Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. IMS. február «. cyii——i •• • M Egy utca nyugalmáért... omSSPŰZQ vstnjHUüf.'áVitKAi líir iiif/áfiiii\iiüm!í íaliWf l!i!A II K!iSÉ ill^íAVU UKK^DP^'' DR. LÉNARD FERENC: A PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS Rendkívül érdekes tudo- szerző. Bemutatja, hogyan mányos munkát adott közre bontható fel a problémámé*, az Akndémial Kiadó. A szer- oldó gondolkodás folyamata ző pszichológiai szempontból gondolkodási fázisokra és Igen időszerű problémát ele- gondolkodási műveletekre, mez könyvében. Először a Végül a gondolkodás fejleszgondolkod ássál kapcsolatos lésének kérdését tárgyalja a pszichológiai fogalmakkal is- harmadik részben közölt kimertet meg és bemutatja az sérletek adatai alapján, ember és a problémák sa- A könyv azért tarthat aaéjétos összefüggését. Könyve lesebb körű érdeklődésre is második részében a gondol- számot, mert a gazdasági és kodásvizsgálatok történeti át- kulturális fejlődés, az üzemi tekintését adja, s kritikailag újítások számának növelése, taglalja a különböző vizs- az iskola színvonalának emegálatókat egészen a legújabb lése — mind-mind jelentős szovjet kutatásokig. A har- mértékben függ az emberi madik részben saját kísér- gondolkodás tevékenységének leti vizsgálatait ismerteti a eredményes alkalmazásától. PERJÉS GÉZA: MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS. NÉPESSÉG, HADSEREGÉLELMEZÉS ÉS STRATÉGIA A XVII. SZAZAD MÁSODIK FELÉBEN Az Akadémiai Kiadó Érte- mellett a harcoló hadserekezések a történeti tudomá- gek ugyanis nem számithatnyok köréből című sorozat tak arra. hogy a helyszínen 29. köteteként adta közre talált élelemből tartsák el Perjési Géza munkáját. A magukat, ezért ráktárakra szerző, szembefordulva a voltak utalva, ami erősen hadtörténetírók egy részének korlátozta mozgásukat A véleményével hogy ti. a szerző új szempontok alapXVII. század'stratégiáját va- ján közelíti meg a korabeli lamilven hibás hadtudomá- mezőgazdasági termelés elnyi elmélet határozta volna tartó képességének kérdését, meg, kimutatja, hogy a há- a paraszti termelésből ésíoborúk lefolyására a hadse- gyasztásból indulva ki. Perreg élelemmel való ellátása jós Géza munkája elsősorgyakran döntő hatást gyako- ban a hadtörténészek és rol A korabeli népesedési és agrártörténészek érdeklődéagrártermelési viszonyok sére tart számot JÓKAI MÖR: TÖRÖK VILÁG MAGYARORSZÁGOK Megjelent ax Akadémiai Az idegen hódítóktól leigáKiadónál Jókai Mór összes zott, s emellett belső ellenművei kritikai kiadásának 4. tétektől marcangolt ország kötete ls. amely a Török vi- tragédlákkal terhes légkörét lág Magyarországon című ° Ww- restre^ regényt tartalmazza. Ez a érzékeltető komor pátosz regény Jókai írói páiyafu- mellől a derűsen anekdotává tásának fontos állomása. Az humor színei sem hiányozErdély aranykora rendkívüli nak Jókai regényéből, sikere késztette őt egy újabb, szintén a XVII. század világát falidéző írásra. A Török világ Magyarországon, melyet több közös szereplő és motívum fűz az Erdély aranykorához, önmagában ls megálló kerek egész. Az izgalmas bonyodalmakban, váratlan fordulatokban bővelkedő cselekmény — melynek középpontjában egy török fogságba került román hercegnő megszöktetésének kalandos története áll — a nagy mesemondó gazdag, roÉvek óta zavarja a Ráké- ktsz Rákóczi utcai részlegéj czi utcának és környékének nek vezetőjétől, mikor költöosendjét a Szerszámkovács zik kl végre a lakóterület köKtsz Rákóczi utcai kovács- zepéről a zajos üzem. A részműhelye. A műhely közeli és legvezető nem tudott kérdétávoli szomszédságában la- sünkre választ adni, de ellcók annak idején örömmel mondta, hogy rövidesen éjértesültek arról, hogy a vá- szakai műszakot is indítanak, ros több zajos üzeméhez ha- Ezentúl tehát még éjszaka is sonlóan a ktsz is a körtölté- zavarják a környék nyugalsen kívülre költözik. mát Azonban múlnak a napok Ezekután a szerszámkovács és a Rákóczi utcában váltó- ktsz két vezetőjénél — dr. zatlan a helyzet, vagy talán Kristóf Árpád főkönyvelőnél még szomorúbb, mint koráb- és Szabó János műszaki veban. A kovácsműhelyben vál- zetönél — reklamáltunk a tozatlanul dolgozik a négy panaszosok nevében. Korábkisebb és az egy nagykala- ban ugyanis a ktsz a volt kepács. A környéken reng a ramit téglagyárban helyiséföld, az üzem szomszédságé- get kapott azért, hogy oda ban lakók fülükben vattával költöztesse ki a városból a közlekednek. Az ajtókat, ab- zajos üzemet Dr Kristóf Árlakokat papírcsíkokkal pró- pád és Szabó János elmondbálják, úgy-ahogy, szigetelni: ta, hogy nagy értékű új géenélkül a zaj elviselhetetlen püket már a téglagyárban lenne. A vitrinekben ugrál- helyezték el, s terveik szerint nak a porcelánfigurák, és ami — ha ezt felsőbb szervek is a legsúlyosabb: még a ktsz- jóváhagyják — rövidesen tői távoli házak falai is meg- megkezdik a Bajai úton az repedeztek. új telephely építését, s ide elA környék lakói panaszuk- sősorban a zajos kovácsműkal felkeresték szerkesztősé- helyt költöztetik kl. Az elgünket, s a helyszínűn győ- képzelések szerint még az ződhettünk meg a panasz idén sor kerül erre. igazáról. Megkérdeztük a H. Zs. Rádióműsor CsatSriOk óra 35 Lehár Pacsirta és A háKOSSUTH-RADIÖ rom grácia című operettjéből. t M ui-i, ,,« 16.05 Lányok, asszonyok. 16.20 „4'f ™rej5;j/3* ^ámfh.frls- Schumann: n. (C-dúr) szimfő!<£ „fia ^"Falurádió. nla. 16.85 Műsorismertetés. 17 abSftsSLá£V2 gj, 10.16 A József Attila Szabad- óra ,r. A- ODer, szerenlólvel HEK? bMe^WET Mltfály Vází. kLn^'a.h'V™ iátok Rossini portréjához. Bocs kozóa-ége. Rab Nóra ri- nLa Ferenc Írása. Kb 22 25— portja. 11.20 Rahmanlnov: n. *erenc irasa. KD. zz.za(c-moll) zongoraverseny. 12.00 Hírek. 12.15 Könnyűzenei híradó. 13.05 A vidéki színházak műsora. 11.07 Szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.27 Egy falu — egy nóta. 13.55 Emberek sorsáról 14.05 22.43 Hírek. 23.20 Könnyűzene. Közben: 24.00~0.10 Hírek. PETŐFI- RADIO «.M Törne. 0.30 Hírek. 6.66— 6.05 Hírek. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15 Zenekari döntenek. Riportműsor. muzsika. 15.30 A • megjavult A Könnyűipari Mlnlszté- adófelügyelő. Irodalmi műsor. mantikua fantáziájára vall. ták igen szép sikerrel. Növendékhangverseny a Zeneművészeti.Szakiskolában Igen színvonalas hangver- A hangverseny érdekessésenyt adtak kedden este a ge a szaktanárképzős hallgaZenemű veszeti Szakiskola tőkből alakult kamarazenenövendékei az Intézet nagy- kar bemutatkozása volt Az termében. Marton György, együttes Corelli: g-moll ConKovács Zsuzsa Berniczky certo Grossoját és Cimarosa: Zsuzsa, Csapó György, Lakó Oboaversenyét adta elő naSándor, BelleFerenc ésSchul- gyon szép hangzással. A két ter Csilla Bach, Weber, Mo- művet Pechán Zoltán és Vizart és Bartók műveit szólal- sontay István vezényelte, tatták meg és valamennyien szólót Játszott Szunyogh Jótehetségük legjavát nyújtót- zsef. Nagysikerű Ki mit tud? verseny Tiszaszigeten Harminc éven felüliek részére Ki mit tud? versenyt rendeztek Tiszaszigeten kedden este a mozi helyiségében. A műsort Palotai Józsefné, az iskola volt szülői munkaközösségének elnöke rendezte, aki korábban is résztvett a falu kulturális életének munkájában. Segített