Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

A szocialista eszme hassa ű magyarsag erejét Kádár János elvtárs beszéde a Ganz-MÁVAG Gyár dolgosóinak választási gyűlésén A Hazafias Népfront Budapest VIII. kerületi bizottsága és a Ganz-MÁVAGgyár pártbizottsága kedden délután választási gyűlést rendezett a gyár Vörösmarty Művelődési Házának nagytermében. Már jóval a gyűlés kezdete előtt zsúfolásig megteltek a széksorok. A vörös és nemzetiszínű drapériával díszített elnöki emelvény mögött felirat hirdette: »A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett*. Hosszan zúgott a taps, amikor az elnökség tagjai elfoglalták helyüket az emelvényen; az elnökség tagjai között voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Dapsi Károly, a Ganz-MÁVAG pártbizottságának titkára üdvözölte a választási gyűlés résztvevőit. Megnyitó beszédében elmondotta, hogy az elmúlt évben a gyári pártvezetőség levélben kérte meg Kádár elvtársat, látogasson el a Ganz-MAVAG-ba. A gyár dolgozói nevében megköszönte, hogy Kádár elvtárs eleget tett a meghívásnak. Végül Dapsi Károly röviden vázolta a Ganz-MÁVAG dolgozóinak gazdasági és politikai munkáját. Ezután Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet. Választási programunk: mai politikánk még jobb és hatékonyabb megvalósítása Kádár János beszédének bevezetéseként megköszönte n szíves fogadtatást, szívből gratulált a Ganz-MÁVAG dolgozóinak ahhoz, hogy az 1962. évi tervet nehéz körülmények között is sikerrel teljesítették. Ezután átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya forró, testvéri üdvözletét és jókívánságait, majd így folytatta beszédét: Kedves Elvtársak! A választás fontos aktus hazánk alkotmányos életében. A jelölő gyűlések a választópolgárok tevékeny és tömeges részvételével eredményesen befejeződtek. A jelölő gyűléseken körülbelül a választók fele volt jelen, és így személyesen szólt hozzá ahhoz, hogy kit vegyenek fel a Hazafias Népfront jelölő listájára. A választás célja három pontban jelölhető meg. Az első és általános cél, hogy megerősítsük népi demokratikus rendszerünket, s a másik, hogy megerősítsük és még hatékonyabbá tegyük politikánkat. A harmadik, nem kevésbé fontos cél, hogy olyan új országgyűlést, olyan új tanácsokat válasszanak dolgozóink, amelyek alkalmasak annak a megtisztelő, de nehéz és nagy feladatnak ellátására, amely legfőbb törvényhozó szervünkre és helyi néphatalmi szerveink tagjaira vár. A választáson valójában a politikára és a jelöltekre kell szavaznunk. A megítélés nem különösen nehéz. Ami a politikát illeti, ezen a választáson nem új politikával, nem új programmal lépünk fel. Pártunknak, a Hazafias Népfrontnak és természetesen a kormánynak a választási programja ennek a politikának még' hatékonyabb még jobb megvalósítása, amelyet az utolsó esztendőkben folytattunk. Ami,az embereket illeti, országgyűlési képviselőink és tanácstagjaink a dolgozó tömegekből kerülnek ki, nem ismeretlenek a nép előtt. Nálunk nemcsak négyévenként egyszer, a választás idején jelennek meg a képviselőjelöltek és a tanácstagjelöltek a választók előtt. Rendszerünk és munkánk természetéből adódóan az országgyűlés tagjai is és a tanácstagok is egész életüket a dolgozók között, velük közös munkában töltik. Hadd szóljak néhány szót rendszerünkről. A választás és a rendszer a föld valamennyi országában szorosan összefügg. A mi rendszerünk elnevezésében népi demokratikus, jellegében szocialista, tudományos meghatározás szerint pedig munkáshatalom, proletárdiktatúra. Ezt a rendszert már a föld számos országában kivívták, építik és erősítik a dolgozók. A mi rendszerünknek sok kritikusa akad. Mint tudják, nem szeretik a kapitalisták, a nagybirtokosok, a régi kiváltságok élvezői, sem azok, akik a tőkés országokban ma is hatalmon vannak, sem azok, akik a szocialista világrendszer létrejötte miatt korábbi kiváltságaikat elveszítették. Ezek a kritikusok gyakran mondják, hogy rendszerünk nem demokratikus, nem szabad, saját tőkés diktatúrájukat pedig nagy előszeretettel nevezik -szabad világnak". 53. évfolyam, 24. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1963. január 30. Befejeződtek a félévi egyetemi vizsgák Dobi István Anglia Komárom kudarcot szenvedett megyében Brüsszelben Nem véletlen hasonlóság A nyugati országok többpártrendszere — áldemokrácia Népünk azonban már nem óvodás a politikában. Sokat tanult és sokat tud. Nagyon jól tudja, hogy az úgynevezett szabad világban külső megjelenési formájukban, alkotmányukban, intézményeikben néha eltérőek az egyes országok. Tudjuk, hogy kegyetlen, fasiszta terror van Dél-Vietnamban, Spanyolországban, Portugáliában és még sok más tőkés országban. Ezt a diktatúrát nem is leplezik. Nyílt brutalitással mészárolják, börtönzik be a haladás, a béke híveit és tartják elnyomás alatt az egész népet. Ismerünk olyan országokat is, amelyeket a polgári demokrácia hazájaként emlegetnek. A -szabad világ" részének nevezi magát Nyugat-Németország és az Amerikai Egyesült Államok. Ebben a két országban — és más, hozzájuk hasonló országokban — vannak demokratikusnak látszó intézmények. Bizonyos mozgási szabadságokat, bizonyos jogokat meghagytak a dolgozó népnek, de rövid vizsgálódás után ezekről az úgynevezett demokratikus országokról is kiderül, hogy nem mások, mint a tőkés osztály diktatúrái. Másként mivel lehetne magyarázni azt, hogy NyugatNémetországban, ahol hatalma, joga, szabad tere, működési lehetősége van a nagytőkének, a monopóliumoknak, a militaristáknak, már évekkel ezelőtt betiltották és föld alá kényszerítették az igazi emberi haladás képviselőjét, a német kommunista pártot, üldözik és bíróság elé hurcolják a békemozgalom harcosait és legutóbb igen jellemző módon odáig jutottak, hogy bebörtönözték egy közismert polgári lap, a Spiegel szerkesztőit is. Az Egyesült Államokról a hagyományok alapján sok ember hiszi, hogy ott szabadság és demokrácia van. De a magyar dolgozók, akik már tudják, mi a különbség a szabadság és a tőkés diktatúra között, helyesen ítélik meg és (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI J