Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

CsfiffirtSk, 1982. december I. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Műanyag nyomdai matricát gyárt egy szegedi ksz Már külföldi vásárló is jelentkezett rá A Tolbuhin sugárúton mű- r esi etet a folyamatos gyár- gedi műhely sem bírja még fcödik a gumi- és műanyag- láshoz szükséges lehetőségek egyelőre kielégíteni az igékészitő szövetkezet egyik hiánya miatt nem bírták ki- nyeket. A negyedik évnerészlege. ahol mostanában elégíteni, átadták a gyárt- gyedben mindössze négyszáz, olyan újszerű anyagot állí- mányt a szegedi szövetkezet- s az egész jövő esztendőtanak elő, melyre érdemes nek. A gépek és a technoló- ben is csupán négyezer dafelfigyelni. A gyártmány ne- gial eljárás is a szegedi mű- rabot képesek gyártani a ve: fenditmatrica. mely a anyagosok birtokába került, rendelkezésre álló eszközöksokszorosítói parban igen je- bár az utóbbit azonban már kel. Főképpen a szárítási lelen tős, hiszen ennek segítsé- némileg módosították is. hetőségek rosszak, gével lehet különböző sze- A különleges műgyanta, s Ha az ígért és szükséges dett szövegekről, vagy raj- más egyéb anyagok keveré- helyiséget a szövetkezet renzokról nyomtatásra alkalmas kéből préselt matrica készí- delkeaésére bocsátják az ilpozitívet készíteni. tó6e itt is kitűnően bevált letékesek. ahol majd új száEz a matricafajta a nyom- A korábbi külföldi érdek- rítógépet" szerelhetnek fel, daiparj kutatóintézet üzemé- lődés már konkrét rendelés akkor vállalhatják a körülben született meg. s minő- formájában is megnyilatko- belül egymillió forint értékű rkülfXőfthUtth— hiswm Románia 20 gyártását is ebből az készítményekkel. Mivel matricatábla vásárlását, je- új belföldi műanyag-készitazonban a nagy belföldi ke- lentette be. Csakhogy a sze- ményből. • « Orom és gond a téli szünet A nőtanács helyes kezdeményezései a szülők és gyermekeik érdekében Az iskolai szünet a gyer- vá tette, hogy Szegeden nincs A filmszínházak igazgatómekeknek örömet, a dolgo- megfelelő jégpálya. Néhány ság'ához is javaslatot terjeszzó szülőknek pedig gondot iskola ezen próbál segíteni, tett a nőtanács a szülők kéjelent A legtöbb dolgozó az udvaron jégpályát épít. A résére. Helyes lenne, ha a családban a szülök az iskolai Juhász Gyula és a Madách téli szünetben nemcsak vafoglalkozás szerint osztják be utcai általános iskolában sárnap, hanem hétköznapoidejüket. Természetes azon- működött inár az elmúlt kon is tartanának íilmmatiban, hogy nem minden csa- években — a gyermekek nét, s ezeken ifjúsági és mélád tud állandó felügyeletet nagy örömére — jégpálya. A sefilmeket vetítenének. Kübiztosítani. Az iskolai nap- aó tanács véleménye szerint lönösen ha^.nos lenne a délh^nef'^ffiS; «kolai pályát kellene elötti filmvetítés az ünnepek de még mindig sok napközi- építeni, ezenkívül a tanács- előtti napokon, amikor a otthonos igény marad kielé- nak is gondoskodnia kellene háztartásokban a többnapos Szegeden egy központi, nagy ünnep miatt megszaporodik jégpálya létesítéséről. a munka. gítetlenül. Sokféle program Az otthon, a család kialakult életrendjét borítja fel a szünet. A városi nőtanács pedagógiai bizottsága a téli szünetekben rendszeresen ellenőrzi a filmszínházakat, a szórakozóhelyeket és még az utcákat is. Az a vélemény alakult ki, hogy a szünetben lényegesen több a csellengő gyermek, mint egyébként. Éppen ezért igyekszik a Szeged városi nőtanács a téli szünetben hasznos elfoglaltságot biztosítani az iskolás gyermekeknek. A pedagógiai bizottság legutóbbi ülésén egy sor érdekes, figyelemre méltó kezdeményezés született A téli szünetben a KISZés úttörő szervezetek rendszeres foglalkozásokat tartanak. ezenkívül a napközi otthonok is zavartalanul működnek. Az iskola is igyekszik hasznos programot biztosítani a gyermekeknek. Több általános iskolában házi sportversenyeket rendeznek, a szakkörök érdekes foglalkozásokat tartanak, de ez még mind kevés, mert nem foglalkoztatják a tanulók nagy többségét. Ezért a városi nőtanács pedagógiai bizottsága elhatározta, hogy felkeresi a szakszervezeti, az üzemi és hivatali művelődési otthonokat, s arra kéri az otthon vezetőit, a gyárak igazgatóit, hogy a téli szünet ideje alatt egy-egy iskola részére adják át a termet. Több megértést! Az iskolák programot dolgoztak ki a művelődési otthonokban eltöltött időre. Az elképzelések szerint a tanulók meglátogatják az üzemet is. A pedagógiai bizottság terve szerint az üzemi, hivatali KISZ-vezetőkkel is találkoznának a tanulók, s itt kölcsönösen megismerik ifjúsági szervezetüket. Ónozó Szilveszterné, a városi nőtanács pedagógiai bizottságának elnöke elmondta, hogy ez az elgondolás nem űj! Tavaly már kéréssel fordultak az üzemekhez, hivatalokhoz, művelődési otthonokhoz, de a legtöbb helyen nem értették meg a nőtanács kérését. A szünetben egyedül a November 7 Művelődési Otthont bocsátották a tanulók rendelkezésére. Reméljük, hogy idén jobb lesz a helyzet. Jégpályákat és ifjúsági filmeket A bizottság foglalkozott a szülők hozzájuk eljutott jaKözelebb hozni F

lfelé megyünk az úton táridő előtt mdttjáík útnak kákát, de azt tapasztaljuk bátran, magabiztosan, exportszállítmányaikat A hosszú idő óta a vállalatnál, **-* —' —'•—• kenderfonógyáriak megtol- hogy kapkodó, felületes a dották kongresszusi felaján- szervező munka. Nem Igaz, lásukat, s ennek valóra vál- hogy kevés a munkáskéz, mér- tásán munkálkodnak. amire oly szívesen hivatkoaVIII. nak, ha nem épül fel határS

zínesen és gazdagon időre egy-egy lakóház. Szsoáradtak a legkülön- rintem a meglevő erővel is , bözőbb véleményekés kétszeresére lehetne teljesícsian vártuk a kongresszust, gondolatok a kongresszuson, feni a tervet ha nem cselamely szavakkal, számokkal, de valamennyit egy akarat lengnének az emberek szertényekkel jelezte: meddig ju- fűtötte: közelebb hozni a vezési hiba miatt Pensze toltunk, merre és hogyan to- szocializmus teljes felépfté- vannak munkások, gépkezevább. Most világosan iátMost mégis — mint a hegymászó ember —örömmel álltunk meg egy pillanatra meredek útunk földkövénél, pártunk kongresszusánál. Már jó előre tanulmányozhattuk az irányelveket mégis kíván sét. Most a gondolatok az jöfc jSi akikből hiányzik a juk közvetlen tennivalóin- üzemekben feltranszformá- becsület és a szorgalom. Szókat. Szegeden is százak, ez- lódva futanak végig a mun- vai vannak hanyagok, de rek, tízezrek igyekeznek kástanácskozásokon. és mind vannak elfásult emberek is, munkahelyeiken váltani a nagy útmutatás forintjait Már a kongresszusi megelőző üzemi, városi, járási