neki a nőtanács, a Vöröskereszt és a szülői munkaközösség számos tagja is. A 200 férőhelyes teremben több mint 250-en szorongtak, hogy tanúi lehessenek a Ki mit tud? versenynek. A legidősebb szereplő Csányi Illésné és Rácz Mihály termelőszövetkezeti tag volt Mindketten túl vannak már a hatvanon. A Jól sikerült esten szavalattal szerepelt Kiss Andrásné, Bartók Pálné, Márta Andrásné. Énekszámokkal lépett fel Kiss Lajos, Ábrahám Szilveszter és Kovács Istvánné. Citeraszó'lóval Széli Kálmánné és Lakó Bálintné szerepelt. Népi táncok, lakodalmas jelenetek tették még színesebbé a műsort. Fellépett egy kis énekkar, amely csu-. pa asszonyokból állt. Egyéni számokkal aratott sikert Magyar Gyula, Takács Péterné és Deák Vincéné. A sikerre való tekintettel hasonló Kl mit tud? versengést máskor is rendeznek Tiszaszigeten. CJMmfáttk A NAGYVILÁGBÓL rium Bartók-kórusa ónekeL 14 16.00 Hl rok. 16.05 Tánczene. 16 óra 23 Tánczene. 14.40 Spor- óra 45 Ezer szó francláuL 16 toló, lfjűság. 15.00 Hírek. 15.10 óra 55 Kantarazene. 17.30 A Marokkói narancs. Rőszlet Va- nemzeti függetlenség délkeletszilij Akszjonov regényébóL 15 ázsiai csatatéren. 17.45 Csajkovszkij : Olaez capriccio. 18.00 Híreit. 18.06 Kulturális jegyzet. 18.10 Rádióegyetem. 19.00 Hírek. 10.05 Szövetkezeti gazdatanfolyam. 19.25 Rivaldafényben ... Zenés képek. 0.20 Népi zene. 20.35 A forróvlz-tenger felfedezése. 20.45 Élűszóval — muzsikával. Közben: 21.00 Hírek. 33 óra—23.15 Hirek. Tae vízié mfisor 17.15 Hírek. 17.20 Beszélgessünk oroszull Nyelvlecke haladóknak. 17.40 Pallas. A tudomány világából. 18.05 zenekedvelő gyermekek klubja. 18.50 Bognár Anna világa. A Magyar Tv dokumentumfilmje. 19 óra 30 Tv-híradó. 19 45 A jövő hét műsora. 19.50 A tv mesekönyve. 19.55 Anatol úr kalapja. Lengyel film. 10 éven alullaknak nem ajánljuk. 31.35 Műkorcsolyázó VB. Párosok közvetítése Cortlna efAmpeazóból. Kb. 23-30 Hírek. Tvhlradó (lom.) Vántvs István Mauríce Chevalier Hollywoodba érkezett, s a Paramount A new Wnd of love (Űj módja a szerelemnek) című filmjében népszerű sanzonjaiból énekel. * Két évi talalom után engedélyezték Jean-Luo Godard le petit sóidat (A kis katona) című filmjének bemutatását. Hőse egy szökött francia katona, aki beáll az OAS szolgálatiba. Főnökei megbízzák, hogy Genfben öljön meg egy svájci újságírót, aki az algériaiakkal szimpatizáL Megtagadja, * ugyanakkor beleszeret egy fotomodellbe, aki az algériai szabadságharcosokkal áll kapcsolatban. Végül • katona teljesíti a parancsot, szerelme pedig meghal. A kritika szerint indokolatlan volt a betiltás, mert a film tulajdonképpen nem mutatja be a korábbi algériai helyzetet a maga valóságában. , • Mario Monicetft I Cömpagrú (Elvtársak) című készülő filmje Torino munkásmozgalmának történetét örökíti meg: az első szocialista szervezkedést és a munkások tiltakozó megmozdulásait a múlt század végén. A műtermi felvételeket Rómában és Torinóban, a külsőket Jugoszláviában forgatják, ahol egy korabeli üzemet és vasútállomást építenek fel. A film főszereplői: Marcello Mastroianni, Annié Girardot és Renato Solvatori. * Az angol Ranfc Filmforgalmazó Vállalat minden eszközzel arra törekszik, hogy filmjeit eredményesebben használja ki, s különböző intézkedéseket léptetett életbe: a mozik épületében autó-szervizt és gyorsmosodát létesített, gyermekmegőrzőket állított fel Grigorij Kozineev, a 18 éves Anasztazia Vertinszkaját — A kétéltű em,be<női főszereplője volt — választotta ki Hamle* című filmjéhez, Ofélla szerepére. Innokentij Szmoktunovszki i lemondott Bolkonszklj szerepéről a Háború és béke filmváltozatában, hogy eljátszhassa