Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

2 DÉL-Magyarország Péntek, 1963. fofcrafe *. Nem a béke, hanem a háború szerződését írták alá Szovjet jegyzékek a francia—nyugatnémet együttműködésről Gromlko szovjet külügyminiszter kormánya nevében külön-külön Jegyzéket nyúj. tott át a moszkvai francia cs nyugatnémet nagykövetnek azzal kapcsolatban, hogy nemrégiben aláírták a -francia—német együttműködőéi szerződést*. pedig Nyugaton jelenleg erőteljesen fontolgatják éppen o forma kérdését —, cz rendkívül komoly mértékben kiélezné az európai helyzetet. Bármilyen útonmódon jutnának is nukleáris fegyverek a nyugatnémet hadsereg kezébe — akár , , .,» .. közvetve, akár közvetlenül A jegyzetek megállapít- a Szov)etunió e körülményt Jak: -nem a béke, hanem a úgy jogná fel> hnyy éietbe. — háború szerződélét írták alá". »A francia—német együttműködési szerződét faltörő kos, amely az európai béke amúgy sem szilárd alapú épülete ellen irányul.* A szovjet jegyzékekben leszögezik: Frandaország és a Német Szövetségi Köztársaság vezető személyiségei azt akarják, hogy Európa két katonai tábor állapotában éljen és e táborokból egymás ellen irányuló hard rakéták nézzenek faikasszemet. Ilyen körülmények között a Szovjetunió szövetségeseivel, a szocialista tábor országaival vágó nemzeti érdekeit közvetlen veszély fenyegeti és kénytelen lenne haladéktalanul megtenni az ilyen helyzet követelte szükséges intézkedéseket". Franciaország támogatja Bonn agresszív törekvéseit Mint a francia kormányhoz intézett szovjet Jegyzék A Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett szovjet jegyzék többek között rámutat arra, hogy a bonni kormány a valóság tényeivel és a béke érdeketvei ellenkező politikát követve egész Németország nevében próbál beszélni, holott a Német Szövetségi Köztársaság mellett van egy másik szuverén német állam is, a Német Demokratikus Köztársaság, valamint NyugatBerlin, amely ténylegesen külön politikai egységet alkot Az NSZK kormányához intézett jegyzék a továbbiakban hangoztatja: *a szovjet kormány már többször figyelmeztette a szövetségi kormányt arra, milyen végzetes veszélyt idéz országára, amikor arra törekszik, rámutat, a francía-nyugat- • J^ német katonai és politikai szerződést szinte annak a nagy győzelemnek 20. évforegyetemben *kénytelen lesz dulója küszöbén írták alá. levonni a megfelelő következtetéseket és további intézkedéseket tenni védelmi képességének növelésére*. Ez a szerződés a nemzetközi feszültség fokozását, a népek békéjének és biztonságának aláaknázását szolgálja, elsősorban Európában. Tarthatatlan nyugat német elképzelés • A Német Szövetségi Köztaraaság hadászati alapelvei értelmében a nyugatnémet álláhv, amely arany lag nem nagy területű és" közvetlenül a szocialista orsza, gokkal határos, háború esetén csak úgy kerülheti el a megsemmisülést, ha a amelyet a Volga mellett arattak Hitler hadserege fölött E győzelem eredményeként kezdett pirkadni Franciaország fölött a felszabadulás hajnala. Ebből a szempontból a szerződés aláírása csak azt domborítja ki. hogy -a francia kormány a világ szeme láttára szakit azokkal az eszményekkel, amelyek a Hitler-ellenes koalíció népeit a közös ellenség elleni harcban lelkesítették*. •A franda kormány alkura lépett a nyugat-németországi renvansvágyó erőkkel és előkészületeket tesz arra, hogy a francia hadsereg együtt meneteljen a Bundeswehrrel, ha a nyutömegpusztttó fegyverek va- gatpémet. ipüitarfeták agInmennyi fajtájának felhasználáséval villámgyors hadműveleteket indít ' -A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy ez az alaptétel még tisztán katonai szempontból is teljesen tarthatatlan és kalandor jellegű. E tétel alkalmazása azt jelenti, hogy nem riadnak vissza egy termonukleáris világháború kl robbantásától sem. Ez pedig csak egy eredménnyel járhat: az, atomháború kohójában az ig el, aki azt meggyújtja* — hangsúlyozzák n Jegyzékek. A NATO-államok fővárosaiban különösen nagy figyelmet keltett az a körülmény, hogy o szerződés hallgat a nukleáris fegyverkezést illetően az NSZK-ra vonatkozó korlátozásokról. Ezzel kapcsolatban -a szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni,, hogy ha a Bundeswehr számára hozzáférhetővé tennék a nukleáris fegyvereket, tekintet nélkül arra, milyen formában történik ez meg. — márresszív hadászati tantétele testet Ölt a csatamezőn*. -A francia—nyugatnémet szerződésben visszatükröződik, hogy Franciaország támogatja Bonn agresszív törekvéseit. Hogyan lehetne másként magyarázni azt, hogy külön rendelkezést iktattak be a szerződésbe arra vonatkozólag, hogy annak hatálya kiterjed NyugatBerlinre Is, jóllehet a fennálló s2övetségesközi egyezményekből világosan kitűnik, hogy Nyugat-Németországnak nincs „emmiféle joga Nyugat-Berlinre*. -Ha a franda kormány valóban a barátság hídját akarná felépíteni a francia és a német nép között, akkor a két néniét állam létezésének tényéből kiindulva egyesítenie kellene erőfeszítéseit a Szovjetunió és olyan más országok kormányaival, amelyek arra törekszenek, hogy a német békeszerződés megkötésével és a nyugatberlini helyzet e szerződés alapján történő rendezésével véglegesen lezárják a II. világháború fejezetét*. áris rakétafegyvert kapjon. Nem nehéz elképzelni, hogy ha termonukleáris háborúra kerülne a sor, akkor nukleáris rakétafegyverek hatalmas és összpontosított csapásai zúdulnának Nyugat-Németországra. A harmadik világháborút Nyugat-Németország nem élné túl. A Német Szövetségi Köztársaság jövőjét a békés munka, az ekék és a gépek teremtik meg. Más lehetőség arra, hogy a mai német nemzedék megmaradjon és újabb német nemzedékek élhessenek >— nincs. A jegyzék megállapítja, hogy "szántszándékkal provokációs jellegű* a francianyugatnémet szerződésnek az a cikkelye, amely a szerződés hatályát Nyugat-Berlinre is kiterjeszti. Ez a kísérlet »nemzetközt jogi szempontból semmiképpen sem bírhat érvénnyel". , • • A jegyzékben a szovjet kormány kifejezi reményét, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya "további lépéseinek meghatározásakor számításba veszi, milyen következményekkel járhatnak e lépések a Német Szövetségi Köztársaságra, elsősorban ennek biztonságára nézve, és gondot fordít arra, hogy ne történjék valami jóvátehetetlen*. flagyar felszóialis az ENSZ tudományos konferenciáján Az ENSZ genfi tudományos konferenciájának szerdai ülésén a fejlődő országok iparosítási problémáiból tárgyaltak. Az általános vitában magyar részről felszólalt dr. Szita János, az Országos Tervhivatal főosztályvezréője is. Szembeszállt azokkal a nézetekkél, amelyek a gyengén fejlett országok iparosítását, a könnyűiparra és a kisüzemekre kívánják korlátozni. A gyengén fejlett országok iparosításával kapcsolatban felhívta a figyelmet a nemzetközi munkamegosztásból adódó követelményekre. (MTI) Nyűg ta la n núg a% Egyesült Államokban Az Egyesült Államok hivatalos köreiben hallgatnak a Kanadában támadt politikai válságról, amelyet az az amerikai követelés okozott, hogy szereljék fel atomfegyverrel a kanadai hadsereget. Az amerikai hírügynökségek washingtoni és ottawai közleményei azonban azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok magasrangú képviselőit meglehetősen nyugtalanítja a kanadai eseményekben bekövetkezett új fordulat, amelyet New Yorkban nem ok nélkül tekintenek új repedésnek a nyugati katonai szövetségen. Ezek a közleményeit rámutatnak: Washingtonban attól félnek, hogy az új kanadai parlamenti választások kimenetelétől függetlenül, a kanadai politikai élet középpontjába kerül az országnak az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya. Washington idegességét tanúsítja egyebek között Hlghtowcnek, az AP-hírügynökség washingtoni tudósítójának jelentése. "Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy nemcsak a választási kampány idején, hanem az új parlamentben is élesen vitatják májd Kanada és az Egyesűit Államok poli-: iikai és gazdasági Icapcsolaiginak problémáját" '— írija. Érintve a Kanadában tapasztalható erős Amerika-ellenes hangulatot, a UPI-hírügynökség ottawai tudósítója így ír: *Szemmelláthatólag a kanadai választási kampány idején ki kell majd állnia Uncle Samnak a legélesebb támadásokat 1911 óta, amikor az volt a jelszó, hogy ne kereskedjünk a jenkikkel!" MCNAMARA: Semmi támadó fegyver nincs Káliéban Róbert McNamara. az állításaira, aldk ismét hiszEgyesült Államok hadügymi- tériahangulatot igyekeznek nisztere sajtóértekezletén, kelteni az Egyesült Állaamelyet minden amerikai mokban, azt állítva, hogy tátelevíziós és rádióállomás madó fegyverek maradtak közvetített, bejelentette: a Kubában és a Szovjetunió Szovjfetunió minden támadó számottevő haderőt tart a fegyvert eltávolított Kubá- szigeten. A hadügyminiszter ból és azokat nem is vitte kijelentébe után a Pentagon vissza oda. Ezzel a legilleté- munkatársai légi fel vételekkesebb helyről származó vá- kel és egyéb bizonyítékokkal lasz hangzott el azoknak a támasztották alá McNamara kongresszusi tagoltnak az kijelentését. (MTI) Félmeztelen görlök, disznó viccek Választási hadjárat Nyugat-Berlinben Február 17*én, tehát alig A szónok végaő szavait a tíz nap múlva képviselő-vá- zenekar tussal búzza alá, lasztások lesznek Nyugat- azután ismét jön a közkert Berlinben. A főútvonalak mentén már hetek óta ott láthatók a pártok valasziasi plakátjai és frontvárosi tv veit Macki-trió, vagy aWolf Gabbe zenekar, végül a konferanszié (aki természeteesténként a sen nagyon .jól keres ezen felváltva su- az üzleten), felhívja a kftgározza az SPD és CDU vá- zönséget, hogy szavazzon az lasztási műsorát. CDU ra az SPD választási gyűléseinek programja Egükben általában egy tánczcnekar fentebb SPD-re, vagy a CDU-raAz FDP gyűlésein külsó• különböznek » leírt választasi néhány számával kezdődik. sbow-tól. Ez a párt ügy látA nagyobb, reprezentatí- szlk jobban ragaszkodik a vabb gyűléseken dzsessz- „klasszikus* választási gyűénekes. még gyakrabban lések formaságaihoz, dszessz-ónekesnő is szerepel a műsoron. Azután megjelennek a görlök, természetesen igen lenge öltözékben, a vagy öt percen át *tánDe tartalmilag az FDP jelöltjei sem tudnak mást mondani, mint a másik két párt kandidátusai. Az FDP • ^H minden valószínűség szerint colnak*. Amelyik párt töb- több s7,avazatot fog kapni a bet akar nyújtani a válasz tópolgárokiiak. az megszervezi, hogy a görlök ne csak mostani választásokon, mint legutóbb. Ezt azonban nem önmagának, hanem a másik a színpadon maradjanak, két partnak Köszönheti, mihanem végigsétáljanak ako- vel „ SPD ^ különösen a zönség sorai között is. Ezután kijön a konferanCDU lejáratta magát » Hruscsov—Brandt, találkozo szlé és néhány perces szel- emlékezetes meghiúsításává!. Icmcskedés és egy pár disz- „í„, „m»iT nó vicc elmesélése után be- , A.7. egy„C"tl P / . . ,, . valóban programot tud aaö t Lívan ^óínt 1 néDh.1" ni » választóknak, mégpedig kíVin hz6lni a néphez" a nyugalom, a békés együttélés programját: a nyugat* berlini Német Szocialista SS.T SyHSS EsEHSS Ictlcnul sem tesz egyetlen , , ,. . yonatkozású klje- rom part valasztas. progA beszéd általában igen rövid, nem szokott egynegyed óránál tovább tartani, van politikai lentést — például Riesebrodt, a CDU Stiglitz-kerületi képviselőjelöltje — teljes komolysággal arról beszélnek, hogy az erőpolitikát tovább kell folytatni, különösen Nyugat-Berlinban. mert mindenekelőtt a nyugat-bcrUni polgárok helytállábától függ a világ Jövője. ,,i„„„t ramjának egyébként iscgylk sem. Mások v.szont legflarkalat^bb pontja. a kommunistaellenessel;, a nyugat-berlini kommunisták elleni uszítás. A párttagok azonban e nehézségek ellenére mindent elkövetnek hogy minél több választópolgárt meggyőzzenek igazukról. Franca csapatok csehszlovák határon H

RUSCSOV és Kennedy legutóbbi levélváltása a leszerelés kérdésében a népekben felkeltette a megegyezés lehetőségének reményét. Ez annál indokoltabb, mivel a két or* szág álláspontja jelentősen közelebb került egymáshoz, s úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben a legnagyobb akadályok is leküzdhetők. Ha ez megvalósul, kétségtelenül a Szovjetunió érdeme lesz. amely a maga részéről mindent elkövetett annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön. A fegyver nélküli világ nemcsak a háború kiküszöbölését jelentené, hanem valamennyi nép előtt megnyitná a gazdasági fejlődés óriási távlatait Gyakran el sem tudjuk képzelni, liogy a fegyverkezési hajsza milyen hatalmas terheket ró minden országra, s milyen nagymértékben megnehezíti fejlődésünket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1960. decemberi közgyűlése határozatot hozott, amely megbízta a főtitkárt azzal, hogy vizsgálja meg a leszerelés gazdasági és társadalmi következményeit. Egy évvel később sor került tíz ország szakembereiből álló csoport elsó tanácskozasára. a csoportnak az volt a feladata, hogy a probléma valamennyi részletét megvizsgálja és levonja a szükséges kö, , . al »Jl • , "jr l votkeztetéseket a nemet—Irancia együttműködési szerződés a több hónapig tartó vizsgálatok éa heves viták után a szakemberek 1962 februárjában előterjesztették munkájuk eredményét. Jellemző, hogy a szakemberek egyhangú következtetésre jutottak: egy közös, egyhangúlag elfogadott dokumentumot nyújtottak be az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának. A szakemberek csoportja a következő országok képviselőiből állt: három szocialista ország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország; három kapitalista ország, * A Nyugat-Németországban állomásozó 1. számú francia páncélra hadosztályt a Moselle melletti Tréues-ből Bajorországba, a csehszlovák határ közvetlen közelébe helyezik át. 1945 óta ez az elbó eset, hogy francia katonák Nyugat-Németországnak a szocialista országok felé eső határvidékén helyezkednek el, ahol eddig csak a Bundeswehr és a 7. amerikai hadsereg egységed tartózkodtak. A nyugatnémet kormány jóváhagyta A fegyver nélküli világ ratifikálási torvényjavaslatát (Bunmajd A nyugatnémet kormány a Szövetségi Tanács majdnem ötórás ülés után desrat) elé terjesztik, jóváhagyta a német-francia visszakerül a kormányhoz és együttműködésről szóló szer- ^ Szövetsigi Gyűlés zödés, valamint az ezzel kap- * . " _ ; , csolatos közös nyilatkozatra (Bundestag) a tulajdonképvonatkozó törvényjavaslatot, peni törvényhozó testület A törvényjavaslatot most tárgyalja. az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint a gazdaságilag elmaradott négy ország, India, Pakisztán, Szudán, Venezuela szakembereibőL \ DOKUMENTUMBAN szereplő elemzés és következtetések rendkívül érdekesek és meggyőzőek voltak. Rámutattak arra, hogy a fegyverkezési hajsza őrültség, nemcsak a termonukleáris háború kirobbantásának veszélye miatt, hanem azért is, mivel még a leggazdagabb országok népeit is tönkreteszi. A fegyverkezési hajsza megszüntetése fantasztikus fejlődési lehetőségeket nyitna meg a világ előtt. A hadiköltségvetések felhasználása békés célokra lehetővé tenné a lakásprobléma megszüntetését, a városok korszerűsítését, a viskók felszámolását, s a vidéki területek fejlesztését. Lehetővé válna a munkaidő csökkentése a reáljövedelmek csökkenése nélkül, a kultúra, az oktatás, a sport, az orvosi ellátás stb. fejlesztéséről nom is beszélve. A szakemberek beszámolója különös figyelmet fordított a lakásépítés fejlesztésére, és a gyorsan fejlődő városok korszerűsítésére. Nem kisebbek a szükségletek az egészségvédelem területén sem. Az Egyesült Államokat kivéve, valamennyi amerikai országban jelentős a kórházi férőhelyek, orvosok, szakképzett egészségügyi szakemberek hiánya. Hasonló a helyzet az oktatás, a kultúra, a sport területén is. Ha a fegyverkezési versenyre költött évi 120 milliárd dollárt az előbbiekre fordítanák, néhány év alatt az egész világ arculata megváltozna. Az általános és teljes leszerelés strukturális változtatásokat igényel a gazdaság, különböző ágaiban. A katonai szolgálat alól és a fegyverkezési iparból felszabadult munkások egy részét a békés gazdasági ágak termelésébe való bevonása előtt magfelelően át kellene képezni. Az egyes ágazatok termelését csökkenteni, másokét bőviteni kellene. W. Leonjew és M. Hoffenberg amerikai közgazdászok számításai szerint a hadi kiadások megszüntetése az Egyesült Államokban 1 300 000 munkás felszabadulását jelentené. Két és fél millió személv szabadulna fel a fegyveres erők állományából és 790 ezer a hadsereg polgári alakulatainak állományából. Tehát négv és fé] millió maradna »munka nélkül*, vagyis az ország munkaerejének körülbelül 6—7 százaléka. Szükségszerűen felvetődik tehát a logikus következtetés, hogy a leszerelés megvalósításának időszakában elegendőnek bizonyulna az állami, illetve magánkiadásoknak egyszázalékos emelése. S ha ezt az egy százalékot az ipar struktúrájának gyors megváltoztatására fordítanák, úgy máris biztosítani lehetne a leszerelést megelőző foglalkoztatási színvonalat. %|ZÁMOS eurónál szocialista or* szág, közte Magyarorszát-k ,-rmánvának tájékoztatása szerint az általános és teljes leszerelés ezekben az országokban lehetővé tenné, hogy az 1963. évi beruházásokat 1962-höz viszonyítva 9—12 százalékkal emeljék. A szocialista országokban a felszabadult munkaerő foglalkoztatása a békés célokra termelő iparágakban nem jelent problémát.» Nem véletlen dolog, hogy az úgynevezett el nem kötelezett ftótal államok olvan aktívan harcolnak az általános leszerelésért A világméretű fegyverkezési hataza ugyanis óriási erőfeszítéseket igényel tőlük is. A statisztikai adatok meg-őzően bizonyítják, hogy a világ valamennyi államának katonai kiadásai ötszörösen — talán még ennél ls többszörösen — túlszárnyalják valamennyi gazdaságilag elmaradott ország évi beruházási kiadásait. Ha a fegyverkezési költségnek csupán egy részét