Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-29 / 23. szám

Kedd. IMS. Január 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Ta'álkozások a választókkal Mindszenten és Forráskút on • • Ünnepélyes számvetés a Tiszavirág Tsz-ben Komócsin Zoltán, Nagy Dániel és Győri Imre elvtársak a vendégek között Három év óta, mióta Megalakították Mindszenten A Tiszavirág Termelőszö­vetkezetet, az egykori gyü­mölcs-zöldségtermelő szák­szövetkezetből mindig így •volt' ez: ünnepi zárszámadó közgyűléssel tettek pontot az elmúlt esztendő munká­jára. De ez a mostani köz­gyűlés, amelyet vasárnap délelőtt tartottak a tsz kul­túrtermében, mégis más volt, mint az előző kettő. A to­vábbiakban több problémá­ról esett szó, itt inkább az eredményekről. Nem a la­koma, a gyöngyöző pohár gyújtotta fel a kedvet a nagy kultúrteremben, ha­nem a szív túláradó öröme. Meghitt beszélgetés Hálás téma lenne hosz­szabban elemezgetni az ün­nepi jókedv okait Részlete­sen leírni a vezetőség terve­it, a faluba visszatérő fiata­lok magabiztos elképzelése­it, vagy elmondani, hogy az asszonyok — akik többség­ben vannak ebben a tsz-ben —, milyen terveket szövö­getnek. A tsz-tagok örömmel beszélgettek a meghívott vendégekkel, köztük Komó­csin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, Győri Imrével, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkárá­val, Kurucz Mártonnal a szentesi járási pártbizottság első titkárával, Nagy Dáni­ellel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettesével. A szövet­kezeti tagok igen sokan igyekeztek szót váltani ve­lük, mert már értesültek ar­ról, hogy a megye más vá­rosaiban, falvaiban e meghí­vott vezetőket is javasolták a megye képviselő jelöltjei­nek. Csodás számok A lelkes ünnepi hangulat­ban Pálinkó Ferenc, a tsz­elnöke ismertette 1962 ada­tait, tényeit, amelyekre a vendégek, de még maguk a termelőszövetkezeti tagok is, akik megalkotói voltak e számoknak, azt mondják: csodálatosak. Csodálatosak például a termésátlagok számai, mert külön külön messze túlha­ladják nemcsak a községi, hanem a megyei számoltat. De nem is ez a feltűnő... Egy gazdaság egyszerre ál­lítja község, váras, az egész megye elé ezeket a termés­eredményeket. Búzából 250 holdon 12 mázsa termett holdankénti átlagban, őszi árpából 14-nél több, tavaszi árpából 18. Hetvenhét hold kukoricaföldön májusi mor­zsoltban számítva 28 názsa, takarmányrépából pedig 340 mázsa volt az átlagtermés. A búza kivételével mind jó­val több, mint' a tervezett Egy év alatt a Mezőgazdasá­gi Értékesítő Központnak, a MÉK-nek több mint 11 mil­lió forint értékű gyümölcs­és zöldségfélét szállítottak. Ez 3 millió forinttal több, mint az 1961. évi értékesítés. A Szegedi Konzervgyárnak egy évvel korábban 1 millió 74 ezer forint értékű árut adtak. Tavaly már messze túlhaladták a 2 millió forin­tot. A MÉK-nek átadott áru 95 százaléka ex port minősé­gű volt Egy munkaegység 69 forint Mindezt 1382 katasztrális holdon gazdálkodó 371 tsz­tag termelte. A tervezett 46,51 forint munkaegység helyett, 54 forintról Számolt be az elnök, s ha ehhez hoz­záadjuk a premizálás és egyéb juttatások összegét, egy munkaegység eléri a 69 forintot. E gazdasági eredmények alapján határoztak úgy, hogy