Hamlet-et * Az USA-ban 1981 áprilisában mutatták be az Edes élet-et, 1962 végéig 3 ezer előadáson vetítették A filmet forgalmazó vállalat reméli, hogy további 2 ezer előadásra számíthat. FeUini filmnovellája egyébként 800 ezftr példányban fogyott el az Egyesült Államokban. * A modern film közel jár a dokumentációhoz — mondotta Manuéla Márkus/, román filmrendező, akinek Az utcáknak is vannak emlékei című filmjét most mutatták be Belgrádban a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. A román filmrendező elmondotta többek között, hogy a modern, jó filmeknek olyannak kell lenniük, hogy olyan híven ábrázolják azt a korszakot, amelyben születnek, hogy dokumentumnak is felhaszn álható k legyenek. Mondja egy ismerősöm, hogy már megint vitatkoznak ezek a viUamosonjárók, s ezzel kapcsolatoson neki problémái vannak. Mondom erre én, hogy mondja csak el nyugodtan, ml a baj. Bár nem vagyok villamoskalauz, de azért egész biztosan megmagyarázom. Mondja erre az ismerősöm, hogy most már maga se tudja eldönteni, hogy hol ls volt jobb a kettes villamos megállóhelye, a fürdő előtt-e, vagy az Anna-kútnál. Ugyanis olyan gyorsan visszavitték a régi helyére, hogy nem alakulhatott ki szilárd tapasztalata. De hát mért nam kérdezik meg kellő időben az utasokat, hoey jő lesz-e vagy nem, s akkor nem adódna ily cudarnak nevezhető helyzet. Mondom erre én, hogy nem szabad /ly dogmatikusan szemlélni a dolgot. Azok, akik ennek a villamosügvnek a szakemberei, biztosan perspektivikusan gondolkodnak. s ennek első alapja nálunk, hogy az ember Igyekezzék minden intézkedésében a pestiekhez hasonlítani. Ml most a divat Pesten? Az, hogy hol ide, hol oda helyezik át a megállókat. Nem megvetni való gondolat ez, mert e cselekedettel mindenki jól Jár. A közlekedés szakéin herei azért, mert beszélnek róluk és az újságok is foglalkoznak velük. Az újság meg azért, mert van bőven "olvasók hangja.Az utas meg amiatt, mert végül ls a megállót a reklamálás hatására újra máshova helyezik, s így örülhet a harc árán szerzett győzelmének. Az ismerősöm mondja, hogy ebben ő sok Igazságot lát. ö is tanúja volt annak, mikor Vitették a dorozsmai villamosra n "Felszállóknak- "Leszállóknak- feliratú táblát, s őt is megdorgálta egyszer a kalauz, mikor egymaga utazván, a "felszállónál- akart leszállni, mivel éppen ott állt az ajtó mellett. No, mondom erre én, nem ő volt az utolsó és az első, de amint mondtam, ezt a megoldást — akárcsak üiffamosmegáííó a megálló áthelyezését — megdöntötték az utasok gyakran megnyilatkozó, s határozottan félre nem érthető megjegyzései. Mondja erre a barátom, hogy ő azt is belátja, hogy az Anna-kúU leszállóhely némileg akadályozta az autók forgalmát ö bizonyos időszakokban megszámlálta a gyalogosokat, némelyiknek még kérdőívet is adott, s a statisztikából, s az illedelmesen kitöltött kérdőívekből azt állapította meg, hogy pillanatnyilag a gyalogosok és a villamoson járók többen vannak, mint az autózók. Ennek értelmében pedig illik tekintettel lenni a többségre. Mondom erre én, hogy ami a megálló áthelyezését illeti, sokkal mélyebben kell a dolgok lényegét keresni, mint ahogy 6 teszi. Szerintem komoly szándék rejlett az elgondolásban. Meg vagyok győződve például, hogy minden villamoskalauz számára szívet-lelket gyönyörködtető látvány volt, midőn az emberek a fürdőből kijövet, megtisztult testtel és lélekkel léptek fel a villamosra. A csobogó meleg víz hatásától rózsás hangulatban és duruzsolva kérték a szakaszjegyeket, s a kellemes fürdés utáni állapot fennkölt érzetében egyetlen rossz szó sem hangzott el a kocsi zsúfoltságával kapcsolatosan. A szappan kellemes Illata pedig kedélyes nászútas bódévá varázsolta a villamost, s még az öreg nénikék ls a tavasz leheletét érezték a régi divatú, s kemény fapadon. Mondja erre a barátom, hogy ezekre nem gondolt, de látja már fejtegetéseim mély igazságát. Most érzi igazán, hogy Szegeden is megtörténtek az első kísérletek a kulturált közlekedés kialakítására. Mondja azután, hogy ennek ellenére mégsem egészen világos előtte a helyzet. Mert ugyebár ma sem megy mindenkinek oly jól, hogy egész nap a kádban üljön, és fenyőillatú szappannal mosogassa a térdét. A múltkor például látott egy embert, aki majd megszakadt, amíg eljutott csomagjával a fürdő elöl az állomáshoz menő villamos megállójához ö. elsősorban ezekről a dolgozó és cipelő emberekről szól, s ezek érdekében helyesli a megállóhely visszahelyezését, csakhogy én nem akarom tudomásul venni. Mondom erre én, hogy csínján kell bánni a feltételezésekkel. Szerintem a hiba az ő felfogásában van. Nem képezheti vita tárgyát, hogy a mai ember sokat ül. Egyenesen, kell tehát az embernek a séta. A villamostársaság tehát direkte törődött a polgárok egészségével, amikor arra késztette őket, hogy gyalogoljanak és cipekedjenek. Ezért Inkább hálásnak kellett volna lennünk, mintsem türelmetlenül vádolni őket. Mondja az ismerősöm, hogy most már ő ls úgy érzi, hogy nemes elgondolás veszett kárba. De hiba volt a sajtótól is, hogy nem proponálta ezt kellő éberséggel. Mondom erre én, hogy hagyjuk ki az egészből a sajtót. Én úgy érzem, hogy itt olyan szervezési hiányosságok ls voltak, amelyek a közlekedésitgy szakembereinek munkáját terhelik. Szerintem épp ők magúk nóm proponálták kellően a megálló áthelyezésével kapcsolatos céljaikat. Ügy gondolom, legelőször is érintkezésbe kellett volna lénníök a szegedi Testnevelési- és Sporttan áccsal. Az egvüttes munka eredményeként a fürdő előtti leszállóhelyhez készített volna egy táblát az alábbi felírással: "Polgártárs! Előre a Kilián-mozgalom sikeróért!- S ugyanakkor meg kellett volna szervezni ezt. hogy egy TST-tag a fürdő előtt a leszállás alkalmával kezébe nyomjon a csomagot vivőnek egy Kilián-könyvet. Majd 50 méterrel távolabb egy ilyen táblát akaszthattak volna ki: "Ép testben, ép a lélek A következő száz méternél ilyen táblával vigasztalhatták volna a cipelőt: -Karod erős, szíved emelkedett!- A kettőszázadik méternél pedig: "Csak az fárad el, aki tunya!- Erre azután minden polgár szedte volna a lábát, hogy a tunyaság jelzője őt ne Illesse. De ezzel még nincs vége a szervezésnek. Sőt, most jön a veleje. A körúti felszállónál finom hűsítő italok felszolgálása közepette előjön a Klüán-moz-titro pecsétőre, hogy kifejezze a cioekedőnek a nagyrabecsülését, s ugyanekkor bájog szegedi honleányok angyali gyöngédséggel megtörölgetik a zord férfiarc fennkölt, s izzadó homlokát. Meggyőződésem, hogy ilyen körültekintő szervezés kapcsán senkinek sem fájt volna szelíd városunkban a megálló áthelyezése. Mondja a barátom, hogy most már teljesen egyetért velem, csupán annyival kíván kiegészíteni, hogy csak akkor kellett volna áthelyezni a megállót, ha már biztosítva lettek volna az általaim vázolt anyagi és személyi feltételek. De hát miért kellett ezt így elsietni? Mondom erre én, hogy nem volt ez elsietve, csak ő nem ért! még most sem azt, ami magától értetődő. Hiába minden, sose fog értelmes politikus ember lenni. Hát mindez egyszerűen azért történt, mert tudott dolog, hojoy amíg az emberek az áthelyezett megállók sorsán vitatkoznak, nem háborgatják az érdekelt személyeket, hogy lassan közlekedik a villamos,.. P. i.