Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

Vasárnap, M«3. február 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 Válaszolnak az illetékesek Lapunk Január 12-1 szá­mában jelent meg »Tanta­lusz a vonaton* című cik­künk, amelj'ben kifogásol­tuk. hogy a Szeged—Buda­pest közötti gyorsvonat étke­zőkocsijában nem szolgálják fel a lángost, hanem csak a vonat többi részében. Cik­künkre a MÁV Utasellátó Vállalattól Korándi József főosztályvezető és Berey Ist­ván csoportvezető az aláb­bi levelet küldte: "Rendelkezéseink szerint a felszolgálónak ki kellett vol­na szolgálnia a lángost az étkezőkocslban. A kirendelt­ségek vezetőit utasítottuk, hogy figyelmeztessék az ét­kezőkocsiban szolgálatot tel­jesítő felszolgálókat a ren­delkezések pontos betartásá­ra.* A festegető majom után A PINGAI.O SZAMAB •llKtlItlllllllIIII«IIIIIItllIllll||tllllltIIIllllIIIIIIIIfllllllltllUII*IlllitlllllllllllillIlllltllllll«IIIBIllltllfl|IllllVllllIIHIllllfI1llllVllllIIIin Harry Freeman amerikai újságíró cikke az absztrakt festészet újdonságairól Csípős a „fekete'' paprika Ismét kezdenek sokasodni a házi darálómalmok, ame­lyekkel a paprikafeldolgozó vállalat részére szerződéssel termelt paprikát igyekeznek feldolgozni egyes termelők. Vannak akik árusítják is, de úgy látszik, csípős lett ez a •fekete* paprika. Ilyen pap­rikaőrleményt készítettek és árusítottál; a többi között Szűcs István mihálytelki, Makra Antalné szatymazi, Szűcs Sándor zákányszéki, Krabóth Pálné mihálytelki, Sánta Józsefné mórahalmi termelők. Csípős volt ez a paprika, egyrészt, mert elko­bozták, másrészt azért, mert büntetés is jár érte. A Washingtontól 40 mér­földnyire fekvő Baltimore városnak gyönyörű kikötő­je van és a város a Chesa­peake-öbölben fogott zama­tos osztrigáról és tarisznya­rákról híres. De művészeté­ről az utóbbi időkig nem volt híre. 1959-ben azonban művészeti telexhírek özön­löttek Baltimoreból. Az amerikai gazdagok körében egyidejűleg igen divatossá vált az absztrakt művészet­nek ez a fajtája, amelyet •absztrakt expresszioniz­musnak* neveznek. Mázolás — lábbal Az absztrakt expresszio­nizmus azt jelenti, hogy a művész szabadon fejezi ki magát, absztrakt formában. Milyen módon? Volt aki oly módon csinálta, hogy távol­ról festékkel fröcskölte be a vásznat. Mások a padlóra te­rítettél; a vásznakat, festé­ket öntöttek rajtuk végig, s aztán lábban kenték szét a festéket. Egyikük kerékpá­rozott is a vásznakon. Ez valami újat jelentett. A milliomosok feleségei Pá­rizsba rohantak, hogy meg­vásárolják a Dior és a többi modellház legutolsó remek­műveit. Férjeik pedig az­alatt megvették az absztrak­tak legfrissebb újdonságait. Jackson Pollocknak az új is­kola megalapítójának művei darabonként 50 dollárért, sőt még többért, keltek el. A legújabb amerikai festé- feszítéseit ezért elhatároz­szet történelmének e szédí- tam, hogy bővebben megis­tő pillanatában Baltimore merkedem a baltimorei isko­sokat ígérő művészeti köz- Iával. A következő levelet pontként tűnt fel. intéztem az igazgatóhoz: Az állatkert j& üzlete Buzdítás sárgarépával Tehetséges, absztrakt mű­fajt kultiváló művész buk­kant fel a Chesapeake-öböl városában. Ez a művész Betsy névre hallgató majom volt. Arthur Watson, a bal­timorei állatkert igazgatója látta el Betsyt festékkel és vászonnal, s lehetőséget nyújtott neki arra, hogy sza­badon kifejezze magát. Betsy viharos sikert aratott Műveiből majdnem meggaz­dagodott a baltimorei állat­kert. A képek nem sokban különböznek az expresszio­nista absztrakt festők is­mert amerikai múzeumok­ban kiállított vásznaitól. Egészen múlt év decem­beréig semmit sem hallot­tam a baltimoret iskoláról. December közepén azonban rábukantam egv közlemény­re, amely arról szólt, hogy Ű1 tehetséget fedeztek fel az állatkertben. Itt él Jack, egy mexikói szamár. Az igazgató festéket és vásznat bocsátott Jack rendelkezésére, s a szamár "munkához* látott — far­kával. Művét Watson elküld­te Wilson Wynebrink festő­tanárhoz. A tanár áttanul­mányozta Jack munkáját és jónak nyilvánította. Értékelem Watson úr erő­Humor­MOZAIK Utas: kérek egy gyerekjegyet. Kalnuz: Neked már felnőtt­jegy kell. Utas: Akkor kérem ne tegez­zen. Az ellentétek kontinense Nyolc esztendő telt el az Antarktisz szívós kutatásá­ban, amelyben 11 más or­szág tudósaival együtt a Szovjetunió tudósai is részt vettek. Nos, milyen eredmé­nyeket hoztak a kutatások, s mi az oka annak, hogy a tudósok 1963-ban tovább folytatják bolygónk e legti­tokzatosabb kontinensének felderítését Az a vita, hogy az An­tarktisz vajon kontinens, vagy nagy szigetcsoport, a jelek szerint véglegesen el­dőlt Az Antarktisz konti­nens. A szovjet térképészeti expedíciók az Antarktisz partvonalának körülbelül egyharmadát már feltérké­pezték. A külföldi kutatók is nagy munkát végeztek. A moszkvai egyetemen az An­tarktisz új térképei alapján befejezték e kontinens te­rületének pontos megállapí­tását; az Antarktisz 13,9 millió négyzetkilométer ki­terjedésű. Igy tehát 11,2­szerte nagyobb Ausztráliá­nál! Négy kilométer vastag jég A szovjet, az amerikai és az angol expedíciók a kon­tinens mélyében végzett mé­rések alapján kiderítették, hogy a legnagyobb jégvas­tagság 4200 méter. Noha az antarktiszi jég. mezők terjedelméről még nincsenek pontos adatok, megközelítőleg 30 millió köbkilométerre becsülhető a jégmennyiség. Eszerint boly­gónkon az édesvíz körülbe­lül 80 százaléka az Antark­tiszon összpontosul. A fenn­maradó 20 százalék a grön­landi jégtakaró, valamint az eurázsiai, afrikai, a két amerikai és ausztráliai ta­vak és folyók között oszlik meg. Következésképpen a világ legnagyobb édesvíz­készletei az Antarktiszon vannak. Természetesen az Antark­tisz meteorológiai sajátossá­gainak ismerete nélkül le­hetetlen megérteni, hogyan alakult ki ez az irdatlan jégkoncentráció. E jeges kontinens középső részén van földünk hidegpólusa. 1960 augusztusában, vagyis a déli félteke telének derekán, a Vosztok szovjet állomáson 88,3 fokos fagyot mértek. Az Antarktiszon a 80 fokos fa­gyok megszokott jelenségnek tekinthetők. Az északi félte­kén ismeretlenek az ilyen hidegek. Legtöbb napfény — hiába Bármilyen paradoxonnak is tűnik, a földünkön az Antarktisz középső része kapja az év folyamán a ma­ximális napsugármennyisé­get Ezt a felfedezést a szovjet meteorológusok tet­ték. Megállapították, hogy az antarktiszi nyár folyamán a kontinens jégkupoláját a ritka, száraz és tiszta leve­gőn át nagyobb napenergia éri, mint az Egyenlítő men­tén fekvő országokat az egész év folyamán! Ám az Antarktisz hó- és jégfelülete a napsugárzás kilenctized részét visszaveri a kozmikus térbe és úgy­szólván egyáltalán nem me­legszik fel a jég és a leve­gő felszíni rétege. Ezért az Antarktisz földünkön a Nap melegének legnagyobb pa­zarlója. Az óriási víz (jég) készle­tek ellenére, földünkön az Antarktisz klímája a leg­szárazabb. Az antarktiszon átlagban kevesebb a légköri csapadék, mint földünk bár­mely más kontinensén. Kü­lönösen száraz az Antarktisz középső részének éghajlata. Itt ugyanolyan kevés a csa­padék, akár a Szaharában. Fókán, pingvinek, zuzmók Felvetődik a kérdés: ho­gyan halmozódhatott fel föl­dünknek ezen az olyan szá­raz térségén a legnagyobb mennyiségű víz? Arról van szó, hogy az Antarktiszon a vízleadás (párolgás, a jég­nek az óceánba való áram­lása) elenyészően kicsi. Az Antarktisz gigantikus jég­sapkája igen régóta, több mint 1 millió éve létezik. Eddig még egyáltalán nem szóltunk az Antarktisz állat­és növényvilágáról. Az An­tarktisz élő szervezetekben olyan szegény, hogy méltán nevezhetjük »sarkisivatag­nak*. Az Antarktisz állatai és növényei a viszonylag meleg és táplálékban gaz­dag óceántól függnek. Az Antarktiszon 5 fókafaj, 2 pingvinfaj, körülbelül tucat­nyi repülő madárfaj él. Ezek az állatok tengeri ele­séggel táplálkoznak. A ma­darak megtrágyázzák a szik­lák felületét, ahol mohafaj­ták nőnek, 75 fajta moha. Zuzmó többfajta van, körül­belül 300. Az Antarktisz ki. szögellésén, az antarktiszi félszigeten fűfélék nőnek. Az Antarktisz állat- és nö­vényvilága valamennyi kon­tinensünk között a legsze­gényebb. Településre alkalmas Vajon a világ gazdasági központjaitól távol fekvő jeges kontinensnek lehet-e gyakorlati jelentősége az emberek életében? A Szovjetunió javaslatára 1959-ben Washingtonban el­fogadtak egy nemzetközi egyezményt, amely az An­tarktiszt "a béke kontinen­sének* nyilvánítja. Az An­tarktiszon tilos végrehajta­ni többek közt nukleáris rob­bantásokat Az Északi sarkvidéken vannak állandó és nagy te­lepülések, ennélfogva az An­tarktiszon is létrehozhatók, mihelyt szükség lesz rájuk. Az Antarktiszon már talál­tak különféle hasznos ásvá­nyokat Az Antarktiszon pél­dául sok a kőszén. A Ross­tenger partján húzódó szón­lelőhely kiaknázását már most meg lehetne kezdeni. E déli kontinensen vannak továbbá ismert vasérc-, pi­ri-, gyémánt- ólom-, ónlelő­helyek. Az Antarktisz valóságos gigantikus természetes jég­repülőtér. A szovjet és az amerikai pilóták a nehéz­repülőgépek le- és felszál­lásának feltételeit már ki­próbálták. Ezért az Antark­tisz a transzkontinentális légi útvonalak repülőterévé válhat. K. Markov "Kedves Watson Úr! Mint­hogy az absztrakt expresz­szionizmus híve vagyok, nagy érdeklődéssel olvastam a híreket az ön nagyfülű ta­nítványáról, Jackról. Elis­meréssel emlékezem Betsy remekműveire is, amelyek néhány évvel ezelőtt olyan nagy sikert arattak. Okunk van úgy vélni, hogy a bal­timorei állatkert hamarosan versenyezni fog a XVI. szá­zadi Firenzével, amely oly sok festő tehetséget adott a világnak. Hogyan sikerül önnek betanítani növendé­keit? Jack esetében beleló­gatja a csacsi farkát a fes­tékes edénybe, vagy pedig ecsetet köt rá? Milyen szí­neket ad neki? Sárgarépával buzdítja-e, vagv bottal fe­nyegeti. vagy teljesen szabad megnyilvánulás ez Jack ré­széről? Nagyon örülnék, ha vá­laszt kaphatnék ezekre a kérdésekre, vagy bármilyen más részletkérdésre, amelyet ön a baltimorei iskola mód­szereiről közölhet velem. Annak is örülnék, ha meg­kaphatnám Jack fényképét, amely alkotás közben ábrá­zolja.* Néhány nap múlva a kö­vetkező választ kaptam: "Nagyon köszönöm, hogy nagyfülű Jack, a baltimo­rei állatkert festőiskoláid­nak legújabb képviselője iránt ilyen nagy érdeklődést tanúsít. A légyszezonbon még jobbat alkot Válaszolok az ön kérdé­seire: Jack nem részesült különleges kiképzésben, vagy oktatásban. Kételke­dünk abban, hogy ezt fel tudná fogni kiképzéssel, vagy oktatással a jövőber sem óhajtunk rontani stílu­sán. Absztrakt expresszio­nizmusa egészen természetes. Nem ecsettel dolgozik, hi­szen manapság igen kevés művész folyamodik ehhez az eszközhöz. Egyszerűen fes­téket rakunk áldott patájára és cselekvési szabadságot adunk neki. A színek kivá­lasztásában azonban szerepet játszunk. Jacknek nincs szüksége arra, hogy akár le­kenyerezzük, akár rábeszél­jük. Amint közeledik a nyár és beáll a légyszezon, még jobban fog alkotni.* A szemtanú vallomása szerint tehát Jacknek nincs szüksége ösztönzésre. Mel­lesleg sok emberformájú amerikai művészt a gugen­heimi múzeum és a divatos képcsarnokok sárgarépával csábítják az absztrakt művé­szet útjára. Senki sem ütötte őket bottal, de a sárgarépa ízlett nekik. Unatkozó lady-k hóbortja A sárgarépa-készletek most lassan kimerülnek. A gazdagok ízlése változó. Ma ilyen ruha, holnap más. Teg­nap a szürrealizmus, ma az absztrakt expresszionizmus, de mi lesz holnap? A festé­szetet üzletnek tekintő tőzs­deügynökök újságjai azt köz­lik, hogy az absztrakt ex­presszionizmus árfolyama esik. A művészetben különböző ízlések, érvényesülnek — ki tagadja ezt? De mi legyen azzal a "művészettel*, amely véletlenül odavetett színfoltokból áll, s amelyet azért hoztak létre, hogy ki­elégítsék az unatkozó lady-k és gentlemanek változó hó­bortjait? Hagyjuk ezt Jack­nek. (Ford: Csontos Lia) Az igazi Ki mit tud? A tanár: Na, ml az fiam, nem megyf Politechnikdsok Kívülről Belülről Kettős tragédia Kép szöveg nélkül (Szegő Gizi rajza) Szarka családfa (Endrődl István rajza) Nézd, fiacskám! Sándor bácsi ii a rokonunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom