Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-16 / 294. szám

Vasárnap, 1962. december 1*. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A Legfelső Tanács törvényelőkészítő bizottságainak ülése Kétnapos együttes ülést tartott a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa két házának tör­vényelőkészítő bizottsága. Az ülés pénteken este fejező­dött be. A bizottságok meghallgat­ták és jóváhagytál? az albi­zottságoknak a házassági és családjogi törvény alapjairól, valamint a javító-nevelő munkával foglalkozó tör­vény alapjairól szóló beszá­molóit. Határozatot hoztak a törvénytervezetek kidolgozá­sának befejezésére, hogy azo­kat jóváhagyás végett a Leg­felső Tanács elé terjesszók. Európa legnagyobb szállodája A Kreml közelében, a Moszkva folyó partján meg­kezdték Európa legnagyobb szállodájának építését. Az épületet kívülről kerámiával és gránittal borítják. 3400 szoba lesz benne. Középső részét 18 emeletesre tervez­ték. A szállodában egyidejűleg hatezer embert tudnak ellát­ni. A vendégek minden ké­nyelmet és szolgáltatást meg­kapnak, kezdve a színházi jegy megvételétől, egészen a valuták átváltásáig. Az épü­let földszinti részén üzlete­ket nyitnak. Az épületben kéttermes, szélesvásznú, több mint 1000 férőhelyes filmszínház is he­lyet kap. Az egyik szárnyon 3000 férőhelyes színházter­met rendeznek be. A lapos tetőn kávéházat nyitnak, to­vábbá sporpályákat helyez­nek el. Ugyancsak a tetőn zöld sétautak vezetnek majd a különleges kilátókhoz, ahonnan a vendégek elé tá­rul Moszkva panorámája. Mérföldkő a fejlődés útján II jövedelem lorrásai a domaszéki Rákóczi Tsz-ben Az első magyar Nevelési terv vitái Szegeden Dolgozik a leltározó bizott­ság a domaszéki Rákóczi Termelőszövetkezetben is. December 15-ével zárul az idei gazdasági év, lezárták a munkaegységírást. A szö­vetkezeti gazdák most együtt számolgatnak a leltározó bi­zottsággal. Vajon mi jut egy munkaegységre? Meglesz-e a tervezett 27 forint? Az aszályos esztendő nem kedvezett a domaszékieknek sem. A gabona bizony na­gyon gyöngén termett, s az időjárás okozta kiesés érez­teti hatását majd a jövede­lemelosztásban is. De külö­nösebb baj azért nincsen, mert az emberek idén először igen nagy kedvvel és szor­galommal dolgoztak a kö­zös táblán. S a szorgalmas munka ered­ménye nagyobbrészt pótolja az időjárás okozta kiesést. Előreláthatóan meglesz a ter­vezett 27 forint munkaegy­ségérték. Jövőre pedig már a fejlődés útjának egy új szakaszába lép majd ez a tsz, hiszen idén sikerült lerakni a jövedelmező gazdálkodás alapjait. Biztos jövedelmi forrása lesz 1963-ban a tsz-nek ja­nuártól decemberig a villa­mosított majorban működő daráló- és fűrészüzem. A daráló két hónapi mű­ködése alatt sok terményt adott jövedelemként a tsz­nek. Ugyancsak januártól ad már jövedelmet a gazdaság csibe­nevelő telepe, amelynek be­fogadóképességét 2 ezerről 3 MAYA Revuoperett a Szegedi Nemzeti Színházban Rejtély, miért ásta elő a feledés rétegei alól ezt az operettet a színház. Se Har­math Imre vizenyős librettó­ja, se a jellegtelen muzsika, amelyben csak itt-ott csillan­nak meg a zeneszerző Fényes Szabolcs tehetségének nyo­mai, nem indokolja, nem ma­gyarázza ezt az érthetetlen felújítást. Hullaszagú mű a Maya, alakjai, figurái egy ré­gen bezárt panoptikum meg­porosodott figurái, s jó, hogy a színházak és az emberek már megfeledkeztek róla. Szerencsétlen vállalkozás volt ismét elővenni. Ráadásul az előadás sem sikerült. Kétségtelen, ezt az operettet nem lehet úgy ját­szani, mintha nem is ezt ját­szanák, hanem valami frissebb, mai hangú művet: a szöveg és a zene magától értetődőleg megkötöttségeket jelent. De az is kétségtelen, hogy egy jól felépített, gon­dosan kidolgozott előadás — legalábbis bizonyos fokig — képes csökkenteni a giccs­nek azt a tömény áradatát, amely ebben a revüoperett­ben jelentkezik. Igazságtala­nok lennénk azonban, ha nem említenénk, hogy a ren­dező Nagy György mindenek­előtt a humor, a vidámság erőteljes kiemelésével töre­kedett is erre. Ezek a törek­vések azonban elszigeteltek maradtak, s nem járták át az előadás minden mozzanatát. Mindehhez szereposztási té­vedések is járultak. Amikor új felfogású játék és előadási módról beszé­lünk, a szerep értelmezésé­nek sajátos felfogására gon­dolunk. Bordás Dezső Char­lie alakításának például az a hibája, hogy maga a figura emberileg, inxlalmilag telje­sen képtelenül felépített, s egyáltalán nem hiteles, s a színész mégis hitelessé akar­ja tenni, igazi, valóságos em­bert akar formálni belőle, problémáit, amelyek — még­egyszer hangsúlyozzuk — ál­problémák, át akarja élni. Ez a dolog természete szerint nem sikerülhet, sőt, sokszor a visszájára fordul. Ha már — ki tudja miért? — ilyen operettet és ilyen szerepet kell játszani, akkor fölénye­sen, egy kicsit kívülről és felülről kell szemlélni a sze­repet, a figurát, s nem sza­bad azt hinni, hogy az való­ságos emberi problémák hor­dozója. Az ilyen szerepet nem kell, mert nem is lehet átélni. A Mayat játszó Tiboldi Mária alakítása ilyen szem­pontból azért figyelemre méltó, mert jóval kisebb fokú átélésre törekszik, s játéká­ban rokonszenves egyszerű­ség érvényesül. Énekben, hangban viszont kétségtele­nül többet vártunk tőle. Mécs Károly Dixi alakításának egyszerűsége is jól hatott. A legsikerültebb színészi mun­kát Király Leventétől láttuk. Sokszínű, friss, vidám játéka megérdemelten kapott sok tapsot. Décsy Györgyi hatá­rozott körvonalakkal igyeke­zett megformálni Barbara alakját. Mére Ottilia, mint Madelaine, kissé szürkének tűnt. Kátay Endre néhol túl élénk, harsány színekkel for­málta meg egyébként karak­terisztikusan jól megformált szerepéti A többi szereplő feladata valójában nem je­lentett igazi színészi munkát. Somlay István koreográfiá­ja — véleményünk szerint — nem sikerült. A Maya műfa­ja — legalábbis a színlap szerint — revuoperett. Az előadás viszont nem, vagy alig az, mindenekelőtt azért, mert egyebek között az öí­letteíen és szürke koreográ­fia sem tudta kiemelni, a produkció jelentős részévé tenni a tánckar szereplését. Mindehhez járult az előadás szegényes kiállítása, díszle­tei, amelyek egyáltalán nem segítették elő a revüsrerűsé­get, s nem a díszlettervező Kaunitz Ervin hibájából. A zenekart Várday Zoltán vezette. Hangszerelési hibák miatt az együttes eléggé vér­szegényen szólt, s az egész előadás zenei színvonala nem felelt meg a nagyoperett stí­lusának. Az ilyen műfajú operett dalait nem lehet úgy előadni, mint egy mai zenés vígjáték számait. 0. B. ezerre emelik egy új, ezer­férőhelyes csibeház építésé­vel. S a szövetkezeti asszo­nyok által a háztáji gazdasá­gokból összeadott baromfi­törzsállomány, amely jelen­leg 370 szárnyast számlál, jó alapot jelent egy jöve­delmező baromfitelep ki­alakításához. A szövetkezet jövőre a ba­romfitelep mellett két fúrott kút létesítését tervezi. A ku­tak vizének segítésével egy úsztatótavat készítenek majd, s a csibék mellett megpró­bálkoznak kacsa és liba ne­velésével is. Az idei év egyik tanulsága a többi között az volt, hogy át kell alakítani a munka­szervezést. A szentesi terme­lőszövetkezetek tapasztalatai alapján a területet felosztják majd a brigádok között, a brigádokon belül tovább osz­tódik a terület az egyes mun­kacsapatokra, a munkacsa­patokban pedig minden szö­vetkezeti gazdának külön ki lesz jelölve az a földdarab, amelynek megműveléséért felel egész esztendő folya­mán. Ez a módszer megkönnyíti a munkák ellenőrzését, se­gíti a munkafegyelem to­vábbi megszilárdítását. Az új munkaszervezést ösz­tönző premizálási és jövede­lemelosztási forma kidolgo­zásával kapcsolja egybe a szövetkezet vezetpsége, gya­korlati megvalósításáról pe­dig a tsz közgyűlése dönt majd. A napokban az elnök és a mezőgazdász vezetésével Szentesre látogatott a doma­széki Rákóczi Tsz gazdáinak egy csoportja, hogy ott ta­nulmányozza az említett munkaszervezési módszer gyakorlati hasznát és elő­nyös vonásait. M' inden embert problémáról. l?özügyről tanakodtak az elmúlt hetekben a sze­gedi pedagógusok. Magam tapasztaltam, hogy számos tantestületben szinte minden nevelő hangot adott vélemé­nyének. Párttag és párton­kívüli egyaránt nyilatkozott. Nem egymás ellen. Az ér­dekazonosság jellemezte ere­ket a vitákat. A párton kí­érdeklő zott igennel felelhetünk. A tehát választ tulajdonképpen ma­guk a pedagógusok adták meg. A szocialista rendszer­hez való hűség, s a szocia­lista nevelés elveinek elfoga­dásával a tantestületek poli­tikai egysége már kialakult. A marxi—lenini világnézeti egység kialakulása is körei van a teljes megvalósulás­hoz. Mégis, a vita megkez­dése előtt, aggályaink té­vüli pe<lagógusok azonos madtak, hogy pedagógusaink nyelven beszéltek a pártta­gokkal. Az Országos Pedagógiai Intézet ós a Művelődésügyi Minisztérium által készített Nevelési terv állt az igen nem tekintik-e terhes fel­adatnak a céltudatos nevelés tervszerű kimunkálását. Kel­lemesen csalódtam, amikor azt tapasztaltam, hogy egyet­len pedagógus sem akadt, érdekes és nagyon hasznos aki ezt kifogásolta volna. tapasztalatokat nyújtó esz­mecserék középpontjában. A nevelői tevékenységet rend­szerbe foglaló, tervszerűsé­get igénylő, a tudatosságra alapozó és a fokozatosság el­vén felépülő nevelési terv először jelent meg a peda­gógia történetében Magyar­országon. A sok kísérletezés és töprengés eredményeként bizonyára még jobb lesz át­dolgozása után. Mi teszi indokolttá ennek kiadását? A vitában részt vevő valamennyi felszólaló Ennek ellenkezőjeként na­gyon okos véleményeket hal­lottam. findenki a saját szaktárgyából, saját nevelő­munkájából sorakoztatta fel konkrét tapasztalatait és ja­vaslatait a Nevelési terv egyes megjelöléseinek bizo­nyítására, vagy éppen for­dítva. rossz tulajdonságokért egye­dül a pedagógusok a felelő­sek s az egyedi eseteket ál­talánosítják. De gondoljunk csak arra, hogy kialakul­hat-e az embertársak iránti tisztelet és megbecsülés ab­ban a fiatalban, akinek a szülei szidják és becsmérlik munkatársaikat, vagy szom­szédjaikat. Vajon örömet lel-e majd a munkában, meglátja-e annak szépségét az a fiatal, akit szülei elké­nyeztetve nevelnek. Vagy nem a szülő neveli-e cinikus magatartásává gyermekét, amikor politikailag a szo­cialista társadalmunk ellen­ségévé neveli, tehát éppen ellenkezőjét teszi annak, mint amire az iskolai neve­lés formálja a gyermeket. Nem támaszt-e a gyermek­ben káros szenvedélyeket a szülő túlzott alkoholfogyasz­tása és egyéb családi visz­szásságok. M' • indezekkel számol a Nevelési terv is. De a pedagógusok is han­goztatják. hogy az erkölcsi, politikai, esztétikai, az egész­Az ségügyí nevelés a csalá?li , „ , . ... , „„ • , ház, a szülők feladata is. A :gen ertekes biralatok egesz ^^ta ember személyi­Igaz, a pedagógusok nem­csak dicsérték a vitára bo­csátott Nevelési tervet. egyetértett a Nevelési terv sora hangzott el. A viták so- ségjegyeinek szüntelen for. indoklásával: -a fejlő?iés je­lenlegi szakasza megköveteli, hogy az iskolai nevelést, vi­lágnézeti, erkölcsi tartalmát illetően követkeretesen szo­cialistává tegyük*. A tanulók átlagos fej­lettségi szintjét fi­gyelembe véve egyes korosztályokra meg kell je­lölni azokat a részletcélokat, amelyeknek megvalósulásá­rán igen lényeges előrelépés volt tapasztalható abban is, hogy elismerik a szocialista emberformálás meggyorsítá­sának szükségességét. A szülők többsége ie azon a véleményen van, hogy egy­séges és tervszerű, továbbá céltudatos szocialista neve­lést kell megvalósítani. A sugárúti iskolában val kialakul a szocialista szüléid ember. Ennek megfelelően „ ,,., , , . jelöli meg a Nevelési terv a mondtak * nevelők, család, az ifjúsági szerveze­tek, a diákotthonok, a rádió és televízió, a szépirodalom, a műkedvelő csoportok, a sport stb. prerepét. Minden lehetséges tényezőnek a szo­cialista eszmék elérését kell segítenie. Pedagógusaink képesek-e világosan megjelölt szocia­lista eszményember kialakí­tására? A kérdésre határo­Elkészült a négyszázezredik Orion televízió Az Orion Gyár televízió adott az üzem. Az idei ter­üzemében szombaton elké- vük teljesítésével csaknem szült a négy százezredik Ori- 115 000 készülék hagyja el a on televízió. A készülék — gyárat, sőt terven felül 3000 AT 611-es típus — doboz nél- televíziót adnak át a belke­kül megy exportra Romániá- reskedelemnek. ba, ahol az Orion -testvérgyá- A négyszázezer készülék­rában* építik kávába. Az esemény alkalmából az bői 228 000 jutott külföldre, üzemben összesítették a te- elsősorban a szomszédos or­levíziógyártás fejlődésének szagokba, de kapitalista piac­eddigi eredményeit. Eddig ra is. A legtöbb Orion készü­összesen 14 típust fejlesztett léket, számszerint száztízez­ki az üzem, a legtöbbet azon- ret, a Német Demokratikus ban a mostaniakból, az AT Köztársaságba szállítottak. 403-asból, az AT 505-ösből Ezenkívül többek között és az AT 611-esből gyártót- csehszlovák exportra ötven­tak. 1956-ban még alig több kétezret, román megrendelés­mint kétezer, 1958-ban 37 000, re pedig harminchárom és 1960-ban 80 000, tavaly pe- fél ezret gyártott az üzem. dig már 103 000 készüléket (MTI) Szeged a hazai lapokban 28 KALLÓSNÉ SUGÁR Mar- Népszabadság, dec. 2. git—OTTÁNÉ BENKÖ Erzsé- ANTALFFY Gyula: A sze­bet: Hurrikán erejű szélvihar gedi táj kincse. Forró vizet Szegeden [1962. aug. 18-án], fedeztek fel az egész Alföld Időjárás, szep.—okt. alatt. Magyar Nemzet, dec. 2. Csongrád megyei tanácsház, CSILLAG István: Goethe Szeged. Magyar Építőművé- Egmont-ja a Szegedi Nemze­szet, 5. sz. (Képekkel.) ti Színházban. Magyar Nem­Megérdemelt kitüntetés, zet, dec. 5. Magyar légoltalom, dec. (Far- [CSERHALMI Imre], Már kas István szegedi járási vb- megkezdték a jövő évi Sre­elnök a Közbiztonsági Érem gedi Szabadtéri Játékok mű­aranyfokozatát kapta.) szaki előkészületeit. Népsza­VÁRADY Szabolcs: A badság, dec. 6. •szűzföldek feltörése*. Szo- SZEBELKÖ Erzsébet: Ügy cialista művészetért, dec. (A kell Tari Emmának! Nők röszkei Lenin Tsz patronálá- Lapja, dec. 8. (A fiatal sze­sáról.) gedi szobrászról.) ZSIDAI József: Zűrzavar. ILLÉS Sándor: A szegedi [Bárdos Pál regényéről.] Nap- pincér [Gyuris Gyula] füvész­jaink [Miskolc], dec. kertje. Magyar Nemzet, dec. Dr. Schindler József szege- 13. di főrabbi emlékezete. Üj (— u) Könyvek között. Tö­Élet, dec. 1. mörkény István: Megöltek [CSERHALMI Imre] Cs. I.: egy legényt. [Könyvismerte­Jelentős mértékben csökkent tés.] Film, Színház, Muzsika, a bűnözések száma Szegeden, dec. 14. o olyan szülő, aki a vallás­erkölcsi nevelést régebben még pótolhatatlannak és egyedül üdvözítőnek tartotta az ifjúság tudatának, erköl­csének és egész egyéniségé­nek alakításában, ma már látja, sőt elismeri, hogy a szo­cialista neveléssel őszintébb, becsületesebb és igazabb em­berek nőnek fel. Az újsze­gedi Bérkert utcai iskolában egy alsótagozatos nevelő a szocialista haza megszerette­tésének igen eredményes ha­tású eszközét látja a környe­zet megváltozásának meg­mutatásával. A tanulók fi­gyelmét felhívja arra. hogy az épülő új lakónegyedek, új utak, új iskolák, melyek­nek Űjszegeden is mindenki szemtanúja lehet, a mi sza­bad, szocialista magyar ha­zánk vívmányai, s a dolgozó emberek jobb élete érdeké­ben épülnek, kkal kérték és kérik pedagógusaink, hogy az egységes szocialis­ta nevelést az iskolán kí­vüli tényezők is segítsék és támogassák. Ennek érdeké­ben a rádiónak és a televí­ziónak is olyan műsorokat kell sugároznia a gyerme­kek részére, hogy azok ne rombolják le azt a jót, ame­lyet az iskola és a családi ház alakít és formál a gyer­mekben. Elítélően nyilatkoz­tak pedagógusaink arról, hogy a Mikulás napja előtt a rádió azt a hamis reményt csillogtatta meg a gyerme­kek előtt, hogy ha jók lesz­nek, mindent megkapnak a Mikulástól, amit kérnek. Ugyanakkor az iskolában azt mondták a gyermekeknek, hogy szüleik a munkájuk ke­resetéből veszik az ajándé­kot. Az előbbi bizony nem szolgálja a céltudatos szocia­lista nevelést. Éppen a nevelési tényezők összhangjának hiánya jelenti legfőbb akadályát a fokról fokra és tervszerűen elérhe­tő szocialista embereszmény kialakításának. Hiszen senki­sem mondhatja, hogy csak az iskola egyedüli létező ne­málása nemcsak az iskolá­ban valósítható meg. Mi szükséges tehát ahhoz, hogy egységesen valósuljon meg az olyan ember típu­sának kialakítása, aki az egyéni céljait mindenkor he­lyesen tudja összhangba hoz­ni a közösség érdekeivel és céljaival, szereti és megbe­csüli embertársait, a szocia­lista hazájáért önfeláldozó, a munkában örömet lel, tisz­teli és megbecsüli más né­pek szabadságszeretetét éa egvüttérez az elnyomott né­pekkel? Ez az egész társa­dalom ügye, érdeke és célja. Következésképpen az egész társadalmunk összefogására van szükség. Kezdjük talán ott, hogy értessük meg párt­ás tömegszervereteinkkel, üzemek és intézmények ve­zetőivel, hogy ne csak az is­kolától várják a szocialista embereszmény nevelését. Lássák meg, hogy legalább annyi múlik rajtuk is, mint a nevelőkön. Arról van szó, hogy mindenkivel meg kell értetni azt az alapvető dol­got, hogy az iskolában, a családban, a kultúrotthon­ban, a képzőművészeti kiál­lításon, a színházban, a ze­nekari hangversenyeken és így tovább, mindenütt kö­vetkeretesen szocialista ne­velés valósuljon meg. For­málják a felnőttek gondol­kodását a szocialista társa­dalom követelményeinek megfelelően. Ne menjenek el szótlanul a hibák mellett. Csakis így lehet meggyorsí­tani a tu?latformáló munka eredményeinek növekedését. A Nevelési terv nem dogmákat tartalmaz, nem sabl?>nt ad a pe­dagógusnak, hanem, mint ahogy a Bérkert utcai isko­lában fogalmazták meg, pon­tosan a kor és a fokozatos­ság szerint felsorolja és meg­jelöli a megvalósítható rész­feladatokat. Ugyanakkor ön­álló gondolkodásra, topren­gésre és kísérletekre sarkall­ja a nevelőket. Az egyes ne­velők kísérletei során kiala­kult tapasztalatokból, az egész osztály, majd az egész iskola tantestületének tuda­tosan és tervszerűen folyta­tott kísérletezéséből alakul ki az egységes szocialista ne­velési terv és tevékenység. Ehhez útmutatást és tám­pontot jelent a Nevelési terv. A szegedi iskolák nevelői eh­hez igen hasznos javaslato­velési tényező. Aki ezt állít- kat és észrevételeket szolgál­ja — sajnos, vannak ilyenek tattak. —, nem tudja igazán szeret­ni gyermekét, mert lemond arról, hogy saját maga tö­rődjék gyermekének nevelé­sével. Ez az egyik csoportja a károsan és rosszul gondol­kodó szülőknek. Mások olyan véleményen vannak, hogy egyes fiatalokban meglevő Érdemes volt hát meg­hallgatni a pedagógusokat az •utolsó szó jogán* a Nevelé­si terv megjelentetése előtt. SÁRKÖZI ISTVÁN, a Szeged városi párt­bizottság művelődésügyi felelőse

Next

/
Oldalképek
Tartalom