Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK1 uii-MAmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 5. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1963. január 8. A Csongrád megyei pártbizottság ülése Tegnap, január 7-én Szegeden a Csongrád megyei pártbizottság, revíziós bizrttság és fegyelmi bizottság együttes ülést tartott Rózsa István elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével. Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára terjesztette be az országgyűlési képviselők és tanács­tagok választásával kapcsolatos politikai és szervezeti kérdésekből adódó feladatokat. A pártbizottság a napi­renddel összefüggésben megfelelő határozatokat hozott. Majd Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a megyei vezető pártszervek 1963 első fél évére szóló munkaprogramját ismertette. A pártbizottság a munkaterveket jóváhagyta Közbiztonságunk szilárdságában nagy szerepük van az önkéntes rendöröknek Szegeden tanácskoztak Csongrád megye önkéntes rendőrei A Csongrád megyei önkéntes rendörök vasárnap délelőtt megbeszélést tartottak Szegeden, a városi tanácsháza dísz­termében. A tanácskozáson megjelent Nagygyörgy Mária, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára. Török József, a sze­gedi járási pártbizottság első titkára, dr. Papp Sándor, az SZMT elnöke és Biczó György, a szegedi városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke is. Ott voltak a Belügyminisz­térium, valamint a megye társadalmi és tömegszervezetei­nek, továbbá gazdasági életének képviselői. Egyre szélesedik a szocialista demokratizmus Dr. Vincze Zoltán renőrőr­hagy megnyitója után Kele­men Miklós rendőralezredes, a Csongrád megyei rendőr­főkapitányság vezetője adott tájékoztatót az önkéntes rendőrök becsült tevékenysé­géről, vázolva annak nagy társadalmi jelentőségét is. A politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésnek meg­felelően jelentősen tovább szélesül a szocialista demok­ratizmus, megnő a társadal­mi szervezetek szerepe, je­lentősége. Ezen az úton igen jelentős, hogy szélesebb kör­ben vonjuk be a társadalmi erőket a szinte kizárólagos állami funkció gyakorlásába & mint a közrend, közbiz­tonság, a szocialista törvé­nyesség védelme, s a jogsér­tő, rendbontó elemekkel foly­tatott harc. Ebből a szem­pontból is nagy fontosságú az önkéntes rendőri intézmény. Feladatuk — a rendőrséggel együtt — a szocialista tulaj­don védelme, a szocialista együttélési szabályok meg­tartása. a népnek kárt okozó jogsértések megelőzése, va­amint az állampolgárok ne­Vrfése meggyőzés útján. A napi munka után Munkások, termelőszövet­kezeti parasztok, értelmisé­giek, férfiak és nők napi munkájuk befejezése után önként vállalják a sokszor fárasztó, néha veszéllyel já­ró önkéntes rendőri szolgá­latot Az önkéntes rendőri szer­vezet a szilárd közrendben és a közbiztonságban egyre nagyobb szerepet tölt be Csongrád megyében is. Ta­valy decemberben a megye önkéntes rendőrei — napi munkájuk után — közel 3 fzer esetben teljesítettek szolgálatot. Aktivitásukat matatja, hogy tavaly 226 al­kalommal segítették a bűn­cselekmények megelőzését, felderítését, s részt vettek a bűncselekmények helyszíné­nek biztosításában is. A köz­lekedési őrs mellett például két jól működő önkéntes rendőri csoport dolgozik. Ne­kik is köszönhető, hogy mint­egy 60—65 százalékkal csök­kent a műszaki meghibáso­dás által bekövetkezett köz­úti balesetek száma. Tavaly alakultak a pedagógusokból álló önkéntes rendőri cso­portok. Ezek főleg a városok­ban ifjúságvédelmi feladato­kat látnak el. Eddig különö­sen a hódmezővásárhelyi és a szentesi önkéntes rendőrök Végeztek jó munkát. Az önkéntes rendőrök Szolgálaton kívül is hivatás­szerűen felfigyelnek azokra a Bzemélyekre, jelenségekre, eseményekre, akik és ame­tgdc a közrendet ég koaryjJc galmat zavarják, vagy veszé­lyeztetik. Kádár István sze­gedi önkéntes rendőr például tavaly december 15-én piac­ellenőri teendőit végezve fel­figyelt egy szaladó fiatalem­berre, akit azután is el fo­gott. Ez a fiatalember, a 16 éves S. K. hasonló korú tár­saival bűnbandát alkotott. A fiatalkorúak ügyében lefoly­tatott környezettanulmány tapasztalatai mutatják, hogy a fiatalok kirívó életmódja jó néhány embernek feltűnt, ám intézkedést megváltozta­tásukra nem tettek. Jelentő­séget kell tehát tulajdonítani olyan körülményeknek, ame­lyek a megszokott életmódtól eltérnek. Császár István domaszéki önkéntes rendőr egy szán­dékos emberölés bűntettében járt el, és gyors, szakszerű intézkedések következtében sikerült a szökésben levő tettest gyorsan elfogni. Hor­váth Mihály, a közlekedési őrs szegedi önkéntes rendőre veszélyes bűnözőket leplezett le, ezért az Elnöki Tanács Szolgálati Érdeméremmel tüntette ki. Szocialista törvényesség Nagyon fontos, nélkülöz­hetetlen a szocialista törvé­nyesség megtartása. Az em­beri hang, a dolgozók ügyé­nek gyors és szakszerű in­tézése elengedhetetlen, ezek az önkéntes rendőröktől is követelmények. Tavaly elő­fordult, hogy néhány önkén­tes rendőr megfeledkezett magáról, visszaélt megbíza­tásával és ezért kizárták őket az önkéntes rendőrök sorából. Továbbra is szép felada­taik vannak az önkéntes rendőröknek. Cél az önkén­tes rendőri intézmény to­vábbfejlesztése, az önkéntes rendőrök politikai és szak­mai műveltségének növelé­se. Végül Kelemen Miklós a Csongrád megyei rendőr­főkapitányság nevében kö­szönetet mondott valameny­nyi önkéntes rendőrnek azért az áldozatos munkáért, amit — a rendőrséggel együtt — a nép nyugal­máért, a szilárd közbinton­ságért végeztek. Felszólalások A tanácskozáson számos felszólalás hapgzott el. Az önkéntes rendőrök hangoz­tatták, hogy továbbra is be­csülettel teljesítik nép irán­ti kötelességüket. Szirbik Bálint (Makó) az oktatás je­lentőségéről, Rátkai Ödön (Hódmezővásárhely) az ön­tentos gnrinffite tfjusáewé? delmi tevékenységéről szólt. Márton Ferenc (Tiszasziget) szóvá tette, jó lenne, ha a társadalmi rendőrök a kar­szalagon kívül egységes jel­vényt is kapnának. Solymosi Ferenc rendőrőrnagy rámu­tatott, hogy az önkéntes rendőrök is a dolgozó embe­rek nyugalmát biztosítják; hogy a dolgozó tömegek se­gítik a maguk közül való önkéntes rendőrök tevékeny­ségét. Biacsi Károly, a Sze­gedi Fémfeldolgozó és Fi­nommechanikai Vállalat dolgozója a többi között az önkéntes rendőrök nevelési szerepéről beszélt Siklós Jánoi, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében kö­szöntötte a jó munkát végző önkéntes rendőröket Ez­után, egyebek között, beha­tóan és érdekesen arról is szólt, hogy a szélesedő szo­cialista demokratizmusból, szüntelen fejlődésünkből ter­mészetesen következik a tár­sadalom növekvő, közvetlen részvétele az állami életben. Csiszár Károly, a 10-es AKÖV igazgatója, majd Váraljai Rezső, a Szegedi Szalámigyár igazgatója mél­tatta az önkéntes rendőrök tevékenységét. Ezután Gel­lért László (Szentes), Juhos János (Ásotthalom), Krecs­mák János (Hódmezővásár­hely) önkéntes rendőrök, majd Szőlősi Sándor, a Sze­gedi Cipőgyár igazgatója szólalt fel. Gróf Pál rendőr­alezredes, a Belügyminiszté­rium képviselője bejelentet­te, hogy az önkéntes rend­őrök a karszalagon kívül idén még jelvényt is kap­nak. Hangoztatta, hogy a Belügyminisztérium elismeri és nagyra értékeli a Csong­rád megyei önkéntes rend­őrök tevékenységét Ezután Kelemen Miklós 56 társadalmi rendőrnek jutal­mat adott át, majd a ta­nácskozás Vincze Zoltán zárszavával fejeződött be. Hősi munka az üllési gázkitörésnél Tegnap eltávolították az égő kút rossz zárószerkezetét Munkában az olajbányászok a bömbölő és égő kútnál (Somogyiné felv.) A Szeged melletti Üllésen hatodik napja ég a földgáz. Tegnap egész nap szakadt az eső és ez is nehezítette az olajbányászok, mérnökök, katonák és szövetkezeti gaz­dáik amúgy is szinte ember­feletti munkáját, küzdelmét a bömbölő és lángoló me­tánnal. Hétfőn délelőtt Sarkadi Nagy Lajos fúróbrigádja ne­héz és veszélye® feladatra vállalkozott. Megközelítették az égő-gázkitörést, és a kút rccsz elzárószerkezetére — csupán néhány méterre az egyre szélesedő felszíni krá­tertől és a lángoktól —drót­köteleket dobtak. Utána fel­zúgtak a traktorok motorjai, és a gépek ereje délutánra leszakította a kútról a rossz zárószerkezetet. Ez a siker — amint Götz Tibor mérnök megállapította —, re­ményt ad arra, hogy esetleg, a zárószerkezet eltávolítása után megnagyobbodott felü­leten ömlő gáz a kút föld mélyén fekvő béléscsősaruja alatt beomló katlant képez, s így eltömődik a kitörés. Ez azonban feltevés. Annyi biztos, hogy a kút zárószer­kezetének eltávolítása után a gázfeltörés most már nem válik ágakra, ereje egyirányú. Tegnap késő délután a lán­gok magassága is csökkent. A szakemberek egybehang­zó véíerhénye. hogy a gázki­törés — ha a mélyben elég nagy omlás következik be -r- . szinte egyik óráról a má­sikra abbamaradhat, ám lehetséges az is, hogy he­teken át tombol a metán. Hosszú órák, napok kelle­nek ahhoz, hogy kiderüljön, hozott-e megfelelő ered­ményt az égő kút használ­hatatlan zárőszerkezietének eltávolítása. Minden eshető­ségre számítva azonban éjjel-nappal dolgoznak, hogy mielőbb készen legye­nek az újabb fúrótorony be­tonalapjával. Ezután — nem messze az égő kúttól — szün­telenül dolgozik majd a fú­rógép, hogy a létesülő új kút is segítse a gázkitörés megaabolázását. Állandó az ügyelet az égő rhetártnál. Semmi kétség abban, hogy az emberi helyt­állás, a hősies munka előbb vagy útóbb úrrá lesz a gáz­kitörésen. A dühöngő és égő metán most sok gondot és bajt jelent, de ha megszelí­dítik, akkor az ember hasz­nára válik. Magyarország egyik legtevékenyebb tagja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Az EGB főtitkárának nyilatkozata A tanácskozáson 56 társadalmi rendőrt jutalmaztak meg. Képünkön: Kelemen Miklós rendőralezredes, a Csongrád megyei rendőrfőkapitányság vezetője átadja a jutalmat Kádár; István szegedi önkéntes rendőrnek. . Vladimír Velebit, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának főtitkára, aki az EGB soron következő, ápri­lisi közgyűlésének előkészí­téséről, valamint technikai segélynyújtási kérdésekről Budapesten tárgyalásokat folytat az illetékes magyar szervekkel, megbeszélései­nek tapasztalatairól nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak: — Az Európai Gazdasági Bizottság sokirányú tevé­kenységének minden eszten­dőben egyik igen fontos ál­lomása a rendszerint tavasz­szal sorra kerülő közgyűlés, amelynek időpontját az idén áprilisra tűztük ki — mon­dotta a többi között Ter­mészetes, hogy egy ilyen szervezetnél, amelynek ha­táskörét "európai méretek­ben* lehet megjelölni, a köz­gyűlés előkészítése is alapos munkát, az európai országo­kat érdeklő gazdasági kér­dések részletes megismeré­sét, sőt helyszíni tanulmá­nyozását követeli meg. Ezért vált már hagyománnyá, hogy a közgyűlés előtt sorra látogatjuk az EGB tagálla­mait. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az Európai Gazdasági Bizottság egyes albizottságaiban és munka­csoportjaiban rész vevő ma­ségéröl, a főtitkár így vá­laszolt: — Magyarország egyik legtevékenyebb tagja a bi­zottságnak. képviselőinek közreműködése az EGB-ben eddig is gyümölcsöző volt, s a jövőben is számítunk ak­tív támogatásukra. De hadd tegyem hozzá — folytátta —, hogy nemcsak az említett, szakemberek, hanem tapasz­talatunk szerint a magyar kormány is igen nagy ér­deklődést tanúsít a nemzet­közi problémák, a különbö­ző államokat érintő gazda­ságpolitikai kérdések iránt, s mindig készségesen tár­gyal azok megoldásáról. Er­ről nemcsak bizottságunk székhelyén, Genfben, hanem mostani budapesti látogatá­som alkalmával, az illetékes magyar kormányzati szer­vekkel folytatott megbeszé­léseim során is alkalmam volt meggyőződni. . Az EGB távolabbi terveiről szólva a főtitkár különösen nagv jelentőségűnek tartotta az ENSZ egy korábbi köz­gyűlési határozatának meg­felelően összehívandó világ­kereskedelmi értekezlet elő­készítését Mint mondotta, ennek színhelye valószínű­leg Genf lesz, s a nagy fontosságú nemzetközi gaz­dasági eszmecserét 1964 ele­jén Uezveaak. megtartani mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom