Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG fíGNrMk, I96T, deermbertS. Hruscsov elvtárs nagy jeleitiségű beszéde a szovjet parlament ülésén (Folyt" tás az 1. oldalról.) fenyegeti Amerikát, vagy bármely más országot, s ezen ez alapon különleges Jogot formálni a Kuba ellent fellépésre. Az amerikai reakció, agresszív akcióinak igazolására, azt állítja, hogy a Karibtenger térségében a válságot maga Kuba idézte elő, hozzátévén, hogy a Szovjetunió is felelős, mert rakétákat és •II—26-as* bombavetőket szállított oda. De vajon így van-e? Igaz. mi a kubai kormány kérésére vittük oda a fegyvereket- De milyen indítékok vezettek, amikor ezt a kérést "•I iesitettük? Kizárólag humánus Indítékok: Kubának szüksége volt fegyverre, mint az agresszorok megfékezésének eszközére, de nem mint a támadás eszközére. Hiszen Kubát a területére való behatolás reális veszélye fenyegette. Tavaly áprilisban az ellenforradalmár zsoldosok nagyarányú katonai behatolást hajtottak végre Kubában. Ezt az inváziót az Amerikai Egyesült Államok teljes támogatásával készítették elő és hajtották végre. A tovább) események azt mutatták, hogy a behatolás kudarca nem vette el az Egyesült Államok Imperialistáinak kedvét attól, hogy Kubát megfojtsák. Oj támadás előkészítésébe kezdtek, ősszel nagyon aggasztó helyzet alakult kl: minden arról tanúskodott, hogy az Egyesült Államok — sóját fegyveres erőinek bevetésével — meg akarja támadni a Kubai Köztársaságot. A Karib-tenger térségiben előállt eá'zág leküzdése a békepolUika nagy győzelme A forradalmi Kuba, honvédelmének megerősítése érdekében, kénytelen volt minden szükséges intézkedést megtenni. A Szovjetunió segített Kubának egy, a népe vívmányai felett őrködő erős hadsereg megteremtésében. Mivel az Egyesült Államok részéről fokozódott a (anyagét ós. a kubai kormány e* év nyarán további segítséget kért a szovjet kormánytól, Megállapodás Jött létre számos új rendszabályról, köztük arról, hogy Kubában több ssevjet korén ha tósugarú ballasztikus rakétát helyeznek el. Éhnek a fegyvernek a szovjet katonák kesében kellett maradnia. Mi volt a célja ennek az elhatározásnak? Természetesen sem mi, sem kubai barátaink nem gondoltunk árra, hogy a Kubába küldött kisszámú középhatósugprú rakétát az Egyesült Államok, vagy bármely más ország megtámadására fogják felhasználni. Nekünk csupán Kuba győzelme volt a célunk. Nem maradhattunk közömbös szemlélők. Elhatároztuk, hogy segítő kenet nyújtunk Kubának. Kuba szabadságszerető népének megvédelmezfeére azt a lehetőséget láttuk. hogy rakétákat helyesünk el Kubában; ha az amerikai imperialisták valóban rászánják magukat a behatolásra, altkor hadd érezzék, hogy a háború, amellyel fenyegetőznek, ott áll saját határaiknál, hogy reálisabb fogalmat alkossanak a termonukleáris háború veszélyéről, Ml megtettük azt • lépést, amit a súlyosan kiéleződött helyzet megkövetelt. Bizonyosak voltunk abban, hogy es a lépés észhe? téríti az agresszorokat, s megértvén, hogy Kuba nem védtelen, az amerikai imperiaiiwuua padig nem mindenható, kénytelenek lesznek megváltoztatni terveiket. Ebben az csatban természetesen a rakéták Kubában való tartása is feleslegessé válik, Valóban, ha korábban bizonyosak lettünk volna afe, 161, hogy az Egyesült Ailamok nem fog behatolni Kubába, s ettől szövetségeseit ip visszatartja, ha az Ef?vetült Államok ezt a politikát követi, akkor n«m lett volna szül ség rakétáink fölállítására Kubában. Nekünk egyáltalán nine» szükségünk idegen területen levő támaszpontokra. Köz, tudomású. hogy valamennyi külföldi támaszpontunkat felszámoltuk. Mi kizárólag 4 Kubai Köztársaság védelme érdekében helyeztünk el rakétákat a szigetországban, s nem azért, hogy megtámadjuk ar. Egvesiilt Államokat. Ennélfogva minden olyan vélemény, amely szerint Kuba támaszponttá vált az Amerikai Egyesült Államok elleni támadáshoz, roeezindulatú koholmány, E koholmányok célja a Kuba elleni agresszív tervek leplezése. A Karib-tenger térségében az események alakulása azt bizonyította, hogy fennállt ar. agresszió veszélye Ai Egyesült Államok kormányának eme agresszív lépései folytán » termonukleáris háború veszélye tornyosult a világ tftlé. E fokozott katonai előkészületek láttán kénytelenek voltunk megtenni a szük+ttos intézkedéseket. Ilyen kőiül ményok közöt helyrehozhatatlan következményekkel járó robbanásra került volna sor, h« valamelyik fél nem tanúsít mérsékletet, ha nem tesz meg mindent, ami a háború kitörésének elhárításához üzíiksóges. Most. amikor a Karib-tenger térségében lezajlott események által kiváltott fesBüitsóg felengedett, amikor a konfliktus rendezésének utolsó stádiumában vagyunk, szeretnék jelentést tenni a Legfelsőbb Tanács küldötteinek arról, mit tett a szovjet kormány a háború közelgő lángjának eloltása érdekében. Október 26-án, tüstént azután, hogy az Egyesült Államok a Kuba elleni blokádot bevezette, a szovjet kormány a védelmi Jellegű intézkedések elrendelésével egyidejűleg nyilatkozatot adott kJ, a ebben határozottan figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok kormánya súlyos felelősséget vállal magára a világ sorsáért és meggondolatlanul játszik a tűzzel. Nyíltan kijelentettük az Lgyesült Államok elnökének, hogy nem nyugszunk bele ae amerikai liajék nyílt tengeri kalózkodásába, és ebből a célbél megtesszük a szükséges Intézkedéseket. A szovjet kormány egyszersmind fölhívja a világ népeit, torlaszolják «l az agresszorok útját. Ezzel egyidejűleg bizonyos lépéseket tett az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A szovjet kormánynak a kuhai válság rendezésére irányuló békés kezdeményezését a szocialista országok ós az ENSZ más tagországai többségének népe teljes mértékben támogatta. Ám az Egyesült Államok kormánya tovább Izzította a légkört. Az Egyesült Államok militarista erői a fejleményeket úgy értelmezték, hogy meg kell Indítani a Kuba elleni támadást. Október 27-én reggel kubai elvtársaktól és más forrásokból értesítést kaptunk, amelyben közvetlenül az állt, hogy a behatolásra « legközelebbi 2—3 nap leforgása alatt sor kerül. Az általunk kapott táviratokat végső riadónak tekintettük. S ez a riadó indokolt volt. Azonnali akciókra volt szükség, hogy a Kubába való behatolást elhárítsuk ás a békét megőrizzük. Az Egyesült Állomok elnökének kölcsönösen elfogadható megoldást iavatoló üzenetet küldtünk. Ebbon a pillanatban még nem volt késő arra, hogy a háború immár füstölögni kezdő' gyújtózsinórját eloltsuk. Amikor est az üzenetet elküldtük, arra számítottunk, hogy magának az elnöknek az üzenetei is aggodalmat és azt a törekvést Jutatták kifejezésre, hogy megtaláljuk a kialakult helyzetből kivezető utat. Kijelentettük, hogy ha gz Egyesült Államok kötelezettséget vállal arra, nem támadja Kubát, továbbá a vele szövetséges államokat js vissza tárt! 4 » Kubn elleni agressziótól, akkor a Szovjetunió hajlandó lesz kivonni Kubából azt a fegyvert, amelyet az Egyesült Államok -támadónakminősít. Válaszul az Egyesült Államok elpöke kijelentette, hogy ha a szovjet kormány hajlandó eltávolítani Kubából ezt s fegyvert, akkor az amerikai kormány megszünteti a vesztegzárat, vagyis a blokádot, s nyilatkozatot tesz arról, hogy mind maga az Egyesült Államok, mind pedig g nyugati félteke más országai felhagynak a Kuba elleni invázióval. Az elnök teljes határozottsággal kijelentette — ezt az egész világ tudja —, hogy az Egyesült Államok nem fogja megtámadni Kubát, és szövetségeseit is táyoltartjn az Ilyen lépésektől. Nos, röviden szólva így született meg a kölcsönösen elfogadható döntés, amely az értelem diadalát, a béke ügyének sikerét jelentette. Lehetséges-e újabb invázió Kuba ellen? háború feneketlen szaka nak akik ezt mondják, toddetába taszították. oiuk keltene, hogy ennek a Természetesen nem tehet mégis felmerül a jogos „papírtigrísnek" atomfogaí kezeskedni az eszeveszett mi- kérOMi nectudtiik akadA- vannak, még használhatja iitaristák tetteiért cte teljes lyozni a háború kirobbanását azokat és ezt nem szabad meggyőződéssel mondhatjuk, Kuba esetében, ésszerű könnyelműen venni Ennélhogy kompromisszum segítségével, lógva az imperialista orszapedig a világ a szó szoros ér- gokkaJ való kapcsolatok teázok r a az esztelenekre, tglmében közvetlenül a há- rén kölcsönösen elfogadható akik háború ktróÜbanlásá- ború küszöbén állott, de va- kompromisszumokra lehet ra vetemednek, kivétel ncl- jon lesz-e lehetőség akárcsak lépni, de ugyanakkor, máskiil ugyanaz a dicstelen enyhíteni is a háború vészé- felől, rendelkezni kell minvég vár. mint a bitterekre, jyén, ha az imperialisták den ead&zzze] az agresszomu.ssollnikra és a többi újabb válságot idéznek elő? rok szétzúzásához, ha azok barbárra, akik a világot a Ebben nem tehet bízni. A nemzetközi kérdéseket meg kell oldani! háborút robbantanának ki. Amikor nehéz körülmények alakultak ki Kubára nézve, egyesek csak szitkozódtak. Az imperialista erők azonban a szidalmaktól nem német kérdés békés ren- váltak gyengébbé és Kuba számára sem lett ettől könyValóban képzeljék csak el • egy percre, hogy bonyolódik dezését sem. a helyzet Európában, mond- Ezeket meg kelj oldani, bár nyebb a helyzet. A Szovjetjük, a német békeszerződés önök szemmel láthatóan ei unió másként járt m. Kimegkötésének kérdése körül, akarják temetni ezeket a küldte fegyvereit Kubába, És képzeljük el, hogy az ame- kérdéseket s egyúttal ben- elküldte embereit, akik kérikai militaristák és Ade- nünket is ej akarnak temet- szek voltak feláldozni eletunauer-féle sugallmazóik azt ni. Ha rá'épünk a vitás kér- krt Kuba megvédéséért, fogják állítani, hogy — úgy- dések erőszakos megoldású- Ime> ez 82 baratsag, mond -a kemény kéz politi- nak útjára, akkor ez való- n. az igazi testvén szoüdakája* a Nyugatnak kifizető- ban katasztrofális világhá- rttasdik, tehát még hajthatetla- borút idézhet elő. Ezt keü Ez* mondjuk bMlóinknebb magatartást keli tanú- számításba venniük a nyugo- 82 ono* sn«»ime sítaniofc ü államférfiaknak. 8 "" kormányunkEzeknek az uraknak azt kell emlékezni arról, Partunknak. népünkm^dSk^teTSÍnS t^^Jg^SÜSTSt "« gondolják, hogy az önök {? K<* ™ dezésének Idején Dicséret a nlsta pártoknak, elégedetlen kiabálás hallat- V8 * szőtt a másik sarokból Is, munkási>á^_k ^ 1957-tem kinyomására kötelezzük magunkat arra. hogy kivonjuk a rakétákat a Szovjetunió te- J^JL^S^JSa^lSí adott cíeklarációjának és a rületéről, vagy azt, Hogy ^X/^^rxtttaknak^ 8' P&rt 1#W"bftn lttad(*t megijedünk, ta ,.^Mjtóa- ^Kak^ST^ nyilatkozatának, álláspontjákat, holott sa) fenyegetnek bennünket? Megmondom nyijtan. uraim, ha politikájukat ilyen számításokra építik fel, akkor ésciXte 'őrnek ra helyezkednek; védelmecsetekoaeteiknek ^ 8 különböző társadalmi ha "'politikájukat ilyen «á- SSS&SStl ES£ * Patika! berendezkedés csúnyán elszámítják kat! mogulok többele között az albán államok békés együttélésévezetőkre. bírálatuk, Dek ^t Hruscsov ezután megállaAa imperializmus teimésxeie nem változott amelyet a Szovjetunió címéIlyen fogásokkal nem tud- re intéztek, lényegében csat- , , ... jók levenni a napirendről lakozott a tegreakciósabb, PÍ^ta, nem szolgálta volna a megoldásra váró nemzet- leghangosabb nyugati körök- a szocializmus érdekeit, Ha közi kérdéseket, köztük a lói kiinduló kritikához. megengedjük, hogy a Kuba körül kitört válság termenukleáris világháborúvá fajuljon. Ilyen háborúra az • szidalom, nem ér son- aereMZÍV *rók" inii, mert az imperializmus nck van szükségük, amelyek erői attól nem lesznek a kapitalizmus vereségének gyöngébbek. elkerülhetetlen történelmi Az perem igaz. hogy ez távlatára tekintettel a w>Adenauer, vagyis miért imperializmus természete . ""^T" akarják « világot a kwfUk- nem változott, de rialirmuaeal folyó veraenges" ben így gondolkodnak: ha az imperializmus ma már M llaijli ^ haljunk nem az, ami régebben volt, ^ ^^ »MMJJI, UM 1MíJU"* amikor osztatlanul uralko- — mint mondani «zodott a világon. kás — zeneszóval, bár a zeHa az imperializmus most nét az atombombák robhaakkor azok- náaa szolgáltatja. Mit akarnak «zek o magukat marxistáknak—Janinistáknak nevező emberek? Miért törekszenek lényegében ugyajiarra, mint tusok, a kiélezett nemzetközi helyzet felé tuszkolni' Igaza van annak a mondásnak, hogy lw balra indulsz, jobbra érkezel. Ha ugyanis tárgyilagosan nézzük a dolgokat, ezek az emberek a „papírtigris", kubai válság idején pontosan úgy jártak el, mint akik konfliktust kívánnak felidézni. Az albán vezetők — szavaikból ítélve — szemmel láthatóan elégedetlenek a kubai válság megoldásával. Egyesek közülük az elért igazság és erő megoldást meghátrálásnak versenyt a szocializmussal, nevezik, mások még olyas- mindenképpen a háború kimit is mondanak, hogy a robbantására törekednek. Szovjetunió kapitulált, be- Másfelől azonban ugyanNos kitűnik, hogy egyfe- Azt hinnők, hogy az emlilől az imperializmus ag- tett két csoporthoz tartozó resszív erői, az úgynevezett emberek homlokegyenest el* voszettek*, akik elvesztet- lenkező módon gondolkodnak, ték a reményüket, hogy a Ezzel szemben tény, hogy takapitalizmas kiállja a békés lálkozhatnak egymással, hódolt az imperializmusnak. Falmerül a kérdés: menn ben hátráltunk hét meg? ilyen irányba próbálják teegyformák a nézeteik és cselekedeteik ebben a létfontosságú kérdésben. Ml azonban, akik a komF«1 merül a kérdés: mennyi- relnl az eseményeket azok munizmust építjük, és test • az emberek is, akik marxis- véreink, akik megteremtik a A Kuba körűi kialakult helyzet megindult rendezésének tanulságai Közben mindkét fél hozzálátott vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez. A Szovjetunió kivonta Kubából mindazokat a rakétákat, amelyeket az Egyesült Államok támadó fegyvernek minősített. Elhagyta Kubát a rakétaberendezéseket kezelő szovjet személyzet is. Az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy meggyőződjék róla: a Kubábeo levő összes ballisztikus rakétákat valóban eltávolították, azt az Egyesült Államok hivatalos személyei nyilatkozataikban meg is erősítették. Emellett, a Karib-terjger térségében kialakult válság rendezésének meggyorsítására törekedve, beleegyeztünk abba, hogy egyhónapos határidőn belül kivonjuk az •IL—28* szovjet repülőgépeket, bér azok mint bombavetők, már elavultak. December 7-ig e repülőgépeket már elszállítottuk Kubából. — Most kedvező feltételek alakultak ki a Karib-tengor térségében keletkezett veszélyes válság felszámolására. Most he kell fejezni a tárgyalásokat. rögzíteni kell a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya közti üzenetváltások eredményeként elért megegyezést és azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyével kell alátámösztani. Az elmondottakból ntílvánvaióen kitűnik s Kuba körül kialakult helyzet ipegindult rendezésének több eredménye. Először: sikerült elhárítani az inváziót, amely mindennap fenyegette a Kubai Köztársaságot, s ebből következőleg megakadályozni a katonai összecsapást. Sikerült úrrá lenni a válságon, amely általános termonukleáris háborúval fenyegetett. Másodszer: az Amerikai Egyesült Államok az egész világ színe előtt nyilvánosan kötelezettséget vállalt arra, hogy nem támadja meg a Kubai Köztársaságot és szövetségeseit is visszatartja ilyen támadástól. Harmadszor: a legféktelenebb imperialisták, akik arra számítottak, hogy Kuba miatt termonukleáris világháborút indíthatnak, ezt nem tudták megtenni. A Sw»vjetun»ó, a béke és a szocializmus erői bebizonyították, hogy a háború híveire rá tudják kényszeríteni « békéi. A V..K„ IA.- ta—leninistáknak nevezik szocializmust, egyáltalán ner fL .„„/KK, >" "THfeukat, de valójában dog- úgy számolunk, hogy mégha ^Wic^. matikusok, akik nem bíznak marxista-lenini:,ta esz- abb h mek viiagitotornya a nyu- _ lünk, akár zeneszóval, akár szocializmus, anélkül. Mi a végső győzelegati féltekén. Forradalmi példamutatásé- békés együttélés körűimének ereje tovább növekszik, nyel között. Ezek ls, azok Az Egyesült Államok kor- is mánya, országa nevében kö- a háború kitörésének irátelezettséget vállalt, hogy nyába akarják tereim a nem hatol be Kubába. A történelem menetét. a kommunizmus győzhet a mig akarjuk vinni a komraukapitalizmussa! folytatott nizmus ügyét. Mi valamennyien örülünk, hogy sikerült megakadályozni a háborút. Nincs szükségünk háború re! A szovjet nép, armly m; gasra emelte a szociaJizmu termonukleáris háború ve- Azt a kérdést, hogy a kom- sért folytatott harc zászlaja szedelme elhárult. Ez volna munizmus győz-e vagy a és amelynek az a megtisztel a mi meghátrálásunk? kapitalizmus, háborúval, tetés jutott, hogy küzdhe' a J^ vajon a vitás nemzotkö- ernbei-ok millióinak meg- kommunizmus felépítéséért, si kérdéseket okvetlenül ha- semmisítése útján akarják békét akar. MI bízunk ieaztortval, » nem tárgyalások eldönteni. Ságunkban és erőnkben!" útján kell megoldani? Nem. * Azt hirdetni, hogy az álla- i ... moknak háborúval keii meg- A'folrtiio* em teljes lesxere'e*t! oldaniok egymás közti vitás kérdéseiket, nom más, mint A béke politikája nagy er- reteket vall. De nyomatékeőrültség, amely szenvedést é» kolcsl os politikai győzelmet gan hangaúlvozta. h-av ve nyomorúságot hoz a népekre, aratott. Ugyanakkor tovább- nak olyan elsőrendű probléA nemzetközi viszonyoknak ra is fáradhatatlan erűfexzí- mák, amelyek megoldús más, ésszerűbb normál is téseket kell tennünk n béke tűr halasztást. me vannak, S nekünk nem sza- fenntartásáért és megszilár- megoldatlanságuk a végsóki bad gyöngítenünk ezeket a ditá§áért. kiélezi a nemzetközi helyre normákat, hanem épp ellen- A helyzet lankadatlan tet. kezűleg, erősítenünk kell ezo- éberséget követel tőlünk. Ezeknek a feladatoknak a kat. Sziíkozódással nem le- Megköveteli, hogy fárad- eorába tartozik az általános hatatlanul karcoljunk a és teljes leszerelés kérdése tarlós bekéért. Ismételten ünnepélyesen A szovjet kormány egész kijelentjük, minden ktilpolihogy az imperializmus ter- külpolitikai tevékenységével tikal tevékenységünk arra mészete nem változott mag, s aktívan törekszik arra, hogy irányul, hogy elérjük az úri azt hangoztatták, hogy le kell megszabadítsa a nemzetközi talénos és te'jes ieszereiésleplezni, szidalmazni kel] az kapcsolatokat a vitás, meg- rői szóló egyezményt Fe!imperiaiizmust. oldatlan kérdésektől. Ezzel hívjuk a nyugati hstalmaAs imperializmust valóban kapcsolatban tekintetbe veszi . „„ ... , le kell leplezni, mert kár- a különböző államok előtt ál- tavonisan «J 0/, Utothozatos a népek számára, ló problémák bonyolultságát s" akadályokat, is az összes De csupán szidalmazni, és sokrétűségét, kellő önural- nukleáris kísérletek végérbánnilyen jogos lcgjca is ma* tanúsít, koasteukUv aer veuye* iueaszuütefeseiöl szőhet a vitás problémákat megoldani. Egyesek arra hivatkoznak.