Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

sssasssiísiiHi Vasárnap, 1962. december 36. DÉL-MAGYARORSZÁG n József Attila Tudományegyetem feladatai az országos távlati tudományos tervben Dr. Fodor Géza reklorhelyettes nyilatkozata Az 1960-ban elkészült országos távlati tudományos tervet idén jelentősen átdolgozták. Az új terv a korábbinál kevesebb számú kutatási fő feladatot jelöl meg. öszszefogja a terv az országban az összes kutatásokat, amelyekre már valamennyi egyetemen és kutató intézetben megvan a tárgyi, személyi és anyagi feltétel. A többi között a József Attila Tudományegyetem majdnem minden intézete is részt vesz az országos távlati tudományos terv fő feladatainak kidolgozásában. Dr. Fodor Géza, a József Attila Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese a következőkben vázolta lapunknak a szegedi egyetem szerepét a kutatási feladatokban. Közel 100 téma kidolgozása — Amióta a távlati tudományos terv elkészült — mondotta —, egyetemünk sok feladat kidolgozásában vett részt. Az intézeteinkben folyó tudományos kutatómunka több mint 20 fő feladat között oszlik meg. A távlati kutatási tervben viszont ezek a fő feladatok közel 100 téma kidolgozását követelik meg az egyetem intézeteitől. — Szerencsésnek mondható a témák választása nemcsak abból a szempontból, hogy lényegében felöleli a tudományok egész területét, hanem abból a szempontból is. hogy az intézetek által választott kutatási témák — tartalmukat, célkitűzéseiket nézve is — megfelelnek az MSZMP VIII. kongresszusán elhangzott s a tudományok elé állított kívánalmaknak. Az intézetekben intenzív és egyre hatékonyabb kutatómunka folyik a különféle tudományok területén. A kutatások részben alapjellegűek, részben azonban már közvetlen a gyakorlat, a népgazdaság szükségletei által felvetett problémák megoldását segítik. — Milyen anyagi erő állt és áll a tudományos kutatómunka elősegítésére? — Egyetemünk intézetei Idén több forrásból kaptak támogatást a témák kidolgozásához. Például a Magyar Tudományos Akadémia által nyújtott célhitel és beruházás formájában, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és az Akadémia úgynevezett tudományos kutatási fejlesztési alapjából. Az így kapott összeg 1962-ben több mint 3 millió forint volt. A kutatómunka támogatása — Megoldandó feladat viszont, hogy következetesen törekedjünk egyrészt az országos távlati tudományos kutatási tervben szereplő, az egyes intézetek által vállalt problémák maradéktalan megoldására. Másrészt az intézetekben folyó kutatómunka anyagi és személyi támogatására is gondot kell fordítani, valamint a kutatási eredmények számonkérésére is. Eddig a több forrásból kapott anyagi támogatás bonyolulttá tette a vele kapcsolatos gazdasági munkát. Ezért az Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium között megállapodás született. Mindkét szerv csak egy intézet támogatását vállalja magára. Így például nálunk jövőre az állatrendszertari intézet, az általános állattani és biológiai intézet, a Bolyai Intézet, valamint a szervetlen és analitikai kémiai intézet a Magyar Tudómányos Akadémiától kap anyagi támogatást, míg a többi intézet a Művelődésügyi Minisztériumtól. Most tervezzük az anyagi igényeket a jövő évi kutatásokhoz. E tervezőmunkában egyetemünkön a tudományos bizottságok nagy szerepet töltenek be. fl gyakoriali élettel ? kapcsolatban A gyakorlati élettel kapcsolatban milyen témák kidolgozásán munkálkodnak most az egyetem különböző intézeteiben? — Az ásványtani intézet például a mangánércek gyors elemzési módszerének kidolgozásában működik közre. A kolloid kémiai laboratórium pedig műanyag- és gumiipari kutatásokat végez. A növényélettani intézet élettani vizsgálatokat végez, különös tekintettel a műtrágyázás és az árasztás következtében előálló termelési problémákra. A földtani intézet az alföldi mélyfúrások anyagának vizsgálatán dolgozik, az államés jogelméleti tanszék pedig a társadalmi módszerek és szervezetek helye és szerepe a szocialista állam és társadalom előtt álló feladatok megoldásában című témakört dolgozza fel. A távlati tudományos tervvel kapcsolatban milyen munka vár még a József Attila Tudományegyetemre? — Most van folyamatban egyetemünk egyéves és ötéves kutatási tervének kidolgozása az országos távlati tudományos kutatási terv alapján. Ezt a munkát január végére befejezzük Kétségtelen, hogy ez a nagy és átfogó tervezési munka sok időt elvesz a tényleges kutatómunkától, viszont a tervszerű kutatómunka a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele. L. F. A fásításról ¥J azánkban a rét és legelőgazdálkodás után az erdő a legkihasználatlanabb agrárkultúra. Különösen a mi megyénkben az! Bizonyítanak a számok is: Dunántúl erdősültsége 22,6, az Alföldé 7,9 százalék. Ezen belül Csongrád megyéé nem egészen 4,9 százalék. A szomszédos, cseppet sem jobb adottságú Bács-Kiskun ímegye összterületének a 11,7 százaléka erdő. Csongrád megyébe évente tíz- és százmillió forint értékű iparfát és tűzifát kell behozni, mert kevés itt a termés. Jellemző adat: egy főre jutó évi fafogyasztásunk 0,64 köbméter. Ezzel szemben megyénkben csak 0,27 köbmétert tudunk megtermelni, évente egy-egy lakosra számítva. Pedig a Csongrád megyei erdészek hittel hirdetik: ha segítséget kapnak tíz, vagy húsz év múltán megyénk egy főre jutó évi fafogyasztása — anélkül, hogy a szántóterületek© érezhetően csökkentenénk — 0,27 köbméterről 0,84 köbméterre emelkedh© behozat© nélkül. Ez azt jelenti, hogy ugyanennek a fában szegény megyének pár évtized múltán fafeleslege is lehet Ugyanakkor a haszon nagyobb része elsősorban nem a több iparfában, tűzifában jelentkezik majd, hanem a mezőgazdasági növények nagyobb hozamaiban, melyek© az erdők, mezővédő erdősávok, fasorok kölcsönöznek. Az erdők hatására mind kedvezőbbé válik az éghajlat! Megszűnik az átkos szélverés, páradús lesz a levegő. Mindez azonban csak merő vágyakozás mindaddig, míg el nem kezdjük a nagy munkát. Az egyik javaslat: erdősíteni kell a folyók hullámtereit. Ez 20 ezer hektárnyi terület a megyében, melyen ez idő szerint csak hétezer hektár erdő nevelkedik. A Magyar Tudományos Akadémia hiteles adatai is igazolják: ha ezeken a buckás, gyakran megközelíthetetlen hullámtereken olasz, francia és holland nemesnyárfákat termelnénk, egy-egy esztend© jövedelmünk hektáronként kb 10 ezer forint lenne. Ehhez hasonlót csak az agyondédelgetett őszibarackkal tudunk produkálni. A hullámterek: azonban csak párán© részét képezik mesés lehetőségeinknek. U a a tsz-ek szérűskertjeinek, majorudvarainak környékét és a dűlőutak szegélyeit nyárfasorokk© Hí emelt összegű nyugdíjét a szokásos időben mindenki megkapja Az MTI munkatársa érdeklődött, hogyan hajtja végre az Országos Nyugdíjintézet az 500 forintn© alacsonyabb összegű özvegyi nyugdíjak felemelésére hozott kormányhatározatot. Fodor Gyula, az Országos Nyugdíjintéz© ©elnöke a többi között a következőket mondotta: Intézetünk minden igyekezetével arra törekszik, hogy a január végi nyugdíjkifizetések alk©máv© v©amennyi jogosult özvegy megkapja a kormányhatározatban megszabott felemelt öszszegű nyugdíjat. A határozat úgy intézkedik, hogy az 500 forintnál alacsonyabb özveg© nyugdijakat 20 százalékkal kell felemelni. A felemelt nyugdíj az 500 forintot nem h©adhatja meg, de 350 forintnál kevesebb nem lehet. Ez azokra a munkás ér, ©k©mazott özvegyekre vonatkozik, akiknek férje saját jogon 500 forint, vagy ennél magasabb összegű nyugdíjat kapott. Azok, akiknek a férje saját jogán 500 forintn© kevesebb nyugdíjban részesült, ugyancsak 20 száz©ékkal felemelt nyugdijat kapnak a jövőben. Nyugdíjemelésben részesülnek a hadiözvegyek és a mezőgazdasági dolgozók (volt OMBI-biztosítottak) özvegyei is a rendeletben megszabott mértékben. Amint már mondottam, intézetünk dolgozói mindent elkövetnek, hogy az emeléssel kapcsolatos munkájukkal idejében elkészüljenek. Nem is fognak késni, és az emelt összegű nyugdíjat a szokásos időben mindenki megkapja. Az emelésről szóló határozat elkészítésére és kézbesítésére azonban adminisztrációs okokból csak februárban kerülhet sor. Ekkor közöljük azt, hogy a régi nyugdíjak mekkora öszszeggel emelkedtek. Aki mer, az nyer „Gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust felveszünk." Ugye ismerős hirdetési szöveg? Legutóbb a DélMagyarország karácson© számában jelent meg ehhez hasonló. De sebaj: hiszen van Szegeden gépipari technikum, mely biztosítja az utánpótlást! JlÁlUl tol Van bizony, ám hogy végzett növendékei menn©re erősítik a helybeli üzemek műszaki gárdáját, az erősen vitatható. Mert igaz ugyan, hogy csaknem százan kapnak évenként oklevelet az iskolától, de a tapasztalati tények nagyon furcsa képet festenek ©helyezkedésükről. Tavaly például 97-en fejezték be tanulmányaikat, s mindössze tizedrészük maradt Szegeden. A Csongrád megyéből valók még csak találtak maguknak helyet Szentesen, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen vagy Makón, de a többiek szétszóródtak az ország minden tájára. Nincs talán olyan valamirevaló ipari üzem a Dunántúlon, a Tiszántúlon és Észak-Magyarországon, ahol ne dolgozna Szegeden végz©t gépipari technikus. Csak éppen itt találni belőlük keveset. 'dUld'öm iMá a Q<+ak.cFdatt Pedig a diákok nagy része szívesen maradna, ha valaki marasztalná őket. Ám a szegedi üzemek inkább gyakorlott szakembereket keresnek. Mintha nem a kezdőből válna a gyakorlott! Csakhát, úgy látszik, a nevelésüktől ©szolyognak. Mert az fáradságos, s mire valamelyes eredményt hoz, a fiatalembereknek tényleges Rendkívüli párttaggyűlést tartottak a Csongrád Megyei Téglagyári Egyesülés pártszervezetében. A kommunisták Bárdi István párttitkárhelyettes beszámolója alapján — mint minden alapszervezetben — megvitatták az országgyűlési és tanácsválasztások előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. Legfőbb feladatként azt jelölték meg, hogy február 24ig, a tanácsválasztások napjáig az élet minden területén — üzemekben, intézményekben, kerületekben — alaposan megismertessék a párt és a kormány politikáját és annak eredményeit. Mint megállapították, ennek legjobb módjául ígérkezik az egyéni, valamint a csoportos beszélgetés, amikor lehetőség adódik a gondolatok kicserélésére. Fontos, hogy minden problémára őszinte választ kapjanak az emberek. Végül úgy döntött a taggyűlés, hogy a kerületi pártszervezetekkel fel kell venni a kapcsolatot és néhány rátermett népnevelővel kell nekik segítséget nyújtani a választások előkészítésében. A taggyűlés úgy határozott, hogy egyéni agitációs munkára kerületbe küldik Simon Mihály kommunista és Czombál József pártonkívüli dolgozót. * A Szegedi Postaigazgatóság pártszervezete kibővített vezetőségi ülésen vitatta meg A partéiét eseményeiből a KISZ-szervezet egyéves tevékenységét. A téma igen élénk érdeklődést váltott ki. A résztvevők legtöbbje felszólalt, alaposan mérlegelte az ifjú kommunisták munkáját. A végső megállapítás az volt, hogy a KISZ-isták általában minden területen szép eredményeket könyvelhetnek el maguknak. Megállapították az értekezleten, hogy a KISZ-szervezet vezetőségében mindenki tanul, képezi magát és ez feltétlenül pozitív dolog. Nem állja meg a helyét az a néhol elhangzott felfogás, hogy a vezetőség tagjainak tanulása akadályozza őket a KISZszervezet irányításában. Ellenkezőleg! A tagság szívesen vállal újabb és újabb feladatokat, húzódozás nem tapasztalható. Megállapították azonban, hogy a KlSZ-szervezetbe különösen fiúk felvételét kell tovább szorgalmazni, mert jelenleg elég gyakran a lányoknak kell a fizikailag nagyobb erőkifejtést kívánó munkákat is elvégezniük* Érdekes problémát tett szóvá Szabó Géza elvtárs a MÁV Igazgatóság II. alapszervezetének legutóbbi taggyűlésén. Elmondotta: sajnos, vannak még helyek, ahol a fiatal vasutasokkal senki nem foglalkozik, nincs, aki bevezesse őket feladatkörükbe. Igaz, olyan vezetők, részlegvezetők is akadnak, akiket a dolgozók nem is érdemesítenek arra, hogy megkérdezzenek tőlük valamit. Ezeken a helyeken természetesen nem is mennek rendjén a dolgok: sok a fegyelmezetlenség, az egymás iránti tiszteletlenség stb. Az egyik termelési értekezleten tapasztalta például, hogy egy ember állandóan gúnyos megjegyzésekkel zavarta a hozzászólásokat, majd őt is gorombán leintette, amikor az igazgatóság nevében szót kért. Szabó Géza el©árs utána beszélt az illetővel. Kiderült, hogy ő a szakszervezeti titkár és olyan véleménye volt, hogy "őt nem pisszentheti le senki, csak ő pisszenthet le másokat*. Időbe került, míg megértette, hogy ezzel a felfogással és magatartással nem végezhet eredményes munkát az emberek között. Tanulság: ellenőrzésre, kommunista felvilágosításra mindenütt állandóan szükség van. katonai szolgálatra kell bevonulniuk. De annak a hét-nyolc technikusnak, akit a makói és a kiskunfélegyházi gépgyár kért a tavaly végzettek közül, nem kell majd katonának mennie? Dehogynem. Csakhogy ezek az üzemek már rájöttek arra, hogy ha minden évben vesznek fel fiatal technikusokat szakmunkásként, igaz, hogy minden évben el is megy néhány közülük katonának, de ugyanannyi le is szerel. Tehát az utánpótlás folyamatos, s végső soron mire a katonaviseltek ismét belejönnek a munkába, valóban kitűnően foglalkoztathatók valamilyen technikusi munkakörben. Aki mer, az nyer. Oheg. kM jitÁÉdíni A spanyohúaszt végeredményben tehát felfedezték már, csak alkalmazása még nem terjedt el mindenütt. Kár, hogy éppen Szegeden alakult ki visszás helyzet, ott, ahol Dél-Alföld egy©len gépipari technikuma működik. A szegedi üzemek hiába panaszkodnak amiatt, hogy munkájukat a technikusok hiánya is hátráltatja érvelésük addig nem lesz meggyőző, míg ki nem aknázzák az adott lehetőségeket. Most még jóval az iskolai félév előtt vagyunk, messze van a beiskolázás ideje, és a Kohó- és Gépipari Minisztérium szokásos körlevele, mely az ország összes KGMhez tartozó vállalatának technikusigényét tartalmazzá, csak hónapok múlva érkezik meg. A szegedi üzemek tehát nyeregben lehetnének, ha felhasználnák az előnyös helyzetet, s már most felkeresnék az iskolát, beszélnének tanárokkal és a diákokkal. Meg kellene próbálni: hátha nem is olyan nehéz gyakorlott technikusokat nevelni! F. K. népesítenénk be, ezzel kizárólag csak a szegedi járásban 7494 hektár új erdőt nyernénk. Egy mérnökcsoport felmérte a járás mezőgazdasági műv©ésre ©kalmatlan apróbb-nagyobb úgynevez©t citekterül©eit is, melyek nagyüzemi földművelés szempontjából nem jöhetnek számításba, s e földek további 3130 hektár nyárfa, fenyő és akácerdőt jelentenének » szegedi járásban. Érdemes-e mindezt megcsinálnunk? Válaszoljon erre elösorban a külföldi és a hazai leíró szakirod©om. A Szovjetunió korszerűen fásított bogdói körzetében az árpa sorfákk© és mezővédő erdősávokk© véd©t területen sok éves átlagban 37,4 mázsa hektáronkénti átlagtermést adott. Ugyanitt védettlen területeken 33 mázsa volt árpából a több éves átlag. A Román Népköztársaság dobrudzsai területén fákkal védett környezetben a kukorica májusi morzsoltban számítva sok év óta 19 mázsájával fizet átlagosan. Ugyanitt szabadon csak 7 mázsa a kukorica száraz szemtermése. Tehát ha az új erdők, mezővédő erdősávok, fasorok itt-ott csorbítanák is a szántók, rétek, vagy legelők terület©t, a fák puszta jelenlétükkel többszörösen ©sszapótolják a termésveszteséget. A Csongrád Megy© Erdőgazdaság kebelében immár évek óta működik a szakirányítási és fásítási csoport. Egész kis kollektíva fáradozik itt azon, hogy minden község, minden tsz a rendelések után időben megkapja a terveket, pontos térképek© az adott terület minden t©palatnyi földjének hasznosításához, korszerű fásításához. Eddig már több mint 20 Csongrád megyei község adatait dolgozták fel. Aprólékos munkájuk t©án még 2—3 évig is eltart. A tervek végrehajtásához a helyszínen adnak segítséget. Évente több millió forint is rendelkezésre áll az állam kasszájából. Ugyanakkor az állam adja a suhángokat ts. Most hát Csongrád megye lakosain a sor. Ültessünk nemes nyárfákat minél többet. Az ©földi fenyőerdők hatására megtermékenyülnek az öttömösi, csengelei nagy szemű sivóhomok dombok is. Egyetlen köbméter rúdfenyőért, karámfáért 1700 forintot fizetnek. S a szövetkezetek mindezt olyan területekről kaphatják egykor. melyeknek eddig alig vettük hasznát. nagyszerű lehetőségek szinte magukkal ragadják, sodorják az embert. Valami nagy-nagy társad©mi megmozdulásra lenne szükség! A Hazafias Népfrontnak, vagy talán a megye KISZ-istáinak kellene váll©niok a védnökséget az új kisfák felett. Az új tavaszon egy olyan nagy méretű fásítási akciót kellene megszervezni, amilyenre eddig még sohasem volt példa falvainkban. Hiszen rengeteg a pótólni valónk. Meglepetésünkre példamutatónak, úttörőnek jelentkezett a csengelei Honfoglalás Tsz gazdaközössége. Jövőre és az ezt köv©ő két évben 30 hektár nyórost és más erdei fát készülnek telepíteni. Nagyszerű munkájuk bizonyára étvágyat csinál majd másoknak is. Fontos társadalmi érdek, hogy a Csongrád megyei lelkes mérnökcsoport erdészkollektíva évekig tartó fáradságos munkáját felölelő terv ne maradjon vágyálom, megfoghatatlan ábránd. CSÉPI JÓZSEF