Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1M3, február «L N. Sz. Hruscsov beszéde Moszkva Kalinyin kerületének választópolgárai elölt (Folytatás as I. oldalról.) Az adott esetben — mon­A német békeszerződés dotta Hruscsov —, arról van megkötése és a nyugat-berli- szó, hogy ni kérdés meg-.ldása norma­lizálná a helyzetet Európá­ban, s ebben nemcsak a szo­cialista országok népei, ha­nem a tőkés országok népei is érdekeltek. •Olyan helyzet alakulna kl, amely nem korlát, hanem megegyezéshez vezető ngródos/ka lenne az élta­lános béke megszilárdítá­sát előmozdító alapvető problémákban, főképpen a leszerelés problémájában*. Ezzel azonban — mondot. ta Hruscsov — szembeszáll­nak a nemzetközi helyzet rendezésének ellenzői, akik még agyáltalán nem tették le a fegyvert. Mindent el­követnek például annak ér­dekében, hogv még Jobban szétforgácsolták a nemzet-kö­zi kereskedelmet. Hruscsov ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett arrn a dur­va nyomásra, amelyet az Egyesült Államok kormánya alknl mázott Nyugat-Német­országgal, Japánnal, Svéd­országgal és más országokkal szemben avégett, hogv azok ne teljesítsék a Szovjetunió­val megkötött acélcső-szállí­tási szerződésüket. az Egyesült Államok be­avatkozik a Szovjetunió és egy harmadik ország köl­csönös kapcsolataiba. Mi ez, ha nem az esztelen hidegháborús politika meg­nyilvánulása! A reálisén gon­dolkodó politikusoknak vilá­gosan látniuk kell, hogy az Egyesült Államok teljesen hamis úton halod. A Szovjetunió teljesen megszüntetheti a nagy átmé- nek Kuba társadalml-politl dotta, hogy az amerikai ím- az ellenségre, kivetjük ál­periallsták láthatólag nem lésaikból és szétmorzsoljuk mondtak le az agressziók és őket már a háború első nep­0 provokációk politikájáról, ján * addig, amíg az imperialis- jcizmus—leninizmus ta országok népei tevékeny zászlaja alatt*. nagy •Ma a legagresszívabb ame­rikai körök, a -veszettek*, ahogy az amerikaiak neve­zik őket, arra buzdítják az ameri­kai kormányt, támadjon Kubára azzal az ürüggyel, hogy Kuba veszélyezteti az Egyesült Államokat*. •Az Egyesült Államok lm­Hruscsov azt mondotta, hogy a szovjet tudósok, mérnö­kök, munkások nagyszerű fegyvereket teremtettek a szovjet hadsereg számára, és e fegyverek mennyisége ívről évre növekszik. "Amikor az Imperialisták és határozott harcukkal el nem érik az agresszív kö­rök elszigetelését és olyan kormány megalakí­tását országukban, amelyek megértik az agresszió és á hidegháború veszélyét és az általános és teljes lesze­relésről szóló egyezmény­hez*. perinlfsta körei elégedette- nem akarnak hozzájárulni a* rőjú csövek importját. A Szovjetunió szonban sok év­re építi ki külkereskedelmét és nem akar zavarokat okoz­ni kereskedelmi partnereinek. "Most a nyugatnémet és a japán cégek, valamint né­ségekkel. amelyeket a Ka­rib-tenger körzetében tá­kai rendszerével* — mon­dotta Hruscsov, és hozzáfűz­te, hogy »az Egyesült Álla­mok kormányának meg kell értenie, hogy Kuba megtá madása nem össze azoklcal általános és teljes leszerelés­hez, nekünk állandóan meg kel'l újítani a régi fegyverze­tet és az nagy összegeket kö­vetel. A fegyverkezési ver- amely gyorsan fejlődő gazda­senynek ez a folyamata lát- „ággal rendelkezik, és a fegv­ogyeztethető hatolag folytatódni fog és verzetet és a fegyveres crő­»Ha ma béke van — mon­dotta Hruscsov — az elsősor­ban annak köszönhető, hogy van Szovjetunió, van szocia­lista országok közössége, a kötelezett­fokon pedig az Egyesűit Ál­lamok nyomást g'-akorol, tör­hetik a fejüket azon, hogy versenytársaik örömére ne húzzák őket csőbe ezek mi­att a csövek miatt. Csak együt (érezhetünk ezeknek az országoknak az ti zlet embereivel -tenger madt válság időpontjában vállalt magára*. Az Egyesült Államok el­nöke kötelezettséget vállalt, hogy nem támadják meg Kubát, mi pedig beleegyez­tünk, hogy elszállítják Ku­bából a stratégiai rakétá­A veszélyes karilp-tengeri kat és az IL—18-as bombá­válságrói szólva, amelyet az zókat, és el is szállítottuk amerikai imperializmus idé- azokat* — mondotta Hrus­zett elő — Hruscsov azt mon- csov. fennmarad a termonukleá- ket illetően felülmúlja azim­ris háború veszélye mind- pcriaíista tábort*. A Szovjetunió a példa erejével akarja megmutatni fölényét •Nekünk nincs szükségünk háborúra. A Szovjetunió bé­kés porondon akar verse­nyezni a kapitalizmussal, és példa erejével akarja Testvéri szavunkat adtuk a kubai népnek •De ez nem jelenti azt — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő —, hogy ml az ame­rikai imperializmus nagy cápáinak engedtük át a hős Kubát Mi szavunkat, testvé­ri szavunkat adtuk a kubai népnek, hogy a Szovjet­unió Kuba segítségére siet és nem hagyjuk el a baj­ban*. »Mi azt akarjuk, hogy biz­tosítva legyen n béke, béké­ben és barátságban akarunk élni minden néppel. Ml baráti kezet nyújtunk u amerikai népnek ls, mint ahogy nem egy ízben kijelentettük, azt akarjuk, hogy normális, Jó kapcsola­tok létesüljenek országaink között*. Ha azonban nz imperialis­ták — Jelentette kl Hrus­csov — lábbal fogják tiporni a népeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák ki a . nekik tetsző társadalmi-po- ^í®11­pekre a maguk rendjét, ak­kor az termonukleáris há­borúhoz vezet. Hruscsov kijelentette: a mai valóságos tények -arra gyorsab­kor még sokkal ban fejlődhetne. Miután megjegyezte, hogy a Szovjetunió Kommunista TOnjTsénkTkéűégbe.'ho^' Pártjanak alapvető célja megmutatni a marxista— leninista elmélet fölényét, a szocialista gazd sári rendszer, a mi rendsze­rünk fölényét*. Hruscsov hozzáfűzte: "A Szovjetunió külpolitikája gazdasági és katonai erőnk szilárd alapjára, az egész nagy szocialista közösség ha­talmára támaszkodik. Nem kényszerítenek bennünket, többet adni a népnek, rámu­hogy állandóan gondoljunk tetott. „Aa é]et (rja elő, és törődjünk védelmünk kö- hpgy öri6gl „közöket kell vetelményeivel, hogy a (ordftanunk katonai erőnk megfelelő mó- mefrtele]a sidnten való tar- visszaverni minden olyan tó­ellen tudjon állni az Ez természetesen el­felfegyverzett impena- kerülhetetlenül csökkenti a lehetőségeket a népnek a közvetlen javakból való ré­szesedésére. De ezt meg kell tennünk, hogy megvédhessük az Októbert Forradalom vívmányalt. Szovjetunió don állig Usta tábornak*. "Olyan erőre van szüksé­günk, hogy az Imperialisták tudatában legyenek annak, ha kirobbantják az atomhá­borút, ők égnek el e háború tüzében.* Természetesen — folytatta a szovjet kormányfő —, ha a nemzetközi helyzet jobb lenne, ha sikerülne megálla­podásra Jutni és lerázni a fegyverkezési terheket, ez megsokszorozná a gazdaság további fellendítésénék és a népjólét emelésének lehető­sérietet, amellyel fékezni akarják előrehaladás urduit a szocializmus és a kommuniz­mus felé*. Hruscsov megjegyezte, hogy a kommunizmus ellenségei, a munkásosztály ellenségei minden eszközzeü szíják a nézeteltéréseket a Kommú­litikai Bérlik rendszert, ha megki­ráerőszakolnl a né­A Szovjetunió népgazdasá­ga így to fejlődik, de ak­Irány a kommunista világgazdaság sMJitiiiaiiiy iiiuHiiiititiiitiiitiiiiitiittiiiiiiiiiiiitiiiiiiitiiiiaiiiiiiniiiitiiiiiiHifiii iiiiiiiiiiiiiiiiii Rádió a kirakatban ... . _ megjelentek az ízléses kivitelű bolgár rádl­RHRnogy ók kirakatainkban, máris elterjedt a hír: •íme, hová süllyedt a viláEhirú magyar híradástechnika, a bolgároktól importálunk már rádiót is.« E rosszindulatú be­állításnak kedvezett az is, hogy az első sorozatoknál kisebb minőségi kifogások is előfordultak. Ma mar azonban el­mondhatjuk — s ezt a hibastatisztika is igazolja —, hogy a bolgár rádiók semmivel sem rosszabbak a hazaiaknál. Rá­diógyártásuk színvonala pedig — a magyar szakemberek véleménye szerint — korszerűbb, termelékenyebb a miénk­nél. Ez érthető is, hiszen a rádiógyártás Bulgáriában új iparág, s így lehetőség nyílt a világ élenjáró tapasztalatai­nak alkalmazására. Az év végére már olyan kiváló minősé­gű, nagy teljesítményű nyomtatott áramkörös bolgár készü­lékek ts megjelennek üzleteinkben, amelyek a legmagasabb igényeket is kielégítik. Magyarország minden híreszteléssel ellentétben, nem szünteti be a rádiógyártást, csak ez előállított tíousok szá­mát csökkenti. Ahogv a Központi Bizottság tavaly júniusi gépipari határozata előírja: -a lakosság számára készülő hír­adástechnikai cikkek (például televízió, rádió, magnetofon) gyártását —• a nemzetközi munkamegosztás alapján — kor­látozzák néhány típusra*. Ez a nagymúltú magyar híradás­technikai Ipar hírnevét egyáltalán nem csorbítja, sőt öreg­bíti. Kisebb típusú választék mellett lehetősé* n Ilik a fej­lesztésre, koncentrálásra, s « korszerűbb készülékek nagv, gazdaságos sorozatú gyártására. A nemzetközi munkameg­osztás bővülése a lakosság számára is előnyös, hiszen a rádió és má* közszükségleti cikkek választéka új. Jobb és olcsóbb árukkal bővül. t . megjegyezni, nemcsak a késztermékekben, craemes htinom agy,,, híradástechnikai alkatrészekben ls növekszik a nemzetközi együttműködés Megállaoodás született például a Német Demokratikus Köztársasággal, hogy egves rádiócsöveket, tv képesöveket, izzólámpa típu­sokat mi, másokat ók gyártanak kölcsönös szükségletre is, az eddiginél nagvobb és gnzdaságosnbb sorozatokban. Az Orion és n berlini ív rádiógyár megállapodtak a szerelvénv­gyártás egységesítésében. Ez. lehetőséget nyújt a két ország közötti választékoséra bővítésére. (Az importált készülékek javításához mindenütt hazai gyártású szerelési egvségek Is felhasználhatók). Távlatokban pedig megteremtik a sz»re­lési egységek országok közötti gvártásszakosításának alap­ját. Az Orlonban a hangszórók például ma a nagv világcé­gekhez hasonlóan több százezres darabszámban készülnek. Ha ilven és hasonló szerelési egységek ("értésében Is nem­zetközi szakosodás jön létre, a legfejlettebb világcégeknél to jobb minőségben, olcsóbban készíthetjük azokat. Hiszen ez a tömeges gyártás már megköveteli az automatizálást és lehetővé teszi a tudomány és technika legújabb vívmányai­nak alkalmazását Nem az a baj, hogy egyik-másik területen szűkítik a gyártott típusok Márnát, hanem ellenkezőleg: ma már na­gyon is sokféle termék készül nálunk, szétforgácsolva a mű­szaki fejlesztőerőket és a termelést. Ez a gépipar műszaki fejlesztésének jelenleg is egyik legnagyobb akadálya. Ha a KGST-országok megosztják egymás között például a ház­tartási gépelc, hűtőszekrények, motorkerékpárok stb. gyár­tását, s egy-egy tagállam lényegesen kevesebb típust gitárt, de nagy sorozatban, a nemzetközi együttműködés folytán üzleteinkben olcsó, és csaknem hasonló választék (a feles­leges és drága luxust leszámítva) lesz. mint a nyugati vi­lágvárosokban. (Mindez fokozottan érvényes a termelő jel­legű gépekre, melyeknek se szeri, se száma.) Persze a jelen­legi szétforgácsolt termelési szerkezet megváltoztatása okoz­hat múló zavarokat, minőségi hibákat, de egv fa nem takar­hatja el az erdőt, w; a rádióproblémára: van a kérdésnek Tisiiaierve egy másik oldala is. Nem szabad hír­adástechnikai hagyományainkat egyetlen termékre leszűkí­teni. A Bulgáriával kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy termelő és fejlesztő kapacitásokat szabadítsunk fel a lénye­gesen korszerűbb és bonyolultabb nehéz híradástechnikai cikkek (távbeszélő központok, átviteltechnikái, mikrohullá­mú elektroakusztikai adó-vevő berendezések) gyártására. A rádió- és televíziógyártást Székesfehérvárra koncentráljuk, s a Telefongyár átviteltechnikái, az Orion mikrohullámú berendezések gyártására áll át fokozatosan 1905-ig. A rá­dió- és televízjógyártós színvonala ezzel nem romlik, ha­nem javul, mert a székesfehérvári gyár többek között új, korszerű gyártószalagokat vásárol CsehszJovákiából. Hogy lehet mégis visszafejlődésről beszélni ebben az iparágban, amikor a híradás- és vákuumtechnikai ipar össztermelése a mostani ötéves terv Időszakában 2,4-szeresére, exportja pedig 2.7-szeresére növekszik, s 1965-ben kereken tízmilli­árd forint értékű terméket ad a népgazdaságnak! Nem könnyű felsdat ez, ha csak az anyagszükséglete­ket Is nézzük. Sok százmilliós értékű kondenzátor, poten­cióméter, ellenállás, ferrit és finomkohószr ti anvag szük­séges ebhez. Hát még hánv millió mérnök- és szakmunkás­órára van szükség. De segít Itt is a nemzetközi együttműkö­dés. A Magyar Távközlési Kutató Intézet és a szovjet NTTP Kutatóintézet közösen dolgoznak a Druzsba mlkrohultamú berendezésen, amely tv- és rádióláneot teremt a szoclM'sta országok között. A Beloiannisz szovjet intézettel tgyü't fej­leszti a falusi telefonközpontok és berlini intézettel a Crossz­bár telefonközpont elektronikus részét és igy tovább. bekapcsoljuk a magyar kirakatban levó bolgár rádiót, egyre tisztább hangon szól, a nemzetközi összefogás erejéről beszél, csak érteni kell In­ternacionalista nyelvén. Kovács Jófflft Ha tehát N. Sz. Hruscsov, az ország belső helyzetéről szólva, hangoztatta, hogy a szovjet nép sikeresen váltja valóra a hétéves tervet. -A szovjet . va «, emberek jól tartják a lépést politikájának Egyesült Államokkal foly­hozzájárulnak tátott békés gazdasági ver­senyben. Ha megnézzük áz előző ötéves terv időszakát, akkor láthatjuk, hogy az ipari termelés egy főre eső növekedése a Szovjet­unióban 48 százalékot, az Egyesült Államokban pe­dig mindössze 8 százalé­kot tett ki. A szovjet ipari termelés vo­lumene jelenleg az Egyesült Államok termelésének 63 százalékát éri el az 1957, évi 47 százalékkal szemben.* A köztársasági Legfelsőbb Tanácsok és a helyi taná­csok választásai ebben az évben — mondotta Hrus­csov — az SZKP XXII. kong­biztosfthatjuk őket, hogy a resszusának határozatai, va­kommunista pártok sem- lamlnt a Szovjetunióban fo­miképpen sem sz reznek lyó kommunista építésnek a örömet ellenségeiknek. kongresszus által jóváha­gyott programja Jegyében zajlanak le. "A kongresszusi dokumen­tumok, a párt programja óriási vi'ágítótornyokhoz hasonlatosak. A kommunizmus ellenségei ne tápláljanak illúziókat e té­ren. •Mindent elkövetünk ős el fogunk követni, hogy min­den eszközzel erősítsük és a szocialista országoknak közös eltökéltsége: meg­semmisíteni minden ag­resszort, összeforrasszuk a munkás- amelyek lehetővé teszik, osztályt, az egész világ dol- hogy a kommunizmus épí­gozóit, a nemzetközi kommu- tését tudományos terv alap­nlsta mozgalmat — a mar- ján végezzük. Í­A párt programja óriási világítótoronyhoz hasonlatos Hruscsov a tőkés országok, többek között az Egyesült Államok parlamenti válasz­tásáról beszélve, azt mon­dotta, hogy "ezekben az or­szágokban az igazi szabadságjogok azokat a pártokat illetik, amelyek a monopoltőke néprabló jogait védelme­zik* a főváros Ipara ma öt nap alatt állít eló ugyan iin.iyi terméket, mint 1913-ban egész év alatt. Négy év folyamán Moszk­vában jelentősen több lakó­ház épült, mint amennyi a forradalom előtti Moszkvá­ban összesen vott. Ebben az időszakban 477 000 család, vagyis több mint 1 700 000 a szocializmus vívmányalt, nista Pártok között, a|t han­visszatartsuk az imperialis- goztatják, hogy ezeka nézet­tákat attól, hogy megtámad- eltérések a szocialista orszá­ják hazánkat, kirobbantsák gok testvéri barátságának az általános háborút.* összeomlásához, a kommu­Hazánk — hangsúlyozta nista mozgalom meggyengü­Hruscsov — a legmodernebb léséhez vezetnek, fegyverekkel látja el a Az imperialisták — mon­szovjet hadsereget. "Az im- dotta — "már nem egy íz­perinlistáknak tudnlok kell, ben tették különböző döglő­hogyha kirobbantják a há- dő gebékre a tétet, és mind­borút, fegyveres erőink meg- annyiszor a pocsolyába estein semmisítő csapást mérnek Most is A szovjet • kormányfő itt en}ber költözött új lakásba. megjegyeíte, hogy az Egye­sült Államokban a választá­sokkor lényegében két párt, az elefúntjelvényes Köztár­sasági Párt és a szamárjelvé­nyes Demokrata Párt között folyik a harc. A szovjet kormányfő ez­után így folytatta: "Önök mondhatják, hogy Hruscsov ismétlésekbe bocsátkozik, hogy erről a témáról már be­szélt. De kérem, elvtársak, legyenek elnézéssel irántam: kénytelen vagyok erről be­szélni, mert u Egyesült Államokban semmi változós nem tör­tént az elefánt-párt ée a szamár-párt között, ugyanúgy, mint ahogyan nem változtak meg ezek az álla­tok sem*. A Szovjetunióban viszont a képviselőjelöltek csak egy gazdát képviselnek, a népet. "Nálunk minden arra mél­tó dolgozó megválasztható képvirclővé. S ehhez nem kell semmilyen tőke, semmilyen befolyásos kapcsolat, sem lármás rek­lám; mindössze annyi szük­séges, hogy a jelölt a nép ügye állhatatos harcosának tulajdonságaival rendelkez­zék*. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára hangoz­tatta: "Az a tény, hogy a pro­letárd'ktatúra állama össz­népi állammá vált, egyálta­lán nem jelenti azt, hogy be­fejeződött a demokrácia fej­lődése*. "Mi, kommunisták — mon­dotta —, továbbra I* fejleszteni akarjuk a demokráciát, amelynek be kell hatolnia társadalmunk minden lánc­szemébe, minden sejteeskéjébe. Pár­tunk sokoldalúan fejleszti a lenini demokratikus elveket mind az államigazgatásban, mind pedig a termelés irá­nyításában. A kommuniz­mus a iehető legdemokrati­kusabb eszközökkel épül. Te­hát — a szocialista állam sikerei­nek legjobb biztosítéka: a tömegek aktivitásának és alkotó kezdeményezésének széles körű fejlesztése. A Szovjetunió népgazdasá­gának sikereiről szólva Hrus­csov közölte, hogy például Hruscsov ezután a mostani hétéves terv első négy*'évé­nek eredményeiről szólott. Elmondotta, hogy az ország Iparának össz­termelése ebben az idő­szakban 45 százalékkal nö­vekedett a tervben előírt 39 százalék helyett. A terven felül 28 milliárd rubel értékű árut állítottak elő. Hangsúlyozta azt is, hogy a népgazdaság pártlrányítá­sának a termelési elv sz:* rint most folyó átszervezése jó eredményeket hoz. "Nem jelentéktelenek azok a sike­rek. amelyeket ezekben an években a mezőgazdaságfej­lesztésében elértünk* •— mondotta Hruscsov. A ked-» verőtlen időjárási viszonyok ellenére nz ország több mezőgaz­dasági területén tavaly 147,5 millió tonna szemes terményt takarítottak be. Ilyen szemestermény-many­nyi&ág a Szovjetunióban még nem termett. Megnőtt az ál­lattenyésztési termékek ter­melése ls. Közötte azt is, hogy a nemzeti jövedelem növeke­désének üteme a Szovjet­unióban jelentősen felülmúl­ja a kapitalista országok nemzeti Jövode'mének fejlő­dési ütemét Az utóbbi tíz évben (1953—1902) a nem­zeti jövedelem növekedésé­nek átlagos évi üteme a Szovjetunióban 9.2 százalék t olt, ugyanakkor nz Ecvesült Államokban csupán 2,7 szá­zalékot ért cl. A szovjet dolgozók «gy fő­re átszámított reá'jövedel­me 18 százalékkal emel­kedett az elmúlt négy év folyamán. "A párt és a kormány a jö­vőben is mindent elkövet, hogy tovább emelje a szov­jet emberek életszínvonalát* — mondotta Hruscsov. Az SEKP Központi Bizott­ságának első titkára beszé­dében felszólította a szovjet embereket, minden módin emeljék a munka termelé­kenységét. Kijelentette: "A szovjet ember legne­mesebb kötc'.eseégc és el­sőrendű feladata, hogy al­kosson, megsokszorozza ha­zájának gazdagságát, az egész társadalom, a jövő nemzedékek jobb életének érdekében*. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom