Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

Vasárnap, 1963. február 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Hét és fél millió forint öntözésre a szegedi járásban A belterjes mezőgazdasági termelés és az általános vízgazdálkodás helyzetéről tárgyalt a járási párt-végrehajtó­bizottság Az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága leg- helyett egy munkaegységet utóbbi ülésén megvitatta a tsz-eknek az öntözéses növény- szavazzanak meg a szak­termesztésben elért eddigi sikereit, s napirendre tűzte a já- munkásképző iskolákon tá­rás általános vízgazdálkodásának problémáit. Az öntözés nuló gazdák számára. Így a eredményeiről és a vízgazdálkodási kérdésekről a járási tsz-tagok érdekeltebbé vál­pártbizottság mellett működő újonnan megválasztott mező- nak a tanulásban. Az anya­gazdasági állandó bizottság készített összefoglaló tájékozta- gj áldozat csakhamar visz­tót, mely a vita alapjául szolgált. szatérül a közösségnek. 172 százalékos tervteljesítés A jelentésből és a hozzája nak első titkára kiemelte a kapcsolódó felszólalásokból mezőgazdasági szakmunká­As általános vízgazdálkodási helyzet javítása kiderült, hogy az öntözés sok, különösképpen pedig az A terméshozamok gyors, fejlesztésében elért eddigi öntözéses szakmunkások tó- nagyarányú növelése érdeké­termelőszövetkezeti eredmé- meges kiképzésének fontos- txjn nemcsak az öntözésnek, nyek igen szépek. A közös ságát. Most a terméseredmé- hanem az általános vízgaz­gazdaságok 1962. évi öntő- nyek növelése érdekében ez dálkodási helyzet javításá­zéses tervfeladataikat 172 a legfontosabb feladat. Ta- nak is felbecsülhetetlen sze­százalékra teljesítették. A valy például az öntözésfej- j^pg van Megtanítani oko­tervezett 926 kataszteri holdi lesztésre jóváhagyott több g^ gazdálkodni a tsz-ek helyett 1595 kataszteri hol- millió forintot csak azért vezetőit, tagjait az évente dat tettek, öntözhetóvé. Ezer- nem tudták felhasználni a lehulló csapadékmennyiség­három kataszteri holdon tsz-ek, mert az új öntöző- ggj. ez is központi gazdálko­folytattak felületi csörgedező művek üzemeltetéséhez nem dási kérdés. A korszerű víz­öntözést, 592 holdon pedig voltak megfelelő szakembe- gazdálkodásban nagy segít­modern esőztető berendező- reik, jól képzett szakmun- séget jelent a helyi adottsá­sekkel óvták a termést a kásáik. goknak megfelelő általános szárazság pusztításaitól. A . hh' ' mélyművelés rendszerének tiszaszigeti Búzakalász Tsz- A SZOHKepzes alkalmazása. Az altalajlazí­ben 100 kataszteri hold ÖD- fontossága tott legelők, szántóföldek tözőtt kukoricatábláról 60 kétszer-háromszor annyi csa­mázsós holdankénti átlagter- Ahol már 3—4 ontozeses padékot tudnak tárolni ma­mést takarítottak be. A szá- szakimunkás dolgozik, ott ta- gukban, mint a műveletlen raz szántóföldi művelésű ku- nulókat is lehet, sőt kell ^ is ősgyepek és a sekélyen szán­koricák csöves termése ez- szerződtetni, a VIII. altola- ^ termőföldek. izemben csupán 25 má- nos iskolát vegzett helybeli Az eddigieluiél sokkal na­^r^oSott Az ÖDtö- fiatalok közül. Ugyanakkor g_vobb. önálló szcrepet kell hatására 60 mázsáig a járási tanacs mezogazdasa- biztosítani a vízügyi társu­emelkedett a fűszerpaprika » osztálya is törekszik arra, lásoknalc is. Csatornák fel­, , j^-i-A-ii áttaea a Búza- h®®? a felnőtt, 30—50 eves duzzasztásával, ideiglenes ^S^T A táréi Tiszatáj szövetkezeti gazdák közül is víztárolók képzésével több ^SÍ^O kataszteri hold minél többen hozzájuthassa- ezer holdnyi területet öntöz­cseme- különböző tanfolyamok hetnénk meg nyaranta leg­^mé^cteTtá eredményes elvégzése után, alá5b egyszer, ha ezt a gon­^Ms^^én^t sraknumkás bizonyítványok- dolatot a vízügyi társulások ír Irá* CTftvetkeTMt réldáia "°z- komolyan felkarolnák. Kü­^ E^^^réen naiv Több helyen . végzett lönösen olyan területeken 1 tatóTnázTtian termelési szakmunkásokat nem becsű- fontos ez nagyon, melyeken lehetőségek rejlenek jelen- lik meg hozzájuk méltó mó- belátható időn belül nem leg a járás területén az ön- ^ Előfordul, hogy nem a öntözhetünk folyóvízzel. ^ nö- iák őket, s nem kapják meg komplexum a végrehajtó vélni itt az öntözött terű- azt az 5—10 százaltáros jő- bizottság határozata szerint leteket. A Tisza és a Ma- vedelemtöbbletet sem, mely néhány bónaP ,mul]va ^^sSf-^töbl ****** ^ aTnréndrea Sgaz^gf ZJTJtJ^Lt öntözré- né áttudó bizottság egy részié­7~r! sen mennek az emberek tes, kozsegekre is kidolgo­WHUS" szakiskolákra. Javasolta a «** tervjelentést készít, AZ idei program végrehajtó bizottság azt is, ^jlí^öveS ' A végrehajtó bizottság h*5®7 a t®2"4* közgyűlései az m<ig nagyobb öntözési felada­tilésén leértették az idei eddigi napi fél munkaegység tok teljesítésében, újabb öntözésfejlesztési programot is. Eszerint 1963­ban a járás területén 2500 kataszteri holdra emelik az öntözéses növénytermő te­rületek nagyságát. Ezenfelül úgynevezett tározó öntözést vezetnek be a 400 holdas do­maszéki, és a 600 holdas ba­lástyai közlegelőkön. Cső­kutas öntözést pedig 300 ka­taszteri holdon folytatnak. Az öntözés fejlesztésére ál­lamunk idén — megyei fej­lesztés keretből — 7 mil­lió 495 ezer forintot biztosít. Ez az összeg azonban, mint mondották, előreláthatólag évközben még lényegesen emelkedhet. Az állami segít­ség nagyságára jellemző, hogy szövetkezeteink a múlt évben mindössze 610 ezer fo­rint hosszú lejáratú állami hitelt használtak fel öntözés fejlesztésére. megszokott rendet?­Egymásra utaltságuk nyilvánvaló Az algyői vízrendszer jelentősége Forgó László elvtárs, az Alsótíszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság igazgató főmérnö­ke elmondotta, hogy kormá­nyunk más vonatkozásban is igen nagy áldozatokat hoz a szegedi járásban az öntözés fejlesztéséért. Több, mint 10 milliós költséggel már a kö­vetkező években befejezi a vízügyi igazgatóság az algyői vízrendszer öntözőfürtjeinek, csatornahálózatának kiépíté­sét. Ezzel — már a munka első periódusában — 4 ezer kataszteri hold válik öntöz­hetóvé. Az építkezés befe­jeztével pedig mintegy 8 ezer kataszteri hold válik alkalmassá öntözéses takar­mány- és zöldségtermesztés­re. Török József elvtárs, a szegedi járás partbizotsaga­megkoszorúzták a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveket Tegnap, szombaton dél- Lajos, a KISZ szegedi járási előtt a szovjet hadsereg bizottságának titkára helyez­megalakulásának 45. évfor- te el az emlékmű talapza­dulója alkalmából Szegeden tán. megkoszorúzták a Széchenyi A koszorúzás: ünnepség téri szovjet hősi emlékmű- az Internacionálé hangjai­veket a szovjet hadsereg, a val ért véget, magyar fegyveres testületek és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség képvise­lői. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után V. K. Jablonszkij alezredes ve­zetésével szovjet tisztek és katonák helyeztek koszorút az emlékművekre, majd a szovjet állampolgárok képvi­selői. A fegyveres testületek nevében Kelemen Miklós rendőr alezredes, megyei rendőr-főkapitány, Czene Mihály rendőr alezredes, me­gyei rendőrfőkapitány-helyet­tes, Ferke Mihály őrnagy, a sze­gedi karhatalom parancsno­ka, Mákos István őrnagy, a szegedi honvéd helyőrség pa­rancsnokának politikai he­lyettese, Mihalik Ferenc, őrnagy, a szegedi hon­véd helyőrség he­lyettes parancsnoka. Kele­men Sándor, a szegedi mun­kásőrség parancsnoka, Deim József határőr főtörzsőrmes­ter és Sárkány János, a sze­gedi munkásőrség tagja. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség koszorúit Bíró Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára, dr. Lőkös Zoltánné, a KISZ me­gyeri bizottságának agit.­prop. titkára. Deák Béla. a KISZ szegedi városi bizott­ságának titkára és Szabó r Átépítik a kazánt transzformátort szerelnek fel Tovább fiatalodik a Szegedi Gyufagyár A gyufagyár szegedi tele- katrészét. Két fürdőt is újjá- hez. Mivel azonban ebben a pére nagyon ráfért egy kis építettek már, az idén kerül 3—4 hónapban is szüksége fiatalodás. A bonyolult gé- sor a harmadikra. 1963-ban van gőzre az üzemnek, míg pek szerkezete sorra elko- közel egymillió forintot for- a kazánt álakitják, helyette pott, s csak külföldről tudták dítanak az üzem rekonstruk- egy kisebb teljesítményű pótélni őket; a kazán csövei ciójára. mozdonyból való gőzgépet elöregedtek, s veszélybe ke- Először is transzformátor- helyeznek üzembe, rült miatta az áramszolgálta- házat építenek, s egyenirá- Ez az idei program. De van tás; az öltözők, fürdők sem nyitó berendezést szerelnek távlati is. A következő évek­feleltek meg a mai követel- fel. A gyufagyárban ugyanis ben átépítik az üzem villa­ményeknek. egyenárammal dolgoznak a mos hálózatát, s azután vál­Űj szerszámgépekkel sze- gépek, s eddig nem is tudtak tóáram használatára térnek relték fel először a karban-' villanyáramot vételezni az át. Ily módon megszüntethe­tartó műhelyt, s a modern országos hálózatból. Ezzel a tik a gépek elavult és baleset­esztergapaddal, a gyaluval és munkával valószínűleg jú- veszélyes transzmissziós a maróval most már maguk liusig elkészülnek, azután meghajtását is. Ehhez a fej­állítják elő a félautomata be- fognak hozzá a gőzkazán épí- lődéshez teremti meg az ala­rendezések valamennyi al- téséhez, csöveinek cseréjé- pot az idei felújítási munka. Mindenki és minden megtalálja a helyét A Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat születéséről Enyhén szólva is nagyvá- és a szövő között olykor vi- vőipari Vállalat vezetőinek rakozás előzi meg az ápri- ták adódnak a fonalfajták vagy munkásainak nem lesz Es 1-ével bíekövetkező egye- összetétele vagy minősége elegendő a napi nyolc óra sülést a három nagy szegedi miatt. Az sem kárhoztatható, hogy eleget tegyenek köteles^ textilüzem, a kenderfonó, az ha mindegyik a maga nyere- ségeiknek. Az összevonás ér­újszegedi szövő- és a juta- ségét igyekszik gyarapítani, telme éppen az, hogy lénye­árugyár dolgozóinak köré- Sorolhatnánk még a pél- gében ugyanakkora eröfeszí­ben. S ezen nincs is mit cso- dákat. melyek azt bizonyíta- téssel, mint eddig, nagyobb dálkozni. Az emberek ter- nák, hogy amíg külön válla- eredményeket érhetnek el. A mészetszerüleg idegenkednek latok működnek ugyanabban termelőeszközök ésszerű el­egy kissé a változástól, tar- az iparágban, addig nyilván- helyezése, a gyártmányok tanák az újtól: "Hiszen dol- való határai vannak á ter- helyes profilozása, a beru­gozturik, jól megvoltunk ed- melés tökéletes megszervezé- házások meggondolt elosztá­dig is, minek felborítani a sének. sa. a termelési kapacitás ,V , . ... rendszeres növekedése által Uj vonások a vezetesben egy esztendő alatt 6—7 mil­, .. lió forintos megtakarítás Meg ket tagja lesz az uj várható, az előzetes számí­Kenderfono. es Szovoipari tasok szerint, az egyesülés Vallalatnak: a nagylaki es következtéhen Valóban. Ha rend volt, p^ kendergyárak- Ami a tóDen' kár is megbolygatni. De nem nagyiakit illeti: a rostfel- Rajtuk múlik is erről van szó. Ez az em- d0ig0zás és a pozdorjalemez­lített három gyár Szegeden gyártás bázisa lesz majd, s a vállalat jövője mér úgyis együtt dolgozott, fokozatosan áttelepítik gépeit M • az élet alakította ki egymás- a jutaárugyárba. ahol a zsák- embereket Az V^g^nS! ra utaltságukat. Hiszen a készítés szűnik meg hasonló ként lesz majd a nyereseg kenderfonó által gyártott fo- ütem szerint Érdekes egyéb- elosztasa. hiszen tudják, hogy nalak kétharmadát az újsze- ként a minisztérium vélemé- ^^a^tkenderR>nó .kisebb . . . , , reszeseaest ert el, mint az gedi szovode dolgozta fel, a nye arról, hogy mi legyen a újszegedi üzem, s ilyesmi ez­jutagyár pedig — melynek nagylaki üzemmel, amíg után is előfordulhat. Két­lassacskán úgyis nevet kel- mind a rostkikészítés, mind £jfteten- hogy a közösen el­let volna változtatnia - a kenderfonalgyártás egymás kpU a^úTválteíLt mtad'" Újszegedtől veszi át a sző- mellett marad. Javaslata az, dolgozójának, dc ez nenTjára nyeggyártást. Egymás nélkül hogy a vezetést az új orszá- hat azzal, hogy akik není eddig sem boldogulhattak gos rostkikészítő vállalat lás- "húztak« úgy, mint kellett , , , sa el. de a Kenderfonő- és Igaztalan vad lenne olyas- Szövőipari Vállalattal egyet- többiek. Hasonló kétségeket mit állítani, hogy a múlt értésben. A két vállalatra ébreszt például a beruházá­években netán nem követtek bízzák, hogyan oldja meg a elpsz.tasának kérdése is. minden tőlük telhetőt az gyakorlatban az átmeneti ktáffordtóni^-,' hTgy^egS együttműködés érdekében, helyzet problémáit. évben csak az egyik üzem­Viszont bárki beláthatja. Ez a felfogás megmutatja nek. máskor csak a másik­más az, ha három vállalat azt is, milyen vonásokkal nak *?°nz beruhá­igyekszik összhangba hozni kell gazdagodnia az új nagy- [aSn' réltöi í^ntrál^ munkáját, s megint más, ha üzemek munkájának. Sok- azonban végső soron min­egy vállalat három üzeme kal nagyobb önállóságot kap- denki számára hasznos, mert dolgozik együtt, közös veze- nak, s egyúttal sokkal na- a rendelkezésre álló ös&ze­téssel. Mert amíg külön van- gyobb felelősség is hárul rá- gek szétforgácsolása helyett nak. bizonyos szempontból juk. Mégsem azt jelenti ez, nagyobb feladatok megoldá­érthető is, hogy a fonógyár hogy a Kenderfonó- és Szö- sát teszik lehetővé. Vannak olyan dolgozik is mindegyik gyárban, akik az átszervezéstől állásukat fél­tik. Nincs igazuk. Amikor ezek az üzemek tőkés tulaj­donban voltak, akkor is ki­rakták az embereket az ut­cára. amikor nem volt sem­miféle átszervezés. Most, bár előfordulhat, hogy valami­lyen adminisztrációs munka­kör feleslegessé válik, min­denkit elhelyeznek. még azokat is. akiknek nincs meg a kellő képzettségük. A fizi­kai dolgozók száma nem csökken a közel 6 ezer dol­gozót foglalkoztató új vál­lalatnál. Persze kezdetben sok gond. sok probléma adódhat, amíg ki nem alakul a vezetés új módszere, amíg mindenki és minden meg nem találja a maga helyét. A három sze­gedi telep 600 kommunistá­ján, a gazdasági és műszaki vezetőkön, a pártszervezeten és a szakszervezeten igen sok Nemrégen ünnepelte Szeged csehszlovák testvérvárosának. Brnónak egyik legna- múlik ezekben a hónapok­gyobb gyára, a Smeral Gépipari Üzem megalapításának 100. évfordulóját. Az ere- i b„_. véeererfmónvbor, detileg kis öntödéből álló üzem a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban Közép- | ni Európa egyik legnagyobb szerszámgép-szállító vállalatává nőtt. Képünkön a gyár gép- ogesz vállalat jövője, ipari csarnokának forgácsoló műhelyét láthatjuk. 1 Fehér Kalmaa

Next

/
Oldalképek
Tartalom