Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. december 8. Fiatalok újításaiból rendezett kiállítást a KISZ Tagnap, szombaton dél- szének előállítását gyorsítja előtt — a tavalyihoz hason- meg. De lehetne még hosz­ló — újítási kiállítás nyílt szasan sorolni a kiállított az ifjúsági ház földszinti ötletes gépeket és berende­klubhelyisógében. A megye zóseket, azok műszaki tulaj­fiatal dolgozói idén is dere- donságait, gazdasági hasz­kasan helytálltak az újító­mozgalomban, és ennek kö­szönhető, hogy míg 1961-ben mintegy kétszáz újító 250 újítását vezették be a gya­korlatba, s ez egymillió fo­rint hasznot hozott, 1962. első félévében több mint háromszáz fiatal újító 330 újítását fogadták el 720 ezer forint értékben. Ennek, az adatokkal is jól bizonyítható fejlődésnek, bemutatója ez a kiállítás. Sok Csongrád megyei és csaknem valamennyi szegedi üzem fiatal újítóinak szere­pel valamilyen alkotása. Igen figyelemre méltó pél­dául a szentesi televíziós reléállomás egyik techniku­sa által szerkesztett úgyne­\ ezett Paltern-generátor, mely arra hivatott, hogy ipari adásokat, szervizmun­kához és készülékbeállítás­hoz alkalmazható ábrákat vidéki állomáshoz is sugá­rozhasson. Érdekes berende­zés többek között a gyufa­gyár által bemutatott recé­ző automata, mely a doboz­készítő gépek egyik alkatré­nosságát Tény és való: a fiatal szegedi és Csongrád megyei újítók sok-sok ezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak. A fiatal újítók kiállítása december 15-ig lesz nyitva. Az eredeti modellek vagy azok makettjai és fényké­pei mindennap délelőtt 10­tőí délután 5 óráig tekint­hetők meg. jresszusi beszámolót tartott Siklós János elvtárs Tegnap, szombaton dél­előtt az Újságíró—MSZBT Klubban közös találkozóra Jött össze, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezeté­nek kezdeményezésére, a Dél-Magyarország és a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztősége, a Magyar írók Szövetségének szegedi csoportja, valamint a TIT megyei elnöksége. E közös összejövetelen pártunk VIII. kongresszusáról Siklós Já­nos elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, megyei kong­resszusi küldött tartott nagy érdeklődéssel kísért élmény­beszámolót. Társadalmi munkás az iskolában Szabad idejében segíti a politechnikai oktatást Fogas Imre nyugdíjas vasmunkás Nemrégen hírt adtunk la­punkban arról, hogy a Szak­szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa közvetlenül sze­retné segíteni az iskolai po­litechnikai oktatást. Nyug­díjas vasas és asztalos szak­munkások fordultak ugyanis a szakszervezethez, hogy szívesen segítenének az isko­lák politechnikai múhelyei­lálkoztunk Fogas Imre vas­munkással, aki a Csongrád Megyei Téglagyári Egyesü­léstől mint műszaki osztály­vezető ment nyugdíjba Nincs olyan munka amely­hez Fogas bácsi ne értene. munkák menetét. S amíg a szakfelügyelő sorra látogat­ja a hozzátartozó iskolák politechnikai műhelyeit, ad­dig Fogas bácsi végzi a maga munkáját: használha­tatlan szerszámokat vará­Lakatos. esztergályos, marós, zsol újjá, s az éppen soron épületlakatos, finommúsze­rész és gépész is egyszemély­ben. Valamikor gépmetsze­ben. S azóta Szeged sok ál- tekről is készített kitűnő talános iskolájában ott fog­lalatoskodnak a nyugdíjas szakmunkások. Minden munkához árt A Dózsa György Általános Iskola lakatosműhelyében ta­Négyezer-háromszáz beutalt vendég szórakozik a SZOT üdülőiben A SZOT — noha a beutalá- vidékiek pedig, akik szabad- a balatoniak mellett pedig sok túnyomó nagy része min- ságukat a főváros megismeré- élesre köszörült "korcsolyáik­dig a nyári hónapokra esik sére kívánják felhasználni, a kai* már csak a jég megerő­— most is számos üdülőjét szabadság-hegyi. Rege utcá- sodését várják a SZOT fa­tartja üzemben. A balatoniak ba, vagy a közeli petneházi kutyái, közül rétre, illetve december l»-ig . _ , , ... Siófokon, Földváron, Lel- a Vigadó térnél kikötött -Bu­lén é« Füreden összesen dapest* SZOT üdülőhajójára radsasván, kőszegi, ormand­hét üdülő van tele beutal- kaptak beutalójegyet. Termé- P^tai, röjtokmuzsalyi, tó­tokkal. szetesen teljes az üzem a . ,, .. _,, A Duna-kanyar téli szerelme- mátraházi, a galyatetői, a pa- ufn é almási és vajtai gyermeküdü­SvukttztiU üzenetek iittHmuimiui'"""*""""**"*"*"* F. 1-né. Szeged: Belső csa­ládi jellegű kérdésekkel nem áll módunkban foglal­kozni. Ha a levelében emlí­tett lakók cselekedetei köz­sei Dömösön, Nagymaroson rádi, a mátrafüredi és a lil­és Visegrádon üdülnek, azok a lafüredi üdülőkben is. Ugyan­——— csak vendégekkel vannak tele a hévízi, a hajdúszoboszlói és a bakonybéli üdülők is. A "hagyományos* téli üdü­lők közül csak kettő nem nyitotta meg kapuit ebben az évben: a pécsi, amelyet az a KIK kivizsgálta és felszó­lította a házfelügyelőt, szün­tesse meg gorombaskodását, a lakók jogos panaszának tegyen eleget, ellenkező érdekellenesek, akkor köz- esetben íegyemi úton eltá­vetlenül a rendőrséghez for- volítják. dúljon. N. M. Április 4 útja 49: La­káspanaszát kivizsgálás vé­gett eljuttattuk a városi ta­nács titkárságára. M. I.-né, Gogol utca 16: Klinikára mentővel csak életveszélyes állapotban le­vő beteget szállítanak. Egyéb gyógykezelésre a kli­nikák a sürgősségi sorrend és a helylehetőség figyelem­bevételével veszik fel a be­utalt betegeket özv. Tilinkó Kálmánné. Gyapjas Pál u. 9: Panaszát 53 asszony jelige, Kistelek: Mivel levelük névtelen, ezért a benne írottaknak sem tudunk teljes hitelt adni. Különben olyan sze­mélyes jellegű ügyről van szó, ami nem teszi szük­ségessé a szerkesztőség be­avatkozását. Marksteiner Antal. Ber­csényi u. 18: Levelének el­küldése után a TÜZÉP már intézkedett, megkapta a tü­zelőjét, s így panasza or­voslást nyert. gondoskodik a beutalt isko­lásgyermekek oktatásáról és testi felerősítéséről. Jelenleg a SZOT hegyvidé­ki, balatoni. Duna-kanyari és egyéb üdülőiben több mint három és fél ezer felnőtt és csaknem 850 gyermek pihen, sportol, szórakozik és nevelődik. idén teljesen felújítanak és a Nem tudni, meddig tart még zebegényi volt Dőry-kastély, az idén az igazi tél, de biz­ahol viszont most vezetik be tosra vehető, hogy örömeit a a központi fűtést. SZOT révén ebben az idény­A hegyvidéki üdülök lakói ben összesen mintegy 25 000 már javában síznek vagy dolgozó és gyermek élvezhe­ródiiznak, ti. (MTI) szakrajzokat. Ezek ma is ott láthatók a szegedi gépipari technikumban. Azt hittem Fogas bácsiról, hogy bizonnyára a II. kerü­letben lakik, közel a Dózsa György általános iskolához, s így nem kerül nagy fárad­ságába az út. Tévedtem. A Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepe mögött lakik, a Kismartoni utcában, jó nagy távolságra az iskolától. A lakásához közelebbi isko­lába is mehetett volna, ő azoban nem válogatott, oda­ment. ahova beosztották. S itt, ebben az iskolában úgy érzi magát, mintha igazi, komoly műhelyben lenne. Még a levegőben is érezni a vas és az olaj kellemes szagát. íz „unokák körött" S valójában igazi politech­nikai műhely is a Dózsa György általános iskoláé. Csak hegesztő apparátus nincs itt, más minden meg­van szerszámokban és gé­pekben ahhoz, hogy a poli­technikai oktatáshoz szük­séges valemnnyi kelléket előállítsanak. Fogas Imre nyugdíjas, pártonkívüli szakmunkás otthon van ebben a műhelyben. Lővei György szakfelügyelő tanárral hétről hétre ponto­san megbeszélik a soros levő iskolai munkamenethez előkészíti a szerszámokat cs az anyagot, hogy a kis ne­bulók könnyen, gyorsan és célszerűen elsajátítsák a kü­lönböző munkafogásokat — Ügy érzem — mondta Fogas bácsi —, mintha az iskola valamennyi tanulója az én unokám lenne. Sze­retném majd, ha e kis tanít­ványok közül sokan vá­lasztanák az én szakmámat Annak idején a fiam ls mellettem tanult, aki most műszaki vezető Pécsett Hetünkén! 35-40 óra S hetenként hány órát tölt Fogas bácsi ebben a műhelyben? — kérdeztük. Nem is számolom. Minek az nyilvántartani, amit az ember a szívével és a lel­kével csinál? Dolgozom szí­vesen, mert érzem, látom, hogy a munkámra szüksége van ennek az iskolának. S nem is jár ezért a mun­káért semmi, »csak« köszö­net. Ezzel viszont lépten­nyomon, nap mint nap ta­lálkozom. Lővei György szakfelügye­lő elárulta, hogy Fogas bácsi hetenként 35—40 órát is dolgozik a műhelyben. — Ügy jár hozzánk — mondotta a szakfelügyelő —, mint annak idején a mun­kahelyére, amikor még nem volt nyugdíjas. S hozzánk hazajár — az unokái­hoz ... L F. Kikészült a legújabb magyar motorkerékpár A Pannónia Motorkerékpár Gyár legújabb gyártmá­nya igen nagy sikert aratott a motorosok népes táborá­ban. Kivitele valamennyi eddigi közül a legtetszetősebb, ezenkívül számos szerkezeti újdonság is jellemzi az új gyártmányt. A Super Sportot jelenleg exportra gyártják, dr rövidcsen belföldön is árnsítjak majd. Ny ú> tenyésztők, figyelem! Felvásárolunk 2.5 kg feletti súlyú nyulakat U.— Ft-ért kg-ként, szerződésesért pe­dig 14.— Ft-ot kg-ként fi­zetünk. Érdeklődni: Csong­rádi sgt. 15. Földszöv. fel­vásárlónál. K. 440 Figyelem! A Roosevelt tér és környé­kének bontása során kike­rült nyílászáró szerkezetek, faanyagok, hasznos hulla­dék és tűzifa kerül el­adásra mindem szerdán reggel 8 órától 12 óráig a helyszínen. K. 443 Korszerűbb építőelemet a lakásépítéshez Irta: Ladányi Benedek, a Csongrád megyei tanács vb ipari osztályának vezetője A z építészet a társadalom szük­ségleteinek minden korban, mind az anyagi létfeltételek, mind a kulturális szükségletek kielé­gítése szempontjából fontos szerepet töltött be. A kizsákmányoláson ala­puló osztálytársadalmakkal szemben azonban össztársadalmi érdeket és szükségletet kielégítő szerepe csak a mai modern, szocialista társadalmunk­ban valósulhat meg. Ez a tudat, vala­mint társadalmunk fejlődésének pers­pektívái, s e perspektívát kifejező öt­éves és a távlati terveink, melyek a VIII. kongresszus beszámolójában ju­tottak leginkább kifejezésre, olyan lel­kesítő erőt jelentenek, amely hozzáse­gít bennünket e nagyszerű feladat megoldásához. Építészeti tevékenységünknek már eddig is szép eredményei vannak. Fő­leg ipari és gazdasági jellegű építke­zésekben hozott olyanokat, amelyek nem maradnak el egyik kor építészeti eredményeitől sem. A szocializmus alapjainak lerakása, az ipar, a mező­gazdaság, s a szocialista kultúrának fejlesztése, a népjólét állandó emelé­se, nem valósulhattak volna meg épí­tészetünk nagyarányú fejlődése nél­kül. A szocializmus teljes felépítésének korszaka, melynek programját a VIII. pártkongresszus beszámolójában Ká­dár elvtárs megfogalmazta, az eddi­gieknél is magasabb igényt támaszt az építészet iránt. Mindenekelőtt az ed­digieknél többet, gyorsabban és ol­csóbban kell építenünk és — szebben is. mint eddig. Hogy mindezeknek az alapvető követelményeknek meg tud­junk felelni, több, korszerűbb építő­anyagra, korszerűbb építészeti techni­kára és mindezek hozzáértő felhasz­nálására van szükség. R agadjuk ki az építészet felada­tai közül a népjólétemelés szempontjából az egyik legfon­tosabbat: a lakásépítés kérdését. Má­sodik ötéves tervünkben az eredetileg tervezett 250 ezer helyett 300 ezer la­kást kell építeni. Csongrád megyében (beleértve Szegedet is) több, mint 10 ezer lakásnak kell megépülnie. A har­madik ötéves tervben már 15—20 ezer lakás építését tervezzük a megyében. Társadalmunk fejlődése új problé­mákat is felvet. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése után gyorsul a tanyák felszámolódása, és jelentkezik az új, szocialista falu kialakításának problémája. Az első terv Székkutas vonatkozásában már készül. Csongrád megyében az évente épülő mintegy 2000 új lakás több mint fele magán­erőből épülő családi ház. Ennek kon­centrált telepítése és megépítése, az egyéni építtetőknek, és a társadalom­nak egyaránt elsőrendű érdeke. A nagyarányú lakásépítés — meglevő városaink beépítésének befejezése mellett — új városrészek kialakítását követeli meg. E programon belül a tömeges emeletráépítés, gazdaságos­ság és városesztétikai szempontból egyaránt fontos és szép feladata az építészetnek. Ezt a nagy lakásépítési programot és ezzel összefüggő sok­rétű feladatot eddig nem tudtuk zök­kenő nélkül, kielégítően megoldani. (Még több gondot jelent a III. ötéves terv feladatainak megoldása.) Ennek többféle oka is van. Az álla­mi építőipar által készült lakóházak (amelyek egyre jobbak és szebbek) a tervezett időszakon belül — kivéve az 1962-ben az emeletráépítést — épül­nek meg, de még mindig gyakran el­halasztják a kezdési és befejezési ha­táridőt, és valamivel magasabb az át­lagköltség a tervezettnél. A magán­erőből történő koncentrált telepítés­nek vannak kezdeti eredményei Sze­geden, de ez még csak kb. 10 százalé­ka az összesnek; nem elég korszerű és a körülbelül 140 ezer forintos átlag­költség magas. A kivitelező szövetke­zetek sem a tervezett átlagköltséget, sem a határidőket betartani nem tud­ják. Építéstechnikájuk elmaradott. H ogy az építészet a követelmé­nyeknek csak hiányosan felel meg — mint említettük —, több oka is van. A legfontosabbak ezek kö­zül a beruházások műszaki és admi­nisztratív előkészítése, és ezzel össze­függően a beruházó, a tervező és a ki­vitelező szervek kooperációjának ala­csony színvonala. Kellő mennyiségű, a hagyományosnál olcsóbb és jobb épí­tőanyag hiánya, amely az építőipari technika fejlődését is korlátozza; a magánerőből történő építkezéseknél a helyi tanácsi szervek és az OTP szer­vező munkájának fogyatékossága. E kérdésekről sok szó esik miniszté­riumokban, tahácsoknál, építészkörök­ben, külföldi és hazai szakirodalom­ban, társadalmi szerveknél és az épí­teni szándékozóknál, de az egész la­kosság körében is. A dolog természe­ténél fogva, az építészet kérdései kö­zül a lakásépítés váltja ki a legna­gyobb érdeklődést. Joggal elvárjuk te­hát, hogy minden tényező a maga te­rületén keressen és találjon megol­dást az építőtevékenység előrelendí­tésében. Vannak már jelentős eredmények a lakásépítés különböző területein! Ilyén az ÉM és a szegedi tanács ujszegedi Ogyessza városrészi kísérleti építke­zése. Itt több száz lakás épült, közép­méretű téglablokkból, ezeket a tégla­gyárban állítják elő, és az építés szín­helyére szállítva használják fel. Ez a hagyományos építőelemnél nagyobb, úgynevezett téglaközépblokk gyártásá­nak és gyártástechnológiájának, vala­mint az elemből történő építésnek, az építés technológiájának kísérleti ta­pasztalatai jelentőségével bír. Az épí­tés drágább a hagyományosnál, de a többletköltséget az clemgyártás és az előregyártott elemmel való építkezés tapasztalatainak megszerzése indokol­ja. Enélkül a tapasztalatok nélkül sem a tervezők, sem az építőanyag gyar, de kivitelező vállalat sem vállalkoz­hatna arra, hogy a közeljövőben kor­szerűbb építési módra térjen át. Jó kezdeményezés a magánerőből történő építkezés koncentrálására a szegedi I. kerületi tanács és az OTP Csongrád megyei fiókja részéről az ujszegedi, állami támogatással magán­erőből történő idei sorházépítő akció lebonyolítása. Ez helyes irányba való továbbfejlesztése a korábbi ságvári­telepi és gedói lakótelep építésének. Már ezen a kezdeti fokon is jelentke­zik a koncentrált telepítés előnye r közműszükséglet megoldásában, s az egységes, egyöntetű városképben. To­vábbi jelentősége még abban van, hogy a megye többi városaiban terve­zett új telepítések tervezéséhez és megszervezéséhez jelentős tapasztala­tokkal járul hozzá. Korszerűség és költségcsökkentés szempontjából azon­ban még erőteljesen továbbfejleszten­dő kísérletnek kell ezt is tekinteni. A további figyelemre érdemes kí­sérlet a Csongrád Megyei Tanács Épitőanyagipari Válla­latának eredménye. Abból kiindulva, hogy Csongrád megyében az évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom