Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, IMS. Január 23. Megkezdődtek a háromhatalmi megbeszélések az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről A washingtoni külügymi­nisztériumban kedden dél­után — magyar Idő szerint 21.00 érakor — szovjet— amerikai—angol megbeszélé­sek kezdődtek az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetésé­nek kérdéséről. A háromhatalmi tanácsko­záson a Szovjetuniót Fjodo­renko, a szovjet ENSZ-kül­döttség vezetője és Carapkin nagykövet az Egyesült Álla­mokat William C. Foster, a leszerelési és fegyverzetellen­őrzési hivatal vezetője, Nagy­Britanniát pedig Sir Dávid Ormsby-Gore washingtoni nagykövet képviseli. (MTI) Amerikai és angol lapvélemények a Hruscsov—Kennedy levélváltásról A New York Times keddi — Az a helyzet hogy szem­száma vezércikkben kom- be kell állítanunk a korláto­mentálja Hrusciovruik és zott felügyeleti egyezmény Kenncdynek a nukleáris kl- kockázatát egy olyan helyzet sértetek betiltásával kapcso- kockázatával, amelyben hatá­latos levélváltását A cikk rozatlan Ideig folytatódnak a megállapítja, hogy ez a levél­váltás »jelentős lépés előre-, a nukleáris kísérletek betiltá­sa felé. Azt a bátorító benyo­mást nyújtja, hogy a két fél között fennálló »szakadék­— a helyszíni felügyeletek előirányzott számának külön­bözőségére vonatkozólag * — olyan, amelyet a további tár­gyalások s az ésszerű kölcsö­nös engedmények áthidalhat­nak.­nukleáris kísérletek — fűzi hozzá a lap. A keddi angol lapok egy­öntetűen megállapítják: a Hruscsov—Kennedy levélvál­tás felélesztette a reményt, hogy Washingtonban kedden kezdődő, a nukleáris kísérle­tek eltiltásával kapcsolatos háromhatalmi tárgyalások döntő lépést jelentenek a ke­let-nyugati egyezmény út­jánL Sukarno fogadta / Nyikolajevet Mint már jelentettük, And- nek a szovjet nép és űrhajós rijan Nyikolajev őrnagy, társai szívélyes üdvözletét. Az szovjet űrhajós hétfőn meg- elnök figyelmesen érdeklő­érkezett Djakartába. Érkezése dött Cagarin, Tyitov és Popo­után a Merdeka elnöki palo- vics hogyléte iránt tába ment, amelynek bejára- — Valamennyien egészsé­ta előtt népviseletbe öltözött gesek és jókedvűek — vála­fiatal lányok virágkoszorúval köszöntötték a 3-as számú űr­hajóst. A palotában Sukarno elnök fogadta Nyikolajevet Vendég és vendéglátó között élénk beszélgetés alakult kl. Nyikolajev átadta Sukarnó­nak és az egész indonéz nép­szol ta Nyikolajev — sokat dolgoznak és sokat tanulnak. — ön nemcsak a Szovjet­unió hőse — jelentette ki Su­karno —, ön az egész föld­golyó, az indonéz nép hőse is. Este Nyikolajev tiszteletére fogadást adtak. (MTI) Amerikai kézbe került * a Simca irancia gépkocsi^yár A Simca francia gépkocsi­gyár nem francia vállalat' többé, mert gazdát cserélt, miután a Chysler amerikai társaság megvásárolta a Sim­ca részvénytőkéjének 63 szá­zalékát, s ezáltal a részvé­nyek többségét szerezte meg. 1958-tól 1961 közepéig az Európai Gazdasági Közösség országaiban 717 új vállalat jött létre. Ezek mind az ame­rikai tőke ellenőrzése alatt állnak. Most, amikor az ame­rikalak egy újabb hatalmas francia vállalatot kaparintot­tak meg, Párizsban aggoda­lommal szögezték le, hogy immár 500 amerikai társaság­flz elmúlt évben több mint négymillió amerikai volt teljesen munka nélkül Kennedy üzenete a kongresszushoz az ország gazdasági helyzetéről Kennedy, az Egyesült Ál­lamok elnöke hétfőn megvi­tatás végett üzelletet Intézett a kongresszushoz az.. Ország gazdasági helyzetéről. Az el­nök mellékelte üzenetéhez gazdasági tanácsadóinak ;e-r lentését. Ezek a dokumen­tumok arra mutatnak, hogy az amerikai gazdaság újjá­alakítása a háború utáni gazdasági válságok soroza­ta után erőtlenül megy végbe, a meglevő termelési kapacitásokat nem hasz­nálják ki teljesen, a mun­kanélküliség továbbra is nagy 1962-ben az Egyesült Álla­mokban a termelés növekedé­se fele akkora volt, mint 1961 ben. A beruházások — mu­tat rá az elnöki üzenet — nem érték el a várt szintet. A rekonstrukció ütemének csökkenése jellemző volt az egész 1962. esztendőre — ál­lapítja meg az elnök gazda­sági itanácsadóinak jelentése. -Az esztendő derekán nyug­talanságot váltott U az a bizonytalanság, amelyet a gazdasági tevékenység, in­gadozó mutatószámai Idéz­tek elő és amelyek kí­sérő jelensége volt az ér­tékpapírok árának csökke­nése a tőzsdén*. • Az 1962-os esztendőben az üzleti' tevékenység lanyhulá­sé — hangzik a gazdasági tanácsadók Jelentése — an­nak a már 1957-ben megkez­dődött folyamatnak volt a következménye, hogy a ke­reslet tartósan elmaradt a kínálattól. »Azok az erők, amelyek az utóbbi években nem tették leh'-tővé számnnkra a teljes fogla'koztatottsáe elérését, továbbra ls bal­nak*. A Egyesült Államok to­vábbra is egyáltalán nem használja ki gazdasági po­tenciálját. A termelési ka­pacitások jelentős része igénybevétel nélkül maradt. A dolgozók Jövedelmének színvonala 196? lien 18—20 milliárd dollárral volt ala­csonyabb, mint amennyi lehetett volna viszonylagos teljes foglalkoztatottság esetén. Az Egyesült Állomok gaz­daság! fejlődésének az 1957— 1962-es időszakra vonatkozó adatai — hangsúlyozza a gaz­dasági tanácsadók jelentése — alacsonyabbak, mint az 1947—1957-es időszakra vo­natkozó mutatószámok s ala­csonyabbak a más nyugati országok által elért eredmé­nyeknél. A termelés, a jöve­delmek és a munkatermelé­kenység évenkénti növeke­dése az utóbbi években egy százalékkal alacsonyabb volt, mint a megelőző tíz év alatt. Az elmúlt öt esztendő alatt — egy hónap kivételével — a munkanélküliség sohasem volt alacsonyabb az összes munkaerők öt százalékánál. 1962-ben a munkanélküliség átlagosan 5,6 százalékos volt. Több mint négymillió ame­rikai volt teljesen munka nélkül. 2.3 millió ember pedig részlegesen. Az 1957-es esztendőtől kezdve az Egyesült Államok­ban a munkanélküliség jó­val magasabb volt, mint a háborút Jt.öjcető„e]ső éyekbeu. Növekedett nemcsak a munkanélküliek száma, hanem a munkanélküliség átlagos időtartama is, amely 1948—1957-ben átlagosan 10,3 hét volt, jelenleg pe­dig 14,3 hét. Az elnök és gazdasági ta­nácsadói nem ígérnek semmi jót az amerikaiaknak 1963-ra. Az 1963-as esztendőben ugyanolyan keresleti szintre lehet számítani, mint amely az utóbbi évek alatt lassí­totta az Egyesült Államok gazdaságának fejlődését (MTI) nak van fiókvállalata Fran­ciaországban. A New York Times párizsi tudósítója szerint ezt a tényt úgy fogadták Franciaország­ban, *mlnt az amerikai gaz­dasági imperializmus újabb formáját-. A francia pénzügyminisz­térium közölte, hogy tanul­mányozza a nyugat-európai iparba történő külföldi töke­befektetés problémáját. A közeli jövőben Franciaország közöspiacbeli partnerei előtt ls felveti ezt a kérdést. A TASZSZ ezzel kapcso­latban megállapítja, hogy az Európai Közös Piac nem han­golja össze a gazdasági érde­keket, hanem fokozza az im­perialisták közötti ellentmon­dásokat, nem csupán a Közös Piac országaiban, hanem az Európai Közös Piac és az Egyesült Államok viszonyla­tában is. (MTI) Ismét Walter Ulbricht lett az NSZEP Központi Bizottságának első titkára A Német Szocialista Egy­ségpártnak a párt VI. kong­resszusán megválasztott Köz­ponti Bizottsága, amely 121 tagból és 60 póttagból áll, hétfőn alakuló ülésre jött össze, hogy megválassza a Politikai Bizottság 14 tagját és 9 póttagját, a Központi Bi­zottság 6 titkárát, valamint a kenberger, Alfréd Neumann; Albert Norden, Willi Stoph, Walter Ulbricht, Paul Verner, Herbert Warnke. A Központi Bizottság első titkárává ismét Walter Ul­brichtot választották meg. A Központi Bizottság titká­raivá egyhangúlag a követke­zőket választották: Gerhard Központi Ellenőrző Bizottság Gruneberg, Kurt Hager, Erich elnökét A Központi Bizottság a Politikai Bizottság tagjaivá egyhangúlag a következőket választotta: Friedrich Ebért, Paul Fröhlich. Ottó Grote­Honecker, Günter Mittag, Albert Norden és Paul Ver­ner. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnökévé ismét Her­mán n Maternt, a Központi wohl, Kurt Hager, Erlch Ho- Revíziós Bizottság elnökévé necker, Bruno Leuschner, pedig Fritz Gaeblert vélasz­Hermann Matern, Erich Mük- tották. (MTI) Hruscsov látogatása a Németországban tartózkodó szovjet harcosoknál A Német Szocialista Egy­ségpárt VI. kongresszusán részt vett szovjet pártkül­döttség vezetője, N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára ked­den látogatást tett a német­országi szovjet hadseregcso­port harcosainál. [•A helyőrség tagjai, a had-I k Wünsdorfba érkezett képvi- Ve: selői, a szovjet katonák csa- készek teljesíteni ládtagjai szívélyesen üdvö­zölték N. Sz. Hruscsovot. A helyőrségi tisztiházban tartott gyűlésen felszólalt V. Nyugat-Berlinben hidegháborús kitüntetést kapott öt amerikai katona Hartel tábornok, a Nyugat- minisztérium akarva-akarat­Bérllnbéfí"áTlbmásozó ameri- lanul ls beismerte, hogy Nyu­kai csapatok egyik -parancs- gat-Berlint saját katonai tá­noka kedden újfajta "érdem- maszpontjának tekinti. (MTI) éremmel tüntetett ki öt kato­nát. Az űj kitüntetésnek cini­kus módon a következő nevet adták: "Hidegháborús érdem­érem- (angolul: Cold War Medál). Ezt az érdemérmet azoknak a katonáknak adományozzák, akik békeidőben a katonailag legfontosabb amerikai tá­maszpontokon hosszabb ideig teljesítenek szolgálatot. E kitüntetések adományo­zásával az amerikai hadügy­D. Szergejev alezredes, N. Sz. Nyekraszov sorkatona, D. M. Makarenko, az egyik légiegy­ség pártszervezetének titkára és T. N. Gajdamaka tanító­nő. Mindnyájan biztosítot­ták Hruscsovot, az SZKP Központi Bizottságát és a szovjet kormányt, hogy a né­metországi szovjet hadsereg­seregcsoport más egységeinek csoport harcosai a hazától té­képvi- Vol is bármely pillanatban a hazafias kötelességüket. A gyűlésen az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány nevében Hruscsov üdvözölte a szovjet harcoso­kat, sok sikert kívánt nekik a szolgálatukhoz, a kiképzés­hez és személyes boldogulá­sukhoz. Az SZKP küldöttsége, amely Nylkita Hruscsov ve­zetésével részt veti a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán, kedden haza­utazott Berlinből. Adenauer párizsi tanácskozásainak második napja Hírügynökségi jelentések szerint a Párizsbon tartózko­dó Adenauer nyugatnémet kancellár kedden reggel — magyar idő szerint 10 órakor — az Elysée-palotába érke­zett, hogy folytassa hétfőn megkezdett tanácskozásait de Gaulle francia elnökkel. A tanácskozások második napján a Közös Piac problé­máiról és ezen belül Anglia csatlakozásáról folynak a megbeszélések. (MTI) Találgatás helyett neszük a tényeket A é*l4l«4*4c már az ősz elején lábra­laiaigaias kapDtt> amikor kiderült, hogy az 1962-es gazdasági év is éppen olyan szárazsá­got hoz, mint a megelőző két esztendő. Milyen Jövedelemre számíthatnak a termelőszövetkezeti gazdák, hogyan alakul életkörülményük, milyen lesz a megélhetés, amig az új esztendő gazdasági eredményeiből kézhez kapják a végleges elszá­molást? Ez a találgatás nemcsak a szövetkezeti gazdák, mezőgazdasági szakemberek körében volt napi­renden, helyesebben van napirenden még most is. A nem szakemberek körében a legváltozato­sabb találgatás és vélemény kering, a realitástól a nevetségesig. Ebben csak az jó, hogy a paraszti gondok már nem maradnak falun, bekerülnek a városba, üzemekbe, hivatalokba, intézményekbe és igy közös gonddá nőnek az országban. De a ta­lálgatásban a mezőgazdasági termelés, s egy-egy szövetkezeti gazda megélhetését.biztosító arryagi erőforrásnak ismerete nélkül, valótlan következ­tetésekhez juthatunk. A tavalyi gazdálkodás mérlegét összegező köz­gyűlésekre még. ezután kerül sor. Néhány köz­gyűlés számszerű — s a szövetkezeti gazda reál­jövedelmét mérő — adata lényegesen jobb, mint az elmúlt két esztendőben. Persze nem lehet irányszámnak tekinteni a makói és más helyen is megtalálható termelőszövetkezetek 50—60 fo­rintos munkaegységét, mert ez nem általános, még akkor sem, ha ott különféle természetű "ösz­tönzők* nem szerepelnek. A tájékozódó ismere­tekből kiderül, hogy ebben az évben is lesznek mérleghiányos szövetkezetek, de ez nem módo­sítja azt a megállapodást, hogy a szövetkezeti parasztság reáljövedelme jobbnak ígérkezik, mint az előző két esztendőben volt. Érthetően, nem kis gond például Hódmezővásárhelyen, hogy a város szövetkezeteinek év végi mérlegéből 10 millió fo­rintot vett ki csak "gabonakiesés* miatt a rend­kívüli nagy szárazság. Három súlyosan aszályos év maradt mögöt­tünk. Sajnos, úgy alakult a helyzet, hogy az át­szervezést követő években erőteljesen közepes, vagy egészen jó termés nem volt. De a szövetke­zetbe vetett hitet, a szövetkezeti mozgalom ere­jét még ezek az elemi csapások sem törték meg. Nem zavarták parasztságunk egészséges hangu­latát, derűjét, nem törték le azt a bizakodást, melyet úgy foglamaztunk meg, hogy a nagyüze­mi keretekben kialakul a mezőgazdaság magas­színvonalú, szocialista termelése. Most már nem vitatkoznak azon — legalábbis nagyon kevesen —, hogy az egyéni parcellát sújtó hároméves aszály után, vajon milyen képet mutatna a mező­gazdaság? Tudják a szövetkezeti gazdák, hogy az egyéni termelőt katasztrófába sodorta volna az egymásutái) követő három rossz esztendő. Csak a közösség ereje, az állam támogatása védhette meg a mezőgazdaságban dolgozó embereket a valóban nagyobb bajoktól. r: . • r A ismerik szövetkezeteink­tzt az IgazsagOl ben Ezt szembetűnően bizonyítják az országgyűlési és tanácsi választá­sok előkészületeit szolgáló gyűlések. Csongrád megyében és Szegeden 2000-nél több jelölő gyű­lés volt, városokban, községekben, és ezeken a gyűléseken eddig több mint 60 ezer parasztember jelent meg, a választásra jogosult szövetkezeti parasztsúg közel 50 százaléka. A több mint két­ezer tanácstagi jelölő gyűlésen, egészen elvétve került napirendre kimondottan egyéni, anyagi gond. Azok a szövetkezeti gazdák, akik a száraz nyár és ősz miatt gazdasági kilátástalanságtól csüggedve, helyenként kilépést emlegettek, any­nyira meggondolták a dolgot, hogy ha előkerül a kérdés, azt felelik: -Hagyjuk csak, ez akkor volt-. Ebben nemcsak az egyszerű igazság jut ki­fejezésre, hogy nincs más útja a magyar mező­gazdaságnak, parasztságunknak sem, csak a nagyüzemi termelés, hanem megmutatkozik ab­ban az is, hogy a jelenlegi helyzet semmilyen szempontból sem azonos az elmúlt év őszén ta­pasztalt állapotokkal. Miért nem azonos? Ennek több oka van, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy ahol komolyan dolgoztak, a tagság zöme részt vett a közös mun­kában. ott a munkaegység értéke, az egy főre eso jövedelem jobb, mint a múlt évben, s nagyobb a ledolgozott munkaegységek száma is. Az egész­séges, bizakodó hangulatban nagy jelentőségű té­nyező, hogy az évi munka eredménye — a szö­vetkezetbői, háztájiból, egyéb forrásokból — úgy jött össze: egy-egy család megélhetése, csak igen kevés helyen gond ebben a megyében. Találunk ugyan olyan parasztcsaládokat, ahol nehéz a meg­élhetés, a sok gyerek miatt, a rossz gazdálkodás, vagy a szövetkezeti tag gyenge munkája miatt, ahol a háztáji gazdaságot is elhanyagolták, rosz­szul gazdálkodtak a szövetkezetben, s ezt a ked­vezőtlen időjárás még megtetézte ... S akadnak egyéni sorsok, amelyben a káros szenvedély, vagy dologkerülés, spekuláció, rossz pénzbeosztás, és még sok egyéni probléma együttes jelentkezése akadályozta a kedvezőbb megélhetési viszonyo­kat. De nem ez a jellemző, %eové^ Sándorfalván az "Aranykalász* irodáján csinál­tunk számvetést a vezetőkkel, a tanács képvise­lőivel arról, hogy ebben a községben, ahol koráb­ban sok baj és gond merült fel, hogyan alakul­nak a szövetkezeti gazdák életkörülményei. Szó sincs arról, hogy egy község szövetkezeteiről az egész megyére alakítsunk ki általános véleményt, de ez a község arra mégis alkalmas, hogy a kö­zepesnél gyengébben működő szövetkezeteivel elfogadható adatokat szolgáltasson a parasztság életkörülményeiről. Ha kiemelkedően jó terme­lőszövetkezeti község adatait vennénk, akkor hi­bás következtetésekre jutnánk, de ez Sándorfalva esetében nem mondható. Vegyük a szövetkezeti jövedelmet. A tájékozat­lan ember úgy számol, hogy mennyi a munka­egység és mit fizetnek egységenként? Ez a kép nem ad választ arra, hogyan él egy-egy szövetke­zeti parasztcsalád. Tegyük fel, hogy a sándor­falvi "Aranykalász* körülbelül 20 forintos mun­kaegységgel zárja az évet. Ez az összeg évi 300 munkaegységgel számolva hatezer forint. Tehát havi ötszáz forint, ami nem jelenthet megélhe­tési alapot. Aki így nézi a parasztcsaládok életkö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom