Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1M3, február «L N. Sz. Hruscsov beszéde Moszkva Kalinyin kerületének választópolgárai elölt (Folytatás as I. oldalról.) Az adott esetben — monA német békeszerződés dotta Hruscsov —, arról van megkötése és a nyugat-berli- szó, hogy ni kérdés meg-.ldása normalizálná a helyzetet Európában, s ebben nemcsak a szocialista országok népei, hanem a tőkés országok népei is érdekeltek. •Olyan helyzet alakulna kl, amely nem korlát, hanem megegyezéshez vezető ngródos/ka lenne az éltalános béke megszilárdítását előmozdító alapvető problémákban, főképpen a leszerelés problémájában*. Ezzel azonban — mondot. ta Hruscsov — szembeszállnak a nemzetközi helyzet rendezésének ellenzői, akik még agyáltalán nem tették le a fegyvert. Mindent elkövetnek például annak érdekében, hogv még Jobban szétforgácsolták a nemzet-közi kereskedelmet. Hruscsov ezzel kapcsolatban emlékeztetett arrn a durva nyomásra, amelyet az Egyesült Államok kormánya alknl mázott Nyugat-Németországgal, Japánnal, Svédországgal és más országokkal szemben avégett, hogv azok ne teljesítsék a Szovjetunióval megkötött acélcső-szállítási szerződésüket. az Egyesült Államok beavatkozik a Szovjetunió és egy harmadik ország kölcsönös kapcsolataiba. Mi ez, ha nem az esztelen hidegháborús politika megnyilvánulása! A reálisén gondolkodó politikusoknak világosan látniuk kell, hogy az Egyesült Államok teljesen hamis úton halod. A Szovjetunió teljesen megszüntetheti a nagy átmé- nek Kuba társadalml-politl dotta, hogy az amerikai ím- az ellenségre, kivetjük álperiallsták láthatólag nem lésaikból és szétmorzsoljuk mondtak le az agressziók és őket már a háború első nep0 provokációk politikájáról, ján * addig, amíg az imperialis- jcizmus—leninizmus ta országok népei tevékeny zászlaja alatt*. nagy •Ma a legagresszívabb amerikai körök, a -veszettek*, ahogy az amerikaiak nevezik őket, arra buzdítják az amerikai kormányt, támadjon Kubára azzal az ürüggyel, hogy Kuba veszélyezteti az Egyesült Államokat*. •Az Egyesült Államok lmHruscsov azt mondotta, hogy a szovjet tudósok, mérnökök, munkások nagyszerű fegyvereket teremtettek a szovjet hadsereg számára, és e fegyverek mennyisége ívről évre növekszik. "Amikor az Imperialisták és határozott harcukkal el nem érik az agresszív körök elszigetelését és olyan kormány megalakítását országukban, amelyek megértik az agresszió és á hidegháború veszélyét és az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményhez*. perinlfsta körei elégedette- nem akarnak hozzájárulni a* rőjú csövek importját. A Szovjetunió szonban sok évre építi ki külkereskedelmét és nem akar zavarokat okozni kereskedelmi partnereinek. "Most a nyugatnémet és a japán cégek, valamint néségekkel. amelyeket a Karib-tenger körzetében tákai rendszerével* — mondotta Hruscsov, és hozzáfűzte, hogy »az Egyesült Államok kormányának meg kell értenie, hogy Kuba megtá madása nem össze azoklcal általános és teljes leszereléshez, nekünk állandóan meg kel'l újítani a régi fegyverzetet és az nagy összegeket követel. A fegyverkezési ver- amely gyorsan fejlődő gazdasenynek ez a folyamata lát- „ággal rendelkezik, és a fegvogyeztethető hatolag folytatódni fog és verzetet és a fegyveres crő»Ha ma béke van — mondotta Hruscsov — az elsősorban annak köszönhető, hogy van Szovjetunió, van szocialista országok közössége, a kötelezettfokon pedig az Egyesűit Államok nyomást g'-akorol, törhetik a fejüket azon, hogy versenytársaik örömére ne húzzák őket csőbe ezek miatt a csövek miatt. Csak együt (érezhetünk ezeknek az országoknak az ti zlet embereivel -tenger madt válság időpontjában vállalt magára*. Az Egyesült Államok elnöke kötelezettséget vállalt, hogy nem támadják meg Kubát, mi pedig beleegyeztünk, hogy elszállítják Kubából a stratégiai rakétáA veszélyes karilp-tengeri kat és az IL—18-as bombáválságrói szólva, amelyet az zókat, és el is szállítottuk amerikai imperializmus idé- azokat* — mondotta Hruszett elő — Hruscsov azt mon- csov. fennmarad a termonukleá- ket illetően felülmúlja azimris háború veszélye mind- pcriaíista tábort*. A Szovjetunió a példa erejével akarja megmutatni fölényét •Nekünk nincs szükségünk háborúra. A Szovjetunió békés porondon akar versenyezni a kapitalizmussal, és példa erejével akarja Testvéri szavunkat adtuk a kubai népnek •De ez nem jelenti azt — hangsúlyozta a szovjet kormányfő —, hogy ml az amerikai imperializmus nagy cápáinak engedtük át a hős Kubát Mi szavunkat, testvéri szavunkat adtuk a kubai népnek, hogy a Szovjetunió Kuba segítségére siet és nem hagyjuk el a bajban*. »Mi azt akarjuk, hogy biztosítva legyen n béke, békében és barátságban akarunk élni minden néppel. Ml baráti kezet nyújtunk u amerikai népnek ls, mint ahogy nem egy ízben kijelentettük, azt akarjuk, hogy normális, Jó kapcsolatok létesüljenek országaink között*. Ha azonban nz imperialisták — Jelentette kl Hruscsov — lábbal fogják tiporni a népeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák ki a . nekik tetsző társadalmi-po- ^í®11pekre a maguk rendjét, akkor az termonukleáris háborúhoz vezet. Hruscsov kijelentette: a mai valóságos tények -arra gyorsabkor még sokkal ban fejlődhetne. Miután megjegyezte, hogy a Szovjetunió Kommunista TOnjTsénkTkéűégbe.'ho^' Pártjanak alapvető célja megmutatni a marxista— leninista elmélet fölényét, a szocialista gazd sári rendszer, a mi rendszerünk fölényét*. Hruscsov hozzáfűzte: "A Szovjetunió külpolitikája gazdasági és katonai erőnk szilárd alapjára, az egész nagy szocialista közösség hatalmára támaszkodik. Nem kényszerítenek bennünket, többet adni a népnek, rámuhogy állandóan gondoljunk tetott. „Aa é]et (rja elő, és törődjünk védelmünk kö- hpgy öri6gl „közöket kell vetelményeivel, hogy a (ordftanunk katonai erőnk megfelelő mó- mefrtele]a sidnten való tar- visszaverni minden olyan tóellen tudjon állni az Ez természetesen elfelfegyverzett impena- kerülhetetlenül csökkenti a lehetőségeket a népnek a közvetlen javakból való részesedésére. De ezt meg kell tennünk, hogy megvédhessük az Októbert Forradalom vívmányalt. Szovjetunió don állig Usta tábornak*. "Olyan erőre van szükségünk, hogy az Imperialisták tudatában legyenek annak, ha kirobbantják az atomháborút, ők égnek el e háború tüzében.* Természetesen — folytatta a szovjet kormányfő —, ha a nemzetközi helyzet jobb lenne, ha sikerülne megállapodásra Jutni és lerázni a fegyverkezési terheket, ez megsokszorozná a gazdaság további fellendítésénék és a népjólét emelésének lehetősérietet, amellyel fékezni akarják előrehaladás urduit a szocializmus és a kommunizmus felé*. Hruscsov megjegyezte, hogy a kommunizmus ellenségei, a munkásosztály ellenségei minden eszközzeü szíják a nézeteltéréseket a Kommúlitikai Bérlik rendszert, ha megkiráerőszakolnl a néA Szovjetunió népgazdasága így to fejlődik, de akIrány a kommunista világgazdaság sMJitiiiaiiiy iiiuHiiiititiiitiiitiiiiitiittiiiiiiiiiiiitiiiiiiitiiiiaiiiiiiniiiitiiiiiiHifiii iiiiiiiiiiiiiiiiii Rádió a kirakatban ... . _ megjelentek az ízléses kivitelű bolgár rádlRHRnogy ók kirakatainkban, máris elterjedt a hír: •íme, hová süllyedt a viláEhirú magyar híradástechnika, a bolgároktól importálunk már rádiót is.« E rosszindulatú beállításnak kedvezett az is, hogy az első sorozatoknál kisebb minőségi kifogások is előfordultak. Ma mar azonban elmondhatjuk — s ezt a hibastatisztika is igazolja —, hogy a bolgár rádiók semmivel sem rosszabbak a hazaiaknál. Rádiógyártásuk színvonala pedig — a magyar szakemberek véleménye szerint — korszerűbb, termelékenyebb a miénknél. Ez érthető is, hiszen a rádiógyártás Bulgáriában új iparág, s így lehetőség nyílt a világ élenjáró tapasztalatainak alkalmazására. Az év végére már olyan kiváló minőségű, nagy teljesítményű nyomtatott áramkörös bolgár készülékek ts megjelennek üzleteinkben, amelyek a legmagasabb igényeket is kielégítik. Magyarország minden híreszteléssel ellentétben, nem szünteti be a rádiógyártást, csak ez előállított tíousok számát csökkenti. Ahogv a Központi Bizottság tavaly júniusi gépipari határozata előírja: -a lakosság számára készülő híradástechnikai cikkek (például televízió, rádió, magnetofon) gyártását —• a nemzetközi munkamegosztás alapján — korlátozzák néhány típusra*. Ez a nagymúltú magyar híradástechnikai Ipar hírnevét egyáltalán nem csorbítja, sőt öregbíti. Kisebb típusú választék mellett lehetősé* n Ilik a fejlesztésre, koncentrálásra, s « korszerűbb készülékek nagv, gazdaságos sorozatú gyártására. A nemzetközi munkamegosztás bővülése a lakosság számára is előnyös, hiszen a rádió és má* közszükségleti cikkek választéka új. Jobb és olcsóbb árukkal bővül. t . megjegyezni, nemcsak a késztermékekben, craemes htinom agy,,, híradástechnikai alkatrészekben ls növekszik a nemzetközi együttműködés Megállaoodás született például a Német Demokratikus Köztársasággal, hogy egves rádiócsöveket, tv képesöveket, izzólámpa típusokat mi, másokat ók gyártanak kölcsönös szükségletre is, az eddiginél nagvobb és gnzdaságosnbb sorozatokban. Az Orion és n berlini ív rádiógyár megállapodtak a szerelvénvgyártás egységesítésében. Ez. lehetőséget nyújt a két ország közötti választékoséra bővítésére. (Az importált készülékek javításához mindenütt hazai gyártású szerelési egvségek Is felhasználhatók). Távlatokban pedig megteremtik a sz»relési egységek országok közötti gvártásszakosításának alapját. Az Orlonban a hangszórók például ma a nagv világcégekhez hasonlóan több százezres darabszámban készülnek. Ha ilven és hasonló szerelési egységek ("értésében Is nemzetközi szakosodás jön létre, a legfejlettebb világcégeknél to jobb minőségben, olcsóbban készíthetjük azokat. Hiszen ez a tömeges gyártás már megköveteli az automatizálást és lehetővé teszi a tudomány és technika legújabb vívmányainak alkalmazását Nem az a baj, hogy egyik-másik területen szűkítik a gyártott típusok Márnát, hanem ellenkezőleg: ma már nagyon is sokféle termék készül nálunk, szétforgácsolva a műszaki fejlesztőerőket és a termelést. Ez a gépipar műszaki fejlesztésének jelenleg is egyik legnagyobb akadálya. Ha a KGST-országok megosztják egymás között például a háztartási gépelc, hűtőszekrények, motorkerékpárok stb. gyártását, s egy-egy tagállam lényegesen kevesebb típust gitárt, de nagy sorozatban, a nemzetközi együttműködés folytán üzleteinkben olcsó, és csaknem hasonló választék (a felesleges és drága luxust leszámítva) lesz. mint a nyugati világvárosokban. (Mindez fokozottan érvényes a termelő jellegű gépekre, melyeknek se szeri, se száma.) Persze a jelenlegi szétforgácsolt termelési szerkezet megváltoztatása okozhat múló zavarokat, minőségi hibákat, de egv fa nem takarhatja el az erdőt, w; a rádióproblémára: van a kérdésnek Tisiiaierve egy másik oldala is. Nem szabad híradástechnikai hagyományainkat egyetlen termékre leszűkíteni. A Bulgáriával kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy termelő és fejlesztő kapacitásokat szabadítsunk fel a lényegesen korszerűbb és bonyolultabb nehéz híradástechnikai cikkek (távbeszélő központok, átviteltechnikái, mikrohullámú elektroakusztikai adó-vevő berendezések) gyártására. A rádió- és televíziógyártást Székesfehérvárra koncentráljuk, s a Telefongyár átviteltechnikái, az Orion mikrohullámú berendezések gyártására áll át fokozatosan 1905-ig. A rádió- és televízjógyártós színvonala ezzel nem romlik, hanem javul, mert a székesfehérvári gyár többek között új, korszerű gyártószalagokat vásárol CsehszJovákiából. Hogy lehet mégis visszafejlődésről beszélni ebben az iparágban, amikor a híradás- és vákuumtechnikai ipar össztermelése a mostani ötéves terv Időszakában 2,4-szeresére, exportja pedig 2.7-szeresére növekszik, s 1965-ben kereken tízmilliárd forint értékű terméket ad a népgazdaságnak! Nem könnyű felsdat ez, ha csak az anyagszükségleteket Is nézzük. Sok százmilliós értékű kondenzátor, potencióméter, ellenállás, ferrit és finomkohószr ti anvag szükséges ebhez. Hát még hánv millió mérnök- és szakmunkásórára van szükség. De segít Itt is a nemzetközi együttműködés. A Magyar Távközlési Kutató Intézet és a szovjet NTTP Kutatóintézet közösen dolgoznak a Druzsba mlkrohultamú berendezésen, amely tv- és rádióláneot teremt a szoclM'sta országok között. A Beloiannisz szovjet intézettel tgyü't fejleszti a falusi telefonközpontok és berlini intézettel a Crosszbár telefonközpont elektronikus részét és igy tovább. bekapcsoljuk a magyar kirakatban levó bolgár rádiót, egyre tisztább hangon szól, a nemzetközi összefogás erejéről beszél, csak érteni kell Internacionalista nyelvén. Kovács Jófflft Ha tehát N. Sz. Hruscsov, az ország belső helyzetéről szólva, hangoztatta, hogy a szovjet nép sikeresen váltja valóra a hétéves tervet. -A szovjet . va «, emberek jól tartják a lépést politikájának Egyesült Államokkal folyhozzájárulnak tátott békés gazdasági versenyben. Ha megnézzük áz előző ötéves terv időszakát, akkor láthatjuk, hogy az ipari termelés egy főre eső növekedése a Szovjetunióban 48 százalékot, az Egyesült Államokban pedig mindössze 8 százalékot tett ki. A szovjet ipari termelés volumene jelenleg az Egyesült Államok termelésének 63 százalékát éri el az 1957, évi 47 százalékkal szemben.* A köztársasági Legfelsőbb Tanácsok és a helyi tanácsok választásai ebben az évben — mondotta Hruscsov — az SZKP XXII. kongbiztosfthatjuk őket, hogy a resszusának határozatai, vakommunista pártok sem- lamlnt a Szovjetunióban fomiképpen sem sz reznek lyó kommunista építésnek a örömet ellenségeiknek. kongresszus által jóváhagyott programja Jegyében zajlanak le. "A kongresszusi dokumentumok, a párt programja óriási vi'ágítótornyokhoz hasonlatosak. A kommunizmus ellenségei ne tápláljanak illúziókat e téren. •Mindent elkövetünk ős el fogunk követni, hogy minden eszközzel erősítsük és a szocialista országoknak közös eltökéltsége: megsemmisíteni minden agresszort, összeforrasszuk a munkás- amelyek lehetővé teszik, osztályt, az egész világ dol- hogy a kommunizmus épígozóit, a nemzetközi kommu- tését tudományos terv alapnlsta mozgalmat — a mar- ján végezzük. ÍA párt programja óriási világítótoronyhoz hasonlatos Hruscsov a tőkés országok, többek között az Egyesült Államok parlamenti választásáról beszélve, azt mondotta, hogy "ezekben az országokban az igazi szabadságjogok azokat a pártokat illetik, amelyek a monopoltőke néprabló jogait védelmezik* a főváros Ipara ma öt nap alatt állít eló ugyan iin.iyi terméket, mint 1913-ban egész év alatt. Négy év folyamán Moszkvában jelentősen több lakóház épült, mint amennyi a forradalom előtti Moszkvában összesen vott. Ebben az időszakban 477 000 család, vagyis több mint 1 700 000 a szocializmus vívmányalt, nista Pártok között, a|t hanvisszatartsuk az imperialis- goztatják, hogy ezeka nézettákat attól, hogy megtámad- eltérések a szocialista orszáják hazánkat, kirobbantsák gok testvéri barátságának az általános háborút.* összeomlásához, a kommuHazánk — hangsúlyozta nista mozgalom meggyengüHruscsov — a legmodernebb léséhez vezetnek, fegyverekkel látja el a Az imperialisták — monszovjet hadsereget. "Az im- dotta — "már nem egy ízperinlistáknak tudnlok kell, ben tették különböző döglőhogyha kirobbantják a há- dő gebékre a tétet, és mindborút, fegyveres erőink meg- annyiszor a pocsolyába estein semmisítő csapást mérnek Most is A szovjet • kormányfő itt en}ber költözött új lakásba. megjegyeíte, hogy az Egyesült Államokban a választásokkor lényegében két párt, az elefúntjelvényes Köztársasági Párt és a szamárjelvényes Demokrata Párt között folyik a harc. A szovjet kormányfő ezután így folytatta: "Önök mondhatják, hogy Hruscsov ismétlésekbe bocsátkozik, hogy erről a témáról már beszélt. De kérem, elvtársak, legyenek elnézéssel irántam: kénytelen vagyok erről beszélni, mert u Egyesült Államokban semmi változós nem történt az elefánt-párt ée a szamár-párt között, ugyanúgy, mint ahogyan nem változtak meg ezek az állatok sem*. A Szovjetunióban viszont a képviselőjelöltek csak egy gazdát képviselnek, a népet. "Nálunk minden arra méltó dolgozó megválasztható képvirclővé. S ehhez nem kell semmilyen tőke, semmilyen befolyásos kapcsolat, sem lármás reklám; mindössze annyi szükséges, hogy a jelölt a nép ügye állhatatos harcosának tulajdonságaival rendelkezzék*. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta: "Az a tény, hogy a proletárd'ktatúra állama össznépi állammá vált, egyáltalán nem jelenti azt, hogy befejeződött a demokrácia fejlődése*. "Mi, kommunisták — mondotta —, továbbra I* fejleszteni akarjuk a demokráciát, amelynek be kell hatolnia társadalmunk minden láncszemébe, minden sejteeskéjébe. Pártunk sokoldalúan fejleszti a lenini demokratikus elveket mind az államigazgatásban, mind pedig a termelés irányításában. A kommunizmus a iehető legdemokratikusabb eszközökkel épül. Tehát — a szocialista állam sikereinek legjobb biztosítéka: a tömegek aktivitásának és alkotó kezdeményezésének széles körű fejlesztése. A Szovjetunió népgazdaságának sikereiről szólva Hruscsov közölte, hogy például Hruscsov ezután a mostani hétéves terv első négy*'évének eredményeiről szólott. Elmondotta, hogy az ország Iparának össztermelése ebben az időszakban 45 százalékkal növekedett a tervben előírt 39 százalék helyett. A terven felül 28 milliárd rubel értékű árut állítottak elő. Hangsúlyozta azt is, hogy a népgazdaság pártlrányításának a termelési elv sz:* rint most folyó átszervezése jó eredményeket hoz. "Nem jelentéktelenek azok a sikerek. amelyeket ezekben an években a mezőgazdaságfejlesztésében elértünk* •— mondotta Hruscsov. A ked-» verőtlen időjárási viszonyok ellenére nz ország több mezőgazdasági területén tavaly 147,5 millió tonna szemes terményt takarítottak be. Ilyen szemestermény-manynyi&ág a Szovjetunióban még nem termett. Megnőtt az állattenyésztési termékek termelése ls. Közötte azt is, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének üteme a Szovjetunióban jelentősen felülmúlja a kapitalista országok nemzeti Jövode'mének fejlődési ütemét Az utóbbi tíz évben (1953—1902) a nemzeti jövedelem növekedésének átlagos évi üteme a Szovjetunióban 9.2 százalék t olt, ugyanakkor nz Ecvesült Államokban csupán 2,7 százalékot ért cl. A szovjet dolgozók «gy főre átszámított reá'jövedelme 18 százalékkal emelkedett az elmúlt négy év folyamán. "A párt és a kormány a jövőben is mindent elkövet, hogy tovább emelje a szovjet emberek életszínvonalát* — mondotta Hruscsov. Az SEKP Központi Bizottságának első titkára beszédében felszólította a szovjet embereket, minden módin emeljék a munka termelékenységét. Kijelentette: "A szovjet ember legnemesebb kötc'.eseégc és elsőrendű feladata, hogy alkosson, megsokszorozza hazájának gazdagságát, az egész társadalom, a jövő nemzedékek jobb életének érdekében*. (MTI)