Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-29 / 23. szám
Kedd. IMS. Január 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Ta'álkozások a választókkal Mindszenten és Forráskút on • • Ünnepélyes számvetés a Tiszavirág Tsz-ben Komócsin Zoltán, Nagy Dániel és Győri Imre elvtársak a vendégek között Három év óta, mióta Megalakították Mindszenten A Tiszavirág Termelőszövetkezetet, az egykori gyümölcs-zöldségtermelő szákszövetkezetből mindig így •volt' ez: ünnepi zárszámadó közgyűléssel tettek pontot az elmúlt esztendő munkájára. De ez a mostani közgyűlés, amelyet vasárnap délelőtt tartottak a tsz kultúrtermében, mégis más volt, mint az előző kettő. A továbbiakban több problémáról esett szó, itt inkább az eredményekről. Nem a lakoma, a gyöngyöző pohár gyújtotta fel a kedvet a nagy kultúrteremben, hanem a szív túláradó öröme. Meghitt beszélgetés Hálás téma lenne hoszszabban elemezgetni az ünnepi jókedv okait Részletesen leírni a vezetőség terveit, a faluba visszatérő fiatalok magabiztos elképzeléseit, vagy elmondani, hogy az asszonyok — akik többségben vannak ebben a tsz-ben —, milyen terveket szövögetnek. A tsz-tagok örömmel beszélgettek a meghívott vendégekkel, köztük Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, Győri Imrével, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkárával, Kurucz Mártonnal a szentesi járási pártbizottság első titkárával, Nagy Dániellel, az Elnöki Tanács elnökhelyettesével. A szövetkezeti tagok igen sokan igyekeztek szót váltani velük, mert már értesültek arról, hogy a megye más városaiban, falvaiban e meghívott vezetőket is javasolták a megye képviselő jelöltjeinek. Csodás számok A lelkes ünnepi hangulatban Pálinkó Ferenc, a tszelnöke ismertette 1962 adatait, tényeit, amelyekre a vendégek, de még maguk a termelőszövetkezeti tagok is, akik megalkotói voltak e számoknak, azt mondják: csodálatosak. Csodálatosak például a termésátlagok számai, mert külön külön messze túlhaladják nemcsak a községi, hanem a megyei számoltat. De nem is ez a feltűnő... Egy gazdaság egyszerre állítja község, váras, az egész megye elé ezeket a terméseredményeket. Búzából 250 holdon 12 mázsa termett holdankénti átlagban, őszi árpából 14-nél több, tavaszi árpából 18. Hetvenhét hold kukoricaföldön májusi morzsoltban számítva 28 názsa, takarmányrépából pedig 340 mázsa volt az átlagtermés. A búza kivételével mind jóval több, mint' a tervezett Egy év alatt a Mezőgazdasági Értékesítő Központnak, a MÉK-nek több mint 11 millió forint értékű gyümölcsés zöldségfélét szállítottak. Ez 3 millió forinttal több, mint az 1961. évi értékesítés. A Szegedi Konzervgyárnak egy évvel korábban 1 millió 74 ezer forint értékű árut adtak. Tavaly már messze túlhaladták a 2 millió forintot. A MÉK-nek átadott áru 95 százaléka ex port minőségű volt Egy munkaegység 69 forint Mindezt 1382 katasztrális holdon gazdálkodó 371 tsztag termelte. A tervezett 46,51 forint munkaegység helyett, 54 forintról Számolt be az elnök, s ha ehhez hozzáadjuk a premizálás és egyéb juttatások összegét, egy munkaegység eléri a 69 forintot. E gazdasági eredmények alapján határoztak úgy, hogy felemelik a tsz szociális alapját 2 százalékról 3,5 százalékra, s ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy az állam által fizetett 260 forintos öregségi járulékot a tsz kiegészítse 400 forintra. A többik között ezeket jegyezte fel az újságíró a zárszámadó közgyűlésen hallattakból. S ha netán a feljegyzés színtelenebb lett is a gyűlés hangulatánál, feltétlenül tanulságos. N. P. Földrengést észleltek Moszkvában A moszkvai Központi Földrengésjelző Állomás hétfőn délután, helyi idő szerint 16 óra 11 perc 53 másodperckor erős földrengést jelzett Az észlelési adatok feldolgozása alapján a földrengés központja a szovjet fővárostól 7700 kilométer távolságban, az Aleut-szigetek térségében volt A földrengés 8— 9-es erősségű volt az epicentrumban. (MTI) Idén újabb 4200 lakást kapcsolnak a távfűtő-hálózatba A fővárosban a budapesti, valamint Dunaújvárosban, Pécsett, s Tatabányán eddig összesen 16000 lakásba vezették be az erőmű gőzét. Az idén elsőízben már a népgazdasági tervbe is felvették a távfűtés fejlesztésének ügyét s ennek alapján 1963-ban ismét több, mint 4200 lakást kapcsolnak az erőművek gőzhálózatába. Budapesten 3000, Tatabányán 460, Dunaújvárosban 450, Tanácskoztak a KGST-országok cellulóz-éspapíripari szakemberei Allétköznapok munkájával is szavazunk Vasárnap este Forráskúton, a község otthonában gyülekeztek a község lakói. Bár a modern, új épület nagytermét nem sikerült jól befűteni, így is megtelt a helyiség, amelyben ezúttal megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Perjési László, az MSZMP szegedi városi bizottságának első titkára és Simon Lajos, az MSZMP szegedi járási bizottságának titkára is. Elsőnek Győri Imre elvtárs szólt a választókhoz. Részletesen elemezte azokat az eredményeket, amelyeket megyénk dolgozói a legutóbbi választások óta eltelt négy esztendőben elértek. Beszélt mezőgazdaságunk gondjairól és feladatairól, és hangsúlyozta, hogy most a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztság munkájának jobb megszervezésére, a közős gazdaságok megerősítésére, eredményeink növelésére van szükség. — Az aszály három eve zártja megyénket és az egész országot — mondotta a többi közt —, de megyénk és az ország dolgozó parasztsága — bár a természeti csapás miatt sok gondja akad — azért még így is megtalálja a6zámítását a termelőszövetkezetekben, és egyéni sorsában is sokkal könnyebben, zökkenőmentesebben vészeli át az időjárás okozta bajokat, mint régebben, amikor még egyénileg gazdálkodott. Régen, hasonló helyzetben az egyéni parasztgazdaságok tönkrementek és a katasztrófára igen sokszor a végrehajtó és az árverés tett pontot. Ma más a helyzet, ma még az időjárás okozta ne* hézségeket is leküzdhetjük. Ez is s szocialista nagyüzemi gazdálkodás létjogosultságát, fölényét bizonyítja, emellett is szavazunk majd február 24-én. Győri Imre nagy tapssal fogadott beszéde után Komócsin Zoltán emelkedett szólásra. Bevezetőben megköszönte a bazalnwL aigfíUnpite nyékértt őt csakúgy, mint a korábban szólt Győr] elvtársat országgyűlési képviselőnek jelölték Csongrád megye dolgozói. — Ez a tény — mondta Komócsin elvtárs —, hogy ebben á hideg teremben is ennyien összegyűltek erre a gyűlésre, szintén bizonyítja: egyre fokozódik népünk és ezen belül a parasztság politikai érdeklődése. Bizonyítja azt is. hogy egy nyelven beszélünk, értjük egymást, hogy mindnyájan egységben akarunk munkálkodni népünk felvirágzásán. Beszéde végén Komócsin Zpltán elvtárs is a megye dolgozó parasztsága előtt álló feladatokról szólt és hangsúlyozta: nálunk tulajdonképpen nemcsak négyévenként van választás, hanem nap mint nap, mindig, amikor a küzdelmes hétköznapok munkájával erősítjük újra és újra azt a társadalmai rendet, amelyben élünk, s amelytől joggal várjuk eddigi nagyszerű eredményciink megsokszorozódását, a békés, boldog, gazdag jövőt. Forráskút választópolgárai nagy, lelkes tapssal köszöntötték beszéde végén Komócsin Zoltán elvtársat. A gyűlés után a termet birtokukba vették a fiatalok: megkezdődött a Forráskúton kéthetenként szokásos táncmulatság. A művelődési otthon irodájában pedig a község vendégei még sokáig beszélgettek a helyi vezetőkkel CS. J. Január 22 és 28 között Budapesten tartották a KGST-országok cellulóz- és papíripari szakembereinek III. műszaki, tudományos tanácskozását 19 előadás hangzott el. A tanácskozáson a KGST vegyipari állandó bizottsága papíripari munkabizottságának képviselői megjelölték a tagországok cellulóz- és papíripara fejlesztésének fő irányát és előkészítették a fejlesztési tervek koordinálását. (MTI) Székesfehérvárott 330 lakás kap távfűtést Ugyanakkor még az idén több más vidéki városban is lerakják a gőzvezetékeket s 1964-ben már Kazincbarcika. Tiszapalkonya, Komló és Salgótarján sok száz lakásában is radiátorok váltják fel a kályhákat Szó van arról, hogy még az ötéves terv időszakában Ózdon, Debrecenben és Ajkán is kiépítik a távfűtő-hálózatot A korszerű fűtés elterjesztése az államtól jelentós anyagi áldozatokat kíván. Kiszámították, hogy amíg egy-egy átlagos méretű lakás kályháinak költsége 8800 forint helyi központi fűtés esetén 11 400, a távfűtés bevezetésekor pedig lakásonként 16 000 forint beruházást igényel a csővezeték és a fűtőtestek felszerelése. (MTI) Kerüljük el a törvény sértéseket! Egy esztendő alatt több mint háromszáz munkaügyi vitát tárgyalt a Csongrád Megyei Területi Egyeztető Bizottság. E tárgyalások érdekes tapasztalatokat hoetak. Ha a dolgozok úgy érzik, hogy sérelem érte őket, vagy igazságtalanul döntöttek ügyükben, bátran keresik igazukat, orvoslást kémek a vállalati egyeztető bizottságtól, s ha itt nean kapnak, fellebbeznek. A Területi Egyeztető Bizottság tavaly 313 ügyben tartott tárgyalást és 159 esetben hagyta helyben a vállalati egyeztető bizottságok határozatát. Ez a tény fejlődésről ad számot, mert a korábbi évekhez mérten több helyes döntést hoztak 1962-ben az elsőfokú egyeztető bizottságik. A fellebbezések során tárgyalt ügyek közül igen sok az áthelyezésekkel és a kártérítésekkel kapcsolatos volt. Különösen olyan esetben vétettek hibát, amikor a felmondást a vállalat a termelés átszervezésével indokolta. A törvénysértést többnyire azért követték d, Melyik a rövidebb út: a 80 vagy a 180 ezer méteres? Ha azt hallja valaki, hogy a Szegedi Divatszabóság konfekció részlegét a Dél-Magyarországi Textilnagykereskedelmi Vállalat látja el anyaggal, s az is veszi át a kész ruhákat értékesítésre, bizonyára nem lepődik meg, hiszen szegedi lévén tudja, hogy legfeljebb 80 méterre vannak egymástól. Tehát inkább az a feltűnő," hogy most már több mint egy éve a Budapesten levő Ruházati Exportcikk- és Textilértékesítő Vállalat illetékes az anyagellásátban, bár az átvevő a DÉLTEX maradt. A helyiipari vállalatok és kispiari szövetkezetek készruha termelésének anyagellátását a belkereskedelmi és a könnyűipari minisztériumok szabályozták. Hogy Szabolcs megyében, vagy Zalában milyen hatást váltott ki a rendelkezés, nem tudhatjuk. De hogy itt Szegeden sem a Divatszabóság sem a DÉLTEX nem örül neki, s nem helyesli, azt igen. Azóta akadozik a Divatszabóság termel ésének fttranr. mióta Budapestről kapja a különféle szöveteket. Azaz sokszor kevés, vagy egyáltalán nem kapja, hiába rendeli meg. Régen is előfordult ilyesmi, de a DÉLTEX-el akkor könnyebb volt megállapodni a helyettesítő gyártmányon, hiszen az anyagot is ő adta és a kész árut is ő vette át. Most azután nemcsak a rossz munkaellátottságot sínyli meg a vállalat, hanem ami még ezzel jár, a póthatáridőket, a havi döntőbizottsági tárgyalásokat, a késedelmi kötbéreket is. Nem valami nagy öröm lehet ilyen körülmények között dolgozni! A DÉLTEX is szívesen venné, ha engedélyeznék számára. hogy a Divaszabóság konfekció részlegének ismét szolgáltathassa az anyagot. Elsősorban nem is a nagyobb forgalom kedvéért. Hiszen a tervből úgyis elvették ezt az értéket, hanem azért meri a Divatszabóság feladata különböző kis sorozatok, hiányzó áruk. idénycikkek készítése, s ha úgy dolgozhatnának együtt, mint korábban, sokkal rugalmasabban, gyorsabban lehetne ellátni a helyi igényeket. A panaszkodásnál tovább mégsem jutott sem a Divatszabóság, sem a DÉLTEX. Pedig egyik is, másik is igyekezett eljárni az illetékeseknél, sőt a városi tanács ipari osztálya szintén tett már lépéseket Egyelőre hiába. A DÉLTEX szállíthat árut Bácsalmásra. Kiskunmajsára, vagy Tótkomlósra, de itt Szegeden, egy sarokkal arrébb, nem. Senki sem kétli, hogy oka volt annak idején a rendelkezésnek, mely a konfekciókészítő üzemek anyagellátását szabályozta. De mivel azóta eltelt egy esztendő, érdemes lenne a tanulságokat is levonni a gyakorlatból. Hátha kiderülne, hogy »gyben-másban. például az előbb említett esetben tévedtek. Talán mégis rövidebb távolság 80, mint a 180 ezer méter! K.4L mert a létszámcsökkentés csak látszólagos volt és a felmondást követő rövid időn belül hasonló képzettségű újabb munkásokat alkalmaztak. Megtörtént, hogy még a területi egyeztető bizottságot is igyekeztek félrevezetni. Ax átszervezések címén történt felmondások alkalmával a vállalatok vezetői nem vették figyelembe azt, hogy ilyen címen csak különös és indokolt esetben lehet felmondani olyan dolgozóknak, akiknek családjában négy vagy több eltartott van, ha a dolgozók csökkent munkaképességűek, vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt év hiányzik és legalább ötéves folyamatos munkaviszonyuk van. Az elmúlt évben egyes vállalatok olyan dolgozók munkaviszonyát is megszüntették, akiknek csupán 6—8 hónap hiányzott nyugdíjjogosultságuk megszerzéséhez. Előfordult az is, hogy 40—70 százalékos csökkent munkaképességű dolgozóknak mondtak fel áthelyezés ürügyén. Ugyanakkor ezeknél a vállalatoknál fiatal, erőteljes és egészséges embereket foglalkoztatnak olyan munkakörben. amelyeket csökkent munkaképességű dolgozóval kellett volna betölteni. Több helyen jogtalanul jártak él, mert azzal akarták megszüntetni egyesek határozatlan időre szóló munkaviszonyát, hogy a munkájukat nem végezték el megfelelően, vagy annak ellátására nem alkalmasok. A vállalatok ezt. rendszerint nem tudták bizonyítani. Ilyen esetben a területi egyeztető bizottság hatálytalanította a felmondásokat Természetesen az is megtörténhetett, hogy a félmondást megelőzően a vállalatok vezetői a dolgozó korábbi hanyagsága miatt nem részesítették szóbeli, írásbeli figyelmeztetésben, s a fokozatosság betartása nélkül mondtak fel. A vállalati vezetők közül néhányan nem tartják be a törvényes rendelkezéseket az áthelyezéseknél. A rendelkezések kimondják, hogy az áthelyezést a dolgozóval az űj munkahely elfoglalása előtt legalább 15 nappal írásban kell közölni, új munkakörét és új munkabérét A kártérítések megállapításánál sem tartják be a határi lin* Aj aá'fflTÚt kár nagyságát és a kártérítés összegét a kár felfedezésétől számított 30 napon belül írásban kell közölni a dolgozóval. Sok vállalatnál még mindig nem tudnak pontos határt vortni a szándékos és gondatlan kár okozása között. Indokolatlanul szándékosnak minősítenek olyan eseteket, amelyekről később a területi egyeztető bizottság csak a gondatlanságot tudta megállapítani. Ezért tavaly a vállalatok által szándékosnak minősített eseteknél több megváltoztató határozatot hozott a területi egyeztető bizottság, mint a gondatlanság címén hozott döntéseknél. A hibák ellenére is elmondható, hogy az utóbbi időben sokat javult Csongrád megyében a vállalati egyeztető bizottságok tevékenysége. Többségük igyekszik betartani a törvényeket és egyre körültekintőbb gondossággal hozzák meg határozataikat. Javult a munkajogi rendelkezések betartása a vállalatvezetés ügyintézésében is. A gazdaságvezetők többsége is igyekszik betartani a törvényeket. Ez a fejlődés egyik komoly jele. De még mindig vannak olyan, különösen kisebb vállalatok, ahol gyakoriak a törvénysértések. Ezek oka többnyire az. hogv a gazdasági vezetők nem tanulmányozzák kellően a Munka Törvénykönyvét és a • végrehajtási utasítást. Mi"debhől természetszerűen fakad a tennivaló. A vállalatok, intézmények vezetői tanulmányozzák és ismerjék meg jobban a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit Ügyintézőiktől, beosztottjaiktól is követeljék meg a törvényes intézkedéseket A bonyolultabb esetekben pedig igényeljék olyan szervek segítségét, amelyek hivatottak állásfoglalniok munkajogi elvi kérdésekben. Támaszkodjanak jobban a vállalati jogtanácsosok, munkaügyi előadók munkájára. Hallgassák meg véleményüket, mielőtt határozatot hoznak egyes munkaügyi kérdésekben. Ha ezt megvalósítjuk, a jövőben lényegesen kevesebb munkaügyi vitában kell majd döntenie a területi egyeztető bizottságnak. Bagaméri Lajos. TEL. fctf&yalrajveaeta.