és megyei pártértekezleteken hangot kapott társadalmunk minden rétege, s a vélemények summája ez volt: közelebb hozni a szocialista társadalom teljes felépítését. A kongresszus utáni munkáshétköznapok tanúsít- és építők, akiknek cselekeják, hogy a vágyak bangóétatása után a kongresszus adta nagyobb bizalommal, erővel és lelkesedéssel, még jobb alkotómunkával váltják valóra dolgozóink nagy célkitűzéseinket. A szalámi gj-ágaadaság leérte, igényelte, s ezért ők már teljesítették éves tervüket. Az Újszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat, az ecsetgyár és más üzemek dolgozói több nappal a haigyekeznek MP aprópénzre többen hirdetik tudatosan és akik úgy érzik, hogy elhahangosan, hogy ők a szocia- nyagolják őket és nem érlizmust építik. Sokasodnak tékelik szorgalmas munkaközös nagy művünk tudatos jukat*. építői. A szocializmus nagy- e levél sorai is arról tejszerű épületének tervrajzát núskodnak. ahogy emelkedemberek készítették, s az nek társadalmi épületünk alapot is ők rakták le Ma- falai, úgy emelkednek velük gyarországon az elmúlt évek- ^ emberek is. Mert a szoben. A téglahordókra, a fa- cializmus építői egyszerre lak építőire vár a további építik fel az új társadalmi munka is. A munkaeredmé- rendet és önmagukat, a sanyékből látni, hogy mind ját személyiségüket is. Életetöbben lesznek a téglahordók formánk ma még magán viseli az átmenet jegyeit, mint gazdasági életünk, vagy társadalmi berendezkedésünk. De az új szocialista vonások mind szembeötlőbbek, s fejlődésük, erősödésük, szaporodásuk most a kongreszszus után különösen azzal biztat, hogy az emberek gondolkodásaiban, szokásaiban, viselkedésében nem is olyan sokára ugyanúgy túlsúlyba jutnak, mint ahogy a gazdasági és társadalmi életünket döntően már a szocializmus elemei határozzák meg. A kongresszus után o«tndatban erősödtek az emberek és nagyobbra nőtt bideteit az a meggyőződén irányítja: rajtuk múlik, miképpen és milyen gyorsan születik meg az új világ. A szocializmus építésének tudata: hatalmas hajtóerő. Kimeríthetetlen erőforrás, mondhatni korunk társadalmi atomenergiája. Nagy dolriak arról adtak hírt: a nép- gokat, merész célkitűzéseket Egy párttitkár tíz éve váltunk valóra mozgató erejével. De nem álomhajó ez. amely örökmozgó motorjával könnyen visz el bennünket a boldogság kikötőjébe. Olyan erő ez. amely összeforraszt a közösséggel, mert a szocializmust csak közösségben lehet építeni. S a közösséggel újabban összeíor- malmuk a párt politikája gel épült házak egyike az övé. S van egy nagy reménysége: tizenőt éves fia, aki ott tanul mellette az iskolában. Elsőéves technikumi tanuló, akire büszke, mert tanulmányaiban jól megállja a helyét — Kicsi a mi pártszervezetünk — mondja Süveg Mihályné —, de ez nem akadályoz bennünket a munkában. Párttagok és pártonkívüliek jól megértik egymást a technikumunk előtt álló feladatokban. Azon vagyunk, hogy erősítsük pártszervezetünket, nemcsak tekintélyben, hanem létszámban is. Elújságolja Süveg Mihályné, hogy van már egy leendő párttag-jelöltjük, Kónya Sándor KISZ tanácsadó tanár, aki intézetükben végzett, majd a Dorozsmai Pamutszövőben dolgozott éveJói be sem fejezte, amikor 1951- kig, ahol KISZ-titkár is volt. Mi- ben az akkor létesült Sze- Az üzemből került vissza, s hályné. s arra is, hogy apja gedi Textilipari Technikum- nagyon számítanak rá, mint elmenekült Horthy csendőrei ba került, mint műhelyfő- a legfiatalabb tanerőre, s elöl. mert részt vett a mun- nők-helyettes, s azóta is az mint jövendő tagjelöltre", kásmozgalomban. Ma sem iskola fonodái tagozatát vetudja, hol van, elnyelte a zeti. Tíz éve párttitkár, 1952 A jó szomszédság alapja óta, amikor létrehozták az iskolai pártszervezetet. A Textilipari Technikum Helytállt 1956-ban is, noha pártszervezete kezdeményea pártszervezet szétzilálódott, résére az intézet tanári kara S amikor újjáalakult, az jó szomszédságot hozott létA Horthy-rendsaer nemzetiségi politikájának bűneiről aligha győződött meg valaki jobban és közvetlenebbül. mint Süveg Mihályné, a Szegedi Textilipari Technikum műhelyfőnökhelyettese. Annak idején, 1941-ben Ugocsából. Feketeardó községből, a saját házukból toloncolták ki őket, mert apja cseh állampolgár volt. Anyjával és négy testvérével Budapestre hurcolta őket a Horthy-rendőrség. Még ők. a gyermekek is gyanúsak voltak. Hónapokig Budapesten, a Mosonyi utcai fogházban "éltek*, más családokkal együtt, s csak nagy üggyel-bajjal tudtak visszakerülni otthonukba Akkor is csak úgy, hogy anyjának minden héten jelentkeznie kellett az elöljáróságon, vagy a csendörségen, és a négy gyereket is szemmel tartották, emlékszik erre Süveg Süveg Mihályné Somogyi Mária II. éves hallgató füzeiét tanulmányozza E" rók, a szocializmus építésének tudatával felvértezett emberek feloldódnak a társadalomban. együtt éreznek a köz dolgaival, szilárd részeseivé válnak a társadalmi élet hatalmas szerkezetének. S ezek a nagy közösséggel együtt élő és érző emberek nemcsak a munkapad mellett saját munkájukért vállalnak nagyobb felelősséget, hanem megkapják ehhez a köz együttérzését, támogatását, erejét i6, s ez növeli lelkesedésüket. zért van az, hogy a szocializmus építésének tudata új feladatok megoldására ösztönzi a szegedi emberek mind nagyobb tömegeit. A szocializmus építésének tudata küldi az általános iskolák, a technikumok padjaiba a kenderfonógyári, a ruhagyári munkásokat, kiknek fejét esetleg már az idő ezüstje vonja be. A szocializmus igénylése tette, hogy a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatóinak munkaközössége a kongresszus tiszteletére vállalta és feldolgozta a Csongrád megyei nagyüzemi mezőgazdasági termelés fej. iránt Ezt a bizalmat a jövőben is, mint a közelmúlt években tettük, ápolni kell és szüntelenül tovább növelni Amikor dolgozóink a kongresszustól az eddigi politika megerősítését, folytatását kívánták, és ez így w teljesült, ezzel még nem mondották ki azt. hogy mindenben egyetértenek a munkahelyükön történtekkel. Miről van szó? Arról, hogy az emberek még gyakran ellentmondást tapasztalnak a szegedi üzemekben a velük nap mánt nap érintkező és együtt élő csoport- és munkavezetők, műszaki és adminisztratív dolgozók magatartásában. és abban, amit a vállalat vezetőitől, a pártszervezettől hallanak. K evés szó van, ame'vet az utóbbi időben többször írtuk volna le. mint ez: emberség. Nem véletlen, hogy gyakran hangzik el e szó vezetők beszédeiben. vagy szerepel újságcikkekben. Nem, mert a dolgozók elsősorban az üzemi élet dolgaiban, saját vezetőik emberségében, magatartásában a párt politikája lesztésének lehetőségét, s jut- iránü következetességükben harc, elnyelte a háború. Otthonra talált Süvegne 17 éves volt, ml- ___ __ ™ kor egy szegedi rokona se- előbbi" Tétszám* bizony' erő- re az^'új* Gedói" AÍtalános'Tsgítségével biztonságos otthonra talált. S ez a rokon magához vette munkahelyére is, a Szegedi Kenderfonógyárba, ahol a fiatal lány fonónő lett. Kezdettől fogva tudta, hol a helye, s apja nyomdokába lépett. 1946-ban lett párttag, s ez arra kötelezte. hogy még jobban helytálljon. Nemsokára üzemellenőr lett, majd a minőségi ellenőrző osztály vezetője. Nappal dolgozott, este tanult, és sikeresen vizsgázott sen megcsappant. Mindössze kola tanári karával, majd hat alapító taggal jött létre ezt a két iskola diákjainak az új pártszervezet, mely barátkozása követte. A Textitkárának ismét Süveg Mi- tilipari Technikum KISZhálynét választotta. szervezete zászlót ajándéko zott a gedói új iskola úttöPárttagok rőinek, politechnikai műhe- „ i > ••!• i lyük számára pedig a teches pártonkívüliek nikum által már nem haszkapcsolata nált szerszámokat adtak. — Nagyon természetes — Munkájában szinte fárad- mondja Süveg Mihályné —, hatatlan, pedig sokszor za- hogy ez a mi szomszédsávarták egyéni problémái is. gunk az új gedói iskolával Sokáig például nem volt ilyen jó alapokra épül, hia fonómúvezetői tanfolya- megfelelő lakása, s hallat- szen közö6 a célunk: olyan mon. Ezt követően pedig, la" szorgalmába került, amíg ifjúságot akarunk nevelni, mint a Textilipari Techni- amely szívvel-lélekkel folytatja majd a mi munkánkat. _ „_„„ .,_„. otthont vallhatott magáéa Textilipari Techni- nak. hÁrom éve háztuJajdo. kum tanulója, kitűnően érett- ^ 6 fcjesi háza ott áll a uaslatatvai is. Sokszuló szo- ségiaeu. A technikumot még Gedóbaa. Az OTP-eegíteégL. K. látják el könyv alakjában az állami gazdaságokhoz, termelőszövetkezetekhez hasznosításra. A

szocializmus építésének gondja adja a tollat az íráshoz nem szokott munkáskezeknek, hogy felhívják a figyelmet olyan problémákra. amemérik le és látják a pártot, az államot, politikánk szellemét. A kongresszus útmutatása szerint most fontos feladatunk, hogy terjesszük kl minden jó szándékú emberre, a korábban értetlenekre is új világunk felfogását. törvényeit, légkörét. Más szóval lyek nehezítik a termelést hozzuk közelebb a még táüzemeikben. Ez a gond serkentette levélírásra a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat egyik dolgozóját is, aki a honvédelmi ház építésén dolgozik. "Nem akarom vágni a vállalat vezetőségét —írja —, azokat sem, akik irányítják a kisebb-nagyobb munvol állókat, rövidítsük meg a közeledők útját, mert a szocialista építés döntő tényezője és legfontosabb feltétele. hogy szocialistává legyenek maguk az emberek, hiszen általuk, értük épül a szocializmus. NAGY PAL Novoszibirszk - a diákok városa Novoszibirszk ma a Szov- vábbá 50 kutatóintézet műköjetumó keleti részének leg- dik a városban. nagyobb kulturális központja. Több száz általános és hu mán iskola, ipari tanulóiskola és technikum, 13 főiskola, közte egy konzervatórium és egy új állam egyetem, toNovoszibirszkben 27 000 mérnök és technikus -ngeteg tudós, zeneszerző, képzőművész és színész él. 10 000 lakosból 330 végez főiskolát, míg Franciaországban 40.