Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-28 / 302. szám

Vasárnap, 1962. december 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Csehszlovák testvérvárosunkban Kalandozás a mintavásárok városának múltjában és jelenében A brnói mintavásár területének környékén épül fel az egyik nagy új lakótelep. 1963 végéig 900 új lakást építenek itt fel. Egyidejűleg megépítik a kiállításhoz vezető új főútvonalakat is. A Svitava és Svratka fo- míniumkohók berendezéseit, lyok összefolyása felett, egy három oldalról dombokkal és erdőkkel védett széles völgyben fekszik Brno, Csehszlovákia második legnagyobb városa. Hosszú és érdekes az őskori települések helyén keletkezett város története. A településeknek első speciális kohódarukat stb. termel. Továbbá itt van a volt Brnói Fegyvergyár — ma Jan Sverma Üzemek, mely Zetor-kerekes és hernyótalpas traktorokat. ZET A és CONSUL írógépeket, vaszínvonalának emeléséért. Az elmúlt évig 11 500 lakást építettek fel, ezeknek száma 1965-ig további 10 700-zal nő. A háború utáni építkezéshez tartozik az új gyermekkórház, a nagy sportstadion, egészen új lakótelepek és a dász- és sportfegyvereket város büszkesége — a minkészít; a lí Sefti Traktor és tavásár kiállítási területe közigazgatási központja a Golyóscsapágygyárak, a Bo- merész szerkezetű új paviLísen melletti Staré Zámky volt. A XI. század elején, a Nagymorva Birodalom bukása és Morvaországnak a cseh területekhez való kapcsolása után itt szláv települést és várat építettek fel, melyek a mai Petrov (a Szent Péter és Pál székesegyház) helyén állottak. A petrovi vár az eredeti szláv Brnje vagy a görög Bruna elnevezés alapján a Brno nevet kapta. A múltból A petrovi várnak és a székesegyháznak érdekes története van. A székesegyház tornyából a déü harangszó minden nap 11 órakor szólal meg. Ez a délelőtti harangszó a harmincéves háború emlékét idézi, amikor Brno volt az egyetlen morvaországi város, amely ellenállt a svéd katonaság kettős ostromának. A svédek az ostrom utolsó napján elhatározták, hogy ha a várost délig be nem veszik, akkor elvonulnak. A hír elkerült Brnóba. ahol elhatározták, hogy már 11 órakor delet harangoznak. A svédek elvonultak. bár a város védői már további támadást nem bírtak volna kivédeni. Ha lefelé haladunk a Petrovról, első utunk Brno legszebb útjára, a Husova tfídára vezet. Jobboldalán áll az iparművészeti iskola épülete, odébb pedig az iparművészeti múzeum. A Február 25-e téren a morva múzeum ismertet meg a múlttal, ettől nem messze áll a gót. reneszánsz és barokk stílusban épült Övárosháza. A morvaországi Manchester Brno már a XVIII. század végen ipari, különösen pedig textilipari központ volt. Fejlett gyapjúiparáért „morvaországi Manchester«-nek nevezték. Ehhez az iparághoz rövidesen fejlett gépipar csatlakozott, amely az elektrotechnikai iparral együtt ma az ipari termelés fő ágazatait képviseli. Bmóban és környékén megtaláljuk a nehéz és általános gépipar egész sor fontos üzemét, melyek termékeiket az öt világrész egész sor országaiba exportálják. Közöttük a Klement Gottwald 'Első Brnói Gépgyár foglalja el az élenjáró helyet. Ez az üzem gőzkazánokat, gőzturbinákat és csővezetékeket állít elő; a Královo Pole-i Gépgyár, melynek jelenleg a vegyi üzemek számára készülő berendezések előállítása a fő gyártási ágazata, hatalmas kőolajfeldolgozó készülékeket, vízgazdálkodási berendezéseket, aluhumír Smeral Gépgyárak és öntödék, ahol az első Kaplan turbinát gyártották, ma pedig mechanikus préseket állítanak elő. A J. Fuíík Elektrotechnikai Üzemek különböző alacsony és magasfeszültségű készülékeket állítanak elő, mérő transzformátorokat és elosztókat. A fejlődő város A háború után eltelt tizenhét év alatt nemcsak az ipari üzemek hatalmasodtaklonjaival. Brno nagy iskolaváros is. Széles körű ipariskolai és szaktanintézeti hálózata van, öt főiskolája, majdnem tízezer hallgatóval és sok tudományos és kutatóintézete. Brno tehát nemcsak a dicső múltat és a haladó hagyományokat jelenti, hanem elsősortan a jelenkor embereit, akik városukat a munka, az ipar, a fejlett iskolaügy és kultúra középpontjává tették, azaz a gyorsan Sokat tettek a város kiépí- folyó élet és a nemzetközi téséért és a lakosság élet- mintavásárok központjává. RAJTUNK MÚLIK M' ár megszoktuk, természetesnek tartjuk, hogy előre ismerjük, merre halad az ország, hogyan íejlőlik a népgazdaság. Ezért vártuk a Minisztertanács legutóbbi ülésén jóvá-, hagyott 1963. évi tervfelada-' tokról szóló részletes tájékoztatást. Lehetetlen öröm és lelkesedés nélkül olvasni az új esztendő népgazdasági tervének fontosabb adatait. Öröm ez, mert a dolgozó emberek millió és millió külön-külön kívánságának, vágyának összesítését is látjuk benne. Tapasztalatból tudjuk, hogy tervünk teljesítése a holnap valósága, a ma lehetőségeiben, mibennünk magunkban, az idő egészséges méhében rejlik. Tudjuk, hogy amit a párt, a kormány jövőnek javasol, azt mi magunk valósítjuk meg. és jóleső érzéssel jelenthetjük ki: mindig jobban valósítjuk meg, mint az előző években. Így volt ez tavaly, s így lesz ez az idén is. A

szegedi vállalatoknál, üzemeknél most az év utolsó napjaiban sokan így nyugtázzák az éves munkát: „Dolgoztunk és nem is ro6szul«. E néhány öndicsérő szóban benne van az is, amiről országos méretekben a kormány Tájékoztatási Hivatalának közleménye így ír: „Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően órákat, megállapíthatjuk, hogy az óév örömet és elégedettséget szülő számai, tényei igen sok munka és fáradság eredményei, amelyek sok nehézség leküzdése árán születtek. Sok minden jó volt az öreg évben, de ha bajok. bosszúságok könnyebben is kihullnak emlékeink rostáján, voltak ezekből is bő- korlatot, ségesen. Ha most újévi cso- hogy a korba szednénk az anyagellátási nehézségek okozta termeléskiesés értékét, a kooperáció fogyatékosságai révén keletkezett anyagi károkat, ezt a csokrot nem szívesen tennék ki vállalataink kiravizsgálatát sűrűn figyelmen kívül hagyják. Ugyanez áll a minőségre is. mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint az exportszállításoknál. Éppen ezért a jövőben az eddigieknél határozottabban kell elítélni az olyan gyaamely azt tartja, belföldi. kereskedelemnek így is jó", ós átengednek a minőségi ellenőrzésen olyan árukat, amelyek nem kifogástalanok. A beruházásokra fordított katába. Pedig ezek is az óév összeg, amely 14 százalékkal nagyobb lesz jpvőre, mint az idén volt, a bérből élő lakosság egy főre jutó reáljövedelmének 5,6 százalékos növekedése nem választható el a munkapadtól, a mindennapi termelőmunkától. Másszóval a jövőt magunk válthatjuk valóra, ahogyan a kábelgyári műszaki vezetők egyik tanácskozásán mondotta a vállalatvezető a tervfeladatok megoldásával kapcsolatban: „Rajtunk múlik". Ez a „királyi többes" számai, tényei, amire nem árt az új év küszöbén emlékezni. Sőt, ha számba veszszük mindazt, ami jó volt, vegyük számba a rosszat is tanulságként, hogy elkerülhessük ezeket az új év munkájában. égy nap múlva boldog újévre csendülnek a poharak szilveszter éjjelén. Búcsúzunk a régitől, köszöntjük az újat, köszöntjük második ötéves tervünk harmadik esztendejét, amelyben erőteljesebb léptekkel haladunk majd a szocializmus építése lépcsőjén, mint N' eddig. Igaz. a terv az előző érvényes az éves népgazda, évekhez mérten most is az terv célkitűzéseinek va. ötéves tervben kialakított lóraváltásánál is. fejlesztési irányoknak megfelelően az ipari termelés 8 százalékos emelkedését tűzi emelkedett... A népgazda- ki célul. De ez a nyolc száság fejlődésével összhangban zalék természetszerűen több, jelentősen javult a termelés mint az előző évi volt, hitervszerűsége: tervtúlteljesí- szen a termelés összege már tésre — a korábbi évekkel nagyobb, mint az elmúlt évellentétben — általában csak ben. Az erőteljesebb lépéseolyan területeken és olyan ket igényli az is, hogy a terv mértékben került sor, ahol nagyobb súlyt helyez a műés amennyire ezt a tényleges szaki fejlesztésnek és a moszükséglet megkívánta... Je- dern technológia bevezetésélentősen emelkedett a terme- nek meggyorsítására, a gyártlékenység..." mányok korszerűsítésére, a Az eredményekre való hi- minőség javítására. A szevatkozás érthető, hiszen gedi vállalatok közül pedig mindannyian szívesen vá- többen az idén a harmadik lasztjuk ki az új évre eltett negyedév végéig tervezett emlékeinkből a tetszetőseket, műszaki intézkedések felét a szépeket. Pedig ha visszalapozunk emlékeink naptárában. visszapergetjük a munkában töltött napokat, Balástyai fiatalok kérdése Adhatna-e mezőgazdasági szakképesítést a továbbképző iskola? Balástya belterületén 16 leány és 10 fiú tanul az úgynevezett továbbképző iskolában. Az általános iskolái tavaly végezték el, s most hetenként két alkalommal, kétszer 4 órában felelevenítik a közismereti tárgyakból a legfontosabb anyagrészeket, számtanból, magyar nyelvés irodalomból, s emellett két év alatt elsajtátítják az ezüstkalászos tanfolyam teljes anyagát. Megismerkednek a növénytermesztés legfontosabb ágaival, valamint az állattenyésztéssel. Megkérdeztük az osztályban a fiúktól és a lányoktól, szívesen ülnek-e ismét az iskolapadba? A már nem gyerek. de még nem is felnőtt fiuk és lányok kicsit elfogódottan válaszolták: — Igen ... Huszonhat közül egy Megpróbáltunk a bizonytalan válasz mögé látni, s arra is feleletet kapni, mikeppen vélekednek a továbbképző iskoláról a szülők. Az első pillanatban nyilvánvaló, örülnek annak, hogy a gyerekeik okosabbak. műveltebbek lesznek Mégis: azt szeretnék a szülők, ha az iskola többet nyújtson, mint amennyit jelenleg. Kiderült ez a fiúk és lányok válaszából is, amikor megkérdeztük: mik akartok lenni? A 26 tanulóból egy. Bodor József, 15 éves fiú mindenképpen el akar kerülni a faluból a városba. Villanyszerelő szeretne lenni. — A földet mindenkor megtalálom — magyarázta elhatározását Bodor Jóska, aki az általános iskolában mindig jórendű tanuló volt Apja az ottani Móra Ferenc — Jó lenne — mondták Termelőszövetkezet tagja, szinte egyszerre —, ha ez a Jóskát viszont már nem továbbképző iskola mezőgazvonzza a paraszti élet. Azt dasági szakképesítést adna, mondja: szakmunkás-bizonyítványt. — Eleget laktam a tanyán, Az se lenne baj. ha ezért a város a kulturáltabb élet- nem két esztendeig, hanem háromig kellene iskolába járni, úgy, mint most, hetenként két alkalommal. Ennek szüleink is jobban örülAz ugyancsak 15 esztendős nének. Mi pedig hamarosan Szél Sándor, aki jelesrendű felnőttek leszünk, - - formával húz magához. „Itt akarok élni.. s ki-ki szeretne a saját lábára állni. tanuló volt az általános iskolában, mezőgazdasági technikumban szeretett volna tovább tanulni. Sövényháza alatt lakik, Balástyától nyolc kilométerre. S ezt az utat mindennap megtette az iskoláig. oda és vissza. Többen vannak testvérek, apja a Homokgyöngye Termelőszövetkezet tagja. — Itt akarok élni, itt akarok dologozni. De már nem úgy. mint az apám. Azért szerettem volna tanulni, hogy többet adhassak majd a közös gazdaságnak, ahova megyek. Ezért lett volna jó, ha apám termelőszövetkezete ösztöndíjjal taníthattatott volna. Erre viszont nem is gondolhattam, mert a Homokgyöngye Termelőszövetkezet nem tartozik még a legerősebbek közé. i .,Szívesen tanulnánk három évig is..." A többi gyerek, a lányok és a fiúk egyaránt, úgy gondolkoznak, mint Szél Sanyi. Nem akarja a falut elhagyni egyikük sem, viszont szeretnének mezőgazdasági szak- lyébe ők állnak majd. s nem mát tanulni. S ezt a vágyu- lehet közömbös, hogy kellő kat meg is fogalmazta Papdi szakérteiemmel rendelkezIlona, Szel Julianna, Sávai István, Bába Ilona, hogy nek-e. csak néhányukat említsük. Lodi Ferenc Nem közömbös! Érdemes e gyerekek gondjain eltűnődni, s még inkább segíteni problémáik megoldásában. Ez a véleménye erről az iskola igazgatójának, Pásztor Jánosnak, és dr. Förgeteg Jánosné tanárnőnek is. Lehet, hogy a továbbképző iskola jelenlegi formája e probléma megoldására nem ad módot. Meg kellene azonban találni erre a legmegfelelőbb keretet, megteremteni minden feltételt ahhoz, hogy ezek a 15 —16 éves fiúk és lányok, akik a falujukban akarnak maradni, szakmunkás-képesítéshez jussanak. Az illetékes szervek figyeljenek fel e problémára, s igyekezzenek megoldást találni minél előbb. Kísérletképpen érdemes lenne elkezdeni már most, s talán éppen Balástyán, hogy e fiatal fiúk és lányok széles körű szakismeretet nyerhessenek a mezőgazdaság különböző ágaiban. hiszen a kiöregedő termelőszövetkezeti tagok hesem valósították meg. Néhány helyen a minőséggel is hadilábon álltak olyannyira, hogy emiatt az exporttervet sem tudták teljesíteni. A termelés növekedésében továbbra is a kétharmadegyharmad arány lesz a cél. Az idén szegedi méretekben előreláthatóan megközelítjük ezt az arányt. A tervszerűség azonban azt követeli tőlünk is. ne csak megközelítsük, hanem érjük is el a jövőben. Nincs olyan esztendő, amikor ne írnánk az építőipari vállalatok panaszairól, problémáiról, hogy nem készülhetnek el időben a lakóházak, üzemi épületek, mert akiknek az anyagot. vagy épületfelszerelési cikkeket kellett szállítani, nem tervszerűen termeltek. Sok baj volt az. idén is a kooperációval, nemcsak az építőiparban, hanem a könynyűipari vállalatoknál is. A tervszerűségre való törekvés sok helyen még nem terjedt túl a forint terv teljesítésén. Hogy ezen belül valóban azt gyártották-e. amit a terv szerint kellett volna, ennek S

zép. nemes célok ezek, éredemes értük fáradozni. A párt és a kormány a jövő évi terv ismertetésével egyúttal arra hív fel minden hazáját szerető dolgozót, nyújtsa ereje legjavát a terv céljainak megvalósítására. A szaktanács elnöksége 1963. évi tervünk végrehajtását segítő szocialista munkaverseny előkészítésére hozott határozatának megfelelően érjük el, hogy a kongresszusi munkaversenyben dolgozók részéről megnyilvánult lelkesedést, lendületet töretlenül vigyük át az új évre. Lankadatlan léptekkel haladjunk tovább a szocializmus építésének lépcsőjén, amely most újabb fokokat terít lábaink elé. Ne essen vissza az év első napjaiban a termelés, hogy ne kelljen a hónapok, negyedévek végén hajrával, kapkodással pótolni a mulasztottakat. Ezek a kapkodások eddig is súlyos összegekbe kerültek. Ezért már az év első napjaira dolgozzák ki a szakszervezetek, gazdasági szervek a most közölt népgazdasági terv alapján a legfontosabb tennivalókat, gazdasági célkitűzéseket, határozzák meg a munkaverseny-mozgalom irányelveit. A vállalati szakszervezeti bizottságok pedig ezen irányelvek alapján munkálják ki az 1963. évi verseny célkitűzéseit, hogy mire összeülnek a vállalati termelési tanácskozások. a munkások megtárgyalhassák a tennivalókat, munkafelajánlásokat tehessenek. Csak így teremthetjük meg a feltételeket ahhoz, hogy a kongresszusi versenyben elért termelési győzelmeket az új esztendőben új, még nagyobb sikerek .tetézzék. NAGY PAL Kiosztották J az országos borverseny díiait Díjnyertes borok a szegedi járásban A Földmüvelésügyi Minisz- gatóságának vezetője osztériumban kiosztották az idei totta ki a díjakat. A Csongországos borverseny díjait, rádvidéki Állami PincegazAz ünnepségen jelen volt daság furmint fajtájú boráLosonczi Pál földmüvelésügyi val a homoki borok kategóminiszter is, aki felszólalásában azokat a nagyszerű sikereket méltatta, melyeket fiatal termelőszövetkezeteink a szőlészetben és borászatban mutattak fel az utóbbi évek során. Mint rámutatott, idén 2 ezer 300 repeltek a allami gazdaságok az országos versenyen. s ez valamivel több, mint amennyit korábban az egyéni gazdaságok küldtek el egy-egy országos borvetélkedőre. Ezután dr. Fejes Sándor, meg az az F. M. Kertészeti Főigaz. dijat. Fiájában az országos második díjat nyerte el. Csongrád megyébe jutott a homoki borok első dija_ is: Szűcs Illés mórahalmi termelőszövetkezeti gazda nyerte el muskotály fajtájú borával, bormintával sze- Az országos harmadik díjat szövetkezetek és Tóth Sándor üllési termelőszövetkezeti csoport tagnak ítélték oda. kiváló minőségű kövidinka boráért. A vörös borok kategóriájában Forgó Illés csongrádi szövetkezeti gazda kadarkája szerezte országos harmadik