felemelik a tsz szociá­lis alapját 2 százalékról 3,5 százalékra, s ezzel lehetősé­get teremtenek arra, hogy az állam által fizetett 260 fo­rintos öregségi járulékot a tsz kiegészítse 400 forintra. A többik között ezeket je­gyezte fel az újságíró a zár­számadó közgyűlésen hallat­takból. S ha netán a feljegy­zés színtelenebb lett is a gyűlés hangulatánál, feltét­lenül tanulságos. N. P. Földrengést észleltek Moszkvában A moszkvai Központi Föld­rengésjelző Állomás hétfőn délután, helyi idő szerint 16 óra 11 perc 53 másodperckor erős földrengést jelzett Az észlelési adatok feldol­gozása alapján a földrengés központja a szovjet főváros­tól 7700 kilométer távolság­ban, az Aleut-szigetek térsé­gében volt A földrengés 8— 9-es erősségű volt az epi­centrumban. (MTI) Idén újabb 4200 lakást kapcsolnak a távfűtő-hálózatba A fővárosban a budapesti, valamint Dunaújvárosban, Pécsett, s Tatabányán eddig összesen 16000 lakásba ve­zették be az erőmű gőzét. Az idén elsőízben már a népgazdasági tervbe is fel­vették a távfűtés fejlesztésé­nek ügyét s ennek alapján 1963-ban ismét több, mint 4200 lakást kapcsolnak az erőművek gőzhálózatába. Budapesten 3000, Tatabányán 460, Dunaújvárosban 450, Tanácskoztak a KGST-országok cellulóz-éspapíripari szakemberei Allétköznapok munkájával is szavazunk Vasárnap este Forráskú­ton, a község otthonában gyülekeztek a község lakói. Bár a modern, új épület nagytermét nem sikerült jól befűteni, így is megtelt a helyiség, amelyben ezúttal megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Perjési László, az MSZMP szegedi városi bizottságának első titkára és Simon Lajos, az MSZMP szegedi járási bizottságának titkára is. Elsőnek Győri Imre elv­társ szólt a választókhoz. Részletesen elemezte azokat az eredményeket, amelyeket megyénk dolgozói a legutób­bi választások óta eltelt négy esztendőben elértek. Beszélt mezőgazdaságunk gondjairól és feladatairól, és hangsú­lyozta, hogy most a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztság munkájának jobb megszer­vezésére, a közős gazdaságok meg­erősítésére, eredményeink növelésére van szükség. — Az aszály három eve zártja megyénket és az egész országot — mondotta a többi közt —, de megyénk és az ország dolgozó parasztsága — bár a természeti csapás miatt sok gondja akad — azért még így is megtalálja a6zámítását a termelőszövet­kezetekben, és egyéni sorsá­ban is sokkal könnyebben, zökkenőmentesebben vészeli át az időjárás okozta bajo­kat, mint régebben, amikor még egyénileg gazdálkodott. Régen, hasonló helyzetben az egyéni parasztgazdaságok tönkrementek és a katasztró­fára igen sokszor a végre­hajtó és az árverés tett pon­tot. Ma más a helyzet, ma még az időjárás okozta ne* hézségeket is leküzdhetjük. Ez is s szocialista nagyüzemi gazdálkodás létjogosultsá­gát, fölényét bizonyítja, emellett is szavazunk majd február 24-én. Győri Imre nagy tapssal fogadott beszéde után Ko­mócsin Zoltán emelkedett szólásra. Bevezetőben megköszönte a bazalnwL aigfíUnpite nyékértt őt csakúgy, mint a korábban szólt Győr] elvtár­sat országgyűlési képviselő­nek jelölték Csongrád me­gye dolgozói. — Ez a tény — mondta Komócsin elvtárs —, hogy ebben á hideg teremben is ennyien összegyűltek erre a gyűlésre, szintén bizonyítja: egyre fokozódik népünk és ezen belül a parasztság politikai érdeklődése. Bizonyítja azt is. hogy egy nyelven beszélünk, értjük egymást, hogy mindnyájan egységben aka­runk munkálkodni népünk felvirágzásán. Beszéde végén Komócsin Zpltán elvtárs is a megye dolgozó parasztsága előtt álló feladatokról szólt és hang­súlyozta: nálunk tulajdon­képpen nemcsak négyéven­ként van választás, hanem nap mint nap, mindig, ami­kor a küzdelmes hétköznapok munkájával erősítjük újra és újra azt a társadalmai rendet, amelyben élünk, s amelytől joggal várjuk ed­digi nagyszerű eredményci­ink megsokszorozódását, a békés, boldog, gazdag jö­vőt. Forráskút választópolgárai nagy, lelkes tapssal köszön­tötték beszéde végén Komó­csin Zoltán elvtársat. A gyűlés után a termet birtokukba vették a fiatalok: megkezdődött a Forráskúton kéthetenként szokásos tánc­mulatság. A művelődési ott­hon irodájában pedig a község vendégei még sokáig beszélgettek a helyi vezetők­kel CS. J. Január 22 és 28 között Budapesten tartották a KGST-országok cellulóz- és papíripari szakembereinek III. műszaki, tudományos tanácskozását 19 előadás hangzott el. A tanácskozáson a KGST vegyipari állandó bizottsága papíripari munkabizottságá­nak képviselői megjelölték a tagországok cellulóz- és pa­píripara fejlesztésének fő irányát és előkészítették a fejlesztési tervek koordiná­lását. (MTI) Székesfehérvárott 330 lakás kap távfűtést Ugyanakkor még az idén több más vidé­ki városban is lerakják a gőzvezetékeket s 1964-ben már Kazincbarcika. Tisza­palkonya, Komló és Salgó­tarján sok száz lakásában is radiátorok váltják fel a kályhákat Szó van arról, hogy még az ötéves terv időszakában Ózdon, Debre­cenben és Ajkán is kiépítik a távfűtő-hálózatot A korszerű fűtés elterjesz­tése az államtól jelentós anyagi áldozatokat kíván. Kiszámították, hogy amíg egy-egy átlagos méretű la­kás kályháinak költsége 8800 forint helyi központi fűtés esetén 11 400, a távfűtés be­vezetésekor pedig lakáson­ként 16 000 forint beruhá­zást igényel a csővezeték és a fűtőtestek felszerelése. (MTI) Kerüljük el a törvény sértéseket! Egy esztendő alatt több mint háromszáz munkaügyi vitát tárgyalt a Csongrád Megyei Területi Egyeztető Bizottság. E tárgyalások ér­dekes tapasztalatokat hoe­tak. Ha a dolgozok úgy ér­zik, hogy sérelem érte őket, vagy igazságtalanul döntöt­tek ügyükben, bátran keresik igazukat, orvoslást kémek a vállalati egyeztető bizottság­tól, s ha itt nean kapnak, fellebbeznek. A Területi Egyeztető Bi­zottság tavaly 313 ügyben tartott tárgyalást és 159 esetben hagyta helyben a vállalati egyeztető bizottsá­gok határozatát. Ez a tény fejlődésről ad számot, mert a korábbi évekhez mérten több helyes döntést hoztak 1962-ben az elsőfokú egyez­tető bizottságik. A felleb­bezések során tárgyalt ügyek közül igen sok az át­helyezésekkel és a kártéríté­sekkel kapcsolatos volt. Kü­lönösen olyan esetben vé­tettek hibát, amikor a fel­mondást a vállalat a terme­lés átszervezésével indokol­ta. A törvénysértést több­nyire azért követték d, Melyik a rövidebb út: a 80 vagy a 180 ezer méteres? Ha azt hallja valaki, hogy a Szegedi Divatszabóság kon­fekció részlegét a Dél-Ma­gyarországi Textilnagykeres­kedelmi Vállalat látja el anyaggal, s az is veszi át a kész ruhákat értékesítésre, bizonyára nem lepődik meg, hiszen szegedi lévén tudja, hogy legfeljebb 80 méterre vannak egymástól. Tehát in­kább az a feltűnő," hogy most már több mint egy éve a Bu­dapesten levő Ruházati Ex­portcikk- és Textilértékesítő Vállalat illetékes az anyagel­lásátban, bár az átvevő a DÉLTEX maradt. A helyiipari vállalatok és kispiari szövetkezetek kész­ruha termelésének anyagellá­tását a belkereskedelmi és a könnyűipari minisztériumok szabályozták. Hogy Szabolcs megyében, vagy Zalában mi­lyen hatást váltott ki a ren­delkezés, nem tudhatjuk. De hogy itt Szegeden sem a Di­vatszabóság sem a DÉLTEX nem örül neki, s nem helyes­li, azt igen. Azóta akadozik a Divatsza­bóság termel ésének fttranr. mióta Budapestről kapja a különféle szöveteket. Azaz sokszor kevés, vagy egyálta­lán nem kapja, hiába rendeli meg. Régen is előfordult ilyesmi, de a DÉLTEX-el ak­kor könnyebb volt megálla­podni a helyettesítő gyártmá­nyon, hiszen az anyagot is ő adta és a kész árut is ő vet­te át. Most azután nemcsak a rossz munkaellátottságot sínyli meg a vállalat, hanem ami még ezzel jár, a pót­határidőket, a havi döntőbi­zottsági tárgyalásokat, a ké­sedelmi kötbéreket is. Nem valami nagy öröm lehet ilyen körülmények kö­zött dolgozni! A DÉLTEX is szívesen venné, ha engedélyeznék szá­mára. hogy a Divaszabóság konfekció részlegének ismét szolgáltathassa az anyagot. Elsősorban nem is a nagyobb forgalom kedvéért. Hiszen a tervből úgyis elvették ezt az értéket, hanem azért meri a Divatszabóság feladata kü­lönböző kis sorozatok, hiány­zó áruk. idénycikkek készíté­se, s ha úgy dolgozhatnának együtt, mint korábban, sok­kal rugalmasabban, gyorsab­ban lehetne ellátni a helyi igényeket. A panaszkodásnál tovább mégsem jutott sem a Divatszabóság, sem a DÉL­TEX. Pedig egyik is, másik is igyekezett eljárni az ille­tékeseknél, sőt a városi ta­nács ipari osztálya szintén tett már lépéseket Egyelőre hiába. A DÉLTEX szállíthat árut Bácsalmásra. Kiskun­majsára, vagy Tótkomlósra, de itt Szegeden, egy sarokkal arrébb, nem. Senki sem kétli, hogy oka volt annak idején a rendel­kezésnek, mely a konfekció­készítő üzemek anyagellátá­sát szabályozta. De mivel az­óta eltelt egy esztendő, ér­demes lenne a tanulságokat is levonni a gyakorlatból. Hátha kiderülne, hogy »gy­ben-másban. például az előbb említett esetben tévedtek. Talán mégis rövidebb távol­ság 80, mint a 180 ezer mé­ter! K.4L mert a létszámcsökkentés csak látszólagos volt és a felmondást követő rövid időn belül hasonló képzett­ségű újabb munkásokat al­kalmaztak. Megtörtént, hogy még a területi egyeztető bi­zottságot is igyekeztek félre­vezetni. Ax átszervezések cí­mén történt felmondások alkalmával a vállalatok ve­zetői nem vették figyelembe azt, hogy ilyen címen csak különös és indokolt esetben lehet felmondani olyan dol­gozóknak, akiknek családjá­ban négy vagy több eltar­tott van, ha a dolgozók csök­kent munkaképességűek, vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzé­séhez legfeljebb öt év hiány­zik és legalább ötéves folya­matos munkaviszonyuk van. Az elmúlt évben egyes vállalatok olyan dolgozók munkaviszonyát is megszün­tették, akiknek csupán 6—8 hónap hiányzott nyugdíjjo­gosultságuk megszerzéséhez. Előfordult az is, hogy 40—70 százalékos csökkent munka­képességű dolgozóknak mondtak fel áthelyezés ürü­gyén. Ugyanakkor ezeknél a vállalatoknál fiatal, erőtel­jes és egészséges embereket foglalkoztatnak olyan mun­kakörben. amelyeket csök­kent munkaképességű dolgo­zóval kellett volna betölte­ni. Több helyen jogtalanul jártak él, mert azzal akar­ták megszüntetni egyesek határozatlan időre szóló mun­kaviszonyát, hogy a munká­jukat nem végezték el meg­felelően, vagy annak ellátá­sára nem alkalmasok. A vál­lalatok ezt. rendszerint nem tudták bizonyítani. Ilyen esetben a területi egyeztető bizottság hatálytalanította a felmondásokat Természete­sen az is megtörténhetett, hogy a félmondást megelő­zően a vállalatok vezetői a dolgozó korábbi hanyagsága miatt nem részesítették szó­beli, írásbeli figyelmeztetés­ben, s a fokozatosság betar­tása nélkül mondtak fel. A vállalati vezetők közül néhányan nem tartják be a törvényes rendelkezéseket az áthelyezéseknél. A rendelke­zések kimondják, hogy az áthelyezést a dolgozóval az űj munkahely elfoglalása előtt legalább 15 nappal írásban kell közölni, új munkakörét és új munkabé­rét A kártérítések megálla­pításánál sem tartják be a határi lin* Aj aá'fflTÚt kár nagyságát és a kártérítés összegét a kár felfedezésétől számított 30 napon belül írásban kell közölni a dol­gozóval. Sok vállalatnál még mindig nem tudnak pontos határt vortni a szándékos és gondatlan kár okozása kö­zött. Indokolatlanul szándé­kosnak minősítenek olyan eseteket, amelyekről később a területi egyeztető bizottság csak a gondatlanságot tudta megállapítani. Ezért tavaly a vállalatok által szándékos­nak minősített eseteknél több megváltoztató határoza­tot hozott a területi egyez­tető bizottság, mint a gon­datlanság címén hozott dön­téseknél. A hibák ellenére is el­mondható, hogy az utóbbi időben sokat javult Csong­rád megyében a vállalati egyeztető bizottságok tevé­kenysége. Többségük igyek­szik betartani a törvénye­ket és egyre körültekintőbb gondossággal hozzák meg határozataikat. Javult a munkajogi rendelkezések be­tartása a vállalatvezetés ügyintézésében is. A gazda­ságvezetők többsége is igyek­szik betartani a törvénye­ket. Ez a fejlődés egyik ko­moly jele. De még mindig vannak olyan, különösen ki­sebb vállalatok, ahol gyako­riak a törvénysértések. Ezek oka többnyire az. hogv a gazdasági vezetők nem ta­nulmányozzák kellően a Munka Törvénykönyvét és a • végrehajtási utasítást. Mi"debhől természetsze­rűen fakad a tennivaló. A vállalatok, intézmények ve­zetői tanulmányozzák és is­merjék meg jobban a Munka Törvénykönyve rendelkezé­seit Ügyintézőiktől, beosz­tottjaiktól is követeljék meg a törvényes intézkedéseket A bonyolultabb esetekben pedig igényeljék olyan szervek segítségét, amelyek hivatottak állásfoglalniok munkajogi elvi kérdések­ben. Támaszkodjanak job­ban a vállalati jogtanácso­sok, munkaügyi előadók munkájára. Hallgassák meg véleményüket, mielőtt hatá­rozatot hoznak egyes mun­kaügyi kérdésekben. Ha ezt megvalósítjuk, a jövőben lényegesen kevesebb munka­ügyi vitában kell majd dön­tenie a területi egyeztető bi­zottságnak. Bagaméri Lajos. TEL. fctf&yalrajveaeta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom