Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-24 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I AMAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 301. szám Ara: 1 forint Hétfő, 1962. december 24. Az emberiesség forradalma IRTA: KATONA ISTVÁN A bölcselkedők könyvtárnyi művet írtak már az emberiességről. A zuzmós karácsonyfát körbeülő burzsoázia a szeretet ünnepének ürügyén ugyancsak sokat beszél majd róla és újfent méltatni •fogja rendszere szerinte mély humanizmusát, s mint annyiszor, ócsárolni fogjáa szocialista társadalmat. Ma már aligha lepődik meg azonban bárki is eme kiáltó képmutatáson. Hiszen miért is riadna vissza a burzsoázia ekkora álnokságtól, amikor eleve bűnben, vérben és hazugságban fogantatott. Még klasszikus forradalmaiban is csak azért szólította maga mellé a dolgozó tömegeket, hogy biztosabb legyen saját győzelme, s aztán rútul becsapta őket: a kizsákmányolás egyik formáját egy másikkal, brutálisabbal és körmönfontabbal váltotta fel; úgy jöhetett csak létre, hogy előbb földönfutóvá kellett tennie a kisemberek millióit, hogv azok végül is bekényszerüljenek a tőke aranymalmába: a gyárba. Bármilyen sokféleképpen lehet vélekedni is az emberiességről, egy társadalom humanizmusának mégiscsak az a lényege: tud-e munkát adni mindenkinek, tagjai dolgozhatnak-e, hogy egyre jobban élhessenek? Nos, a kapitalizmus — bár fejlettebb társadalmat »szült«, mint amilyen az előző volt — többet fejlődött a társadalom, mint előtte évszázadok alatt, több mint másfél évszázados uralma idején mégsem volt képes megoldani az emberiség legelemibb problémáit: máig sem tudott mindenkinek munkát adni; nem tudta kielégíteni az emberiség legelemibb szükségleteit az élelmezésben, a ruházkodásban, a lakáskultúrában, a művelődésben. Hivatkozhatnak egynémely tókés ország eivilizáltságára, csilloghatnak világvárosi fények, ditirambuszokat zenghetnek a hépi kapitalizmusról; néhány tőkés ország viszonylagos jólétének ára: százmilliók nyomorúsága. A tőkés rend jelene és öröksége, hogy Földünkön 350 millió parasztcsalád közül 250 milliónak csak faekéje vagy kézikapája van. A tudósok véleménye szerint Földünk 30 milliárd embert is el tudna látni élelemmel, a ma élő 3 milliárd embertársunk közül másfél milliárd — a kapitalista világ lakosságának háromnegyed része — mégis rosszul táplálkozik, miközben amerikai módra, tápanyagokkal dúsított kutyacsokoládé gyártását kezdték meg nemrégiben, például Angliában. Az a kapitalizmus jelene és öröksége, hogy a lág iskolaköteles korú gyermekeinek 45 százaléka nem jár iskolába,' mert a gyarmatosítók nem építettek számukra elegendő tantermet, s 870 millió ember — a felnőtt lakosság több mint fele — analfabéta. És miközben Cannes mellett milliomosok faluja épül, százmilliók nyomorúságos viskókban tengetik életüket, mert a kapitalizmus nemcsak a saját népe zsírján élősködik, de még inkább pusztítja a fejletlen, alávetett népek százmillióit. B ezzeg telik az uralkodó osztály kényelmére és telik a milliárdok formájában városokat, iskolákat, kórházakat, élelemmel telt tárházakat, ruhamilliókat felemésztő fegyverkezésre! A több mint egy évtizede Amerikában élő világhírű Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert nemrégiben az amerikai tudósok New Yorkban tartott kongresszusán így ostorozta az embertelen kapitalista politikát: „Állandóan isten nevét emlegetjük, de tagadjuk isten létezését azzal, hogy csak a bombában hiszünk. Keresztényeknek teletjük magunkat, de tömeges megsemmisítésről beszélünk, s halmozzuk a gabonát, míg mások éhen halnak. Ezrével áldozzuk fel más népek fiait, hogy kiegészítsük fegyvertárunkat, amely amúgy is nagyobb mindenkiénél. Szemérmetlenül garázdálkodunk a világűrben, mintha saját hátsó udvarunk volna, és megfertőzzük a légkört, amely az emberiség közös tulajdona." A burzsoázia a szeretet ünnepén tudja legkevésbé feledtetni múltját és jelenét, mert rendszere ma is tengernyi szenvedés, szomorúság és megaláztatás okozója. A ma élö népek előtt azonban ott ragyog az emberiséget megváltó kommunizmus ötágú csillaga, amely korunkban, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korában, a kizsákmányolás nyomorából vezeti a népeket a teljes felszabadulás útjára. Magától értetődik, hogy a világon még nem volt politikai mozgalom, amely ne tűzte volna zászlójára az emberiesség jelszavát. A népek azonban csak korunkban találhattak rá arra a mozgalomra, amely ezt az eszmét nemcsak jelszónak használja fel, hanem egyedül és következetesen meg is valósítja. A kommunista mozgalom ez, a világ több mint negyedrészén, több mint egymilliárd ember tevékeny részvételével sikeresen zajló szocialista forradalom. Az emberiesség forradalma is ez, és mindenekelőtt ez. Minden az emberért történik benne, céljai őszinték, humánusak és a célok megvalósításának eszközei is tiszták és becsületesek. A szocialista forradalmát vívó munkásosztály soha meg nem tévesztette szövetségeseit, soha nem titkolja céljait. Azokat pedig nem osztályos társai kárára valósítja meg, hanem azokkal együttműködve, azok javára is; sem országon belül, sem országon kívül nincs szüksége arra, hogy céljait a dolgozó milliók, a népek számiliiói rovására érje el. Eszközeinek megválogatásában is emberséges, mert nem a véres, kegyetlen harci formákat keresi mindenekelőtt és mindenáron céljai megvalósítására. Ha ilyenekhez nyúl, altkor az osztályellenség kényszeríti rá. „Bárcsak ki lehetne fizetni a tőkéseket" — mondotta Marx, kifejezve azt a tiszta óhajt, hogy vajha a dolgozó emberek számára legkisebb áldozattal lehetne megvalósítani a szocialista forradalmat! A szocialista forradalomnak még a legnagyobb fordulatait is mély emberiesség hatja át. A tókés mezőgazdaságban is utat tör magának a nagyüze_ mi gazdálkodás. De ott ezt az átalakulást a kisgazdák tömeges tönkremenetele kíséri. A kapitalista mezőgazdaságban az za jlik le, amit Engels évtizedekkel ezelőtt előre látott: „A tőkés nagytermelés minden bizonynyal úgy gázol majd át tehetetlen, elavult kisüzemükön, mint a gyorsvonat a targoncán." A mezőgazdaságban lezajló szocialista forradalom viszont .a jólétet, a kultúrát, a gazdasági és politikai szabadságot hozza el a parasztságnak. A szocialista forradalom kiegyenesíti az emberek gerincét, mert félresöpör az útból minden születési és vagyoni előjogot, és az emberi érték egyetlen karátjelzőjévé a végzett munkát teszi: ki mint dolgozik, annyit ér. A tudást emeli trónra, mert maga a rendszer létrehozását egyengető eszme is tudományos elmélet. De hagyjuk az általánosító érveléseket, elég ha néhány pillantást vetünk kicsiny országunk szerény eredményeire, és már akkor is igazolva látjuk a szocialista forradalom emberiességét. Hová tűnt a 3 millió koldus országa? Ki emlékszik ma már arra. hogy a tüdővészt „morbus hungaricusnak" is nevezték? Elhiszi-e fiatal nemzedékünk, hogy alig 20 évvel ezelőtt ebben az országban diplomás emberek még havat lapátoltak; gyermekek ezrei éheztek azért, mert szüleik még ínségmunkához sem jutottak, s hogy valami létbiztonságot jelentett, ha valaki a szegénységi bizonyítvány (vajon tudják-e. mi ez?) birtokában népkonyhán étkezhetett? Még sok jogos lakásigényt kell kielégíteni. de ma már senkinek sem kell kiskocsival elmenekítenie utolsó vackait is a végrehajtóval érkező háziúr elől. Csupán az 1957-től 1960-ig terjedő utolsó három év alatt több mint 700 ezer ember költözött új lakásba. A lakosság 94 százaléka társadalmilag biztosított; az OTP-ben 8,5 milliárd takarékbetétet őriznek; ott, ahol az analfabétizmus demográfiai adat volt és 4 —5 elemit végeztek el a gyermekek, a ránk következő évtizedben a középiskolai végzettség lesz az általánosan kötelező. És a munkásosztá 1 y mindezeket nem önmaga számára valósítja meg, hanem az egész dolgozó társadalom támogatásával, annak javára is. A szocializmus minden egyes vívmánya hazánkban is, testvérországainkban is az emberiességről szóló történelmi mű egy-egy fejezete, amelyet azonban alkotói nem fóliánsok lapjaira rónak ékes betűkkel, hanem megvalósítanak — az ember boldogulására. Tizenhat oldalas ünnepi számunk tartalmából: Vasárnaptól vasárnapig l a külpolitikában : Népgazdaságunk 1963. évi terve őíiilxeri wriök 4 # ©v 0" te • m jovo evi . szegedi ; beruházások ' iSi (Dér István rajza) Családi fcörben: • # | Karácsony i legszebb fényei 1 AIII : • Négyoldalas j irodalmi l melléklet • Uutn<yunő<z.aiU, * m 4 C{tuíny. : NIÍST • m Az év legjobb ; sportolói Hazaérkezett a magyar ENSZ-b üldöttség Az ENSZ-közgyűlés XVII. ülésszakán részt vett magyar ENSZ-delegáció Mód Péternek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével vasárnap visszaérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron a delegáció fogadására megjelent Péter János külügyminiszter, Kovács Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Púja Frigyet külügyminiszter-helyettes és Gyémánt András, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Teljesítik termelési tervüket a szegedi üzemek Még néhány náp s véget ér az esztendő. A szegedi üzemek többsége becsülettel tett eleget kötelességének: a termelési tervek teljesítésével megalapozta a jövő év munkáját is. Kétszáztízezer négyzetméter szövetet gyárt terven felül az újszegetii szftvSgyár mivel december 21-ne teljesítette éves tervét. Igen szépen nőtt idén a munka termelékenysége, a tavalyival szemben elért 7,8 százalékos javulás is hozzájárult az DCellejnej kaeúewmfi ünnepeket kiadnunk mindjén, &Laamnkttak eredményhez. Elindult már útjára az utolsó exportszállítmány is, a Szovjetunió számára ponyva, Kubának cukorgyári szűrőszövet. Exporttervét 74 ezer négyzetméter anyaggal teljesíti túl az üzem. ÜJ termék, irodabútorok gyártására tért át egy évvel ezelőtt a bútorgyár, s a termelékenység emiatt csökkent is valamelyest. A zártciklusos termelési rend azonban most is megtette a maga hatását: érték szerint 103,4 százalékra teljesíti tervét- az üzem, mivel soron kívüli rendeléseket is vállalt. December 11-én jelentette a kcnzervoifár, hogy éves tervét befejezte, holott idáa aszály vott. s rossz termés a különböző gyümölcs- és zöldségfélékből. A lemaradást húskonzerveikkel pótolták. Jövőre még az ideinél is nagyobb lesz a terv, de az eddig megkötött szerződések még nem biztosítják a folyamatos termelést Körülbelül 113 százalékra alakul a gynfagyár idei tervteljesítése. Ezt a külkereskedelem számára hulladékanyagból gyártott kosárháncs termelésével érik el 1963-ban ismét megnő a kereslet a gyufa iránt: az idei 890 ezer helyett napi 920 eaw doboz gyártására kell berendezkedniük. A felkészülés azonban biztosítja a termelte ilyen arányú növekedését iá.