Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1N3. február a. SZOLZSENYICIN: IVAN GYENYISZOVICS KISREGÉNY Fetera Magda Hetényi Pái Dosek Lajos Murányi B«a fordítása (32) I Esek azonban nem közönséges aekek, hanem rossz­hírű ldgerbeli "uraságok*, akik Jól benyalták magukat a főnökségnél, s a zónában csücsülnek, az -aljanépség. Az ef­féle embereket a többiek, az igavonók, szemétnél és saeme­tebbnek tartották (aminthogy ők is a robotosokat), de vi­tatkozni velük hasztalan lett volna: a főnökkedvoncok ösz­•aetartanak egymással, meg a smasszerokkal is. Még tíz ember állt Suhov előtt, mögéje pedig újabb hét került, amikor az ajtónyíláson meghajlított háttal belépett Cézár, új aaórmcsapkájában, amelyet kintről küldtek neki. (Lám, ez a sapka ls. Cézár megkent valakit és megengedték neki, hogy tiszta, új. vároei sapkát viseljen. A többiekről még a rongyos frontsapkákat is leszedték és disznósörtéből kézzult tábori sapkát adtak nekik.) Cézár rámosolygott Suhovra és rögtön a szemüveges csodabogárhoz fordult, aki a sorban folyvást újságot olva­sott: — A—á! PJotr Mihalics! Ügy kivirultak egymás láttán, mint két pipacs Azt mondja a csodabogár: — Friss "Vecserkám* van. ldenézaen! Postán küldték, átkötve. (Vecserka => esti újság.) — Csak nem? — és Cézár is belebújik az újságba. A mennyezeten vaksi lámpácska lóg, ugyan mit lehet azok­ból az apró betűkből kisillabizálni? — Fantasztikus recenzió Zavadszkij premierjéről!... Ezek a moszkvaiak messziről megérzik egymást, mint a kutyák. Ha aztán összekerülnek, egyre csak szaglásszák, szimatolják egymást a maguk módján. Olyan sebesen fe­csegnek, hadarnak, mintha versenyeznének, melyik mond kl több szót. És amikor így fecsegnek, olyan ritkán ejtenek orosz szót — ahogy az ember elhallgatja Őket, mintha csak lettek vagy románok beszélnének. De Cózár kezében ott vannak a zaákoeskák mind, egybegyűjtve. — Hát akkor én... Cézár Markovies... — mondja Bubov pösze beszédével. — Talán el is mennék? — Persze, persze. — Cézár kiemelte az újságból fe­kete bajuszát. — Akkor, szóval, ki után jövök én? Ki jön énutanam? Suhov elmondta neki, ld ki után jön, és nem várva meg, hogy Cézár maga említse a vacsorát, megkérdezte: — A vacsoráját elhozzam? (Ez azt jelenti: az étkezőből a barakkba, bádog­edényben. Vinni semmiképpen sem szabad, erre sok pa­rancs volt Akit elkapnak, az edényéből földre öntik az ételt, még a karcerbe ls bevágják — és mégis viszik és fogják is vinni, mert akinek valami dolga van, az so­hasem ér oda a brigádjával az étkezőbe.) Megkérdezte, el vigye-e a vacsorát magában meg azt gondolta: »Tán csak nem leszel fukar disznó? Csak ne­kem adod a vacsorát? Hiszen vacsorára nincs kása, csak a puszta leves!.. .« — Nem. nem — mosolygott Cézár —, a vacsorát edd meg, Iván Gyenyiszics! Csak erre várt Suhov! Most, mint a szabad madár, kicsapódott az előtér fedele alól, és — hajrá, végig a zó­nán t Minden oldalról érkeztek a zekek. A táborparancs­nok egy időben ilyen utasítást is adott kt: egyetlen fo­goly sem járhat a zónában egymaga. Ahová csak lehet, az egész brigádot együtt kell vezetni, felsorakoztatva. Ahová pedig már semmiképpen sem kell az egész brigá­dot — például a kórházba vagy az árnyékszék re —, oda négy-öt emberből álló csoportokat kell alakítani, vezetőt kijelölni közülük, aki alakulatban odavezesse őket, ott várakozzék, azután vissza — ugyancsak alakulatban. A táborparancsnok nagyon sokat adott erre a pa­rancsra. Senki sem mert ellentmondani neki. Az őrök el fogdosták a magukban járókat, felírták a számukat, a BUR-ba hajigálták őket — a parancsot mégis megszeg­ték. Csendesen, ahogyan sok lármás parancsot megszeg­nek. Tegyük fel, ők maguk hívják az embert a komához — nem lehet csapatot küldeni vele! Vagy te a megőrző­be mégy az ennivalódért, de minek menjek veled én? Amaz meg a KVCS-be készül újságot olvasni; ugyan ki menne vele? A másik a valenkijét viszi talpaltatni, a harmadik a szárítóba, a negyedik egyik barakkból egye­nesen a másik barakkba (barakkból barakkba menni a legszigorúbban tilos!) — hogyan lehetne visszatartani óket? Ezzel a paranccsal a nacsálnyik az utolsó kis sza­badságot ls el akarta venni, de nem sikerült neki, a há­jas disznónak. Űtban a barakk felé Suhov smasszerrel találkozott és mindenesetre lekapta előtte a sapkáját, majd befutott a barakkba. A barakkban felfordulás: napközben vala­kinek megcsapták a kenyéradagját, kiabálnak a napo­sokra, a naposok is kiabálnak. A 104-esek sarka meg üres. Azt az estét Suhov már szerencsésnek tartja, amikor visszatértek a zónába, és ott a matracok nincsenek fel­forgatva, napközben nem volt motozás a barakkban. Suhov a priccséhez ugrott, útközben ledobta vállá­ról a buslátot, felhajította, utána a kesztyűt a pengeda­rabbal, megtapogatta a matrac belsejét, a reggeli kanyér­darab a helyén volt! örült, hogy bevarrta. Most aztán futás! Az étkezőbe! Rohant az étkezőhöz, őrrel nem találkozott. Csak ze­kek baktattak szemközt, ar. adagokról vitázva. Az udvaron egyre világosabb a holdfény. A reflek­torok fel-felvillannak, a barakkok fekete árnyat vetnek. Az étkező bejárata széles tomúc négy lépcsövei, s most ez a tornác is árnyékban van. Felette lámpa himbálózik, nyikorog a fagyban. A lámpácskák rózsás szint játsza­nak. n fagytól vagy a piszoktól. Volt még egy szigorú rendelete a láperparancsnok­nak: a brigádok párosával felsorakozva menjenek az étkezőbe. További parancs volt: amikor az étkezőhöz ér­nek, ne menjenek be a tornácra, hanem sorakozzanak fel ötösével, és álljanak ott, míg az étkező naposa be nem engedi őket Az étkező naposának tisztségét szilárdan tartotta a Bicegő. Sántaságát rokkantságnak számította, pedig erős fickó volt, a rohadt. Nyírfabotot vágott magának, és ez­zel ütötte a tornácról, aki nem követte a parancsot. Per­sze, nem mindenkit. Az élesszemú Bicegő a hátáról is megismeri a sötétben — azt nem üti meg, aki neki is a pofáiéba vág. A gyengéket üti. Suhovra egyszer ráhú­zott (Folytatjukf) Őszinte elismeréssel adózom a szegedi együttesnek — mondotta Jan Cfkker operájának tagnap esti forró sikerű bemutatója alkalmából Tegnap este a .Szegedi Nemaeti Színházban — Ma­gyarországon először — nagy sikerrel mutatták be Jan Cikker csehszlovák nemzeti díjas zeneszerző, érdemes művész Úajagid bég című operáját A nagy fontosságú kulturális eseményt jelentő bemutatóra Szegedre utazott Frantisek Pisck, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete és Oldrich Mohelsky, a nagy­követség másodtitkára. A csehszlovák vendégek elő­adás előtt a délutáni órák­ban, Biczó Györgynek, a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének meghívá­sára látogatást tettek a ta­nácsházán. A beszélgetésen jelen volt Sándor János, a városi pártbizottság titkára, valamint a városi tanács több vezetője. A nagy érdeklődéssel várt bemutatón a csehszlovák vendégeken kívül részt vett két ismert magyar zeneszer­ző, Farka* Ferenc Kossuth­díjas és Horutltzky Zoltán. Az előadás csehszlovák és magyar vendégei a szünet­ben a színház igazgatói iro­dájában találkoztak a város párt-, állami és kulturális életének több vezetőjével ós barátságos beszélgetést foly­tattak. Munkatársunk az opera szerzőjével, Jan CIk­kerTel is beszélgetett és nyi­latkozatot kért tőle a szegedi bemutatóról. — A szegedi operaegyüt­tes hírneve — mondotta ki­fogástalan magyarsaggal a zeneszerző — már régen el­jutott hozzánk. Azok a zenei szakemberek, akik Magyar­országról Csehszlovákiába lá­togattak, a szegedi opera színvonalát mindig a buda­pesti mellett emlegették. It­teni tapasztalataim azonban minden várakozásomat felül­múlják. őszinte elismeréssel és hálával adózom a szegedi együttesnek operám remek­besikerült előadáséért. Meg­hatott az a lelkes, szere­tetteljes magatartás ls, amellyel a közönség első Ma­gyarországon előadott operá­mat fogadta. Munkatársunk a premier szünetében beszélgetett Far­kas Ferenccel ls a Bajazid bég zenéjéről. — Tartalmas, igényes mu­zsikának tartom Jan Cikker művét — mondotta a Kos­suth-díjas zeneszerző. — Mindenekelőtt eredetisége tetszett. Az előadás végén a közön­ség szűnni nem akaró taps­sal köszöntötte a színpadon megjelent Jan Cikkért, az előadást vezénylő Vaszy Vik­tor érdemes művészt, az ope­ra szövegének magyar fordí­tóját, Szabó Miklós érdemes művészt és az előadás vala­mennyi szereplőjét. Vaszy Viktor a nézők meleg ün­neplése közben virágcsokrot és egy aranyozott babérko­szorút nyújtott át a zeneszer­zőnek. Jan Cikker viszonzá­sul csehszlovák nemaeti szí­nű szalagokkal díszített fo­kost adott a szegedi színház igazgatójának. Kertes házak utcája magyar fllm a Siaüaflság Móriban KEZDJÜK a legfontosab­bak a lényeggel, a problé­mafelvetés értékelésével. A Kertes házak utcája azért jó /ilm, mert a mondaniva­lója, a közlendője igaz. Csutka István író, Fejér Ta­más rendező és HUdebrnnd István operatőr köaös mun­kája egy házasság válságát viszi vászonra, pontosabban és igazabban egy feleség válságát, aki már nem tud és nem iz akar élni egy — első pillanatban szerencsés­nek látszó — házasság szá­méra fojtogató kereteiben. Ez a téma könnyűnek és egyben Veszedelmesnek is tűnik, igénytelen alkotók bizonyára elrontottak volna, s valami felszínes filmet csinálnak belőle. A Kertes házak utcájá­nak a puszta cselekmény­vázában is benne vannak egy ilyen veszedelem lehe­tőségei. Hogy a film még­sem .vált semmitmondó al­kotássá, az annak az igé­nyességnek köszönhető, amellyel alkotói a téma fel­dolgozásához nekiláttak. E tekintetben mindenekelőtt az egyszerűsítés határozott el­kerülése. a sémákból való kitörés következetessége di­csérendő. A' fllm teljes bo­nyolullságában akarja és tudja bemutatni az életet, nem a mindenúron való és hirtelen ítélkezést, hanem elsősorban az ábrázolást te­kinti feladatának. A következtetések levoná­sát rábízza a nézőtere. A gondolkodó néző, aW felel­Elfűnik egy „fehér folK Móra Ferenc életrajzából — Halála 29. évíord ulój ára — Kl hinné, hogy még min­dig vannak "fehér foltok* a mi szegedi íróklasszikusunk, Móra Ferenc életrajzában? S hogy éppen ezzel a várossal, amely később nemcsak ke­nyeret, hanem írói életanya­got is adott neki. Szegeddel való kapcsolatait illetően vannak még rejtélyes és föl nem tárt kérdések. Miről is van szó? Nemcsak arról, hogy a Móra önélet­rajzában emlegetett első sze­gedi cikkét (Danaé esője, il­letve Nagy Forsythia virág­zás városunkban) sehol sem találjuk a Szegedi Naplóban, hogy Ilyen cikket tehát nem is írt Azt is cáfolják a most előkerült, érdekes adatok, hogy Mórának ekkor kelet­kezett volna e(ső kapcsolata Szegeddel, a Szegedi Napló­val. Móra első írásai ugyanis több mint tél éwal a Sze­gedre kerülése előtt Jelentek meg a Szegedi Naplóban! Két vers volt ez; a Levél cí­mű 1901: október 20-án, va­sárnap, A szegény asszony két fillére pedig egy hétre rá, október 27-én. Azt kell hin­nom, "korteskedő* szándék­kal. Tudnivaló, hogy Móra Ist­ván, Ferencnek a bátyja, ek­kor már ismert nevü költő volt, a Szegedi Napló "föl­fedezettje*, akinek Jelentős tekintélye volt a szegedi iro­dalmi, újságírói körökben. Minden bizonnyal 6 helyezte el öccse első verseit itt, az­zal a céllal, hogy nevét, s munkásságát megismertetve, megkönnyítse szegedi elhe­lyezkedését. Móra abban az emlékezé­sében. amelyben Szegedre ér­kezéséről számol be (Nagy Forsythia virágzás városunk­ban), azt írja, hogy 1902. má­jus 1-én járt életében először Szegeden. S elmeséli sikerte­len kísérletét, hogv tanári állást kapjon az állami gim­náziumban. ö úgy mondja, hogv Platz Bonifác főigazga­tónak, akitől az állást kellett volna kérnie, elolvasta ide­utaztéban Darwin-ellene* könyvét, s ezen ő —- a ter­mészetrajz szakos tanár, a természettudományos világ- mikor ez nem sikerült, fo­nézet már ekkor meggyőző- gadta meg bátyja tanácsát: déses híve — olyannyira föl­háborodott, hogy eltökélte: ettől a főigazgatótól ő nem kér kenyeret. • Egy másik változat, szerint nem tanári, hanem főigazga­tósági tollnokl stallumra je­lölték ót — bátyja, és az ő közbenjárására, Wlasslts Gyula kultuszminiszter — am az antidarwinista papi főigazgatónak' elvette a ked­vét a liberális-ellenzéki Ku­linyi Zsigmond dicsérete a 22 éves ifjú tehetségéről... Sose szégyeld, folyamodj,• Te ls annyit, mint ín — 'Sí nem muszáj ám (annyiszor Csalatkoznod szintén. Utóbb próbálkozott tehát az újságírással — s ez múr sikerrel járt. Csakhogy ez fél évvel később, 1902 tavaszán volt Az a gyanúm, hogy az író — tudva-tudatianul — összevonta az eseményeket. Talán itt is — akár a meg nem talált első újságcikk esetében — a művészi meg­oldás. a csattanó kívánta a Földes Anna — Móra István két esemény sűrítését egy­azóbeli közlése nyomán — nzon napra. még arról is tud. hogy Móra Ferenc segédlevéltáros! kine­vezéséről ls szó volt, de ez is füstbe ment... A Dugonics Társaság 1901. november 24-i fölolvasó ülé­sén verseivel szerepelt Móra István. Az egyiket közölte beszámoló cikkében a Szege­di Napló, "öcsémnek* a cí­me, tehát Móra Ferencnek szól; benne ilyeneket olva­sunk: Nincs szerem xénk. lilába. Szeged városához. Haszontalan fogózunk A kapufájához. Neked ls kiadták, he] m céduládat, — Ismeretlen Idegen: Hordjon el a lábad ,., Ismeretlen Idegen, Lélek a lelkemmel. Ifjú vagy, telivér: Sose keseredj alt En óhajtom azt nagyon. Bár itt ragadhatnál. Valamikor nekem is Tán enybelyet adnál. Mit bizonyít ez a feledésbe merült, figyelmen kívül ha­gyott vers? Igazolja az emlé­kezések hitelét, hogy úfíág­irói palyára lépese elölt már próbálkozott Móra Ferenc Szegeden, s akkor még siker­telenül. Móra szegedi kapcso­latai tehát korábbiak, mint ahogyan — saját visszaem­lékezései alapján — eddig tudtuk, korábbiak mint 1902. május l-e, a Szegedi Napló­nál való' elhelyezkedése. Sőt: valószíi\ű, hogy Móra már ekkoriban, 1901 október vé­gén járt először itt a remélt tanári, tollnokl, segédlevél­tarost állás ügyében, s csak Péter László nl akar a felvetett problé­mákra, nincs könnyű hely­zetben. Az alkotók nem ad­ják a szájába a kész ítéle­tet, s bizony nem könnyű el­dönteni. hogy például helye­sen cselekedett-e az asszony, amikor a házasságból való kitörésnek azt a formáját választotta, amit éppen vá­lasztott, talán lett volna más út ls, lehetett volna egysze­rűbben, simábban megolda­ni a problémát, kisebb meg­rázkódtatással, kevesebb sze­let kavarva fel. Csakhogy éppen az a Jó, hogy a film nem ilyesmire törekedett. As alkotók mindenféle illú­ziók nélkül ábrázoljak az életet, s jó is. hogy így néz­nek szembe a valósággal. Ha egy kicsit el is szomoro­dik ettől az ember, kétség­telen, hogy az igazság a fllm írójának és rendelőjé­nek oldalán áll. AZ IGÉNYESSÉG, amely a cselekmény kidolgozásá­nak minden mozzanatóban Jelentkezik, magától értető­dik, nem választható el az emberábrázolástól. A fllim sikerének egyik titka éppen a jellemzés magas színvona­lában rejlik. A sémákban gondolkodók számára a jel­lemek bizonytalannak, labi­lisnak tűnhetnek. De ez pincs így: a film végére "össneállnak* a jellemek, arculatuk egységes ós hatá­rozott. Talán egyetlen hibája a Kertes házak utcájának u néhol jelentkező vontatott­ság. Egy ideáit lendületesebb tempó hasznára vélt volna a filmnek. Nem azért, mart úgy tetszetősebbé, érdeke­sebbé vált volna, hanom, az a mondanivaló, amit az alkotók közölni akartak a nézőkkel, akkor szemlélete­sen és jóval nagyobb erővel nyilvánul meg. A SZÍNÉSZEK játékából kiemelkedik Pálos György kitűnő alakítása a férj, Schu­bert Éváé a titkárnő szere­pébein. Bara Margit és Gábor Miklós . ala­kítása ezekhez képest egy árnyalattal halványabbnak tűnik. Vujicsics Tihamér, kísérő­zenéje kifejező. Elhunyt Kárpáti Aurél Február 7-én. 79 éves ko­rában elhunyt Kárpáti Aurél Kossuth-díjas író, az Írószö­vetség választmányának tag­ja. Az Írószövetség és a MUOSZ saját halottjának te­kinti. Temetéséről később történik intézkedés. (MTI) Bélyeget legelőnyö­sebben vásárolhat, értékesíthet. falus béjy egk ereakedée, Kelemen u. 4. X2M08 Teddy-beer és ino­hair kucsmák tisz­títását vállalóin. Er­zsébet iculapaaalon. Lóriin krt. 32. X20320 „Nem bánja meg" jeligére, ..HAvtran" Jeligére válaseievél ven a hirdetőben. 14484 „Hóvirág" jelicéro levél van a hirdető­ben. xV. 7ti068 Ernyőin megtalálóját jutalmazom. Adja le KárpáU Képkerete­zOnél I.enln krt. JS6. Kombinált s/obnőu­tor eladó. Erd.: Kk.­duroiama, HÓZSB F. U 3. X1445J Külön bejáratú ~bú­torozott szobát ke­res lehetőleg a Bel­városben azonnal r í. Király Levente. Cí­meket a színház nortijára kéri 1«­adnl. 20838 Pehelykönnyű lúd­talpbetét, sérv- es ha&kötők (a azok Javítását, készltfjsét vállalja Balogh or­vosi műszerész, Haj­nóczy ii. 6. xSOfCÓ 110 kg sertés eladóT Kisfalud}' U. 37. Olajkályha kifogás­tálén állapotban el­adó. Felhő u. 7. X208S3 Vállalat. fiatal lilaott sertés i Kéaapénzért is váaá­fele la eb.dó. ugyan- rólunk kar- éa zaeb­otí savanyú káposz- órákat, rádiót, rnag­ta kapható. Vadkert netofont. Bizományi tér 8. X20908 Áruház Vállalat. as_s X14489 Bgy hízott serién én két darab használt ablak eladó. Szaty­mazi u. 39. xsdéos Késmépenrért vásá­rolunk új vatta ku­bétot, nadrágot, eoó­Vnekáiyba, fafűtéses! köpenyt, bakancsot. Olcsón eladó. Klau- I vászon munkaruhát, sál tér 3., II. II. Al- Bizományi Aruhaz só csengd. 20868 Vállalat. X14488 Kk.-dnrozsmu, fel­szabadulás U. 18. SK. ház 28 évi torleáe­téssri átadó. Kk.-do­ro/sma. Bocskai U. 3. szám alatt lehat érdeklődni. 14488 C.lrkabátját alakít­tassa. Javíttassa víz­hatlan. bőrpuhító foKtóssel 48 ava fennálló műhelyem­ben. Csordás bOrru­hakéazílő menteméi, szent Miklós u. 7., falaóvárosi temp­lom möflfttt. X1449S Szép nagy bútorozott szoba kát főiskolás fiúnak azonnal ls, vagy március P-re kiadó. József Attila Sgt. 83. 14483 Jó állapotban levő .-szürke gáztűzhely m du. 4-tóf. rlszta kukoricán hizlalt príma fiatul hizók 138—248 között, eset lej biztos rész­letre ls eladók. Pe­tik-tanya, Lemez­gyárnál. 30943 Dolgozó n6 réÉzére bútorozott szoba ki­adó. faragó u. 17., jobbra, a 3. ajtó. X20943 .Megvételre keresünk Jó állapotban levő varrógépet. Molnár, Újszeged. Bal faaor 38. íj 88 38 Kis magánház Sür­gősen eladó, beköl­tözhetően. Vág u. 4­14421 eladó. Érd. Vidra u. 1. OTP hitellevélre iá árusítunk modern és stílbútorokat. Bő­vebb fulvilágoaftáat a boltban adunk. — Bizományi Áruház • •• X1449Í Diófa hálóautbabú­tor igényesnek el­adó. Erd. du. 8—7 óráig. Verasács utca Pám. i1"- 2WM l«t8.' i Vízvezeték szerelés, javítás, fürdőszülxi­berendezés. Javítás, gyors, pontoz. Ko­szorús János szere­lómeeter. Zárda utca 1. Plninda mellett. 30848

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom