Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

Szombat, 1963. január 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 SORAIBÓL JELÖL A NÉP A szegedi járásban eddig 840 gyűlést tartottak A választók péntekig 794 községi, 38 járási és 14 megyei tanácstagot jelöltek A szegedi járás falvaiban is jó ütemben haladnak a népfront jelölő gyűlései. A szövetkezeti gazdák, az értelmiségiek, a község dolgozói körültekintően döntenek, hogy a közérdeket jól képviselő emberek kerüljenek a tanácstagjelöltek listájára. A választópolgárok kommunistákat és pártonkívülieket egyaránt jelölnek. A járás községeiben eddig lezajlott jelölő gyűlések egyik jellemzője, hogy azokon számos közhasznú javaslat, észrevétel is elhangzik. A választók kérik jelöltjeiket, hogy intézkedjenek egyes; közügy lehetőségek szerinti megoldásáért. A zord télben a tanyavidékek útjai nehezen járhatók. Mégis a tanyavidékeken lakó családok is részt vesznek a gyűléseken, hogy soraikból jelöljenek tisztségviselőket az államhatalom helyi, vagy járási és megyei tisztségébe. Péntekig a szegedi járásban 794 községi, 38 járási és 14 megyei tanácstagot jelöltek a választópolgárok. A járás 30 községében öszszesen 1347 községi tanácstagot, s 58 járási tanácstagot jelölnek. A községekben péntekig 840 jelölő gyűlést tartottak. Megyei tanácstagnak jelölték például H u s z t a Vince zákányszéki termelőszövetkezeti elnököt, az ásotthalmi Nagy Sándor erdészt, a kübekházi dr. Villányi Ilonka orvosnőt, Kisteleken pedig Széli József római katolikus plébánost. A járási tanácstagjelöltek között van L e 1 e Ferenc, a deszki Kossuth Tsz elnöke, Papp József tápéi tanár, Farkas István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, N é g y ö k rű Antal, a rúzsai Napsugár Termelőszövetkezet elnöke, B o d ó Viola bordányi pedagógus, Kordás István csengelei szövetkezeti agronómus, dr. Varga Béláné pusztaszeri háziasszony, K a 1 a p i s István, a járási népfrontbizottság titkára és Jovanov Bogdán szőregi délszláv szövetkezeti gazda. A helyi, községi tanácstagjelöltek sorában a szövetkezeti gazdák mellett ott vannak a falusi értelmiségiek, valamint a gépállomások dolgozóinak képviselői is. Az érdemek alapján Jg alsóvárosi jelölő gyűlésről Mennyi meglett ember a kicsi székeken! S mivel a Bem utcai óvodát mégsem érte készületlenül a tegnap esti jelölő gyűlés, senkit sem zavart ez az apróság. Előtte, utána az óvodai apróságokról beszélgettek. Meg köriben is egy kicsikét! nyian meggyőződhettünk az utóbbi négy évben. — Finta Kálmán, a vasutagszakszervezet megyei bizottságának tagja is maradjon a mi tanácstagunk! Mindkettőjük érdemei között a közvilágítás, a vízel— A 38-as körzet kerületi látás, az utcák javításáért tanácstagjául Nagy Istvánné kendergyári művezető jelölését javasolom, mert Nagyné áldozatkészségéről mindanyvégzett fáradságukat sorolták el leginkább a felszólalók. Mert ki ne tudná, hogy az alsóvárosi mellékutcákba A gyűlések mosolya A jelölő gyűlésekről nem hiányzik a humor, a tréfálkozó megjegyzés, és természetesen ezzel együtt a nekifeledkező kacagás sem. Kössünk ezekből kis csokrot, felütve az újságíró jegyzetfüzetének lapjait. A nemzeti értékek kapcsán beszélt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a Szegedi Textilművekben az üllési metánkutatásokról, azok fontosságáról. — Ügy látszik, hogy valami van, de... — Rajkinnal ellentétben — az igazi, itt Szeged mellett. A gázfeltörés is erre enged következtetni. Szóval — mosolyodott el — ezen a vidéken is bebizonyosodott, hogy inkább a földet kell fúrni, mint egymást, mert az sokkal célravezetőbb. S csak úgy zengett a terem a helyeslő nevetéstől, meg a tapstól. * Petőfitelepen, a III. utcai kultúrházban tartott jelölő gyűlésen a választók észrevé1 teleket tettek a városnegyed egészségügyi ellátásáról is. — Ej, mondhatjuk — zsörtölődtek többen is —, mert nem látjuk itt az illetékest. A felszólalások után a gyűlés mosolyától övezve felállt a mégis jelenlevő "illetékes*, dr. Berkes Pál, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. t * A Kállay Éva Leányotthonban egy kedves asszony, aki már néhányszor szavazott, szintén szólt a gyűléshez. Jókat, okosakat mondott, aztán kijelentette: — Ügy látom, hogy velem egykorúak és nálamnál idősebbek vannak itt a gyűlésen, akik... A férfiak a 18 éves lányokra néztek és nevettek. Igaz, nőt nem láttunk mosolyogni. — A mi Palcsink! — szeretetből csak így emlegették többen a 14-es körzet gyűlésén a tanácstagjelöltet, Czutor Pált. Hozzáfűzték, hogy mindig tettrekész fiatal. Aztán a jelölt röviden ismertette életrajzát. Kiderült, hogy közel 40 éves. Hiába, minden tekintetben "kitolódott* a korhatár. M. S. is besurrant már az aszfalt, s több a lámpa, jobb a víz. Ez a felnőttek ügye? S a felnőtteké mi? A gyerekek. A 83-as városi tanácstagi körzet jelöltje Veszelovszky Antal lett, a MÁV-igazgatóság dolgozója, ö mesélte a következő történetet: — A felszabadulás utáni választások egyikének előestéjén egy nagyhangú polgári képviselőjelölt túl akart tenni még nevezetes francia kollégáján is. Azt mondta, hogyha megválasztják, minden szegedi család fazekába tyúk rotyoghat majd. Nem választották meg, s igazuk volt. Én nem ígérhetek mást, csak azt, hogy igyekszem megszolgálni a bizalmat. Ami itt Alsóvároson egyet jelent, mondjuk, a Topolya sor redbehozásával vagy a vízellátás további javításával. Nem nagy ígéretek ezek? Ahogy vesszük. De bizonyára megvalósíthatók! Mindhármukat jelölték. Gazdasági együttműködés szocialista munkamegosztás A KGST megalakulásának 14. évfordulójára ezelőtt ágaira összpontosítva, T

izennégy évvel határozták el az európai szocialista országok, hogy létrehozzák nemzetközi gazdasági szervezetüket. A KGST 1949. január 20-i megalakulása óta a szocialista országok gazdasági együttműködéséről sok szó esett — belföldön és külföldön egyaránt. Voltak, akik az autarkia mellett törtek lándzsát, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kihasználása helyett más országok gazdaságától elkülönült zárt nemzetgazdaság megteremtését tartották helyesnek. Ha kevesebb volt a hús, vagy valamely cikk kifogyott az üzletekből, egyes tájékozatlanok vagy rosszindulatúak részéről hallani lehetett, megnyitották a „csapot", viszik a vonatok a magyar árut kifelé. Többen voltak azonban olyanok, akik nemcsak a kimenő vonatokat, hanem a befelé tartókat is látták, megértették, hogy a szocializmust „maszek" módon — a nemzetközi munkamegosztás figyelembe vétele nélkül — nem lehet felépíteni. Hazánk számára, amely köztudomásúan nyersanyagszegény, kis belső piaccal rendelkező ország, a szocialista nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás elsőrendű fontosságú, bátran mondhatjuk: életkérdés volt. A hiányzó legfontosabb fűtóés nyersanyagok zömét — így az import vasérc, kohókoksz, kokszolható szén, villamos energia csaknem 100 százalékát, az ólom, kőolaj, cink nagy részét, a fenyőfűrészáru, bányafa, sárgaréz 50—70 százalékát — o KGST-országoktól kapjuk. Az ország gazdasági élete, iparának fejlődése elképzelhetetlen ezek nélkül a nyersanyagok nélkül A

magyar ipar, Valamint a mezőgazdaság termékei jelentős részének a KGST-n belül létrejött hosszú lejáratú szerződések nyújtanak biztos elhelyezési lehetőséget. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által szervezett együttműködés Magyarország számára is lehetővé teszi, hogy erőforrásait a népgazdaság azon Kormányfntézlcedések a tüzelőanyag-hiány enyhítésére A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A hazai és európai rendkívüli hideg időjárás nehéz., ségeket okozott a tüzelőanyag-ellátásban és szállításban. A nehézségek áthidalására a kormány különböző intézkedéseket tett. A kormány felhívja a bányászokat: tegyenek maximális erőfeszítéseket, hogy a széntermelési tervet túlteljesítsék. Elrendelte, hogy a széntermelő bányaüzemekben három műszakos vasárnapi termelést szervezzenek január 20-án és február 3-án. Rádió irányítású traktorok Volgográd traktorgyárában olyan rádióirányító berendezést készítettek, melynek seitségével egy traktorvezető két gépet tud egyszerre irányítani. Képünkön az irányító berendezéssel felszerelt traktor és a készülék feltalálói. Egyidejűleg a kormány intézkedett terven felüli tüzelőnyag-import biztosítására is. Elrendelte a vasúti forgalom átmeneti korlátozását. Ez a korlátozás az áruforgalomban azokra a küldeményekre terjed ki, amelyek nem sürgős jellegűek. A személyforgalomban csökkenti a napi gyors- és távolsági személyvonatok számát azokon a vonalakon, ahol több járat van. A forgalomkorlátozás ellenére továbbra is biztosított marad a termelés és a lakosság számára szükséges küldemények szállítása, és a munkásvonatok indítása. A kormány intézkedett, hogy egyes, sok szenet fogyasztó üzemek, főként az építőanyag-iparban, korlátozzák termelésüket. Az ország valamennyi általános és középiskolájában a tanítást január 21-től február 3-ig szünteltetni kell. A szünet utáni első tanítási nap február 4.-e. A szünet ideje alatt üzemeltetni kell a napközi otthonokat, a korlátozás a bölcsődéket és óvodákat nem érinti. A kormány felhívja az ipar, a közlekedés és minden energiát fogyasztó intézmény dolgozóját ós vezetőjét, hogy fokozott gonddal takarékoskodjanak az energiával. Felhívja a tanácsokat, szállítással foglalkozó üzemeket és vállalatokat, nyújtsanak segítséget a kitermelt, de az erdőből még el nem szállított tűzifa gyors elszállításában, hogy a laamelyek fejlesztésére a legjobb adottságokkal rendelkezik. A KGST munkája az első időszakban elsősorban az áruforgalom kiszélesítésére, műszaki segítségnyújtásra, tapasztalatcserére és a szakemberképzés területére korlátozódott. Később, főleg 1955 után egyre nagyobb jelentőséget nyert működésében a termelési és beruházási tervek összehangolása, az észszerű szakosítás és kooperáció, a nemzetközi szocialista munkamegosztás megvalósításához szükséges feltételek vizsgálata; általában a tervszerű együttműködés. J

elentős előrehaladást hozott a szocialista országok gazdasági kapcsolatának fejlődésében az 1962. év. A kapitalista országok is elismerik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jelentősége a szocialista világban rohamosan nő, s munkája az 1962— 63-as években új, magasabbrendű fejlődési szakaszba lépett. Ennek a szakasznak a kezdetét a tagállamok kommunista és munkáspártjainak 1962 júliusi értekezlete jelezte. Az itt hozott határozatok lényegét úgy lehetne összefoglalni, hogy fontos a beruházások és tervek összehangolására, a központi nemzetközi terv megvalósítására való áttérés. A nemzetközi szocialista munkamegosztás magasabb szintre emeléséért folytatott múlt évi munka eredményeit voltaképpen a KGST decemberi, bukaresti ülésszaka mérte fel. A KGST XVII. ülésszakának beszámolója megállapította, hogy a tanács szerveiben egész sor intézkedést hoztak a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés további bővítésére és erősítésére, összehangolták a KGST-tagállamok népgazdaságíejlesztési terveit és megkezdték az előkészítő munkát az 1965 utáni időszak legfontosabb beruházási terveinek összehangolására. Határidő előtt üzembe helyezték a Barátság-kőolajvezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszát. Az egyesített energiarendszer eddig elkészült, a népi demokráciákat behálózó részéhez hozzácsatolták a nyugat-ukrajnai energiarendszert, ezzel megindult az energiaszállítás a Szovjetunióból Magyarországra. Folytatták a munkát az ipar, különösen a gépipar termelésének szakosításában és kooperációjában. A KGST keretében a szocialista országok már az elmúlt években is jelentős erőfeszítéseket tettek o szakosítás kifejlesztésére. Például a gépipar területén az 1956-ban alakult Gépipari Állandó Bizottság valamennyi szekciójában jelentős szakosítási munka folyik. A szakosításnál figyelembe vették hazánk adottságait: kis belső fogyasztású piacunk és beruházási eszközeink viszonylag szűk lehetőségei olyan termékfajták termelését teszik szükségessé, amelyeknek termelése kis- és középsorozatnagyságokban is gazdaságos és világviszonylatban is aránylag kis sorozatnagyságban állítják elő. Ez a törekvés érezhető iparunk fejlődésének abban az irányzatában, amikor a már 10— 20 ezer darabos sorozatban gazdaságosan gyártható autóbusz, vagy az általában néhány száz darabos szérianagyságban termelt speciális műszerek gyártására szakosodunk. Ugyanez az irányzat érvényesül a Diesel-mozdony, motorvonat, speciális tehergépkocsi és 60—70 lóerős traktorgyártásunkban. A beruházások közös finanszírozásának sok formája lehetséges: a közös üzemeltetés valósult meg például a KGST-országok közös energiarendszerének és a Barátság-kőolajvezeték létesítésével. Szó lehet hitelnyújtásról is. Példa erre a magyar— román szódagyártás-fejlesztési egyezmény, amelynél a hitelt Románia szódatermékben fizeti vissza és kötelezettséget vállalt további szóda szállítására. Közös vállalat létesítése is kezd tért hódítani, és minden bizonnyal a közeljövőben általánosabb gyakorlattá válik. Magyarország és Lengyelország a lengyel meddőhányók kitermelésére Halder néven létesített közös vállalatot Előrehaladtunk szellemi erőink egyesítése területén is. Közös kutatóintézet létesült Dubnában, ahol a szocialista országok az atomenergia békés célokra való felhasználásához egyesítik erőiket. A beruházások nemzetközi összehangolása számos változatos formájának alkalmazása sok új, kidolgozásra váró közgazdasági problémát vet fel. Ezen kérdések kidolgozására a KGST Közgazdasági Állandó Bizottsága kapott megbízást A KGST jelentős, évente a tagországok részére kétmilliárd forint megtakarítás elérését teszi lehetővé a MÁV által javasolt kocsiközösség megvalósítása. A MÁV adatai szerint a külföldre távozó összes teherkocsik 40 százalékát teszi ki az üres kocsi. Az eddigi gyakorlat napi egyezer üres, kihasználatlan kocsikilépést jelentett A kocsiközösség egyezménye értelmében a résztvevők az üres külföldi kocsikat belföldi forgalomban is felhasználhatják addig, míg a kívánt irányban áru nem jelentkezik. Ezzel, ha nem is teljesen szűnik meg, de leszűkül az üres vasúti kocsik tologatása. A kocsiközösséget 1964-re tervezi a KGST. agy jelentőségű volt az elmúlt évben a beruházások finanszírozásának kérdéseiben és a vasIV koeság tüzelőanyag-ellátását I úti kocsiközösség megvalósíjavítsuk, (MTI) 1 fásában tett előrehaladás. A

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkája elválaszthatatlanul egybeforr az ország és az egyszerű ember sorsával, gondjával, bajával. Ezt bizonyítja, hogy Csongrád megye és Szeged város termelési értékének 13,5 százalékát teszi ki az exportérték és ennek háromnegyed része a KGST tagállamoknak, a szocialista országoknak megy. Egyes cikkekből az országos export jelentős hányadát megyénk vállalatai adják. A KGST munkájához jobb termékek gyártásával tevőlegesen mi is hozzájárulhatunk A KGST megalakulásának 14. évfordulója alkalmat ad arra, hogy a hitetlenkedőket felrázzuk és tényekkel győzzük meg őket a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeiről. Látnunk kell a KGST fejlődésének távlatait, a törekvést az egységesítésre, a közös bank létrehozására, sok-sok hasznos intézkedés végrehajtására. Dolgozóink nagy többsége ma már megérti, hogy a KGST a hozzá csatlakozó államok egyenjogúsága és szuverénitása elvére épül, tevékenységét a proletár internacionalizmus - szelleme hatja A történelemben eddig ismert gazdasági kapcsolatokkal ellentétben a KGST tagállamok kölcsönösen segítik egymást és barátian együttlhűködnek. Az egyetlen út a dolgozók jólétének szakadatlan emelkedéséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kihasználása révén vezet. BALOG ISTVÁN, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője