lakóinak egyik legfőbb óhaját, a Pozsonyi Ignác ut­ca korszerűsítését, felújítá­sát. Elégedetten távozott Nagy TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Megtakarítások a cipőgyárban Nemi-égen fejeztük be a értünk el. A minőségjavító múlt évi műszaki intézke- intézkedések között azon­dési terv értékelését. A kor- ban olyanokat is találunk, szerű futószalagok és mun- ami a vállalat eredményét kagépek beállításával, az ez- nem javította, rontotta, vi­zel járó jobb munkaszerve- szont a fogyasztók fokozott zéssel 910 ezer forintot ta- igényének kielégítése érde­karítottunk meg. Az egész kében mégis szükség volt üzem területén, a műszaki rájuk. A különböző oktatási intézkedések nyomán, 2 mii- költségek összege 180 ezer lió forint a tavalyi megta- forint. Ennek jelentős ré­karítás. szét az ipari tanulók képzé­Jelentősen csökkent a sére a technikusi és a mér­masodosztalyu cipók resz- .., , . . . , , aránya; ezzel több mint 200 nokl kepzesre Ordítottuk, ezer forint többletbevételt Kiss Fazekas Pal Az új év értékes újítása A Szegedi Szőrme- és Bőr­ruhakészítő Üzemben az 1963. évben elfogadott újí­tások közül a legsikerül­tebb Nagy Ottónak, a mű­szaki osztály dolgozójának a javaslata. A sertés-, ló- és kecskebőrből készült lum­berjackok úgynevezett ele­je-szélfogójának elhagyásá­val az elkészített előkalku­láció boranyagban, cérná­ban és munkabérben együt­tesen több mint 70 ezer fo­rint megtakarítást mutat. Az átvevő szervek az újítás alapján elkeszített mintát el­fogadták és ennek bevezeté­sére az elmúlt napokban már sor került Nikolényi Árpád Tájelőadásokat tartanak a postás színjátszók A szegedi postások és a felsővárosi kerület lakóinak közkedvelt szórakozóhelyét, a Postás Művelődési Otthoni az elmúlt év őszén kezdték el tatarozni Az otthon mű­ködésében beállott kényszer­szünet alatt a vezetőség tár­gyalásokat kezdett a környe­ző falvak művelődés1 ottho­nainak irányítóival vendég­előadások megtartására. En­nek nyomán az elmúlt hó­napokban Röszkén, Üllésen, Kiskundorozsmán, Földeá­kon, Székkutason, Tótkom­lóson és Orosházán mutatta be a színjátszó csoport "Az asszony többet keres* című háromfelvonásos zenés víg­játékot. A nagy sikerre jel­lemző. hogy az előadásokat több helyen meg kellett is­mételni és jelenleg Balás­tyára, Szatymazra, Forrás­kútra. Marosleiére, Rúzsára és Baksra kaptak meghívást. Angyal Rezső zett ugyanis, hogy az épít­kezést hátráltatja az építő­ipari vállalat és a téglagyári egyesülés együttműködésé­nek szervezetlensége. Az építők rendelése nem tar­talmazta például a blokkok méreteit, az átvételek határ, idejét. Ezért aztán olyan mé­retű bloikikok is készültek a szegedi téglagyárban, ame­lyekre a közeljövőben nem volt szükség Ezeket termé­szetesen az építőipari válla­lat nem vette át. Mivel a téglagyárban szűkös volt a raktárkapacitás, egy-egy idő­szakra beszüntették a közép­blokk gyártását Ezért aztán az építők nem jutottak fo­lyamatosan olyan blokkok­hoz, amelyekre az építkezé­seknél szükség volt. Termé­szetesen e hiba veszélyeztet­te az Ogyessza városrész épí­tési programjának teljesíté­sét. A népi ellenőrzési vizs­gálat megállapításai alapján a két vállalat vezetői meg­tárgyalták a problémákat, s a hibákat megszüntetve biz­tosították a termelés folya­matosságához szükséges fel­tételeket. Az elmúlt évben is figye­lemmel kísérte a népi ellen­őrzési bizottság a vállalati készletek alakulását. A har­madik negyedév végén is még mindig csak azt tudták megállapítani, hogy indoko­latlanul magasak a készle­tek. Csongrád megyében mintegy 129 millió forint ér­tékű nyersanyag, félkész- és készáru volt a raktárakban. A vállalatok többségénél az év különböző hónapjaiban anyag- és alkatrészellátási problémákkai küszködtek, ugyanakkor számottevő fe­lesleges készetekkel is ren­delkeztek. Vizsgálatok után A szegedi helyiipari vál­lalatoknál tartott vizsgálat során megállapították, hogy nem mindenütt készítettek utókalkulációt a fontosabb gyártmányokhoz. A népi el­lenőrzés javaslatára a szak­igazgatási szerv 1963-ra már kötelezően írta elő az utókal­kuláció készítését. Minden egyes vállalatnál a pénzügyi osztállyal közösen egységes irányelveket dolgoztak ki. Az élelmiszeripari árudák­ban Szegeden öt vizsgálat al­kalmával tapasztaltak súly­csonkítást. négy esetben pon­tatlan elszámolást. A Szege­di Kiskereskedelmi Vállalat egyik bútorüzletében pedig lengyel gyártmányú szekré­nyeket találtak félretéve, me­lyeket visszatartottak a for­galomból. A Délalföldi Üzem­élelmezési Vállalatnál azt tapasztalták, hogy nem min­den esetben használták fel a normákban megállapított nyersanyag-mennyiséget. A népi ellenőrzési vizsgá­latok után a vállalatok soki kai következetesebben és gyorsabban intézkedtek, mint a korábbi években. Ezért ha­tékonyabb volt a népi ellen­őrzés segítő tevékenysége. Az elmúlt év népi ellen­őrzési vizsgálatainak tapasz­talatait összesítve a megyei bizottság megjelölte a követ­kező év feladatait is. Egy ev munkájának tapasztalataival gazdagabban kezdték az új évet, az újabb vizsgálatokat, hogy a jövőben még eredmé­nyesebben munkálkodhassa­nak. Nagy Pál Külkereskedelmi minőségei eiftrzü konferencia Budapesten A baráti országok külke­reskedelmi minőségellenőrző vállalatai február 5-e és 9-e között Budapesten tartották textilméteráru- és ruhaipari szakkonferenciájukat. A kon­ferencia célja a textil- és ruhaipari termékek ellenőr­zési módszereinek összehan­golása. egységesítése volt, hogy ily módon is javuljon a gyártmányok minősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom