Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

fMuupi 1963. február tt DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A borítékban s mellette •mjtncs talán ma az országban, nincs talán ma Szel^l geden olyan ember, aki — ha csak egy pillanatra i* — ne gondolna arra, hogy mi mindent élt már át, mióta eszmélni tud. Az idősebbeknek a múlt is Húsz vagy harminc évvel Jobban élünk, mint bár- Az életszínvonal ermeOkeaz eszükben jár, a két háború közti sötét korszak, azután a ezelőtt egy munkáscsalád- mikor. désének eredményeképpen világégés, az infláció, szóval a tok-sok csúf emlék. Ne- ban a családfő igénye, gond- És ami még nincs is a bo- Szegeden az egy főre jutó kik most könnyű az összehasonlítás. De azért senki sem ía az volt- hogy kenyeret rítékban! kereskedelmi forgalom ma „_, , „,,,„„. .„•,,„,, , ,... „ adjon az asszonynak, a gye- Nincs benne például az az 39 százalékkal magasabb, trxgylxazt a nemzedéket, melynek legxfjabb korosztálya rekeknet Ma egés^en ter_ lgoo müuó /o£nt( ^ a mint 1958-ban. Csak egyetmost lep először a szavazóurnák elé. Igaz, az ő emlékeik mészetes, hogy a családi társadalombiztosításban részt len adat bizonyításul: 1959nem vezetnek olyan messzire, mint szüleiké, ők az új tti- tervben televízió, utazás, vevők 1962-ben táppénzként ben 149, tavaly fél évben lág születésével egy időben jöttek világra, s mindannak, motorkerékpár, új lakás és kaptak. Vagy az a 900 mii- 5355 televízió-előfizető volt ami ma ebben az országban létezik, ők a jogos örökösei. a hozzávaJÓ bútor szerepel. lió, amivel az üzemi étkez- a városban. Mert az életdékben felszolgált Senkinek sem nehéz ma a választás, a kérdés oly világos: a szocializmus építése a béke építése, a jövő egyetlen útja. Erre is gondol ma mindenki, aki a Hazafias Népfront jelöltjeire, a párt politikájára adja szavazatát. Hiszen nemcsak ma szavaz. Napok, hónapok, évek óta ki a gyárban, ki a földeken, ki a hivatalban vagy a műteremben munkájáxxil tesz hitet mellettük. A szocializmus alapjait ez a mindennapos szavazás teremtette meg társadalmunkban, s teszi lehetővé teljes felépítését. A választások ideje mindig a számvetés ideje is: mit értünk el eddig, s mit kell tenni ezután. Nincs talán ma az országban, nincs talán ma Szegeden olyan ember, aki ne gondolna valamilyen formában mindarra, amiről ez az újságoldal ls szól Két idéxet, két világ wJelentés! A választási készületeket megtettük, a kampány megindult. Rubinek István egységpárti jelölt érdekében mindent megtettünk. A kormány kívánta nyugalmas, tiszta választásnak semmi akadálya. A csendőrök kényszerűségből fegyverüket használták, az uszítókat eltemettük. En drőd, 1935." „Elkészültek a szavazófülkék és az urnák, s február 24-én megnyílnak a szavazóhelyiségek, és a választási névjegyzékben szereplő sok ezer szegedi az urnákhoz járul, hogy szavazatával állampolgári jogát gyakorolja. Szeged, 1963." Két Idézet, két világ! akkori országgyűlés össze- tások eredménye. Ez a váKikért és kinek az érdé- tétele. S hogy a magyar nép lasztás azért is emlékezetes kében dördültek el egykor a évezredes pere hogyan dőlt számunkra, mert az ellen„__ el, s miként kaptak elégte- forradalom leverése után csendorok fegyverei, arra ^ ^ ^^ parasztok? s népünk szavazatával is jóminden különösebb magya- az EGÉSZ magyar nép, azt jól váhagyta a párt és a korrázat nélkül ad választ az bizonyítja az 1958-as válasz- mány megújhodott politikáját. «ttownweAi6Kfes*Niu9irönímnsnaMA6v6Azt* ösvvée fcría • ^ Horthy-világban a választásra jogosultak körét leszűkítették és a választókerületek beosztásánál is megcsalták a népet Nálunk — tekintet nélkül a választókerület összetételére — 1958 '666 (959/579 1960*900 1961* &X) 1959-61-2946 ÚJ LAKÁS, Leginkább a nemzeti jövedelem növekedése tükrözi a népgazdaság fejlődesét. Magyarország nemzeti jövedelme 1949 és 1962 között — alig több, mint egy évtized alatt — két és félszeresére nőtt a 1962-ben körülbelül háromszor annyi volt mint a háború előtt. Most már ismeretesek húszéves távlati tervünk célkitűzései is: 1980-ban a magyar népgazdaság egy hónap alatt annyi terméket állít majd elő, mint amennyit a háború előtti Magyarországon egy egész év alatt termeltek. A nemzeti jövedelem jelentős részét beruházásokra költjük. Az űj városok, gyároriások nevét mindenki ismeri. s tudja azt is, hogy létrehoztuk a nagyüzemi mezőgazdaság bázisait, a gépállomásokat és állami gazdaságokat, kulturált kereskedelmi hálózatot építettünk ki a városokban és a falvakban. villamosítottuk a falvak többségét, szociális, kulturális és egészségügyi intézmények sorát építettük feL Igen sokat fejlődött a magyar ipar. Csak itt Szegeden, 1958-hoz viszonyítva, 1961-ben 30 százalékkal növekedett a termelése. S ez alatt az idő alatt a város ipari üzemeiben csaknem ötezer emberrel többet foglalkoztattak, mint korábban. Már épül az új. kábelgyár, a műszaki gumigyár, rövidesen hozzákezdenek a textilművek bővítéséhez. Mind többen jutnak majd jó munkaalkalomhoz, nemcsak szegediek. hanem a messzi kör* nyék lakói is. S aki rágondol, hogy Szeged iparilag milyen elmaradott város volt a felszabadulás előtt, az képes tisztelni a fejlődés ütemét. A két választás közé esik szocialista építésünk egyik legszebb eredménye, a mezőgazdaság szocialista átalakulása, mely lehetővé teszi a korszerű, nagyüzemi meTÉRHÓDÍTÁSA SZÁAÍTDTTRULCTBtN a 1948 1958 sto Vő (190 rf 140 Cy ' i 1 IX 1962 1 19651 1880 ebédhez színvonal emelkedésén nema népgazdaság évenként hoz- csak azt értjük, hogy töbzájárul. S lehetne még so- bet tudunk vásárolni, harolni. 1961-ben, amikor az nem azt is, hogy közben felegy főre jutó bér — nyere- ép(m a szentesi közvetítő SBS"K? leTf^ 8 * ^ épül, volt, a béren felüli juttatás szépül ez a varos, havi 424 forintot tett ki. élünk. ahol Nem vigasz, hanem megvalósítható cél Egy 1932-ben készült ki- ember éL Nálunk ennél jobb mutatás szerint Magyaror- a helyzet. De a fejlett eurószág lakosainak fele földes pai országok jelentós részélakásban élt, a lakóházak 78 ben sokkal több szoba jut százaléka sárból, vályogból, ezer lakos számára, mint fából készült. Ezekben az nálunk. Jelenleg 350 ezer a években Szegeden közel há- hiányzó lakások száma, s álrom és fél ezer munkáscsa- lagromlás miatt évenként 10 Iád lakott nedves földszin- ezer lakást kell megszüntettes. alagsori és pincelaká- ni. A házasságkötések, illetsokban. Vigasz ez annak, ve a természetes szaporulat aki ma új lakásba szerelne következtében további 30— 35 ezer újabb lakáshiány jelentkezik. Tizenöt év múlva-*, A lakáshiány világprobléma. de az ország 15 éves lakásépítési terve mégis célul tűzte ki megszüntetését. 1975-ben már csak olyan albérlők lesznek, akik valamilyen oknál fogva nem is akarnak önálló lakást fenntartani Budapest túlzsúfoltsága követelménnyé teszi, hpgy az új lakások ezreit elsősorban a vidéki nagyvárosokban építsük fel, többek között Szegeden is. Vi szenvedélyek Két űj szenvedélye van aa embereknek: a tanulás és az utazás. S mert mindkettőre van módjuk, ezrek és ezrek veszik ki belőle részüket Nekünk szegedieknek! sincs szégyenkezni valónka legalább 18 ezer gyerek jáa általános és középiskolába/ majd négyezren vannak aa egyetemisták is. pedig sem az esti, sem a levelező tagozatok tanulóit és hallgatóit nem számoltuk hozzá. SzínA felszabadulástól 1953-ig költözni? Bizonyára nem, de csupán a Faragó utcában minden 20 ezer valaszto egy olyan magyarázat melyet épült új háztömb. 1953 és országgyűlési képviselőt vá- lehet érteni 1955 között is még csak 146 laszthat, s ez gyakorlatilag lakás épült Szegeden, az azt jelenti, hogy az ország- jQ^ mint Nyusaton utóbbi négy évben azonban gyűlési képviselőket és a ' * hatalmas arányú építkezés tanácstagokat a felnőtt la- A lakáshiány világproblé- indult meg, s üteme most kosság egésze egyenlő és ma, érdemes egy pillantást már évről évre fokozódik, közvetlen választójog alap- vetni, miként is állunk külján, titkos szavazással vá- földhöz képest? Európában 125 milliárd lasztja meg. száz lakásban átlagosan 442 Ilyen szép terv megvalosífásához, mint amilyen a 15 Csak axt vásárolhatjuk meg, amit megtermelünk S^S?^ minden érdekelt — összefogása szükséges. Az egymillió új lakásból 400 ezer felépítése a magánosokra vár, melyhez az állam igen jelentős hiteleket nyújt. Az állami beruházásból épülő lakások átlagosan két lakószobásak, komfortosak, közművesítettek lesznek, s ezeknek csaknem a felét beépített szekrénnyel, beépített konyhabútorral is ellátjuk. A lakások 60—80 százalékának fűtését központilag, tömbfűtéssel, távfűtéssel oldjuk meg. A program megvalósítása 125 milliárd forintot igényel! f=ton •Ü7 W1 MJÍ !»l 1952 Mbl•938 1962 TUT L'JÍI 1138 19(2 ' te a város minden részén építenek valamiféle iskoláig kollégiumot, hogy mindenkinek jusson hely, alkalom* aki csak tanulni vágyik. Ami pedig az utazást 3* leti: a szakszervezeti ás a vállalati üdülőkben egy-egy nyáron több mint félmillióan töltik szabadságukat A Balatonon, a Mátrában vagy a Bükkben, olyan helyeken, ahová minden külföldi vendég is szívesen ellátogat Arra pedig már szót sem érdemes vesztegelni, mennyien utaznak külföldre. Az IBUSZ a megmondhatója, s az, aki már volt. aki most van oda, vagy éppen készülődik az útra. Ezeknek köszönhető s például soha akkora átlagos búzatermés nem volt az A GYÁRI PUH MUNKÁSOK MAMANAK NÓNEKFOÉ&E. 1938 1949 1962 1938 1949 1962 1965 19B0 Z\ AllÁ&üKU ILON 1962 1965 zőgazdaság kialakítását. Most már a mezőgazdaságban is emelni kell és lehet a munka termelékenységét az új termelési módszerek alkalmazásával, a nagyobb hozamú fajták kinemesítésével, az egész mezőgazdasági termelés belterjesítésévei és szakosításával. A mezőgazdaság több termékkel fogja meghálálni a szocialista államunk által juttatott milliókat. Hiszen a szocialista útra tért mezőgazdaság máris bebizonyította fölényét: az aszályos évek ellenére is növelte a termelést. országban, mint éppen ezekben az években. Csak azt vásárolhatjuk meg, csak abba öltözhetünk, csak azt ehetjük meg, amit megtermelünk. A szocialista ipar és mezőgazdaság biztosítja, hogy mind több legyen az áru, s mind több legyen a dolgozók keresete. Úgy mondják ezt. hogy az életszínvonal emelkedését. FERflAK WK «t sz 1930-31 1962 TO 1-31 1962 A c>iMZeté*Ás*\. áttezpaz éóttAun, — Ezelőtt néhány esztendővel még ismeretlen fogalom volt a nyugdíjas parasztember. — Az üzemi étkezdékben Rangunk a világpiacon sitaaíisla emáqokkal kmprta/ista országokkal A magyar ipar termékeit szívesen vásárolják mindenütt a világon. A KGST-n keresztül egyre nagyobb összhang alakul ki a baráti szocialista országok ipara és kereskedelme kőzött. Szeged ipara is jelentős részt vállal a külkereskedelmi kötelezettségek teljesítéséből: termékcinek 15 százalékát külföldi megrendelőknek gyártja. 860 ezer adag étel fogy naponta. — 1949-ben 686 községben volt mozi, 1961-ben pedig 3740 működött a falvakban. — A Patyolat 80 ezer mázsa ruhát mosott a háztartások részére. — Minden huszadik, bérből élő aktív keresőnek egyetemi vagy főiskolai végzettsége van az országban, s minden tizedik dolgozó érettségizett. — Ausztriában 30, NyugatNémetországban 38. Olaszországban 15 százaléka az átlagbérnek a nyugdíj összege. Hazánkban 52 százalék. — 1961-ben 127 ezer mosógépet és 45 ezer porszívót vásároltak n családok. Ezeknek s még oly sok mindennek köszönhető az, amit a mellékelt rajz ábtá2SL