Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

rfefefc, 1963. janrár SS. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Tanítójelöltek szakgyakorlata Tanácskozás a tanítóképzőben a jelöltek munkájának javításáról A falvak tárt karokkal Hasonló jelenségről számolt Természetesen a hatás kölcsővárják a kommunista szel- be Kazi Mária mórahalmi nős, s a fiatalok szívesen lemben nevelkedett fiatal ta- szakevezető tanár is. Az irá- gyűjtöttek tapasztalatokat az nítókat, akik ebben az évben nyitására bízott tanítójelöl- idősebb pedagógusoktól, fejezik be tanulmányaikat a tek egyike jobban el volt szegedi tanítóképző intézet- foglalva öltözködési problében. Az általános iskola mai máival, mint magával az isteladatai sokat követelnek a kolai munkával, fiatal pedagógusoktól. S hogy minden tekintetben helyt KŐICSÖIIOS hatáSSSl tudjanak állni a fiatalok, már Gyakoribb látogatást Csapó Béla, az algyői iskola igazgatója hangsúlyozta, hogy a tanítójelöltek ne csak hospitáljanak, s majd szakmost gondoskodnak árról, A megbeszélésen résztve- gyakorlatuk végén tanítsahogy kellő gyakorlati ismeret- többen hangsúlyozták, nak, hanem vegyenek részt az tel is rendelkezzenek, amikor- hogy a tanítójelöltek az isko- iskolai napközik munkájában ra majd elfoglalják katedrá- fe' rendtartás alapvető köve- is. A tapasztalat ugyanis azt jukat Ennek jegyében ren- telményeit sem ismerik még, bizonyítja, hogy a fiatal tanídeztek a tanítóképző intézet- s bizony sok esetben bi- tójelöltek legkevésbé a napben megbeszélést Békés és zonytalanná teszi a munkáju- kőzik életét ismerik, pedig ez Csongrád megyei szakfel- kat- Nem egyforma a tanító- az iskolai munka jelentős réügyelőkkel, általános iskolai jelöltek rátermettsége, híva- szét képezi. Többen kifogáigazgatókkal, szakvezető ta- tásérzete, munkaszeretete, solták, hogy a szakevzető tanárokkal, akik a leendő tani- Jellemük, egyéniségük és fel- nárok úgynevezett tisztelettók szakgyakorlatát segítik, készülésük más és más. A ki- díja, amelyet a tanító jelöltekfigyelemmel kísérik. rívó esetekből természetesen kel való foglalkozásért kapnem lehet általánosítani, hí- nak kevés, havi száz forint. Elismerés és birálat szen a tenítól pályára készü- Ez az összeg nem ösztönzi a lók zöméről most is jó vele szakvezetőket arra, hogy jobb A tanítóképző intézet igaz- ménnyel szóltak a szakevzető és alaposabb munkával kégatója, Gál Géza bevezető tanárok. Akik például Makón, szítsék fel a tanítójelölteket, szavaiban arra kérte a meg- Orosházán és Békéscsabán Ugyanakkor elhangzott az is, beszélés résztvevőit _ hogy a voltak szakgyakorlaton, azok- hogy az intézet igazgatósójékSS á?!ftézet°?ezetőit rtl Kinte kivétel nélküI csak 63 32 e^ginél sokkal többa tanítójelöltek gyakorlati jót mondtak el az iskolák szőr látogassa meg a tanítómunkájáról. A tavaly végzett igazgatói. Legtöbb tanítóje- jelölteket az iskolákban, hogy fiatal tanítók hospitálásairól, i5it magatartásával, pe- az esetleges problémákat még s^te^Sót mondottak a dagógiai felkészültségével a tanítási gyakorlat alatt szakvezető tanárok. Ez a vé- Wso, jő hatást gyakorolt meglehessen beszélni, s időlemény Összegezése volt an- egyes Iskolák tantestületeire, ben korrigálni lehessen, nak, hogy a tanítóképzés új ' módszere bevált ) Ezt a pozitívumot most is hangsúlyozták, ugyanakkor szólt a tanítójelölteknek azok ról a fogyatékosságairól, amelyeket le kell vetkőzniük, mielőtt a pedagóguspályára lépnének. A H&mán Kató Általános Iskolában négy hónapon át három tanítójelölt volt szakgyakorlaton. Munkájukról az iskola igazgatója, Gulácsi Zoltán, nem a legjobbakat mondotta. Egy-két tantárgy tanítási módszerében nem biztosak, s többször pontatlanok, sőt felelőtlenek is voltak. Az iskola tantestülete a legteljesebb bizalommal fogadta őket, s némely esetben bizony visszaéltek az előlegezett bi zalommal, nem' tisztelték a tantestületi munkát. Az ötlet jó, csak meg kell valósítani Mikor rendeznek be lift javítót Szegeden ? Két olyan üzem volt eddig getlenül. hogy a vállalat ren- a Szegedi Építőipari Vállalat az országban mely liftek delkezik megfelelő szakenv javítaná a lifteket, akkor egy gyártásával, illetve javításé- berekkel, a liftes és a laka- műhelygépkocsi beszerzése is val foglalkozott: a Fővárosi tos szakma sokban különbö- halaszthatatlanul fontos. Liftjavító és a Magyar Fel- zik. Néhány embert feltétle- Ha február l-ig megszüvonógyár. Éppen a közelmúlt- nül el kell majd küldeni a letne a szükséges intézkedés ban egyesültek az utóbbi né- budapesti gyárakhoz egy kis — mondják a vállalat illetéven. Vidéken nemigen foglal- tanulásra. A vállalatnak pe- kesei — már a második félkoznak efféle munkával, a dig meg kell ismerkednie az évben üzembe helyezhetik a szegedi liftek is -bátran* el- ide vonatkozó szabványokkal, szegedi liftkezelő-javítót Ha romolhatnak, egyhamar nem Nyilvánvaló, hogy a speciális később, akkor újabb hónaakad, ki rendbe hozná őket. szerszámok beszerzése sem pok vesznek el. Mindebből Ezért merült fel annak maradhat el. Ha pedig — s az következik tehát, hogy a gondolata, hogy a Szegedi ez is ügyes elképzelés — helyes elgondolást gyors cseÉpítőipari Vállalat kebelében nemcsak Szegeden, hanem a lekvésnek kell követnie, liftjavító részleset lehetne környező megyékben szinten életre hívni. S ez nem is rossz gondolat A vállalat lakatosüzemének dolgozóit az építőiparral kapcsolatos tennivalók nem kötik le egészen. Ha az eddig bérmunkára fordított, körülbelül 30 százalékos kitöltetlen időt erre használnák fel, akkor legalább félmillió forint értékű liftjavítást tudnának éveként csinálni. Az ötlet tehát megszületett, az építők hajlandók megvalósítani is. Sajnos azonban sem egyikkel, sem másikkal nem lehet még liftet javítani. Hogy mi kellene még? Elsősorban is mielőbbi döntés és engedély. Mert attól fügCíkkeink visszhangja A MÉK telepein kitűnően bevált a gépi árumoxgatás Oltyiteánasiág. -TITOKBAN Mind többször kerül szóba mostanában az anyag- és árumozgatás korszerűsítése. A -Rövidebb úton, könynyebben és olcsóbban* című összeállításban a Dél-Magyarország ls ezzel foglalkozott a közelmúltban. Különösen fontos kérdés ez a szegedi vállalatoknál, melyeknél az anyag- és árumozgatás gépesítésének még csak a kezdetén járnak. Pedig a modern szállító- és rakodógépek alkalmazása nemcsak az embereket kíméli meg az erős fizikai munkától, hanem egyéb hasznot is hoz az üzemeknek. Nálunk, a Szövetkezetek Csongrád Megyei Értékesítő zást és rakodást Az emelővillás targoncák és szállítószalagok nagymértékben megkönnyítették a munkát Szatymazon az vezervagonoc forgalomból 800-at az őszibarack tett ki. Az őszibarack szezonja mindössze két két és fél hónap, tehát Központjánál 1960-ban kezd- a dolgozóknak éjjel-nappal Az algyői „korteshíd" históriája Január második vasárnapján országgyűlési képviselőt jelöltek Tápén. Ezen a gyűlésen hallottam Ördög Antaltól, a helybeli háziipari szövetkezet egyik dolgozójától az alábbi történetet. Már csak saját maga és a hallgatóság szórakoztatására melegített fel régi választási históriákat távoli gyerekkorából. Amint tőle hallottam, úgy adom tovább. Abban az időben, jó harminc esztendővel ezelőtt, az algyői vasúti híd még nem létezett. A környező községek parasztjai nagyon sokat beszéltek róla, hogy meg kellene csinálni. Nem is azért követelték annyira, hogy járni szerettek volna rajta, keresztül a Tisza felett, hanem úgy gondolták: lenne itt a környék szegény népének pár évi munkája. És amíg épül a híd, nem kell félni a farkasordító hideg telektől, lesz kenyér a kubikosoknak. Ezt a nagyon erór kívánságot kapta a szájára egy szélhámos pemzliforgató kocapolitikus, Andaházy Kasnya Béla. És az algyői híd ürügyén egymásután háromszor is megválasztatta magát országgyűlési képviselőnek. Amikor már küszöbön álltak a választások, Andaházy Kasnya Béla elkezdte toborozni a kubikosokat a hídépítéshez. Azok több alkalommal még a munkát is megkezdték. Hordták a földet egyik helyről a másikra. Maguk a kubikosok voltak Ilyen körülmények között a leghangosabb kortesek. Mentek, harsogták mindenfelé: a mi képviselőnk a piktor, mert hidat építtet, kenyeret ad. A szélhámos piktor győzött is mindig. S ahogy lezajlott a választás és bejutott a parlamentbe, a kubikosok kis korteskeresetükkel a zsebükben, eltolták a talicskájukat a -hídtól*. Jó másfél évtizedig tartott ez a furcsa játék. Választások jöttek: felvonultak a kubikosok, választások múltak, levonultak a kubikosok a -hídról*. Kubikosok, parasztok — valahányszor összeült az országgyűlés — mindig mohón lesték-falták a lapokat: mikor szólal már fel a híd ügyében a méltóságos képviselő úr? Hosszú képviselősége alatt aztán egyetlen egyszer interpellált is, de uram isten miről? A híd még csak eszébe se jutott. Nagyobb támogatóst kért a kormánytól a -magyar festő társadalom* részére. A felszabadulás után egyszer jött még hír a piktor képviselőről Algyőre meg Tápéra. Nem tudta elviselni, hogy egykori -gyámolítottjai* maguk vették sorsukat kezükbe, s önkéntes száműzetésbe Törökországba ment Csépi József tük meg nagyobb lendülettel a gépesítést, mégpedig a nagy forgalmú tranzittelepeken. Közismert, hogy a MÉK többek között az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, az egyéb mezőgazdasági társulások és az egyéni termelők zöldség-, valamint szolgálatban kellett lenniök, hogy a gyorsan romló árut megfelelően előkészítve tudják továbbítani. A telepen megszervezték a rakodólapos árumozgatást. A hűtővagonok jegelését szalag beállításával oldották meg. Ily módon a jégrakodás csak negyedannyi időt vett igénygyümölcstermékeit vásárolja he, mint korábban. A gépefel, s ezeket a szükséges sítésnek köszönhető, hogy válogatás, osztályozás és az eredetileg napi 30 vagon csomagolás után a legkü- rakodására tervezett szatylönfélébb szállítóeszközökön mazi tranzittelepen 1962-ben ITezdjük talán egy 1V sportból vett hasonlattal Ügyis annyira készülünk már a tókiói olimpiára, mintha nem másfél év lenne még hátra addig. Szóval az olimpia nagy rövidtávfutó-versenye után a jámbor sporttudósító, mondjuk, felkeresi a verseny rendezd bizottságát, hogy az eredményekről érdeklődjék. Meg is kapja a névsort az elsőtől az utolsóig. Nemcsak a neveket, az eredményeket is. Azután elmegy valamelyik ország küldöttségének vezetőjéhez. Az is elmondja, hogy versenyzői mint végeztek. Az edző következik. S a tudósító legnagyobb meglepetésére az edzőnek fogalma sincs, hogy pártfogoltja milyen időt futott. Azt sem, hogy mennyit az olimpiai döntőben, azt sem, hogy annak előtte. No, majd a versenyző megmondja, biztatja magát a kolléga, s végül hozzá fordul. — Már honnan tudnám — feleli a sportoló —, mikor senki sem mondta meg Én csak futok, futkározom, a többi nem rám tartozik. Ugye, ez a történet naiv és nevetséges is egyszerre. Hiszi a piszi! Ilyen nem eshet meg. Nem bizony a sportvilágban. de a Szegedi Ruhagyárban már igen. Abban az üzemben, melyben a versenynyilvánosság szinte közmondásosán kitűnő. Ott, ahol külön felelőse van a versenyeredmények értékelésének, ahol a szakszervezet röpiratot ad ki, mely részletesen tudósít a sikerekről! De az l-es munkaterem egyik művezetőjének mégsincs fogalma arról, hogy dolgozói közül ki hogyan áll a munkaversenyben, ki dolgozik a kiváló munkás szinten. Maga a dolgozó sem tudja. Ugyan honnan is tudhatná, amikor nem mondja el neki senki, hozzá nem jut el semmiféle híradás, ö csak versenyez, versenyezget. Igaz, nem ís olyan rosszul, mert a -•magasabb* vállalati szervek ki tudják mutatni róla, hogy már öt teljes hónapon át tartja egyfolytában a kiváló szintet. Dehát ez bizonyára nem tartozik rá. A tanmese és a valóságos történet egyaránt kínálja a tanulságot. Tudom, kitalálni is könnyű, mégis leírom, mert papíron talán nagyobb súlva lehet, mint gondolatban. Mit sem ér az a versenynyilvánosság, mely éppen a leginkább érdekeltek előtt tartja titokban az eredményeket. S ez akkor is így van, ha nem készakarva, csak véletlenségből következik be. Szép a szép versenytábla, jó a jó versenyűjság, a hangosbemondó, s a többi bevált eszköz. Szükség van rájuk. De ba csak az üres formát szolgálják céltalan mindahány. r. k továbbítja belföldre és exportra. A sok telep közül elsősorban a szatymazi tranzittelepet lehet kiemelni, ahol 1962-ben több mint ezer vagon gyorsan romló gyümölcsöt és több száz vagon zöldségfélét csomagoltak és raktak vagonba, mégpedig gépekkel. A makói ll-es 60, sőt 100 vagont is megraktak a legforgalmasabb napokon. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva idén a szentesi és a csongrádi telep gépesítése kerül sorra, s a még csak részben gépesített telepeken befejezzük ezt a munkát. A gépesítés megszámú tranzittelepen körül- szervezéséről szóló technobelül 300 vagonos forgalmat lógiaí előírásokat is elkébonyolítottak le főképpen vöröshagymából. Itt szintén géppel végezték az osztályoszítjük. Majsal Zoltán, a MÉK raktárgazdálkodási előadója. Egy kis séta mert alig három éve épültek fel — és a számtáblák — Kérem, mondják meg, merre találom meg a 42—44 —46. számot, mert sehogy sem tudok ráakadni? — kérdi a Kecskeméti utca sugárúti sarkán egy tüzelővel megrakott lófogat kocsisa. A járdán haladó emberek nem készültek el azóta, segítőkészséggel néznek ösz- 41 sze... Előbb tanakodnak, tájékozódnak, aztán szólnak; — Forduljon vissza, bácsi, mert azt a részt már elhagyta! — mondják és megindulnak a körút felé. A kerületi tanácsháza tájékan megállnak és a szemben levő épületre mutatnak: — Ezek azok a házak ... A fuvaros alig hallható hangon mond valamit, köszönet félét, aztán vár, láthatólag csak illendőségből, majd egy házbelitől kérdi, hogy jó helyen jár-e. — Igen, ez a 42—44 és a 46-os számú ház. Csak ninkérdése lenne, hogy mikor jön el egy bibliai csoda, hogy felépítse. Addig azoncsenek még megszámozva, ban jobb érzés lenne a sz®A Lenin körút elején, sűrű élősövény mögött hosszú műkőfalak alapja kígyózik. Körülötte szemetes tartályok és macskakövek tornyosulnak. Van vagy harminc éve annak, hogy az egyik -hitfelekezet pénzadományokat szedett be a híveitől templomépítésre. A tervezett templom alig ért vastag falát látni. Évszázael tenyérnyi magasságot, megállt. És úgy áll most is a József Attila sugárút 1. szám telkén, a város belsejében, mintha csak idő Szegedi és ogyesszai kereskedelmi dolgozók baráti kapcsolata (Tudósítónktól) A Szegedi juk életéről. Az üzletben 200 Élelmiszer Kiskereskedelmi ember dolgozik. többségükVállalat dolgozói évek óta ben fiatal komszomolisták, leveleznek testvérvárosunk, akik középiskolákat és egyéves Ogyessza élelmiszerkereske- kereskedőiskolát végeztek, delmi dolgozóival. A napok- Három szccialista brigád teban levél érkezett az ogyesz- vékenykedik a csemege és a szai I. számú Gasztronom cukrász osztályon, négy máüzlet kollektívájától. Részié- sík a szocialista címért küzd. tes tájékoztatást adtak bolt- Hagyomány náluk, hogy az idősebb eladók gyakorlati segítséget nyújtanak a fiataloknak. A szocialista brigádok vezetői az üzlet kollektívái előtt beszámolnak a brigádok munkájáról, kicserélik tapasztalataikat és hasznosítják a jó kezdeményezéseket. Az üzletben komszomolista felelős is van. A munkáját hiba nélkül végző részleg munkahelyét vörös zászló díszíti. Ha valamely pulton zöld zászló van, ez azt jelenti, hogy a részleg hibát követett el. A különböző árukat készítő üzemek időnként — a bolt dolgozóinak kérésére — megjelennek az üzletben és a pult mögött szereznek tapasztalatokat a vásárlók véleményéről. Sok szépet és hasznosat tudtunk meg testvérvárosunk kereskedelmi dolgozóiról, a tapasztalatokat igyekszünk felhasználni és a mi munkásságunkról is rendszeresen tájékoztatjuk ogyesszai barátainkat. Wermuib Antal metes telep és a romhalmaz helyett szép parkot, vagy a telek fekvéséhez méltó kerítést látni a helyén. * A Dankó Pista utca sarkán él-hal egy öreg nagy plantanfa. Sok vihar tépte már, nem csoda, ha száradni készül. Gondoljon rá a kertészet, mert szakszerű metszéssel még sokáig adna hűs nyári árnyékot a környéknek. * A Tisza mentén haladva a híd előtti szakasz medrében a hajdan erős vár egyik kör alakú bástyájának dos történelmi emlékeket hordoznak a kövek. Nem lenne értelmetlen munka megszabadítani az iszapos lerakódástól és szemléltetőbbé tenni a múltját Ormos János