Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

Hétfő, 1962. december IL DÉL-MAGYARORSZÁG 291 Szegeden több fiú született, mint leány Rövid év végi statisztika Év végén mindig érdemes tallózni a hétköznapok "szür­ke* eseményei között 1962­ben Szegeden összesen 2165 gyermek született: 978 a Il-es kórház szülészeti osztályán, 1187 pedig a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, Eb­ből 1133 a fiú, s 1032 leány. A Il-es kórházban öt ikerpár született a Szülészeti és Nő­gyógyászati Klinikán pedig 15 ikerpár és egy hármas iker. Az adatokból kiderül, hogy 1962-ben fiúk születtek nagyobb számban, míg a ko­rábbi években a leánygyer­mekek voltak többen. Szeged három kerületében az elhalálozások száma 1689 volt Legtöbben az L kerü­letben haláloztak éL, szám­szerint 895-en, viszont ennek 65 százaléka nem Szegeden, hanem a szegedi járásban la­kott Kilencszázhuszonnégy házasságkötést jegyeztek be az anyakönyvbe Szegeden 1962-ben. Legtöbben, az I. kerületben kötöttek házassá­got: ezek száma 513 pár. ör­vendetes, hogy az 1962-ben kötött házasságok közül az I. kerületben mindössze egy há­zasságot bontottak fel. 1961­ben az I. kerületben kötött házassagok közül 18-at még abban az évben bontottak fel. A II. kerületben volt a leg­fiatalabb menyasszony, aki gyámhatósági engedéllyel 15 éves korában ment férjhez. A legidősebb vőlegény ugyan­csak a II. kerületben állt az anyakönyvvezető elé: 73 éves volt Az I. kerületben 12 esetben ment férjhez kiskorú menyasszony. Újszülöttek esetében 88 alkalommal tar­tottak szocialista névadó ün­nepséget az I. kerületben, míg az előző években az ilyen ünnepségek száma még elég kevés volt UJEVI BESZED EZZEL A CÍMMEL jelent meg a vezércikk, pontosan 50 évvel ezelőtt, a DÉLMA­GYARORSZAG 1913. január 1-i számában. Véletlenül ke­rült a kezembe egy sárgult, szakadozott példány. Furcsa érzésekkel, vegyes gondolátok­ká] és érdekes összehasonlí­tásokkal lapoztam végig. Megkérem most a kedves Olvasót hogy sétáljon velem 50 esztendőt vissza és pillant­sunk be együtt egy letűnt "történelmi kor* levegőjét megőrző krónikába! "Fekete karácsony ntán fekete újév köszönt ránk, amelynek látóhatára sötét fellegiektől borús.* — kezdi az előbb említett vezércikk. — »Az elinduló év utolsó és a rákövetkező év első napja a haladó időnek olyan határ­kői, melyeknél megállni szo­kás, hogy visszapillantsunk és a Jövőbe nézzünk. Sokszo­ros okunk van rá, hogy az idén mély megilletődéssel merüljünk el a lehanyatló év borús szürkületbe és nehéz sejtelmektől gyötörtén vár­juk az újév hajnalpirkadá­sát A megpróbáltatások szű­kös és edző ideje volt ez év, amelynek temetésén nem oly hangos és népes a halotti tor, mint máskor. Alvó és tépelő­dő és lerongyolódott világra talált a jó öreg Szilveszter, ki tudja, milyen lesz Európa földrajzi, gazdasági és politi­kai elhelyezkedése, mire a most ránkköszöntő új eszten­dő elhantolására újból vissza­tér közénk.* AZ EGÉSZ CIKK ezen az aggódó, gyötrődő és panaszos hangon íródott. Sorai között ott érződik a balkáni háború minden borzalma, az öldöklés iszonyata, a felemésztett mil­liók és az emberek könnye. Mint a Damokles kardját tar­tó fonál, húzódik végig a gondolat: "... rég köszöntött nagyobb bizonytalansággal ránk az újév!* A SZEGEDI KALENDÁRI­UM-rovat humoros sorai ke­serűen hangzanak: »Az éjsza­ka is, mikor a zálogházba nem került órák túljutottak a 12-őn, az emberek lelkesen köszöntötték egymást, hogy: BUÉK!* Nagyon tanúlságos az is, ha a választójogi problémával foglalkozó cikket betűzzük végig, hiszen mi is éppen vá­lasztások előtt állunk az 1963­as új-esztendőben. Ezeket a sebeket a történelem azóta már meggyógyította, de fél évszázadnak kellett eltelnie hozzá! "A választójogi prob­lémával Magyarország négy évtizeden át, egy nemzedék élettartama alatt, egyáltalán nem kívánt foglalkozni..., Egész Európa, sőt az egész ci­vilizált világ azóta többszö­rösen, ttt-ott radikálisan vál­toztatott a különböző válasz­tási rendszereken. Csak Ma­gyarország tért ki folyvást a reform elől.­Milyen idegenül csengenek ma már ezek a fejlécek: "Drágább lett a gyufa*, vagy "Kegyetlen uradalmi intéző * Igen, ötven év nem múlik el nyomtalanul! Új eszmék, új erkölcsök és új emberek je­lentek meg Magyarországon, a mi városunkban, Szegeden és szűkebben (ahonnan kiin­dultunk) a DÉLMAGYAR­ORSZAG hasábjain! AZT HISZEM, most már érti a kedves olvasó, hogy miért vezettem el erre á furcsa sétára, s remélem, nem tartotta hiábavalónak. Mert, ha csak egy kicsit is bizako­dóbban, több reménnyel néz az új esztendő elé, én úgy ér­zem, megérte. Kerezsy Sándor cÁ izegedi lelffön t 80 ÉVES MÚLTJÁBÓL Hosszú volt az uí Nellike kisasszonytól az auiomaiáig Puskás Ferenc 80 évvel ez­előtt, január első napjaiban tárgyalásokat kezdett több tő­késsel a Puskás Tivadar-féle telefontalálmány szegedi bér­beadásáról. A két évig húzó­dó alkudozások és előkészü­letek után, 1885-ben Nollen­dorf Jenő magánzó a várha­tó nagy haszon reményében aláírta a 10 évre szóló bér­leti megállapodást. Jellemző a tőkés vállalkozók anyagi mohóságára, hogy Nollendor­fer egy mázsa búza akkori árában, 9 forintban állapítot­ta meg a havi előfizetési dí­jakat. Nem nagy az üzlel Ennek az önkényes üzleti politikának és a hálózat kez­detlegességének kell tulajdo­nítani, hogy a tervezett 300 előfizető helyett mindössze 48 igénylés érkezett be a Zsó­tér-házban elhelyezett köz­pontba. Hiába igyekezett Nel­like, a telefon első kezelője — szerződéses kötelezettségé­nek megfelelően — fokozni a vállalkozás iránti érdeklő­dést nem és nem ment. Még a sajtó is csak néhanapján, egy-két rosszaló megjegyzés­sel foglalkozott a kérdéssel. Nollendorfer, látva a cse­kély jövedelmezőséget 1887-ben tovább adta a bér­leményt Grasszely és Ottovay Kárász utcai vaskereskedő cégnek. Az új bérlő az első fizetési díjaknak húsz száza­lékos leszállításával próbált kiugró eredményt elérni, de amikor azt látta, hogy több évi kísérletezés után is csak 60 előfizetőre emelkedett az állomány, közölte Puskással, hogy lemond a bérletről. Ilyen sikertélen kísérletezé­sek után került 1893-ban ál­lami tulajdonba és egyidejű­leg a posta kezelésébe a ta­lálmány. A posia közbelép Ettől kezdve olyan roha­mos fejlődésnek Indult az zott anyagi helyzetének is. Ormos János üzlet hogy hat hónap mul- említjük meg, hogy a század tán már 310 igénylő jelent- vége felé az Április 4 útján kezett. A posta — jó üzleti működő posta németajkú ve­érzékkel — már az átvétel zetője csak német szövegű napján egyharmadára szállí- táviratokat fogadott el, az évi totta le az előfizetési díjakat, egyéb forgalma mindössze így — a magánosokat kivéve 400 ezer levét 18 ezer csomag — mindössze kettő és fél fo és 8 ezer pénzesutalvány rintot szedett be állomáson- volt Ilyen forgalmat most az ként Amikor pedig még ab- ünnepi hetek alatt bonyolít le ban az évben megépítette a kifogástalanul a hivatal. Az távolsági vonalakat Buda- akkor még a postához tar­pesttel, Béccsel, Temesvárrat tozó évi ta karbetétek összege Araddal és Győrrel — átma- pedig összesen 7160 forintot netileg — fel kellett függesz- tett ld. Ezt a forgalmat az teni az újabb igénylések át- OTP keretében működő hi­vételét, mert a posta akkori vatal naponta éri el, ami hű kapacitásával a meglevő álló- tükörképe a szocializmust másokat is csalt emberfelet- építő társadalom megválto­tt munka árán tudta kielégí­teni. Tíz hónap alatt 700 ezer kapcsolást jegyzett fel a központ. Ettől kezdve már a sajtó is élénken foglalkozott a telefon sorsával. Ennek so­rán történt, hogy a Szegedi Napló szokatlanul kemény kritikával illette a város ve­zetőségét azért, mert csupán egy állomást tart fenn és azt is — a nehezen hozzáférhető — főkapitányi szobába sze­reltette be. A tisztviselők panaszának kívánt ezzel ki­fejezést adni, akik nem szí­vesen nyitottak be a kényel­méről híres magasrangú hi­vatalnokokhoz. A régi posia­íorgalomról Tudjuk, hogy ma ezrekre menő előfizetője van Szege­den a telefonnak, amely most már csak automata révén elé­gítheti ki az igényeket A gé­pi berendezés révén ugyanis 44—48 állomást tud egyszer­re, várakozás nélkül össze­kapcsolni. De nem lenne tel­jes a kép, ha nem eralítenők meg, hogy a fejlődés 63 szár zaléka a felszabadulást köve­tő időre esik. Most már csak az a probléma vár megoldás­ra, hogy az újabb igényeket rövid időn belül lehessen tel­jesíteni. Ez viszont egyedül az automata bővítésén múlik. Mint külön érdekességet Az új ér első lottósorsolásai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság újévi sorsolási naptára jól kezdődik. Janu­árban ugyanis öt lottóhúzást rendeznek, kettőt a főváros­ban, hármat pedig vidéken. Január 1-én délután 3 órai kezdettel az Erkel Színház­ban tartják a lottó rendkí­vüli tárgynyeremény-húzását. amelyen az 52. játékhét szel­vényei vesznek részt Január 4-én a Hazai 5)é> sűsfonó és Szövőgyár Sorok­sári úti művelődési házában húzzák az első hét nyerő­számait Január 11-én Vecsé­seru 18-án Komáromban. 25-én pedig Dunaújvárosban sorsolják a lottót (MTI) Hóbortos ötletek DICafacpocse.ny&, itatok, ze/ze A „kellékek." Lédáén, állnak a dtülaediUeiU [Á ian^ulatdőá. December 31-én, szilvesz­terkor minden ember igyek­szik jó hangulatban búcsúz, ni az óévtől, köszönteni az újat A szegedi kereskedelem és a vendéglátóipar felké­szült hogy biztosítsa a jó szórakozáshoz elengedhetet­len kelékeket. A szegedi Szálloda és Ven­déglátóipari Vállalat étter­meiben, kisvendéglőiben szil­veszteri mulatságot rendez, amelyek iránt máris olyan nagy az érdeklődés, hogy 30­án az asztalok 99 százaléka foglalt volt Az asztalfogla­lást egyébként ötletesen úgy oldották meg, hogy 20 forint befizetése ellenében hagyo­mányos szilveszteri vacsorát is készítenek a vendégeknek. Biztosan nagy sikere lesz majd és növeli a hangulatot a gesztenyével töltött pulyka, s az a több száz adag malac­sült, amelyet a nagyobb sze­gedi vendéglőkben, így pél­dául a Búbosban, a Hági Ét­teremben és a Liget Vendég­lőben tálalnak a vendégek­nek. Gondoltak a peremven­déglőkre is, és mivel ott több helyen nincs melegkonyha, így több száz tányér kocso­nyát, virslit, imbiszt és egyéb hidegkészítményeket árusíta­nak. Napok óta szállítják mára szegedi vendéglőkbe a jó­minőségű borokat, a sok száz üveg pezsgőt és habzó­bort Lesz elegendő sör is, s aki üdítőital mellett akar szórakozni, az is megtalálja majd kedvenc italát. A ven­déglőket éttermeket termé­szetesen "ünneplő* ruhába öltöztetik. A hangulat emelé­séhez a több száz darab csá­kón, szerpentinen, konfettin kívül 17 helyen tombolajáté­kot is rendeznek. A szeren­csés ny er lesek az élő malac: tői kezdve a pezsgőig, s a négyszemélyes malacpecse­nye-vacsoráig sok egyéb, hasznos, érdekes dolgot nyerhetnek. A kívánságoknak megfele­lően az óév búcsúztatására több külvárosi vendéglőben, étteremben játszik majd ze­nekar. Például hangulatos zenét adnak a vendégeknek a Mátyás kisvendéglőben, valamint a Hajnal utcai sö­rözőben, és még több helyen. A Búbos Étteremben, a Li­get Vendéglőben és a Jég­kunyhó eszpresszóban a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­szei szórakoztatják a közön séget CLOZLKC/ASCO l-«£ííll ™uh ­aacSI • 'i«« ^j^ro^jyc­ifc -TCS itK A TEKE TCJ€, MÉRNÖK URL .„-VALAKI VEZESSE TOVÁBB A MOZPOUYT, EN MAR OTTHON VACKOK. Szeged a hazai lapokban Évi összesítés Március 25-én a Dél-Ma­gyarország szerkesztősége és a városi Somogyi-könyvtár helyismereti munkaközössé­ge hasznos újítást kezdemé­nyezett: a Szegedről szóló hazai hírlapi cikkek jegyzé­kének rendszeres közzététe­lét. A cél kettős volt: egyik, hogy Szeged bibliográfiájá­nak ügyét a holtpontról el­mozdítsuk, a másik, hogy mindjárt az ilyenfajta hely­ismereti bibliográfiák gya­korlati jelentőségét is bizo­nyítsuk: lehetővé tegyük mind a szakembereknek, mind a szerteágazó érdek­lődésű olvasóknak, hogy jegyzékeinket munkájukban, tájékozódásukban napról napra fel is használják. Vállalkozásunk — mint visszhangjából meggyőződ­tünk — egyetértő fogadta­tásra talált Az olvasók örültek, hogy a Dél-Magyar­országból rendszeres tájé­koztatást kaptak a városról megjelent olyan írásokról is, amelyekről egyébként — minthogy az illető lapot, fo­lyóiratot rendszeresen nem olvashatják — nem vehettek volna tudomást. A bibliográ­fia, amely pár éve még is­meretlen fogalom volt, la­punk hasábjairól minden új­ságolvasó számára közis­mertté lett Hetente, kéthetenként megjelenő jegyzékeinket a jövőben is meg fogjuk je­lentetni, hogy számot ad­junk városunk múltjának és jelenének, életének, fejlődé­sének a hazai lapokban, fo­lyóiratokban megmutatkozó tükörképéről. Az idén megjelent jegy­zékekben szereplő tételek visszakeresésének megköny­nyítésére az alábbiakban összesítést adunk. Bibliográ­fiáink lapunknak következő számaiban jelentek meg: (1) márc. 25., (2) ápr. 1„ (3) ápr. 8., (4) ápr. 22., (5) máj. (6) máj. 13., (7) máj. 20., (8) máj 27., (9) jún. 10., (10) jún. 24., (11) júl. U (12) jüL 8„ (13) júl 15., (14) júl. 27, (15) aug. (16) aug. 2„ (17) aug. lí„ (18) aug. 24., (19) aug. 26., (20) szépt 2„ (21) szept. 16., (22) szept. 30., (23) okt. 14., (24) okt. 28., (25) nov. 4., (26) nav. 25„ (27) dec. 2., (28) dec. 14„ (29) dec. 24. - SZEGED FCIER VAGVLUVK, TESSEK KIUQR4NI BORPINCÉBEN - Vrv fA PHA TNÉK EG V POHAP VIZET ? 7EUNfős MEGTAKARÍTÁS <23 MEG 5POROLTOK 4 l ÉPCSŐ­HAZ KÖLTSEGC/T.'/ '-BÓNL/S PTréR~-

Next

/
Oldalképek
Tartalom