Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

Vasárnap, 1962. december 24. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 JÖVŐ évi Kedvező az idei tervteljesítés — Gyors ütemben fejlesztjüka vegyipart — Javítják a vidéki városok közlekedését — Tizennégy százalékkal több beruházás — Megkezdik a Szegedi Textilművek bőví lését — Lényegesen nő a hús-, tojás-, tej- és vajellátás — 15000 személykocsit importálunk — Ujabb 6000 gyerek járhat óvodába. öO000 lakást építünk — A nemzeti jövedelem 7—0 százalékkal emelkedik A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az 1963. évi népgazdasági tervet • A kormány megállapította: a népgazdaság az idén is számottevően fejlődött. Az ipari termelés a tervezettnek megfelelően emelkedett, a mezőgazdasági termelés — az aszály ellenére — kismértékben nőtt. Előnyösen éreztette hatását a szocialista országok nemzetközi együttműködésének fejlesztésére irányuló törekvés. Különösen örvendetes, hogy a népgazdaság fejlődésével összhangban jelentősen javult a termelés tervszerűsége: tervtúlteljesítésekre — a korábbi évekkel ellentétben — általában csak olyan területeken és olyan mértékben került sor, ahol és amennyire ezt a tényleges szükségleteik megszabták. A népgazdaság fejlődése még gyorsabb lett volna, ha a két. egymást követő aszályos év nem hatott volna kedvezőtlenül a mezőgazdasági termelésre. Az ipari termelés színvonala — előzetes adatok szerint — az 1961. évinél kb. 8 százalékkal lesz magasabb. Az ipar szerkezeti átalakítása az ötéves tervben meghatározott irányban haladt: a termelés a népgazdaság fejlődése szempontjából legfontosabb iparágakban az_ átlagosnál gyorsabban nőtt. Jelentősen emelkedett a termelékenység, az ötéves terv céljaival összhangban a termelés emelkedésének csaknem kétharmada a termelékenység növekedéséből származott. A mezőgazdaság össztermelése felülmúlta az előző két év színvonalát, de a rc«sz időjárás miatt nem érte el a tervezettet. Emelkedett a mezőgazdasági idénycikkek ára. Ezzel függ össze, hogy az életszínvonal emelkedésének üteme nem érte el a korábbi évek fejlődésének ütemét. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok többsége — dolgozóik fegyelmezett munkájának eredményeként — jól hasznosította a mezőgazdaság növekvő anyagi-műszaki támogatásából eredő lehetőségeket. A kedvezőtlen időjárás takarmányellátási problémákat is okozott, ennek ellenére viszonylag kedvezőek az állattenyésztésben elért eredmények. Az állatállomány átteleltelése a hazai termésből és takarmán ybehoza tal 1 al az idén is biztosítva van. Jelentősen nőtt az állati termékek termelése. A teljes külkereskedelmi áruforgalom várható teljesítése a tervezettnél valamelyest kedvezőbben alakúi, főként azért, mert az ipari export, a tervezettnél gyorsabban emelkedett. Bővül külkereskedelmi forgalmunk a szocialista országokkal. Tovább nőtt export- és importforgalmunk a gyarmati sorból nemrég felszabadult országokkal, valamint a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. 1962-ben a népgazdasági beruházásod összege 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Eredménnyel jártak a folyamatban levő beruházások meggyorsítására, a beruházási eszközök célszerűbb, koncentráltabb felhasználására tett erőfeszítések. a beruházások további koncentrálása. Erre tekintettel a meghatározott értékhatárt meghaladó ipari beruházások előirányzatának 82 százaléka a már megkezdett létesítmények befejezését szolgálja. A terv 1963-ban csak olyan beruházások megkezdését engedélyezi, amelyek műszakilag megfelelően elő vannak készítve. A beruházások kivitelezésénél is érvényesíteni kell a terv előírásait. 1963-ban a többi között tovább épül a százhalombattai olajfinomító, valamint a 600 megawatt teljesítményre tervezett új Duna menti Hőerőmű. Folytatódik a Pécsi Hőerőmű és a Tiszavidéki Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya gyárának építkezése, az ózdi kohászati üzemek rekonstrukciója és a Nyíregyházi Konzervgyár építése. A Dunai Cement- és Mészmű megkezdi termelését. A jövő év folyamán befejezünk több jelentős ipari beruházást. Felépül az új 200 megawatt teljesítményű Oroszlányi Hőerőmű, a Szolnoki Kénsavgyár, a csepeli hidegszalag-hengermű és a Berentei Vegyiművek PVCÜzeme, amely évente 6000 tonna pvc-t fog terimelni. Befejezik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár bővítését is. 1963-ban megkezdődik a Bánhidai Hőerőmű, valamint a Szegedi Textilművek bővítése. Elkezdődnek a Borsodi Vegyi kombinát kaprolaktám üzemének és a Magyar Viszkóza Gyár danulon-selyem üzemének építkezései, valamint a len in Kohászati Müvek mintegy 600 millió forintos rekonstrukciós munkálatai, amelyek során megteremtjük a korszerű kohászati féltermékgyártás feltételeit. Az állólapok felújítására a terv mintegy 18 milliárd forintot irányoz elő. Ebből az összegből a közlekedéssel összefüggő felújításokra 6 milliárd forintot, az állami lakóházak javítására 1,6 milliárd forintot fordítunk. A beruházásokkal és felújításokkal összhangban az építőipar építési-szerelési tevékenysége több mint 10 százalékkal nö. Előrehaladás történik a korszerű építési módok alkalmazásában. Életszínvonal, belkereskedelem, szociáliskulturális ellátás: A népgazdaság 1963. évi fejlődésének Tárható arányai : A népgazdaság 1963. évi tervezett fejlődését az ötéves terv céljainak megfelelően az alábbi fontosabb adatok jellemzik: Ipar: Az ipari termelés az 1962. évihez képest mintegy 8 százalékkal nő, belső szerkezete megfelel az ötéves tervben kialakított fejlesztési irányoknak. Ennek megfelelően az átlagos fejlődésnél gyorsabban nő a termelés a vegyiparban (16 százalékkal), és a gépiparban (9,5 százalékkal). A gépiparon belül különösen jelentős lesz a termelés felfutása a híradástechnikában (18 százalék), valamint a forgácsoló és különleges szerszámgépgyártásban (14 százalék). Az élelmiszeripar termelése 8,5, a könnyűiparé 5 százalékkal emelkedik. A terv nagy súlyt helyez a műszaki fejlesztésnek és a modern technológia bevezetésének meggyorsítására, a gyártmányok korszerűsítésére, a minőség javítására. Fontos érdek, hogy növekedjék a termelés gazdaságossága, s a KGST keretében tovább folytatódjék a nemzetközi 6zako6Ítás. A minisztériumi iparban a termelési költségeket mintegy 1,3 százalékkal kell csökkenteni. Továbbra is biztosítani kell, hogy a termelés összhangban álljon a belföldi szükségletekkel, s a külkereskedelem igényeivel. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében is. hogy a gyártmánykibocsátás az eddiginél egyenletesebben történjék. Az ipar, a kül- és a belkereskedelem szerveinek jelentős feladata. hogy jól együttműködjenek, s hozzájáruljanak a vásárlók igényeinek minél tökéletesebb Az ötéves terv céljainak megfelelően 1963-ban is törekedni kell arra, hogy az ipari termelés emelkedésének mintegy kétharmada a termelékenység növekedéséből származzék. Ez csak úgy valósítható meg, ha egyes üzemekben, illetve iparágakban a termelékenység az országos atlagnál gyorsabban növekszik. Mezőgazdaság: A mezőgazdasági termelés 1963-ban az előirányzatok szerint 12—14 százalékkal haladja meg az 1962 évit. A növénytermelési terv az idei termésátlagokat figyelembe véve jelentős, mégis reálisan elérhető növekedéssel számol. A terv biztosítja az anyagi feltételeket a mezőgazdasági termelés növeléséhez, ezen belül ahhoz, hogy a termésátlag búzából 12.4, kukoricából 15, burgonyából 66 mázsa legyen kat. holdanként Jövőre — az ötéves tervben eredetileg elóiráryzott 330 ezer kat. hold helyett — 514 ezer hold lesz az öntözött terület, vagyis 148 ezer holddal több. mint az idén. A mezőgazdaság 1963-ban 1 358 000 tonna műtrágyát, az ezévinél tíz százalékkal többet kap. Jelentősen nő a mezőgazdaság gépellátása. 5230 darab új traktort és 1170 darab új kombájnt állítanak munkába. Az ország búza-vetésterületének több mint a felét nagyhozamú búzafajtákkal vetjük be. Üj szőlőt és gyümölcsöst az idei 36 ezer hold helyett 49 ezer holdon telepítünk. A mezőgazdaság terméseredményeivel összhangban a felvásárlás 12 százalékkal történő emelését irányozza elő a terv. 1963-ban a felvásárlásnak már 94 százaléka származik majd a szocialista szektorból. Közlekedés: A közlekedés áruszállítási teljesítménye jövőre mintegy 6 százalékkal, a személyszállítási ennél valamivel nagyobb arányban emelkedik. Kiterjesztik az autóbuszközlekedést. Ez lehetővé teszi a munkásjáratok sűrítését, a vidéki városok közlekedésének megjavítását és újabb községek bekapcsolását a rendszeres közúti forgalomba. Külkereskedelem: Az 1963. évi terv előirányzatai szerint külkereskedelmi forgalmunk csaknem 10 százalékkal nő. A forgalom 70—71 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Jelentősen — 13 százalékkal — bővíteni kívánjuk a nem szocialista országokkal folytatott forgalmunkat is. A termelő minisztériumoknak és vállalatoknak minél több korszerű, a külföldi piacokon versenyképes és gazdaságos terméket kell a külkereskedelem rendelkezésére bocsátaniuk. Minden területen javítani kell a termékek minőségét, exportképességét. Fokozott figyelmet kell fordítani az importanyagokkal való takarékosságra. Beruházás: A népgazdasági terv 1963ra 39,4 milliárd forintot — az ez évinél mintegy 14 százalékkal magasabb — beruházást ír elő. A beruházásokon belül emelkedik a mezőgazdaság, valamint a kulturális, szociális és kommunális beruházások aránya. Eliőoeadú foníossáfíú felad A terv azzal számol, hogy 1963-ban a nemzeti jövedelem az ez évihez képest kb. 7—8 százalékkal nő. Ezzel összefüggésben a lakosság fogyasztási alapjának 5,4 százalékos, a bérből élő lakosság egy főre jutó reáljövedelmének 5,6 százalékos, a parasztság egy főre eső reálfogyasztásának 2,7 százalékos emelkedését irányozza elő. A kiskereskedelmi áruforgalom terve 5,3 százalékkal nagyobb, mint 1962-ben. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma az átlagosnál gyorsabban nő. A legfontosabb élelmiszerek közül nycrshúsból 3,4 százalékkal, tojásból 6,7 százalékkal, vajból 9 százalékkal. sajtból 14 százalékkal, tejből 7 százalékkal több kerül forgalomba, mint az idén. Jelentősen emelkedik a konzervfélék, a déligyümölcs, valamint a zöldség- és gyümölcsáruk forgalma. Tartós fogyasztási cikkekből is több áll majd a vásárlók rendelkezésére, mint ebben az évben. Mosógépből 21 százalékkal, hűtőszekrényből 46 százalékkal, televízióból 27 százalékkal, bútorból 15 százalékkal nagyobb forgalmat tervezünk az ideinél. Több mint 15 ezer személyautót hozunk be. Intézkedések történnek a kereskedelem fejlesztésére, az önkiszolgáló és önkiválasztó üzletek hálózatának bővítésére, az áruválaszték növelésére. Javul a közétkeztetés minősége, jelentősen emelkedhetik e szolgáltatás igénybevevőinek a s-áma. Állami- és magánerőből több mint 50 ezer lakás épüL Növekszik a közművel ellátott lakások részaránya. Az új lakások mind nagyobb részében lesz beépített bútor és központi fűtés. 1963-ban újabb 24 ezer lakást kapcsolnak be a gázellátásba, s mintegy 250 ezerrel többen kapnak a közművektől vizet, mint ebben az évben. A jövő év folyamán már minden faluban lesz villanyvilágítás. 2500-zal nő a kórházi ágyak, 550-nel a szociális intézetben elhelyezhető személyek, 6000rel az óvodai helyek száma. A jövő évi terv számol az oktatási reform végrehajtásából adódó feladatokkal. Az erre a célra fordított jelentős összegekből a többi között befejezik 710 általános iskolai tanterem építését és megkezdik 457 tanterem építését. Az 1962 évi 52-vel szemben a jövő évben 299 középiskolai tanterem épül s 269 újabb tanterem építését kezdik el. Tovább bővül a felsőfokú technikumok és szakiskolák hálózata. A Minisztertanács határozatában kötelezte a minisztériumokat, hogy mielőbb dolgozzák ki a terv sikeres végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A kormány felkéri a társadalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, s állítsák a szocialista munkaversenyt a terv megvalósításának szolgálatába. Az 1963. évi terv teljesítése jelentós mértékben növeli hazánk gazdasági erejét, előmozdítja népünk anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését. (MTI) Január elsején lépnek életbe az új szociális és egészségügyi kedvezmények A Magyar Közlöny hétfői számában megjelenő több jogszabály a lakosság szociális és egészségügyi ellátásának javításáról intézkedik. A dolgozó nőket jelenleg 12 hét szülési szabadság illeti meg. Az új jogszabály a szülési szabadság időtartamát 20 hétre emeli, hogy az anyák hosszabb időn át gondoskodhassanak újszülött gyermekük ápolásáról. Rendellenes szülés esetén a szülési szabadság — hatósági orvos javaslatára — 4 héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azonban meg kell engedni, hogy a teljes szabadságot a szülést követő időben vegye igénybe, ha ez — orvosi vélemény szerint — saját és születendő gyermeke egészségére veszélyt nem jelent. A dolgozó nő kérelmére a vállalat (intézmény) vezetője a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni. Egy másik rendelet a munkások és az alkalmamttak özvegyeinek, valamint a hadiözvegyeknek 590 forintnál alacsonyabb összegű özvegyi nyugellátását emeli fel. Ennek a rendelkezésnek nyomán évente csaknem 180 millió forinttal nő az özvegyek számára folyósított nyugdíjak összege. Az új jogszabályok több vonatkozásban kiterjesztik és fejlesztik a betegségi biztosítás szolgáltatásait. Az eddigiekkel szemben a betegségi biztosítás keretében a kórházi ápolásba szoruló dolgozót időbeli korlátozás nélkül kell ingyenes kórházi ápolásban részesíteni. A nyugdíjasok és igényjogosult családtagjaik — az eddigi 30 nap helyett — évenként 90 napon át jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. A gyógyászati segédeszközökért jelenleg 150 forint értékhatárig az ár 15 százalékát, azon felül pedig 25 százalékát kell fizetnie a biztosítottnak. Január 1-től a térítés mértéke a gyógyászati segédeszközök árától függetlenül egységesen 15 százalék. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és családtagjaik eddig a biztosítás keretében nem kaptak kedvezményes áron gyógyászati segédeszközöket; az új intézkedés értelmében — fogpótlás kivételével — jU wéaalékos térítés ellenében szintén jogosultak gyógyászati segédeszközökre. További jelentős új intézkedés az, amely kimondja, hogy minden dolgozó nö — akinek eltartásra szoruló hozzátartozója van — kórházi ápolásának időtartama alatt az eddigi 50 százalék helyett táppénzének 80 százalékát kapja. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas dolgozik, évente csak 90 napon át, az ipari idénymunkás pedig évente csak 75 napon át volt eddig táppénzre jogosult. Az új intézkedés e korlátozásokat megszünteti, ugyanolyan időtartamon át részesülhetnek táppénzben, mint a többi dolgozók. A kormányrendelet felemeli a háziipari dolgozók táppénzalapjának felső határát, valamint a háztartási alkalmazottak táppénzének, továbbá terhességi, gyermekágyi segélyének napi összegét is. Az intézkedések 1963. január 1-ével lépnek hatályba. A Magyar Távirati Iroda érdeklődésére a nyugdíjfolyósító szervek közölték, hogy az özvegyi nyugdíjak felemelését hivatalból hajtják végre, tehát az érdekelt özvegyeknek kérelmét bekülóöniok. o$m kell U4Stt